Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 4. Kommentárunk II török dilemma T örökországot sokan is­mét „Európa beteg emberének4’ nevezik, igaz, most „csak" kormány­zati értelemben. Kontinen­sünk e fontos országában esztendők óta sajátos libikó­ka a parlamenti élet és a kormányzati stabilitás meg­teremtése mindeddig elérhe­tetlen vágyálomnak bizo­nyult. Ezért keltett nemzet­közi figyelmet a legújabb fordulat: a Szulejman Demi- rel miniszterelnök igazság­pártja által vezetett kor­mánykoalíció á nemzetgyű­lésben elvesztette amúgyis „vékony’’ többségét — 228— 218 arányban leszavazták. Ez annyit jelentett, hogy Korutürk államfő az ellenzé­ki néppárt ötvenegy eszten­dős vezetőjét bízta meg kor­mányalakítással. Azt a Bü- lent Ecevitet, aki voltakép­pen a június 5-én tartott vá­lasztások győztese volt. Ak­kor mégsem ő lett a kor­mányfő. A látszólagos rejtély nyit­ja a parlamenti matematika. A 450 tagú nemzetgyűlésben az abszolút többséghez 226 mandátum kell, Eceviték pe­dig akkor 213-at szereztek. Az abszolút többséghez szük­séges 13 mandátumot kis pártok vezéreitől kellett vol­na összeszedni és ezek meg­kötötték volna — sőt, meg is kötötték — a kormányfő ke­zét. Ecevit ilyen alapon nem volt hajlandó kormányozni, kénytelen volt átengedni a kormányrudat a hasonló problémákkal küszködő De- mirelnek. Demirel laza koalícióját most leszavazták. Ecevit megkezdte kormányalakítási tárgyalásait, de — a régi, ne­héz körülmények között. Most sem képzelhető el „tisz­ta” néppárti kabinet, hanem csak olyan koalíció, amelyben minden döntést megnehezít a kis pártok különvéleménye. A jövő két lehetőséget tartogat Bülent Ecevit számára. Vagy képte­len működő koalíciót létre­hozni és tovább vár az áhí­tott abszolút többségre, vagy megpróbálja a majdnem le­hetetlent : kormányozni a koalíciós partnerek Damok- lész-kardjának árnyékában. Egyelőre csak az biztos, hogy egyik változat sem jelent ki­utat a kormányzati válság sokéves zsákutcájából. H. E. Moszkvában tárgyal a lengyel külügyminiszter A szovjet kormány meghí­vására tegnap Moszkvába érkezett Emil Wojtaszek a LEMP KB tagja, lengyel kü­lügyminiszter. A lengyel dip­lomácia vezetőjét a pálya­udvaron Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta. A nap folyamán elvtársi, szívélyes légkörben megkez­dődtek a két testvéri szocia­lista ország külügyminiszte­rének megbeszélései Andrej Gromiko tegnap ebédet adott lengyel kollégá­ja tiszteletére. A két külügy­miniszter pohárköszöntőt mondott. A szovjet külügyminiszter értékelése szerint a nemzet­közi helyzetet egyrészt a bé­ke, a demokrácia és a szo­cializmus erőinek folytatódó fokozatos megszilárdulása, másrészt a történelem mene­tét feltartóztatni, sőt vissza­fordítani próbáló imperialis­ta erők aktivizálódása jel­lemzi. A fegyverkezési hajsza új fordulója elkerü­lése érdekében javasoljuk a nyugati hatalmaknak, hogy állapodjunk meg a neutron­fegyver gyártásáról való köl­csönös lemondásban. A Közel-Keletről szólva Gromiko kijelentette: „A szocialista . országokhoz kö­zel állnak az arab-kelet né­peinek igazságos törekvései. Bonyolultabbá tették a hely­zetet a szocialista közösség határaival közvetlenül szom­szédos térségben a tartós közel-keleti rendezés ügyé­nek kárt okozó. Izraellel kö­tendő arabellenes különmeg- állapodásra tett kísérletek. Ezzel kapcsolatban ismétel­ten hangsúlyozni kell. hogy a Szovjetunió változatlanul a hatékony, átfogó, minden fél — beleértve a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet — részvételével történő ren­dezés, a genfi konferencia összehívásának híve, azzal a feltétellel, hogy azt nem használják fel spanyolfal­ként tisztességtelen célok diktálta szeparatív alkuk leplezésére”. Emil Wojtaszek válaszában kiemelte, hogy a szovjet— lengyel külügyminiszteri megbeszélések rendkívül ba­rátiak és alkotók. — Nagyra értékeljük az elviársiasság, a kölcsönös megértés és a teljes nézetazonosság szelle­mét. amely mindig uralja a lengyel—szovjet eszmecseré­ket. A lengyel—szovjet talál­kozók fontos alkotórészei a szocialista közösség testvér­országai együttműködési rendszerének — jelentette ki Wojtaszek. Törökország Kormányalakítási tárgyalások Bülent Ecevit, a szociálde­mokrata irányzatú Köztár­sasági Néppárt elnöke, akit az új török kormány meg­alakításával bíztak meg, kedd.en délelőtt Necmettin Erbakan eddigi miniszterel­nök-helyettessel, az iszlám Nemzeti Jólét Pártjának el­nökével tárgyalt. A találkozó után Ecevit közölte: Erba­kan új általános választások kiírását javasolta, ő azon­ban elutasította ezt, mivel az új választások tovább ha- lasztanék az ország problé­máinak megoldását, amelyek közül a mélyülő gazdasági válság és a folytatódó poli­tikai erőszak a legégetőbb. A kijelölt miniszterelnök kedden újságírókkal közölte, hogy szerdán vagy csütörtö­kön nyújtja be Fahri Koru­türk államfőnek a kormány- listát, amelyben a tárcák számát az eddigihez viszo­nyítva növelni fogja. A par­lament szombati bizalmi sza­vazásán megbukott jobbol­dali koalíciós kabinetnek 29 tagja volt. Kedd.en a leg­több török lap azt a véle­ményét hangoztatta, hogy Ecevit 13 tárcát juttat kor­mányában a Köztársasági Néppárt koalíciós partnerei­nek. Választási komédia Tüntetések Chilében Santiagóban hétfőn rendőri egységeket vetettek be a ja­nuár 4-ére meghirdetett chi­lei népszavazási komédia el­len tüntetők feloszlatására. Hírügynökségi jelentések szerint több tüntetőt letar­tóztattak. Az ország számos más városában is tüntetések zajlottak le a kényszer-nép­szavazás ellen. Carlos Altamirano, a Chi­lei Szocialista Párt főtitkára kedden Berlinben adott nyi­latkozatában választási ko­médiának minősítette a Pi­nochet junta szerdára elren­delt chilei kényszer-népsza­vazását. Az ismert baloldali chilei politikus hangsúlyozta: ez a komédia senkit sem ve­zethet félre, azt az egész- chilei nép elveti, s nem te­relheti mellékvágányra, sem fel nem tartóztathatja a ka­tonai junta megdöntéséért folyó harcot. Diplomáciai élénkség Közel-Keleten Carter Szaud-flrábiában MOSZKVA Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter cikkét közölte kedden a Krasznaja Zvezda, a Szov­jetunió Honvédelmi Minisz­tériumának lapja a szovjet fegyveres erők megalakulá­sának közelgő 60. évfordu­lója alkalmából. MADRID Spanyolország képes jelen­tős mértékben hozzájárulni az európai biztonság számá­ra szükséges körülmények megteremtéséhez — mon­dotta az Europa Press spa­nyol hírügynökségnek adott interjújában Marcelino Ore- ja Aguirre külügyminiszter. „Célunk az, hogy az enyhü­lés folytatódjék” — jelen­tette ki. „Külpolitikánk egyik alap­vető feladata az új évben az — folytatta a külügymi­niszter —, hogy erősítsük sokoldalú kapcsolatainkat Kelet-Európa és Afrika or­szágaival.” ÚJDELHI Az indiai Nemzeti Kong­resszus Párt Brahmananda Reddj vezette szárnya tegnap kizárta a pártból Indira Gan­dhit és összes híveit. Mint már jelentettük, hétfőn a a kongresszuspártiak orszá­gos konferenciáján hivatalo­san megtörtént az indiai Nem­zeti Kongresszus Párt ket­tészakadása és a kongresszus résztvevői Indira Gandhit választották meg elnökük­nek. A párt mindkét szárnya a Nemzeti Kongresszus Párt elnevezést tartotta meg. LUANDA Az MPLA-Munkapárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának határozatára az 1978-as évet a mezőgazdaság évének nyilvánították az An­golai Népi Köztársaságban. Ezzel kapcsolatosan Agostin- ho Neto, a párt elnöke, az ország államfője rádióbeszéd­ben fordult a lakossághoz. LONDON James Callaghan brit mi­niszterelnök kedden a brit légierő különgépén 11 napos ázsiai körútra indult, amely­nek során 3—3 napot tölt Bangladesben és Pakisztán­ban, ötöt oedig Indiában. Brit kormányfő utoljára, Edward Heath személyében, pontosan hét évvel ezelőtt járt az egy­kori gyarmatokon. Callaghan viszont első munkáspárti mi­niszterelnökként látogat a szubkontinensre. James Carter tegnap kora délután Űj Delhiből kőrút­jának következő állomásá­ra, Szaud-Arábiába érke­zett. A rijadi repülőtéren az amerikai elnököt Kha- led király, Fahd trónörökös és más szaud-arábiai ve­zetők fogadták. Az uralko­dó rövid üdvözlő beszédé­ben köszönetét mondott Carternek az igazságos és tartós közel-keleti béke' megteremtését célzó erőfe­szítéseiért. Az amerikai elnök vála­szában hangsúlyozta, hogy útjának fő célja a béke. Méltatta a két ország közöt­ti barátságot, s kijelentette, hogy az Egyesült Államokat és Szaud-Arábiát összefűző szálak erősek és megbontha- tatlanok Szadat egyiptomi elnök hajlandó beleegyezni abba, hogy csak „sok év után” fe­jeződjék be az izraeli csapa­tok kivonása a megszállt arab területekről, cserében viszont a Begin-terv helyett a közel-keleti rendezés álta­lános elveinek elfogadását kéri Izraeltől. A rendkívüli szoros Was­hingtoni kapcsolatairól is­mert Jordán király a jelek •szerint növekvő szerepet ját­szik az amerikai—izraeli— egyiptomi tervek kimunká­lásában, anélkül, hogy hiva­talosan részt venne a tárgya­lásokon. Nyilatkozatában lényegében Szadat álláspont­ját támogatta: vonuljon ki Izrael megszállt arab terüle­tekről (Husszein nem tett említést valamennyi meg­szállt területről) és adjanak önrendelkezést r Paleszti­noknak. Bonnban bejelentették, hogy az Egyiptomban üdülő Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szerdán rövid megbeszélést folytat Jimmy Szpirosz Kiprianu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke ked­den Nicosiában sajtóértekez­leten ismertette választási programját. Hangsúlyozta, hogy elnökké választása ese­tén folytatja a néhai Maka- riosz érsek politikai irány­vonalát: nemzetközi színté­ren Ciprus változatlanul az el nem kötelezettség politi­káját teszi magáévá és erő­síteni fogja kapcsolatait va­lamennyi országgal. Belpo­litikai téren fontos feladat­nak tekinti a betiltott ter­rorista csoportok felszámo­lását, az államapparátus megtisztítását, a gazdaság fejlesztését, a nemzeti gárda és a rendőrség megerősíté­sét. A köztársasági elnök nagy­Carter amerikai elnökkel, aki — útban Nyugat-Európa fe­lé — rövid időt tölt az arab országban. A két államférfi találkozó­ja hivatalos adatok szerint csupán negyedórás lesz. mi­után Schmidt „nem akarja korlátozni Carter és Szadat egyiptomi elnök amúgyis szűkre szabott tárgyalási ide­jét. Amint Bonnban közöl­ték. a Szaud-Arábiából érke­ző Carter alig több, mint egy órát tölt Asszuánban, hogy a közel-keleti helyzet alakulá­sáról folytasson eszmecserét az egyiptomi elnökkel. A szíriai állami rádió sze­rint Homs városában kedden több mint háromszázezren tüntettek Anvar Szadat egyiptomi államfő Izrael irá­nyában folytatott különutas politikája ellen. A tüntetők Egyiptom — és Amerika-el- lenes jelszavakat hangoztat­tak. Szgdatot — tábláikon — árulónak, „az amerikai—iz­raeli összeesküvés bábjának4’ nevezték, s megbélyegezték az egyiptomi államfő kapitu- láns politikáját. Három hét alatt ez volt a negyedik nagyszabású Szadat-ellenes megmozdulás Közép-Szíriá- ban. Huari Bumedien algériai köztársasági elnök kedden közel-keleti körútra indult. Utazási programját hivatalo­san nem ismertették, de — az AP szerint — feltehetőleg ellátogat Líbiába, Szíriába, Irakba, s esetleg Szaud-Ará­biába is. Az egyiptomi parlament kedden nyilatkozatban kérte fel — a szerdán 75 perces villámlátogatásra Asszuánba érkező — Carter amerikai el­nököt arra, hogy a Paleszti­nái nép önrendelkezési jogá­nak támogatásával tegyen ta­núbizonyságot az emberi jo­gok iránti elkötelezettségé­ről. ra értékelte a ciprusi kér­désben elfoglalt szovjet ál­láspontot, és méltatta azt a szerepet, amelyet a Szovjet­unió az ENSZ-ben a ciprusi probléma megvitatásában játszott. Változatlanul tá­mogatjuk azt a szovjet ja­vaslatot — mondotta —, hogy az ENSZ keretében hívjanak össze nemzetközi konferenciát Ciprus kérdé­séről. Egy kérdésre válaszolva Kiprianu kijelentette, hogy hajlandó találkozni Bülent Ecevit kijelölt török mi­niszterelnökkel, de Ecevit előző nyilatkozataiból ítélve, nem vélekedhet derűlátóan a ciprusi kérdés gyors ren­dezését illetőlen. Kiprianu sajtóértekezlete I! GENFI TÓTÓL 0 KÉK DUNÁIG Egy kép a genfi archívumból. Ai 1973-as közél-keleti konferencia hatszögletű asztala. Középen Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, mellette kétoldalt a társelnö­kök: a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői, majd Egyiptom, Jordánia és Izrael küldöttsége. A hatszög egyik oldala, Szíriáé, üres - ők nem vettek részt az értekezleten II hatszögletű asztal I I Biztosan nem túlzás, ha Genfet — a hasonnevű kanton és az ■ egész Francia-Svájc fővárosát — történelmi városnak mondjuk. Már Julius Caesar is megemlékezett Ge- naváról, majd i. u. 443-ban Burgun­dia fővárosa lett. A szellemi élet különösen a XVI. (században lendült fel, amikor Calvin itt hirdette ta­nait és a város a kálvinizmus köz­pontjává vált. Jószerencsém vezetett, hogy az óváros egy kis szállodájában, a Grand Rue-n kaptam szállást: né­hány házzal arrébb, a 40. számon emléktábla hirdeti, hogy ott szüle­tett — egy órásmester fia — Jean Jaques Rousseau, a nagy . francia gondolkodó. Sok más híresség mel­lett Genfben élt a filozófus Voltaire is. A múlt eseményeire emlékezte­tett az az emlékmű, amelyet azon a helyen állítottak fel — szemben a kikötővel —, ahol egy anarchista agyonszúrta Erzsébet királynét, Fe­renc József feleségét. S ha már a történelemnél tartunk, itt van az egykori Népszövetség pa­lotája, amely ma — duplájára bő­vítve — az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének nyújt otthont. Hatalmas parkjában, 150 éves libanoni cédru­sok szomszédságában két hatalmas emlékmű, amelyet talán jelképesnek is tekinthetünk. Az egyik: a világ­mindenség égöveit ábrázoló gömb, — az Egyesült Államok, a másik: a moszkvai űrhajós emlékmű kicsi­nyített mása — a Szovjetunió aján­déka. A park mögött a Genfi-tó víz­tükre kéklik, mögötte pedig az Al­pok karéja. Azt mondják, tiszta idő­ben oda látszik a 4807 méter magas Mont Blanc, Európa legmagasabb csúcsa. Sajnos a köd.ös, felhős idő miatt csak egy közelebb fekvő, lé­nyegesen alacsonyabb hegyet lát­tam. A helybeliek nevetve mesélték, hogy ezt a" hegyet „amerikai Mont Blanc"-nak becézik. Az idelátogató nagyszámú amerikai turista ugyanis a Baedecker alapján mind a Mont Blanc-ot kívánja látni. Hogy kíván­ságukat kielégítsék, kinevezték a közelebb fekvő hegyet Mont Blanc­nak. Legalábbis így szól a fáma ... De térjünk csak vissza a Nemze­tek Palotájához. Elképesztő mére­tek, sok-sok látnivaló. Néhány napi ott-tartózkodásom során kilométere­ket jártam a folyosókon, mozgólép­csőkön. lifteken, de — szavamra mondom — csak annyit sikerült megjegyeznem, hogy a bejárat' a 6-os kapunál van. (Kapu is van vagy 30.) A bejárattal szemben az "újság­írók hatalmas, önkiszolgáló presszó­ja. Legtöbbször itt cserélnek gazdát az értesülések. Egyébként az épület hajlataiban, kiszögeléseiben sok-sok kényelmes fotelekkel és gyönyörű kilátással rendelkező eszpresszó van. Ha a kávé el is marad a miénktől, mégis a jelenlevő politikusok, ENSZ- tis7tviselők számára kiválóan alkal­masak az eszmecserére. Ezek az eszpresszói beszélgetések sokszor fontosabbak, mint a tárgyalótermek­ben elhangzó beszédek. Tárgyaló- termek: se szeri, se számuk. Lenn a bejáratnál tábla igazít el, hogy hol, melyik teremben, melyik szerv, bi­zottság vagy albizottság ülésezik. A közgyűlési teremben kétezer személy számára van hely. Minden terem­ben helyiségek a szinkron-tolmácso­lásoknak. A folyosók, termek sokaságán az ENSZ genfi tájékoztatási osztályá­nak francia helyettes vezetője ka­lauzol. Külön érdekességként meg­mutatja a különleges tanácskozások részére fenntartott termet. Páncél- ajtó gondoskodik itt a tökéletes biz­tonságról. Ebben a teremben folytak 1954-ben az indokínai béketárgyalá­sok, 1965-ben csúcstalálkozó hely­színe volt. Itt tartották, 1961-ben a Laosszal foglalkozó, egy éve pedig a Rhodézia-konferenciát. Itt zajlott 1973 decemberében a Közel-Kelettel foglalkozó, első tanácskozás. Mint kalauzom elmondta: egy-egy konfe­rencia technikai előkészítését nehe­zíti, hogy általában külön megálla­podás szabályozza az asztal, vagy asztalok alakját. Volt kerek asztal, volt ovális, volt négyzet, téglalap alakú, sőt: a közel-keleti konferen­cián annakidején hatszögletű volt az asztal. Most is folynak előkészületek: a tolmács készülékeket szerelik, hogy — mint mondta —, bármely jpilla- Y.atban készen legyenek az üjabb közel-keleti vagy más rendkívüli konferencia fogadására. (Folytatjuk.) Gáti István

Next

/
Thumbnails
Contents