Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1978. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gépesített raktárak Növekvő konténerforgalom Jó évet zárt a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Nemcsak azért, mert gondos és egyenletes élelmiszer- és vegyiáru-el- látást bzitosított a két me­gyének. Azért is, mert az 1977, esztendő volt a har­madik, amikor bebizonyoso­dott: a többnyire csak FÜSZÉRT néven ismert nagykereskedelmi vállalat a növekvő forgalmat csökke­nő létszámmal és csökkenő vállalati költségekkel bonyo­lítja. A vállalati statisztika sze­rint 1970 és 1977 között az állományi létszám 12 száza­lékkal nőtt —, az értékesí­tés pedig 66 százalékkal. Hogyan lehetséges ez, hi­szen sajnos nem általános és jellemző vállalataink te­vékenységére? o Folytassuk tovább, még miindig számokkal, tények­kel. A vállalatnál tavaly 8,8 százalékkal növekedett az egy dolgozóra jutó forgalom. Lényegesen csökkentették a túlórázást. A múlt évre 38,8 millió forint volt az ered­ménytervük: 42 millió a tény. Először sikerült elérni, hogy komplex vállalati ér­tékelés készüljön a szerte­ágazó munkáról. negyed­évenként és éves rendszere­zés szerint. Ez a közgazdá­szokat, vezetőket „megdol­goztató” számadás egyúttal az idei esztendő és a jövő munkájának alapja. A leg­jobb segítség a vezetők munkájához, hiszen az éves* elemzésekből következtet­ni, folytatni és változtatni lehet. A vállalat mostani szerve­zete mindössze másfél évti­zedes múltra tekint vissza. Az eddig meglévő két. me­gyei vállalatot ugyanis 1962- ben vonták össze. Három évig csupán élelmiszer nagy­kereskedelmi cég volt (in­nen a régi, FÜSZÉRT elne­vezés), 1966-tól feladata a vegyiáruk forgalmazása is. Jelenleg 5600 ABC-áruház, bolt — s jónéhány közület, intézmény — megrendelése szerint szállít árut, általá­ban tíznaponként. Tíznaponként, csak a kis- keresekedelem igényei sze­Csökkenö vállalati költségek rint 5600 rakományt össze­állítani nem kis dolog. Kü­lönösen nem volt az a hat­vanas évek végétől a het­venes évek közepéig, ami­kor a nagykereskedelmi vál­lalat raktárai mindenütt voltak a két megyében, ahol csak jutott számukra hely. Nem egy településen régi lakóépületekben volt élelmi­szer vagy vegyiáru. A meg­lévő raktárak is korszerűt­lenek voltak, azokban csak nehéz fizikai munkával le- hétett összeállítani egy-egy megrendelést. Ezért látszólag a legnehe­zebb utat választották. Sa­ját pénzükből, jelentős anya­gi ráfordítással, éveken át építettek. Korszerű, a gépi anyagmozgatáshoz megfelelő raktárak készültek Oroshá­zán, Karcagon, valamint Szolnokon is. Utoljára a bé­késcsabai építkezéshez fog­tak — e hónap végén köl­tözködnek a csabai, 7800 négyzetméteres épületbe. e A hetvenes évek elején még hét nagyobb teleppel s több kis raktárral rendelke­zett a vállalat. Mostanra a két megyében négy fiókja alakult ki. Teljes árukészle- tű mind a négy, s benne emelővillás targoncákkal, konténerekkel dolgozhatnak a raktárosok. Már ez is termelékenysé­get növelő tényező. Ha azon­ban hozzávesszük azt is, hogy a szállítás így gyor­sabb —, a túrakocsiknak nem kell külön menni a ve­gyiárukért, külön az élel­miszerekért, esetleg nem is egy településre — olcsóbb is. A vállalati költségek csökkenéséhez nagy mérték­ben járult a raktár, az áru­kiadás gondos szervezése, a gépesítés. Most 30 emelővillás tar­goncájuk van, de az úgy­nevezett kiskonténeres szál­lítást is évről évre bővítik. 1976-ban hetvenkét, tavaly 85, az idén száz körül lesz azoknak az áruházaknak, boltoknak a száma, amelyek kiskonténerekben fogadják az árut. Ha a szolnoki Cu­korgyár is lehetővé tenné — •hiszen az ipar helyben tud segíteni — a cukor konté­neres gyári kiadását, sokkal előbbre tartanának. o A nagykereskedelmi vál­lalatnak a szállításra nincs saját gépparkja. Bérfuvarra a Volánt szerződtették — ez if bizonyos mértékig csök­kenti a költségeket, hiszen pénzüket a fejlesztésre és a forgóalapra fordíthatják. Most, az év elején. ma­guknak állítottak mércét. A legjobb feltételek ugyanis megvannak. Állami támoga­tás nélkül, saját forrásból épült korszerű raktárakkal rendelkeznek. Megoldották a mintatermes, valamint az írásos és élőszavas áru­bemutatók és rendelések két megyére kiterjedő rendsze­rét is. Üzletkötőiknek még szigorúbban előírják — s nem marad el az anyagi ösztönzés sem —hogy helyszíni látogatásokon sze­rezzenek tapasztalatokat a boltok, áruházak igényeiről. A gondos előkészületek is megtörténtek az egész évi és folyamatos ellátásra. Olyan nagyvállalatokkal kö­töttek szerződéseket, mint a Magyar Édesipar, a Nö­vényolaj- és Mosószergyár. a Magyar Gyufaipar. a DÉL- KER. a COMPACK. a Ti­szai Vegyi Kombinát. Az év elején tartott belső tárgya­lások: vezetői megbeszélé­sek témája továbbra is a legfontosabb feladatokhoz kapcsolódik: jó, korrekt együttműködés a szállító vállalatokkal, az iparral, megbízható, igények sze­rinti kiskereskedelmi ellá­tás és a rendelések pontos teljesítése. Mindehhez megvannak az objektív- feltételek. A Szol­nok—Békés megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat reáli­san számol, amikor 1978-ra további forgalomnövekedést remél — s változatlan tö­rekvése az utóbbi három esztendő legfontosabb ered­ményét megtartani: csökke­nő vállalati költséggel, na­gyobb termelékenységgel gazdálkodni. S. J. Tizenhatezer családi házra lenne elegendő az az ereszcsator­na-mennyiség, amelyet évente gyártanak a Vasipari Vállalat kisújszállási gyáregységében. Hogy az egy főre jutó terme­lési érték eléri az egymillió forintot, az jórészt a képünkön látható automatának köszönhető, amelyet az üzemben készí­tettek. Lehel helyett Ifjúság Az 1977. évi tervek túl­teljesítésével teremtettek jó alapokat az idei munkához, az új feladatok végrehajtá­sához á BUBIV jászberényi gyárában. Tavaly az üzem dolgozói 158 millió , forint termelési értéket állítottak elő, csaknem 12 millióval többet a tervezettnél. Az idén 169,5 millió forint a termelési tervük. Ez 6 ezer 700 garnitúra Balázs gy.er- mekszobabútor és 5 ezer 300 garnitúra Lehel gyermekbú­tor gyártását jelenti. Az el­múlt év legkeresettebb bú­toraiból, a Marika kárpito­zott garnitúrából 2 ezer 500, a Komfort garnitúrából pe­dig 2 ezer készül el az idén. Gyártmányfejlesztésre, ter­mékváltásra is készülnek. A Lehel II. garnitúrát egy, a lakások méreteihez, a fiatal házasok igényeihez jobban igazodó, bútor, az Ifjúság garnitúra váltja fel. Prototí­pusa az év második felében készül el, gyártása a jövő év elején kezdődik. Az idei BNV-re a gyáregy­ség a Komfort kárpitozott garnitúrának egy tovább­fejlesztett változatával ké­szül. Az új bútortípus az ed­diginél jobban variálható és a bútorboltokban elemenként árusítanak majd belőle. AZ AKADÉMIÁN Magyar—szovjet jubileumi tudományos ülésszak — A Szovjetunió elismert tudományos potenciálja lehe­tővé tette számunkra, hogy a hazai kutatások műszaki bázi­sát és a rendelkezésre álló szellemi erőket megnöveljük — mondta egyebek között Márta Ferenc, az MTA főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája közötti együttműködési egyezmény megkö­tésének huszadik évfordulója alkalmából rendezett tudomá­nyos-ülésszak megnyitóján, tegnap az MTA dísztermében. A tanácskozást Szentágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Márta Ferenc, az MTA főtitkára méltatta a két akadémia húszéves együttműködésének jelentőségét és ered­ményeit. — A kapcsolatok eredmé­nyességét jelzi, hogy míg 1958-ban az együttműködési egyezmény hét közös kutatá­si témát jelölt meg, a jelenle­gi, 1976—80-ra szóló munka­terv szerint 24 természettu­dományi problémakörben 79 kutatási témán munkálkod­nak együtt a szovjet és a magyar szakemberek. A tár­sadalomtudományokban 18 problémakör 82 témáját dol­gozzák fel a tudományos együttműködés alapján — mondotta Márta Ferenc. A magyar—szovjet vegyes­bizottságok munkájáról szól­va egyebek között nagy je­lentőségűnek értékelte a ma­gyar—szovjet történész ve­gyesbizottság három nagy szibériai, illetve távol-keleti központban tartott konferen­cia-sorozatát, amely lehetővé tette, hogy a szovjet és a magyar szakemeberek szám­ba vegyék, rendszerezzék, és értékeljék a magyar interna­cionalisták részvételét a szovjet hatalom győzelméért folytatott küzdelemben, ez­zel is serkentve a hazai ha­sonló kutatásokat. Az 1973- ban alakult szilárdtestfizikai bizottságban is eredménye­sen dolgoznak a két ország tudósai egyebek között a fél­vezető anyagokkal, a mágne­ses és optikai anyagokkal foglalkozó kutatásokban. — A két ország kutatási tervei szorosan igazodnak a KGST komplex programjá­hoz — mondotta a főtitkár. — Évente mintegy 40—50 magyar kutató dolgozik az egyesült atomkutató intézet­ben, s jelen vannak tudósa­ink abban a nemzetközi ku­tató kollektívában is, amely egy új, korszerű reaktor fej­lesztésére alakult. Az Inter- kozmosz nemzetközi űrkuta­tási programhoz a KFKI, a Csillagvizsgáló Intézet, a Napfizikai Obszervatórium, valamint a Geodéziai és Geo­fizikai Kutató Intézet csatla­kozott, s így szakembereink is részt vesznek a kozmikus sugárzás, valamint a bolygó­közi tér vizsgálatában, azur- elektronika fejlesztésében és építésben. Eredményesen te­vékenykedünk a szocialista akadémiák közötti többolda­lú együttműködés alapján in­dított számítástechnikai, a hő- és anyagátadási tudomá­nyos kísérletekben, a félve­zetők kutatásában. Vlagyimir Kotyelnyikov akadémikus, a SZUTA alel- nöke, a tudományos ülés­szakra érkezett vendégdele­gáció vezetője rávilágított arra, hogy a két évtizeddel ezelőtt aláírt együttműködé­si egyezmény magasabb szintre emelte a szovjet és a magyar tudományos kutató­helyek, tudósok kölcsönösen előnyös testvéri együttműkö­dését. Az azóta eltelt idő­szak eredményei igazolták az egyezményben megfogalma­zott elvek, kötelezettségek helyességét és a megvalósí­táshoz választott módszerek hatékonyságát, célszerűségét. A szovjet tudósok nagyra ér­tékelik a két ország intéze­teinek együttműködését, amely során ma már közö­sen készítenek kísérleti be­rendezéseket és műszereket az együttes kutatáshoz, olyan nagyjelentőségű tudományos munkához, s mint a kozmosz feltárása. — Különösen nagy felada­tok várnak az élőanyaggal foglalkozó tudományokra, s a fizikára, a kémiára, a ma­tematikára, hiszen segítsé­gükkel csak most kezdjük megérteni az élő anyagban végbemenő folyamatok lé­nyegét. A tudósoknak minél több olyan törvényt kell fel­tárniuk, amelyek hozzásegít­hetnek a minket körülvevő világ jobb megértéséhez és ahhoz, hogy ezt a világot jobban használhassa fel az emberiség. A SZUTA alelnö- ke kiemelte: a Magyar Tudo­mányos Akadémia intézetei­ben kifejlesztett tudományos műszerek nagy segítséget ad­nak a tudósok munkájához, s rendkívül fontos, hogy va­lóra váljanak azok az elkép­zelések, amelyeket a tudomá­nyos műszerkészítésben való együttműködésre dolgoztak ki a szocialista országok aka­démiái. Végezetül Kotyelnyikov hangsúlyozta, hogy a két or­szág kommunista pártjainak határozatai kitűnő lehetősé­get teremtettek a tudomány fejlődéséhez, a szocialista együttműködés bővítéséhez. Kiegyensúlyozott, eredményes év után A törökszentmiklósi városi pártbizottság értékelte az elmúlt évi eredményeket, meghatározta az idei gazdaságpolitikai feladatokat A törökszentmiklósi váro­si pártbizottság tavalyi, feb­ruár 14-én tartott ülésén hagyta jóvá az 1977. éjd gazdaságpolitikai feladatter­vet — összhangban a kö­zéptávra kidolgozott cselek­vési programmal —, amely­ben alapvető követelmény­ként jelölte meg az ipar 7— 8 százalékos, a mezőgazda­ság 8—9 százalékos, a ke­reskedelem 9 százalékos nö­velését. A városi pártbizottság a hét elején tartott kibővített ülésén megvitatta az 1977. évi gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósítását és meghatározta az 1978. évi feladatokat. Vad András, a városi párt- bizottság első titkára beszá­molójában elmondta, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes, jó munkát vé­geztek az elmúlt évben, a kitűzött célok nagy része teljesült. Az elért eredmé­nyekben jelentős szerepe volt a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítésének. A pótvállalások a városban több mint 60 millió forint többlettermelést hoztak. Az ipari üzemek zöme kiegyen­súlyozottan, eredményesen dolgozott; egy kivételével, valamennyien teljesítették tervüket. Az ipari termelés 7 százalékkal emelkedett — számottevő beruházás nélkül —: ez a szervezettebb, jobb munkának, a munkaerőgaz­dálkodás javításának köszön­hető. Az üzemek jelentős ré­szében technológiai fejlesz­tést és normakarbantartást hajtottak végre. Javult a szervezési munka színvonala. A tervezett eredményt, nye­reséget elérték. A mezőgaz­dasági üzemek termelése 1975-höz viszonyítva 11—12 százalékkal növekedett. Az elemi károk több kultúrát sújtottak, az állami gazdasá­gi, a szövetkezeti dolgozók és vezetők nagy erőfeszítése­ket tettek a kitűzött célok elérésére. Az állattenyésztés a meghatározott ütemben fejlődik. Az állomány növe­kedése mellett javultak a fajlagos hozamok, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tejtermelés. A nagyüzemek mellett — és segítségével — a kistermelő gazdaságokban is növekedett az állattartá­si ked.v. A kereskedelmi áruforga­lom mintegy 12 százalékkal nőtt, kiegyensúlyozott volt az árukínálat. A tavalyinál több tejet, zöldségfélét,, gyü­mölcsöt és húst vásároltak a város lakói. A kiskereskede­lem technikai feltételeinek javítása, korszerűsítése a le­hetőségekhez mérten kielégí­tő ütemben halad, új üzle­tekkel gazdagodott a város. Törökszentmiklós V. öt­éves tervében 1137 lakás megépítése szerepel, amely évenként 228 lakás létesíté­sét teszi szükségessé. Az el­múlt két évben 346 lakást adtak át tulajdonosaiknak, ennek ellenére a középtávéul lakásépítési előirányzat nem teljesült. Ugyancsak lema­radás van a gyermekintéz­ményeknél. A városi pártbizottság fel­adattervében meghatározta a tennivalókat. Feltétlenül szükséges, hogy minden gaz­dasági egység elemezze az 1977-es évi tapasztalatokat, s ennek figyelembe vételé­vel határozza meg, alakítsa ki az 1978. évi feladatokat. Fel kell tárni a még megle­vő tartalékokat, társadalmi összefogással segíteni kell a kitűzött célok elérését. Többet is nagyobb választékban A gépipar minden eddigi­nél többet és nagyobb vá­lasztékban gyárt az idén tar­tós fogyasztási cikkekből, egyebek közt bojlerből, tűz­helyből és kerékpárból is, bár e termékekből valószínű­leg így is csak importtal együtt tudják kielégíteni az igényeket. Hűtőszekrényből, mosógépből, porszívóból, grillsütőből és néhány hír­adástechnikai cikkből a bel­kereskedelem rendelései alapján megfelelő mennyi­ségben és választékban szál­lítanak az üzletekbe. A fogyasztási javakat elő­állító KGM-iparvállalatok ebben az évben a tavalyinál átlagosan 10 százalékkal több fogyasztási cikket biztosíta­nak a kereskedelemnek, ezen belül a legfontosabb háztar­tási műszaki cikkekből 9, a vastömegáruból 15 százalék­kal több hazai gyártmányt értékesítenek belföldön. Az éves tervek kidolgozá­sánál az érintett vállalatok bevonásával a KGM a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal egyeztette az igényeket a szállítási lehetőségekkel. Ennek nyomán a tárca 56- féle vas-műszaki cikk, köz­tük húszféle tartós fogyasz­tási termék gyártását és fej­lesztését kiemelten kezeli. Ezekből összességében az idén csaknem 10 milliárd fo­rint értékben szállítanak bel­földre. A legkeresettebb tartós fo­gyasztási termékek közül ha­gyományos mosógépekből 180 ezer, vagyis 12,5 százalékkal több készül, mint tavaly. Az automata, úgynevezett hely­takarékos mosógépek sorozat, gyártása a múlt évben elhú­zódott, de az idén már 23 ezer kerül a boltokba. Az NSZK-cégekkel kooperáció­ban készülő grillsütőkből a vártnál lényegesen nagyobb a kereslet, ezt elégítik ki, amikor az év végéig három­szor annyit szállítanak a kereskedelemnek, mint 1977- ben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents