Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
I Mr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 10. m w ' Holnap a Szigligetiben Élí* A „kaposvári" Ivanov Száz éve született Rudnay Gyula Szerdán a Szigligeti Színházban vendégszerepei a kaposvári Csiky Gergely Színház. Csehov Ivanovját mutatják be. Az előadás hónapok óta viták kereszttüzében áll, elsősorban a rendező, Zsámbéki Gábor „Csehov értelmezése” miatt. A kritikusi nézőpontok egyik pólusán áll a következő sarkalatos megállapítás: „ ... ez nem Csehov Ivanov- ja. Ez Zsámbéki Gábor Cse- hovja. Nincs egyetlen vonzó ember, egyetlen követendő példa sem a színpadábrázolta világban”. Jogos-e az így feltett számonkérés, — avagy azoknak van igazuk, akik szerint Zsámbéki csunán beleerőszakolhatta volna az előadásba a hiányolt vonzó embereket, holott ehhez Csehov nem ad támpontot. A főhősről így vall az író: „Az Ivanovhoz hasonló emberek egyetlen problémát sem oldanak meg, összecsapják kezüket a fejük fölött, idegesek, nyavalyognak. ostobaságokat követnek el. És amikor végül szabadjára engedik petyhüdt, fegyelmezetlen idegeiket, elvesztik a talajt a lábuk alól.” Csehov írói vallomása a rendezőt látszik igazolni. Érdekesek — olykor persze túlzóak is — a „kaposvári” Ivanov előző nézőpontból történt értékelései. Egy ilyen vélemény természetesnek tartja, hogy „amennyiben Zsámbéki rendezi Csehovot, akkor Zsámbéki Csehovját látjuk a színen ...” Következtetés: ha a rendező valamiféle személyes többletet nem tenne hozzá az alapműhöz, „semmi értelme sem volna színházba járni — Csehov Csehovját otthon is elolvashatnánk ...” A teoretikus viták mellett nem elhanyagolható persze a közönség véleménye! A szolnoki közönség figyelmét először is Pauer Gyula díszleteire hívnánk fel. A színpadot fakéreg darabok borítják. Ennek erős dramaturgiai funkciója van, ugyanis befolyásolja a szereplők járását, mozgásbiztonságát. Mindez nehezíti a színpadi játéköt, ugyanakkor szinte hipnotikus mélységekig kifejezi Csehov mondanivalójának szándékát, a korabeli orosz vidék értelmisége reménytelen, céltalan életét, a belső összeomlást elodázni hivatott italt, kártyát is természetessé teszi. A kaposváriak Elbert János fordítása alapján játsz- szák Csehov Ivanovját. dit. A további főbb szereplők — köztük a szolnoki közönség régi ismerőse — Kun Vilmos, Olsavszky Éva, Vajda László és Dánffy Sándor, Tóth Éva, Helyey László, Csákányi Eszter. A kaposváriak Elbert János fordítása alapján játsszák Csehov Ivanovját. — ti — Száz éve, 1878. január 8- án a felvidéki Pelsőcön született Rudnay Gyula. Életműve kiemelkedő ' helyet foglal el a XX. századi magyar és egyetemes művészetben. A hazai festészet és népkultúra hagyományaiból — a klasszikus festészet értékigényével — népünk és tájunk kifejezésére sajátosan magyar festőnyelvet keresett és alakított ki művészetében. „A mi művészetünk alapja — vallotta — csakis e föld és e föld népének kultúrája lehet”. A nemzeti művészet alapjainak e felismerése világos utat szabott számára: minden keresése ebbe az irányba vezette, mesterségbeli tudásának alapjait, igazodását ehhez szabta. Művészi vénájában lüktet ez a szándék, ez művészetének hajtóereje, ez az érzelemmel fűtött tudatosság teszi életművét szuggesztívvé, igazzá, erőteljessé. A Münchenben, Rómában, Párizsban tanuló fiatal művész pályakezdetén a nagybányai művésztelepen dolgozik, majd 1905-ben Hódmezővásárhelyre költözik. hogy kapcsolatba kerüljön az alföldi néppel és tájjal. Itt nyílott meg előtte Munkácsy szűkebb hazájának jellegzetesen magyar világa, s ez az élmény új színnel, mélyen átélt tartalommal gazdagítja művészetét. Az első világháború döntő volt Rudnay mondanivalójának és festői eszközeinek érlelése szempontjából. Ekkoriban Losoncon dolgozik. Megrázza őt a háború kegyetlen drámája és drámai hangvételű képein állít emléket az idegenből menekülők szenvedéseinek. A művész teljes együttérzésével szól a szegényekről, a nincstelen földönfutókról. Művészetének haladó állásfoglalását, erőteljes realizmusának súlyát a tizen- kilences . Tanácsköztársaság is felismerte, és a forradalmi hagyományokat felelevenítő kultúrprogramjába azzal iktatta be, hogy megbízta Rudnayt Petőfi Apostolának illusztrálásával. A felszabadulás úján Rudnay Gyula korát meghazudtoló agilitással találta meg azt a területet, ahol leginkább szolgálhatta a szocialista kultúra építését. 1947- ben évtizedes művészpedagógusi munkásságának mintegy betetőzéseként — „népi festőakadémiát” — szervezett Baján, ahol a város tehetséges fiataljainak és a környező falvak parasztságának ifjait képezte. Népi demokráciánk 1948-ban Pro Arte kitüntetéssel ünnepelte a 70 éves mestert, a következő évben a Kossuth-dí- jat, majd az Érdemes Művész címet adományozta neki. Életművét maradandóvá teszi, hogy a népről a népnek akart festeni a művészet tiszta nyelvén, érzelemmel fűtött tudatossággal, s. közérthetően. Pályája a magyar művészi hivatástudat lelkesítő és tiszteletreméltó példája. B. L. Önarckép Nagybátonyi utca Nagykunsági tájházak, malomipari műemlék A Nagykunság központjában, Karcagon számos olyan népi műemlék található, amely az elmúlt századokban épült, és magán viseli a jellegzetes tájegységi népi építészet formáit és jegyeit. A városban most átfogó programot dolgoztak ki a legértékesebb ilyen létesítmények megőrzésére és felújítására. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség támogatásával, a városi tanács és a Györffy István Nagykun Múzeum nagykunsági tájházakat alakít ki. A három lakóépület egy cselédsorban élt család földházát, egy szegényparaszt, illetve egy módosabb gazda portáját mutatja majd be természetes környezettel és eredeti berendezéssel felszerelve. A város határában áll egy múlt századból származó szélmalom is, amelynek belső berendezése még teljesen ép, külsejét, szélvitorláját azonban megtépázta az idő. A karcagiak kezdeményezésére a Malomipari Tröszt hozzájárulásával a szélmalmot felújítják, eredeti állapotában állítják helyre, és malomipari műemlékké nyilvánítják. A tröszt erre a műemlékvédelmi célra félmillió forintot adományozott a városnak. Gondolat-kiadvány Széchenyi és Kossuth vitája A történelem izgalmas kérdéseit népszerűén, de tudományos igénnyel dolgozzák fel, magyarázzák a Gondolat Kiadó közelmúltban napvilágot látott új kötetei. A népszerű Magyar História sorozatban megjelent Széchenyi és Kossuth vitája című kiadvány. A két kimagasló politikus vitáján keresztül mutatja be a magyarországi polgári átalakulás fő kérdéseit a reformkorban, mindenekelőtt a XIX. század 40-es éveiben. „Jogosítvány” úttörőknek A KÖZLEKEDÉS KIS RENDŐREI A községek pedagógusainak Növekvű letelepedési segély, magasabb pótlékok Vastagabb borítékot visz ezentúl a postás a megye kis községeiben tanító pedagógusoknak. A bérrendezés után újra megállapítják, rendezik a területi s a különleges pótlék, valamint a letelepedési segély nagyságát is. Milyen elvek szerint állapították meg a pótlékok és a letelepedési segély nagyságát, mennyiben növekszik a falvak pedagógusainak jövedelme? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Vincze Sándort, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét. — Területi pótlék a közlekedéstől távol lévő, szétszórt települések pedagógusainak jár. Az összege eddig 100— 500 forintig terjedhetett, az új rendelkezés szerint pedig 200—800 forintig adható. A területi pótlék megyénkben negyvenhét iskola nevelőit érinti. Az összege 200—700 forintig változik, sajnos többre nem futja az anyagi erőnkből. A minimumot mindenütt eléri majd, de néhány helyen nem növekedik az előzőhöz képest. Elsősorban azokon a településeken jelent nagyobb változást, amelyeken magas a képesítés nélküliek aránya, s ez egyértelműen a község területi elhelyezkedésével magyarázható. — S hogy változik a letelepedési segély? — A letelepedési segély összegét a területi pótlék nagysága határozza meg; 3000—7000 forintig terjed. Ha a pályakezdő négy évre köt szerződést, akkor a dupláját kapja megyénkben is, mint az ország bármelyik pontján. — Ki kaphflt különleges pótlékot? — Azok a pedagógusok, akiknek területi pótlék ugyan nem jár, de a munkahelyi körülményeik, az iskola feltételei, pedagógus ellátottsága nem megfelelő. Különleges pótlékban — amelynek összege 100—500 forint lehet — kilenc oktatási intézményünk részesül. Amíg a területi pótlék egy-egy iskola minden pedagógusának ugyanakkora, a különleges pótlékot az iskolán belül differenciáltan kell megállapítani, a végzett munka alapján. — Mikor vehetik fel először a megváltozott pótlékokat a nevelők? — Márciusban lesz először vastagabb a boríték, s ekkor fizetik ki ez év januárjáig visszamenően az új és a régi területi és különleges pótlék különbségét is. T. G. Reggel vagy a délutáni tanítás után sokszor megállunk egy-egy iskola előtt, figyeljük a közlekedési úttörők ügyes, magabiztos mozdulatait. A megye hatvanegy Úttörő Gárda szakaszában több mint ezer gyerek látja el e szép feladatot, és ma már százötven vizsgázott nevelő segíti a közlekedési rendőrök munkáját az iskolákban. Nem lehet elég korán kezdeni a tanulást: számos óvodában épült társadalmi összefogással KRESZ-ud- var, az apróságok örömére, népszerűek az ifjúsági KRESZ-parkok — ezekből is egyre több létesül —, ahol szabad időben kedvükre gyakorolhatnak a gyerekek. Nyaranként a Tiszaliget- ben nyolcvan kis közleke- désrendésznek szakmai táborozás nyújt alkalmat ismeretei bővítésére, frissítésére. Az a „rendőr bácsi”, aki a hajdani pajtásoknak elsőként beszélt a közlekedési szabályokról, most azok gyerekeit képezi tovább a táborban. Lóczi Miklós őrnagy, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára a legutóbbi választáskor tagja lett a megyei úttörőelnökségnek is. Ö említette a minap, hogy a KBT három évvel ezelőtt kezdte' meg az általános iskolások KRESZ-vizsgáztatá- sát, és ' azóta több mint húszezer „jogosítványt” adott ki. A kiskönyv bizonysága szerint a nevezett tanuló eredményes KRESZ- Vizsgát tett, és kerékpárral járhat iskolába. Sok-sok vetélkedőt bonyolít le a KBT, és évenként megrendezi a közlekedés- biztonsági versenyt is az iskolákban. A legügyesebben szereplő csapatokat, a legeredményesebben tevékenykedő Úttörő Gárda szakaszokat Poly-KRESZ és más közlekedési játékkal jutalmazza. „Úttörő-jogosítvány” és Poly-KRESZ, lelkes pajtások és lelkiismeretes felnőttek összefogása a baleseti statisztikában úgy tükröződik vissza, hogy míg 1976- ban öt gyermekbaleset fordult elő a megyében a gyermek figyelmetlenségéből. 1977-ben már csak egy ilyen volt. Folytassuk hát a közös munkát, hogy egy se legyen! — rónai — ^uMímítosmn Az ötvenedik öt éve, hogy egy szombaton délelőtt ilyen címmel kezdődött egy kétórás műsor a Petőfi-adón: Szabad szombat. Marton Frigyes és Szepesi György ötletéből készült az első adás. Lényege az volt, hogy bemutassanak egy- egy családot, hogyan töltik a szabad szombatokat, hogyan élnek. Aki egyszer meghallgatta, legközelebb is kíváncsi volt erre a műsorra. A szabad szombatjukon otthon dolgozgató férfiak, háztartásukban serénykedő nők szívesen csavarják erre az időpontra rádiójuk gombját a Petőfi- adóra. Szombaton „ünnepelt” a Szabad szombat. Ez a mostani volt az ötvenedik adás. Meg is hívtak — a szokásoktól eltérően — három nagy családot a riporterek. Az első, öt évvel ezelőtt bemutatott Szántóékat, Péntek Józsefet azaz Kelly bohócot, valamint Kubik Gézát és családját. A három családhoz három riporter társult partnerként. Szepesi György, ^ntal Imre és Horváth János. Ök készítették a legtöbb szombati műsort ftgyanis eddig. A műsor helyszíne se a megszokott volt. A pár éve nyílt Rézkakas vendéglőben beszélgettek, ahol szárnyas különlegességeket kínál nap mint nap az étlap, s ahol a vendéglő vezetője így k'fezdte a mondókáját: „Tíz személyre három kiló csirkehús, lecsó, zsír, piros paprika, valamint 40 deka csuszatészta és a habaráshoz fél liter tejföl, kevés liszt szükséges.” Ez a göntéri paprikás csirke receptje, roppant egyszerű le- csós csirkepaprikás, csuszatésztával körítve. Gondolom, akadt háziasszony, aki megjegyezte magának a különlegességet. A műsorban szereplő háziasszonyoknak tetszett. Az ötvenedik műsor azonban nemcsak a háziaasszo- nyoknak szólt. A három riporter — Kertész Zsuzsa közreműködésével — vallott a szabad szombatjáról, arról, amikor ők pihennek, keresik a kikapcsolódást. Amolyan morzsákat kaphatott az érdeklődő, még inkább a kíváncsi: Antal Imre öreg Volgáját mesélte, Horváth János azt, hogy most kapott egy máfsélszobás lakást, Szepesi pedig a műsor végén jelezte: várják őt a teniszpályán. A családok is elmondták, mi történt velük az elmúlt öt—három évben. A gyerekek felnőttek, házasodtak, lakáshoz jutottak, vagy éppen arra gyűjtenek. Van, aki katonafiát emlegette, s olyan is, aki terveiről beszélt, hiszen év elején vagyunk, így természetes. A Szabad szombat műsora folytatódik. Az ötvenedik adás legalábbis ezt ígérte. A hallgatóság népes tábora bizonyosan ezután is odaigazítja készülékét a megszokott időben a Petőfi-adóra. Röviden A magyar korona regénye címmel Rapcsányi László műsorát hallgathattuk a múlt héten kedden a Kos- suth-adón. A történelmi visz- szatekintéssel teljes műsor jól igazította el a hallgatót nemzeti kincsünk sorsáról, értékéről, helyéről. Szép irodalmi műsort közvetített vasárnap a rádió a pesti Korona cukrászdából. Kár, hogy gyorsan futottak a percek. Pedig majdnem egy óra volt — többet is meghallgattunk volna. (SJ) Tóth Éva (Szása) és Rajhona Adóm (Ivanov)
