Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

1978. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű szülőotthon Kevés a gyermekorvos Az anyák és a csecsemők védelméről tárgyalt a törökszentmiklósi tanács vb Tíz év utón tűzte ismét napirendre Törökszentmiklóson a városi tanács végrehajtó bizottsága az anya- és csecsemővé­delem helyzetének megvizsgálását. Az akkor megszabott feladatok végrehajtásáról, illetve az azóta bekövetkezett vál­tozásokról adott számot a tegnap délután megtartott ülésen dr. Sülé Mihály városi főorvos Megoldódott a család- és nővédelmi tanácsadás, a kor­szerű betegellátás, megfelelő helyiségek és felszerelés áll rendelkezésre az anya- és gyermekvédelmi, a terhes és szülészeti ellátáshoz, a gyó­gyításhoz állapította meg. Számos nehézség ellenére — amit elsősorban a tartós gyer­mekorvoshiány, a védőnői gondok jelentettek — az anya- és gyermekvédelem jó eredményeket ért el, mara­déktalanul biztosította a né­pesedéspolitikai határozatok végrehajtását. Ugyanakkor az orvosok és a védőnők a családi életre nevelés iskolai munkájában is jelentős segít­séget nyújtottak — összegezte a beszámoló. A bölcsődei helyek az el­telt tíz év alatt megkétszere­ződtek Törökszentmiklóson. Az elmúlt évtized jó terhes­gondozási munkájára mutat, hogy továbbj avult és az or­szágosnál jóval alacsonyabb a városban a koraszülések aránya. Vezető szerepet ját­szik ebben a szülőotthon, amely tavaly korszerű körül­mények közé került az új rendelőintézet épületében, s az ugyancsak ott elhelyezett gyermekkörzeti rendelő és a szakosított tanácsadás, amely az egész anya- és csecsemő- védelmi munkát megváltoz­tatta. Nagy gond, hogy ma is van betöltetlen gyermekorvosi ál­lás. Az utóbbi öt évben öten mentek el, hosszú időn át két szakorvos feladata volt — a megyei kórház kirendelt or­vosainak segítségével — a körzetek, az óvodák és az ál­talános iskolák iskolaorvosi munkájának, a csecsemőta­nácsadás és a bölcsődés gyer­mekek ellátása. Az 1975 óta Törökszentmiklóshoz tartozó városkörnyéki két község egyikében, Tiszapüspökiben, az orvoshiány miatt máig is megoldatlan a csecsemőta­nácsadás. A helyzet valamit enyhült az 1977. október 1-vel munkába állt harmadik gyer­mekorvossal, de még mindig nem kielégítő. A négy gyermekorvosi kör­zethez tartozó mind a tíz kör­zeti védőnői állás szakkép­zett védőnőkkel van betölt­ve, ám valamennyien fiata­lok és a vizsgált időszak alatt többen szülési szabadságon, illetve gyesen voltak, jelen­leg is csak öt védőnő dolgo­zik. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott, hogy az év végéig a jelenleg üres orvosi, körzeti gyermekápolónői és írnoki állásokat be kell tölte­ni, addig is gondoskodni kell a belső helyettesítésről. Kü­lön határozott arról is, hogy ez év április 1-ig Tiszapüs­pökiben meg kell szervezni a folyamatos gyermekszakor- vosi tanácsadást, megszüntet­ni a két városkörnyéki köz­ség szaktanácsadási ellátását ban meglévő különbséget. — re — Jelentős üzleti szerződések Gyárak,ipari üzemek külföldre Könnyűipari áruk hazai piacra Csaknem 140 millió dollár értékű komplett gépipari és oktatási létesítmény export­jára tett ajánlatot a gépex­port vállalat az elmúlt hó­napokban, s várhatóan még ez első felében több tízmillió dollár értékű szerződéseket írnak alá külföldi partnere­ikkel — jelentette be tegna­pi sajtótájékoztatóján Csenki György, vezérigazgató a vál­lalat székházában. Mint mondotta, a gépex­port fővállalkozói tevékeny­séget folytat, s az ipar, il­letve a külkereskedelmi vál­lalatok kiviteli szerkezeté­nek javítására mindinkább a kulcsrakész átadást kívánják megvalósítani. Már eddig is több konzervgyárat, hűtő­tárolót, ipari üzemet, szerviz állomást, szakiskolát adtak át a szocialista országokban, a Közel-Keleten és Latin- Amerikában. Külkereskedelmi Vállalataink az utóbbi két évben azonban a korábbinál kevesebb üzletet kötöttek komplett létesítmények ex­portjára, a gépexport idei dollárbevételei ezért várha­tóan valamelyest csökkenni fognak. A közelmúlt legje­lentősebb megállapodásai közé tartozik az a csaknem 10 millió dolláros szerződés, amelynek értelmében egy ni­gériai új műszaki főiskolá­hoz szállítunk oktató beren­dezéseket, eszközöket és tan­könyveket, s részt veszünk a szaktanárok kiképzésében is. A vállalat idei legjelentő­sebb exportfeladata a bonyo­lult méréseket feldolgozó, au­tomatikus olajmérő állomá­sok szállításának megkezdé­se a Szovjetunióba. Egy ko­rábban megkötött magyar— szovjet kormányegyezmény alapján 1980-ig 351 ilyen ál­lomást adnak át. S megkez­dik Leninogorszkba egy mű­szergyár gépsorainak export­ját. Ezekért a szállításokért népgazdaságunk kőolajat kap az ötéves terv során. Három és fél-négymilliárd forint értékű felsőruházati cikket kínál az ipar 1978 őszére, telére a belkereske­delemnek. A választék is­mertetésére a konfekciógyá­rak, szövetkezetek termékei­ből ezer — női, gyermek, fér­fi és fiú — modellt vonultat­tak fel a KGM Technika Há­zában tegnap megnyílt ter­mékbemutatón. A kiállítás és a kapcsolódó szakosított divatbemutatók alapját képezik a központilag most harmadszor megrende­zésre kerülő, január 11-től 26- ig tartó belkereskedelmi üzlet­kötési tárgyalássorozatnak, amelynek során lekötik a ha­zai boltok, áruházak számá­ra igényelt mennyiségeket. A jelenlegi árubemutató minden eddiginél jobban tük­rözi a piac előrejelzett igé­nyeit. A konfekcióipari vállalatok és szövetkezetek gondoltak a méretválaszték bővítésére. Az előtárgyalásokon jó idő­ben egyeztették az előző év tapasztalatai alapján, hogy milyen méretekből kell hi­ányt pótolni. Így remény van arra, hogy a hosszúra nőtt, sovány kamaszok és az ala­csonyabb molett nők az ed­diginél könnyebben találnak majd megfelelő méretű ru­házati cikkeket. Számoltak azzal is, hogy a nyugdíjasok körében a konzervatívabb íz­léshez alkalmazkodó, tom­pább színárnyalatú és ké­nyelmesebb szabású holmik a kelendőbbek, amelyekhez vi­szonylag olcsóbb áron kíván­nak hozzájutni. A fiatalok­nak szánt választékot a di­vatos fazonok, az élénk szí­nek, az újszerű anyagminták sokfélesége jellemzi. Átadták a szerelők a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet új vasalóüzemét, amely 10 millió fo­rintos beruházással épült. A tágas, világos gépteremben 10 kézi és 5 pneumatikus gőzva­saló működik, valamennyi magyar gyártmányú, korszerű berendezés Jánoshidán Több mint hatmillió szölöoltványokból Jánoshidán a Vörös Hajnal Tsz-ben a napokban elkészült számvetés igazolja: a vártnál is jobban fizetett az idén a szőlőoltványok termesztése. A szövetkezet kertészei erre az évre 600 ezer gyökeres sző­lőoltvány előtermesztésére vállalkoztak, amiből 5 millió 800 ezer forint árbevételt re­méltek. Ez utóbbi tervüket csak­nem félmillió forinttal telje­sítették túl. Minden eddigi­nél jobb minőségű és a ter­vezettnél jóval több első osz­tályú szaporítóanyagot ter­mesztettek. A többfajta sző­lő termesztésére alkalmas oltványok eljutottak az or­szág számos nagyüzemi gaz­daságába és sok kiskerttu­lajdonoshoz. Az idei eredmények össze­gezése után az ágazat elké­szítette 1978. évi tervét. Az új évtől a szőlőoltvány ter­mesztése és értékesítése új vállalati keretek között tör­ténik. A szaporítóanyagok eddigi értékesítője az Ültet­vény és Szaporítóanyagot Forgalmazó Vállalat volt. A termelő gazdaságok és társ­egységek — országosan 35 gazdaság — létrehozták sa­ját társulásukat a KERT- FORG-ot. A társulás felada­ta: a haza; igények maradék­talan kielégítése mellett az eddiginél eredményesebben teljesíteni az export-megren- déleseket. A pneumatikus kéziszerszámok növelik a termelékenységet a tö­rökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalatnál. Képünkön Simon Dé­nes a sűrített levegős csavarhúzóval szereli a zöldborsó-arató­gépet ara A fejlődés „A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a nép­gazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki szín­vonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár." (Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésé­ről kiadott közleményből.) Az Állami Bábszínház ta­valy befejeződött teljes új­jáépítésekor egy-egy néző­téri hely kialakítása majd­nem százezer forintba ke­rült. Vajon mikor térülne meg az itt elköltött 52 mil­lió forint az amúgyis áron alul adott — azaz állami tá­mogatást élvező — jegyek­ből? A példa és a kérdés persze inkább tréfás, mint­sem komoly, hiszen — tart­Egy általános iskolai tan­terem ma átlagosan egymil­lió forintot emészt fel felépí­téséig. Tagadhatatlan, a mostani osztálytermek nem hasonlíthatók a valamikori zord hodúlyokhoz, vagy ép­pen ■— falusi iskolák eseté­ben — az apró ablakú lyu­kakhoz, de mert korszerű fölszereltségük, a hozzájuk kapcsolódó közművek ter­mészetesek, akárcsak az un. kiszolgáló létesítmények — mosdók, konyha stb. — úgv azt is természetesként kell elfogadni, hogy az új oktatási intézmény sokba kerül. Még egy, most már a termelőterületekről válasz­tott példát: az ország legna­gyobb energiatermelő köz­pontjában, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatnál a legutol­só, XIII-as jelű, 215 mega­wattos áramtermelő blokk 946 millió forintba került. Drága? Kazánja — így gaz­daságos — vegyes tüzelésű, éghet benne földgáz és kő- olajfinomítási melléktermék. A nagy teljesítmény — a régi erőművekben az 50 me­gawattos gépek óriásoknak számítottak — elengedhetet­lenné teszi a magas fokú műszerezettséget és automa­Eszközigényes, köznapib­ban sokba kerülő beruházás az energiavezetékek, a kő­olaj- és kőolajtermék-tárolók megépítése is, de szükség­ja a közfelfogás — az esz­közigény fokozódása első­sorban a termelőágazatokhoz kapcsolódó folyamat. Ami szűk szakmai, közgazdasági értelemben igaz. Éppen et­től a szakmai egyoldalúság­tól óvakodva és óvva hoza­kodtunk elő a bábok tarka színpadával; az eszközigény, a fejlesztések költsége a nem termelő területeken is növekszik. tizáltságot; a vezérlést és ellenőrzést számítógép lát­ja el. Mindez költséget nö­vel, ahogy a környezetvéde­lem úgyszintén. S ez okok­ból csak marókra, s nem öl- revaló, holott annyi is akad­na. Jórészt objektív okai van­nak az eszközigény növeke­désének. A nyersanyagok beszerzési feltételei kedve­zőtlenebbek, mint korábban, s a hazai alapanyagok több­sége is drágább — nagyobb költséggel, mert nehezebb geológiai feltételek, termelé­si körülmények között — ál­lítható elő. Azután: bizonyos fejlesztések elkerülhetetle­nek, mert nélkülük megbé­nulna körülöttünk az élet. Ilyen az energiatermelés, a szállítás, az építőanyag-ipar, ezek azonban — technológiá­jukból következően — nagy befektetést kívánó, eszköz- igényes területek, s ráadásul a kiadások megtérülése is lassú. A feladat mégsem ke­rülhető meg; lehetetlenné válna mind a személy-, mind az áruforgalom, s a külföldiek széles ívben ke­rülnék el — akár turista­ként, akár tranzit-szállító­ként — hazánkat. szerű. Hiszen volt idő, ami­kor — tárolótér híján — el­adtuk külföldre a fűtőolajat tavasztól őszig, télen meg vá­sároltuk, a szezonban kiala­kult kétszeres áron ... Ugyancsak drágák a vízgaz­dálkodással összefüggő fej­lesztések, de mi lenne nélkü­lük az intenzív mezőgazdasá­gi termeléssel, az üdülőterü­letekkel, a növekvő városok vízellátásával? Mihez kezde­ne Kovács és Kiss állampol­gár társunk a Zsigulijával, ha hiába állna oda a benzin­kúthoz, közölnék vele, nem épült meg a termékvezeték s a tárolótér, így kétszáz ki- lométerees körzetben ne is reméljen üzemanyagot? Mivel bizonyos területeken mind többe kerül az előre­haladás, kézenfekvő követ­keztetés: rangsorolni szüksé­ges a feladatokat, következe­tesen arra törekedve, hogy a ma beruházott tőke kamatai a holnapi kiadásokhoz te­remtsenek egyre bővülő fe­dezetet. Odahaza, háztartá­sunkban mérlegelünk: az automata mosógép drágább, de többet tud mint egyszerű elődje, a kútból felhúzott vízért nem fizetünk, a veze­tékből csörgőért igen. Mérle­gel a népgazdasági irányítás is. Ha pénzt ad — és ad — az anyagmozgatás korszerű­sítésére, ami megintcsak esz­közigényes feladat, teszi ezt azért, mert az így fölszaba­duló emberekre más népgaz­dasági területeken van szük­ség, s mert mind kevesebben vállalják a hórukk-munkát. Nem sorscsapás A kiadások növekedése — az eszközigény fokozódása törvényszerű, a gazdasági fej­lődés mai szakaszának egyik ismérve. Nem sorscsapás, ha­nem kalkulálható tényező. A többért többet kell áldozni, de úgy, hogy a több a még több forrása legyen; jól ka­matozzanak az eszközök. Számítások szerint — a sok közül az egyik lehetőség — a beruházások kivitelezési idejének húsz százalékos csökkentése egyetlen év alatt 17—20 milliárd forint nép- gazdasági többletjövedelmet eredményezne. Sajnos, ritka kivételtől eltekintve, erre még csak számítások vannak; a tények adta igazolást kí­vánjuk, sürgetjük. Egymillióért egy tanterem Kétszeres áron vásároltuk V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents