Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-11 / 9. szám
1978. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A A klasszikusok kedves és gyakori vendégei a képernyőnek. A drámairodalom hagyományainak ápolásával nemes szolgálatot tesz. igazi értékek népszerűsítését vállalja a televízió. Nem egyszer egy-egy vállalkozása egyúttal felfedezés is, méltatlanul elfeledett remekművek jutnak szóhoz, mégpedig az ország legnagyobb színházában milliós közönség előtt. A maga nemében ezért is örvendetes, hogy ezúttal műsorára tűzte Gribojedov Az ész bajjal jár című vígjátékát, akiről — kalandos életéről éppúgy, mint ránk hagyott életművéről — bizony keveset tudunk. Pedig jelentősége nemcsak abban van meg, hogy vele kezdődik a XIX. század elején az orosz drámában oly sajátosan tragikomikus hangvétel, vígnak és szomorúnak együttes jelenléte a komédiában, hanem abban is, hogy gondolatai az elmúlt időkön átnyúlnak napjainkig. Az ostobaság és a szellem konfliktusát kibontó dráma ugyanis általános emberi tulajdonságokban éppúgy gazdag mint amilyen sokrétűen fejez ki konkrét, korra szabott társadalmi mondanivalót. A cári Oroszország bátor kritikáját adja Gribojedov, amikor elkeseredéssel szemléli — akárcsak a darabbéli Csackij —. hogy miként kiáltják ki bolondnak kortársai azt, aki szemükbe meri mondani, fejükre meri olvasni elkor- csosulásuk minden nemét: a mindent megvesztegető protekcionizmust, majmolását az idegennek, s a szolgalel- kűséget valamint a szellemi tunyaságot. De hozzánk is szól drámája közvetve és áttételesen, hisz ki ne tudná : helyzet adódik még > ma is, amikor akárcsak a vígjátékban, az ész inkább bajt okoz, semmint örömet szerez tulajdonosának. Az ész bajjal jár A Lengyel György rendezte tévéváltozatban jól téríttetik ki ez a központi gondolat, s különösképpen az a folyamat válik hangsúlyossá, amelyben a megbotránkoztató elveket valló és hirdető Csackij céltáblájává válik az ostobáknak, azaz ahogyan nevetséges és gúny tárgya lön. E folyamat ábrázolásában még az eltúlzás eszközeitől sem riad vissza Lengyel György, s az alapvetően realista játékot elviszi egészen a groteszk felé, aminek legjellemzőbb esete a Csackij bolonddá kiáltásának kifejező képsora a hírverők eltorzított rajzolatával. Ez az expresszív kifejezési mód bár kissé idegen a színpadi ábrázolás hagyományos eszközeitől, mondhatni azonban hogy te- levíziószerü megjelenítése a gondolatnak, s a kettősségen belül, ami adódik a tévéváltozatban jelzi azt is, hogy az átdolgozáskor következetesebben lehetett volna alkalmazni ezt a megközelítési módot: a jellem- ábrázolás végletesebb, kari- katurisztikusabb formáját. Akkor talán a megidézett világ, az előkelőségek idegen maj'molása is jobban szóhoz jutott volna a különböző típusok megeleve- nítésében. A tévéváltozat egyébként gondosan felépített és kimunkált jellemekben gazdag előadás, olykor Jóváhagyták a Jászkiséren épülő nyolctantermés általános iskola beruházási tervét. Az új oktatási intézmény 21 millió forintos költséggel épül, hogyományos építési módszerekkel a nagyközségi tanács költségvetési üzeme kivitelezésében. Az iskola a nyolc tantermen kívül korszerűen felszerelt tágas tornateremből, a gyakorlati oktatást segítő műhely- és szakköri szobákegészen magasrendű színészi játékkal. Mindenekelőtt a házigazdát, Famuszovot alakító Vajda Lászlót kell dicsérettel említeni, aki a képernyőn ezúttal is, de ki tudja már hányadszor bizonyítja kivételes humorérzékét és jellemábrázoló erejét. Az első jelenetekben szinte megadja a játék alaphangját, ahogy mesterien leleplezi a kétszínű és erkölcsi álszent Famuszovot, és ahogy a későbbiekben is megrajzolja a félelmetes ostobát, akit a felvilágosult Csackij puszta jelenléte is ingerel, s aki legszívesebben máglyára vetne minden könyvet, mert bennük látja minden baj gyökerét. Esztergályos Cecília az eszes és ravasz szolgáló, Liza szerepében mutatta meg, hogy sokoldalú kitűnő művész. Úgy részese annak a világnak, amelyben az elvakult- ság. a gőg, a butaság és az erkölcstelenség uralkodik, hogy egyben felette is áll. Piróth Gyula a cári tisztek ostoba gőgjét testesítette meg Szkalozub figurájában — jól. Röviden Az Othello Verdi egyik legérettebb alkotása — ezt tudtuk eddig is, de högy zenéjében milyen erőteljes drámaiság sűrűsödik, és hogy valójában mértékeiben mennyire shakespeare-i. azt nagyszerűen igazolta a televízió zenés színházának Othello-bemutatója. Túl zenei, énekesi értékein Horváth Ádám rendezése vérbeli tévéjátékká avatta kép és hang tökéletes eygüttélte- tésével a színpadon operai törvénynek engedelmeskedő zenedrámát: az Othello iVéekilani drámává sűrűsödött.. A hét végén két esténk újra Kleopátrával, Antoni- usszal és a többi rómaival telt el. Egy amerikai látványfilmben láthattuk viszont a történelem egykori szereplőit alig néhány héttel azután, hogy Shakespeare hasonló témájú tragédiáját angol televíziós feldolgozásban, a Királyi Társulat előadásában a Magyar Televízió is sugározta. Ha azt akarta ezzel a televízió, hogy a két! produkció egybevetésével rákényszerít- sen bennünket az igazi értékek számbavételére, akkor az összevetés lehetőségének a megteremtése nem volt rossz ötlet. Ugyanakkor azonban meg kell mondani egy szuperlátványfilmet kis képernyőre zsugorítva közreadni: maga a lehetetlenség. Ugyanis ami a film vásznán nagy siker, a képernyőn korántsem biztos, hogy ott is az marad. Vannak-e a vers megszólaltatásának üdvözítő szabályai?- Általában igen,* de a gyakorlatban annál kevésbé tapasztalhatók a jó előadásmód törvényei. Épp ezért üdvözletes Gáti Józséf műsora, aki bár kedvére kényére válogat a magyar lírából, de korántsem önkényesen szólaltatja meg a kiválasztott költeményeket. Pontosabban, nem egyéniségét csillogtatja, hanem a tökéletesen megismert, azaz minden részletében tisztázott vers gondolati és érzelmi tartalmait ragyogtatja fel. példájául az avatott tolmácsolásnak. Sorozata — nem kétséges: a versmondás iskolája. V. M. ból, szépen berendezett szociális helyiségekből áll majd. Fűtést egy, az alagsorban épülő nagy teljesítményű olajkazán biztosítja. A tervezők az épület kiviteli tervét ez év szeptember elejére ígérik. A költségvetési üzem a jövő év elején kezdi el az építkezést, és várhatóan az 1980—81-es tanév elején adják majd át Jászkisér új általános iskoláját. Pályaválasztás előtt Jászapátiban Hasznos kezdeményezéssel segíti az általános iskolások pályaválasztását a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziúm és Gépészeti Szakközépiskola. Sokat tett és tesz azért, hogy jól felkészült szakembereket adjon az országnak. Igazodva a népgazdasági követelményekhez, egyre nagyobb lehetőségeket biztosít tanulóinak, amelyekről a saját szerkesztésű tájékoztató füzetekből és a több száz példányban kinyomtatott falragaszokról értesülhetnek a pályaválasztás előtt álló fiaitalok és a szülők. A gimnáziumban általános és szakosított tantervű osztályokban tanulhatnak a diákok. A Gépészeti Szak- középiskolában elsősorban szakmunkásokat képeznek, de a jól tanulók a szakközépiskolai érettségi bizonyítványnyal egyetemre, főiskolára is jelentkezhetnek. Megszerezhető a technikusi oklevél is. Az érettségizett tanulók két év eltelte után a szakközép- iskola megfelelő szakán — rendszerint már vállalati támogatással — a hidegalakító, a forgácsoló, a gépszerelő, a gépkarbantartó, a gépipari meós, a gyártástervező, a gép- .és készülékszerkesztő, a hűtőgép- és klímaberendezés gyártó és üzemeltető szakokon technikusi minősítő vizsgát tehetnek. A szakközépiskola a vidékiek számára teljes ellátással kollégiumot, menzai étkezést biztosít, de minden diák igénybe veheti a tanulószobát, és a tanulmányi eredményektől függően ösztöndíjat is kap. A szakmunkás- és érettségi bizonyítvánnyal a fiatalok elhelyezkedhetnek géplakatos szakmunkásként, illetve a vállalati igényektől függően műszaki ügyintézői, termelés- irányítói, ügyviteli alkalmazotti munkakörbe. A negyedik esztendő végén minden tanuló megszerezheti a gépjárművezetői jogosítványt is. fldy-dokumentumok Győrben Pernesz Gyula, a győri Kisfaludy Károly Könyvtár igazgatója hosszú ideig tartó kutatómunkája révén értékes dokumentumok kerültek elő Ady Endre győri kapcsolatairól. Eszerint Ady Endre négy-éven keresztül — 1899- ben, 1900-ban, 1901-ben és 1902-ben — külső munkatársa volt a Győri Hírlap című újságnak. Rendszeresen jelentek meg versei, s más írásai. Ezeket Ady Endre újságírói pályafutásának különböző városaiból, többek között Nagyváradról küldte Győrbe. Az ország hét „tanyás megyéje” között Szolnok a negyedik helyen áll a külterületen élők arányát, tekintve. Megyénkben több mint 45 ezren élnek tanyán; minden tizedik Szolnok megyei ember tanyasi. A tanyák fontosak Tiszteletet parancsoló adatok bizonyítják a tanyákon élők szorgalmát, termelőképességét. 1974-ben a megye tejtermelésének 20 százaléka, a kisüzemi számosállatnak pedig egyharmada származott a kunsági, a jászsági, a tiszazugi tanyákról. A gazdasági élet — most még — nem nélkülözheti a tanyák termelését. Ugyanakkor a tanyasiak oktatási, művelődési lehetőségei — földútkilométerek, petróleumlámpa, intézmények és alkalmak hiánya — sokkal kisebbek, mint a falvakban élőké. Ellentmondásos a kép, hiszen a tanyákról származó értékeket olyan emberek állítják elő, akik között minden másodiknak (1974- es adat) van csak meg a nyolc általánosa. Az ellentmondás feloldására a szervezett, hatékony oktatás, közművelődés hivatott, amely természetesen nem nélkülözheti a gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek segítségét sem. Előzetes számítások szerint az országban 1995-ben még több százezren élnek a tanyavilágban —, föltehetően néhány ezren Szolnok megyében is lesznek — tehát ezzel a települési formával tartósan számolni kell a közművelődésnek is. Hatalmas határban A törökszentmiklósi könyvtár és a művelődési központ derekas munkát végez a város kiterjedt tanyavilágában. Dr. Varga Sándor. a könyvtár és Nyári László, a művelődési központ igazgatója sorolja a szervezettséget bizonyító adatokat. — Mintegy két és fél, háromezer ember könyvtári ellátásáról kell gondoskodnunk — mondja dr. Varga Sándor. — A külterületeken létesített fiókkönyvtárakkal és „guruló könyvtárral” biztosítjuk, amennyire tudjuk. Nem problémátlan persze a munka. Bartapusztán például 1977 őszén megszűnt az iskola, elköltözött a pedagógus — jelenleg nincs a könyveknek helye, s nincs alkalmas könyvtárvezető sem. Sajnos, ötletünk sincs egyelőre, hogyan oldjuk meg a könyvkölcsönzést. Egy biztos, ki kell valamit találni, mert Bartapusztán minden évben több mint százan iratkoznak be a könyvtárba, s több mint 3000 kötetet kölcsönöztek. Rugalmas, hatékony kölcsönzést biztosít három kül- kerületi központban — Öballán, Tamáspusztán, Szakállason — a „guruló könyvtár”. 1976-ban 383-an 4020 kötetet kölcsönöztek a művelődési autó könyvtárából. — A könyvkölcsönzést „árukapcsolással” végzj a művelődési autó — mondja Nyári László.- — Kéthetenként megy vetíteni — ugyanazt a filmet hat helyen. Az említett három tanyaközpontban a vetítés előtt egy órával kezdődik a kölcsönzés. A módszer jó, az eredmények viszont nem tükrözik ezt. 1976-ban a 160 filmvetítésnek 3900 résztvevője volt, ötezerrel kevesebb, mint az előző évben. Oka: a forgalomban lévő 16 milliméteres játékfilmkészlet siralmas állapotban van. Ha a filmek látogatottságát növelni tudnánk, növekedne a könyvkölcsönzők száma is. A törökszentmiklósi külterületi közművelődést néhány ismeretterjesztő előadás és téli 'népfronttanfolyam — az idén 3 lesz — egészíti kí. Nem sok, ám a lehetőségekhez képest nem is kevés. Újabban nagyon életképesnek bizonyul az a módszer, hogy a tsz és az államj gazdaság a jelentősebb kulturális eseményekre a városba- viszi dolgozóit és a gyerekeket. — Ez . lesz a jövő útja — szól Nyári László. — Behozni az embereket az eseményekre. Mert kell az is, amj a tanyaközpontokban van; de idebent a városban mégiscsak nagyobb asztalt tudunk szépen megteríteni. Törökszentmiklós nagy, de központok köré szerveződött tanyavilágát viszonylag jól ellátják a' város kulturális intézményei. Nehezebb azonban a kisebb, a településektől távoleső tanyák lakóinak lehetőségeket teremteni. Az olvasó Pálóczi puszta Pálóczi puszta, huszonegy- néhány házból álló tanyasor Kunszentmárton és Szele- vény között, a szelevényi Szikra Tsz területén. A sor végén, ahol a szántók kezdődnek, az Üjszászi család háza. Az üveges verandán hatalmas szekrény, zsúfolásig rakva könyvekkel. Mikszáth, Móricz, Thomas Mann, Veres Péter — hirdetik a könyvborítók. — Egy pár föle van a háromszáznak -— mondja a „könyvtáros”, Újszászi Istvánná. — A szelevényi könyvtár minden két-három hétben cseréli a könyveket, én meg adom, akinek kell. — S hány embernek kell a könyv Pálóczi pusztán? — Ha hiszi, ha nem, itt- majdnem minden felnőtt könyvtári tag. De családonként egy valaki biztosan jár ide könyvért. Tudja, csak a televízió van, meg a könyv. Számoljon utána: huszonöt család lakik itt és majdnem' ötven olvasóm van. Hófúvásban is eljönnek a könyvért. A szomszédban lakó család lelkes látogatója a könyves verandának. Dudás János, a családfő tsz-nyug- díjas, 1941 óta lakik Pálóczi pusztán. — Mindig szerettem volna olvasni, de hát régebben nem lehetett, a temérdek dolog miatt. Gyerekkoromban kanász voltam a kengyeli Erzsébet majorban, később meg béres, sőrés, kocsis, gazda, kulcsár, kertész, a legvégén még kutya- kergetőnek is megtettek. Most is tartok itthon három tehenet, négy hízót és két süldőt, de ' ezek mellett már jobban jut idő tv-nézésre. meg olvasásra is. Nem vagyunk a világtól elzárva, az újságokból mindent megtudunk. Ha jön a postás, megvesszük tőle sÁ készletet. Nézze csak. van itt minden: Néplap. Nők Lapja, Képes Újság. Füles, Magyar Ifjúság. Mozaik, Szabad- Föld. Rádróújság. Egymás szavába vágva Dudás Jánossal és feleségével egy fedél alatt él egyik lányuk- a férjével és a két uíioka. Az unokákat az iskolából — Szelevényre járnak — évente egyszer- kétszer elviszik bábszínházba. szüleik pedig újabban arra is használják Wartburgjukat, hogy elmennek néha megnézni egy műsoros estet vagy színházi előadást a szelevényi művelődési házba. Egymás szavába vágva mesélik otthon: mit láttak. Hogy régebben nem így volt? Egy folyamatot foglal össze Dudás János: — 1965-ben kapott villanyt a ház. Gépesítettük a háztartást, könnyebb lett az életünk. A televízió meg kedvet csinált a könyvhöz, az eljáráshoz, amit meg- könnyít a gyerekeknek a kocsi. Hát legalább nekik jobb lett már. Nekünk meg itt van a tv, meg a jó esti beszélgetések a szomszédokkal. Szabó János (Következik: A bogarasi bálák szervezője) Évek óta eredményesen működik a kunhegyes! művelődési központ sakk szakköre. Képünk az egyéni bajnokságon készült, de már a járási spartakiádra edzenek a szakkör tagjai. Nyolctantermes iskola épül
