Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

1978. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Klára és Kriszta Bútoripani Vál­lalat szolnoki gyáregységében 15 éve gyártanak egy kony­hai garnitúrát, a. Klárát. És a bútormatuzsálem mellett jól megférnek a modernebb, többet tudó berendezések is. Úgy tűnik tehát, hogy az egyre gyorsabban fejlődő iparban bibliai korúnak szá­mító típus a választék bősé­gének fenntartását segíti. Mi­ért is szüntetnék meg a Klá­ra gyártását, ha még mindig keresik, veszik? Sőt a ter­mékszerkezet- korszerűsítés — mint már néhányszor tör­tént ilyen — a vevők jogos felháborodását hívná ki: ahogy fejlődik iparunk, úgy nő a hiánycikkek köre, elé­gedetlenkednének a vásárlók. A gyárhoz befutó rende­lések azt bizonyítják, hogy a sokéves konyhabútor még mindig élete virágában van. A sokszor perdöntő statiszti­kai adatok azonban ebben az esetben tévútra vezetnek. A bútorkészítők ugyanis a ke­reskedők rendelései alapján állítják össze éves termelési tervüket. A kereskedő pedig azt kéri, ami eddig is kelen­dő volt. És tavaly, tavalyelőtt, már jónéhány éve az fogy a bútorboltokban, ami az elő­ző évben is keresett áru volt — a Klára. Ebből rendéinek a legtöbbet, így ez a konyha­bútor hozza a legtöbb árbe­vételt. Végül is kiderül, hogy az első pillantásra a válasz­tékot bővítő „hagyományos” típus a válogatás lehetőségét szünteti meg. Az sem elkép­zelhetetlen, hogy a „ha ta­valy, akkor az idén is” gon­dolkodás miatt a vásárlók nem is ismerik meg az újabb bútorokat. A Klára volt és marad a szépség, a prakti­kusság netovábbja. Persze a korszerűbb gyártmány is ve­vőre talál, azonban sokszor csak valahogyan így: „na jó, viszek öt Krisztát, de húsz Klára feltétlenül kéül, mert ez viszi az üzletet, biztos pont. Már tavaly is ..ér­vel a megfontolt boltvezető. És az óvatos üzletvitelnek meg is van a gyümölcse, a stabil forgalom. A vásárlók többsége sem jár rosszul, az ismeretei szerint legjobbat kapja. Csak a nagyigényűek, a városi rokonoktól jobbról is hallóknak okoz gondot a konyha berendezése. (Főleg a hetedhét határban egy bú­torüzlettel bíró községek la­kóit rövidíti meg a „kocká­zatot” nem vállaló kereske­dő.) A jól értesültek nem sajnálják a fáradságot, te­herautót bérelnek, és hatvan- hetven kilométert is utazva Szolnokra jönnek vásárolni. Például a bútorgyár minta­boltjába. Az üzemiek sze­rint nemcsak a környékbeli­ek veszik itt meg konyhabú­torukat. Azok is idejönnek választani, akik közelebb is találnának bútorboltot. Nem mintha kevésnek tar­tanák a vásárlók kényelmé­vel, a növekvő igényekkel érvelni. Ennyi is elég lenne, az írás végén mégis érde­mesnek látszik a termelés fe­lé fordítani tekintetünket. A „kockázattól” óvakodó ke­reskedők arra kényszerítik a gyárakat, hogy drágán dol­gozzanak. termékeket ugyan­is legtöbbször a régi technológiá­val kell készíteni, pedig csak a tartalékok kihasználásával nyert megtakarítás alig kö­zelíti meg az új termék gyár­tásával elérhető nyereséget. Nemcsak a vásárló jár tehát rosszul, az ipar is: minél to­vább gyárt egy terméket, annál kisebb hatékonysággal dolgozik. (vész—ász) Tisza Korszerű, új műhelyben biztosított kényelmes münkakörülmé- nyeket dolgozóinak az Iradagéptechnikai Vállalat Szolnokon. A Jubileumi téri, úgynevezett Y-házban kialakított 400 négy- zetméteres üzem — közei négymillió forintért — a napokban készült el Ünnepi egységgyülés Mezőtúron Munkásörhöz méltóan Új parancsnok a Dózsa György századnál A mezőtúri és a túrke- vei munkásőrökből álló Dózsa György század va- x sárnap tattotta - ünnepi egységgyűlését Mezőtú­ron. Száraz László, a túr- kevei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Kovács Sándor szá­zadparancsnok tartott be­számolót. A század életét summázva megállapította: az egység kiképzési foka, szolgálati fegyelme jó. A szocialista munkaver- senyt értékelő parancsot Ta­nács András szazadparancs- nok-heflyettes ismertette. A kiváló parancsnoki és kiváló munkásőri kitüntetéseket Posta Mihály megyei pa­rancsnok adta át. A század legjobb szakasza az ötödik, a legjobb raja pedig az ötö­dik szakasz 1. raja lett. A mezőtúri és a túrkevei párt-végrehajtóbizottságok nevében Móricz Béla, a me­zőtúri pártbizottság első tit­Kovács István személyé­ben annak a korosztálynak egyik képviselője adta át a parancsnoki tisztet, amely előtt sosem volt kitaposott ösvény. Igen fiatalon részt vett Mezőtúron az első ter­melőszövetkezetek megalakí­tásában. Húszéves korá­ban már a Dózsa Tsz párt­titkára, a városi párt-végre­hajtóbizottság tagja volt. Amikor a párt ösztönzésére a katonatiszti pályát válasz­totta, szintén új feladattal, a horthysta tisztek népi ká­derekkel való helyettesítésé­vel kellett foglalkoznia. Az ellenforradalmi erők meg­fékezésére szervezett karha­talom mezőtúri parancsnoka lett. A munkásőrség meg­alakulásától kezdve a Dózsa György század parancsnoka­ként huszonegy évig teljesí­tett szolgálatot szülővárosá­ban. Ha valaki tudta, hogy mi­nek a védelmére esküdött, Kovács Sándor tudta, hiszen a Horthy-rendszerben már tizenkét éves korában gaz­kára. értékelte a század ki­képzési és szolgálati felada­tainak végrehajtását. A Szol­gálati Érdemérmeket Árvái István, az SZMT vezető tit­kára, a Munkásőr Emlékér­meket pedig Móricz Béla. a mezőtúr; pártbizottság első titkára adta át, A leszerelő- ket virággal köszöntötték az újvárosi iskola munkásőr- úttörői. Posta Mihály, a munkásőr­ség megyei parancsnoka me­leg szavakkal méltatta a nyugállományba vonuló Ko­vács Sándor századparancs­nok munkáját. Bejelentette, hogy az új századparancs­noknak Debreceni Tamást nevezték ki. A leszerelők és a tartalékállományba vonu­lók nevében Kovács Sán-* dór búcsúzott a testülettől. Az új munkásőrök eskütéte­le után a megyei pártbizott­ság elismerését és köszönetét Árvái István, az SZMT ve­zető titkára tolmácsolta a személyi állománynak. * dasági cselédként, később ku­bikosként tengette életét. Tudatosan, fegyverrel őrkö­dött azon, hogy a régi rend ne térjen vissza soha. Munkája sosem volt egy­hangú, unalmas. Ő azt mondja: — Nekem szerencsém volt. Pedig nem a szerencse, hanem a tudatos munka irá­nyította életét. Erre vall sok kitüntetése — többek között a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Érdemérem, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend. Parancsnoki munkája so­rán egyszer Tatán is talál­kozott Kádár Jánossal, aki akkor azt mondta: Mezőtúr­nak régi munkásmozgalmi múltja van. A munkásőrség helyi állományának abban a szellemben kell tevékenyked­nie. S Kovács Sándor abban a szellemben végezte mun­káját. Posta Mihály megyei parancsnok szerint: — Nagyon derekasan dol­gozott. Munkásőrhöz méltóan ... S. B. Vasúton Vasárnapi fuvarok A göcseji és őrségi gazdaságoknak, illetve a nyugat-ma­gyarországi építő vállalatoknak nagymennyiségű építő és talajjavító anyagot fuvarozott vasárnap a vasút. A szombat- helyi MÁV igazgatóságtól ötszáz vagont rendeltek a közép­dunántúli kőbányák és a péti műtrágyagyár. Még négyszázat tudott volna a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátani, ám nem volt rá igény. Az igazgatóság területén levő — Vas, Veszprém, Zala megye és Fejér, 'illetve Győr-Sopron egy része — vasút­állomásokra 1000 vagon különböző áru érkezett a nap folyamán, Pártbizottsági ülés Jászberényben A cselekvési programról tárgyaltak Nagyobb termelékenység az üzemekben „Ahhoz, hogy 1978-ban meg tudjunk felelni a kö­vetelményeknek, céltudatosabb munkára, javuló irá­nyító, ellenőrző tevékenységre, az 1977-ben elkövetett hiányosságok felszámolására van szükség” — hangsú­lyozta a jelentés, amelyet a jászberényi városi párt- bizottság tagjai kaptak kézhez, és amely az 1977. év gazdaságpolitikai feladatainak teljesítéséről, az idei esztendő feladatairól szólt. Jászberényben ugyanis — hasonlóan a megye többi vá­rosi, járási pártbizottságához — a közelmúltban tárgyalt a vezető párttestület e nagyon fontos témáról. Az ötödik öt­éves terv középső éve 1978, s ha valaha fontos volt, ak­kor az idei esztendő elején különösen az, hogy számba vegyük, hol tartunk terve­ink teljesítésével, az öt esz­tendőre vonatkozó cselekvési program végrehajtásával. Ezért tartották különösen nagy jelentőségűnek a jász­berényiek is, hogy az előbbi témát napirendre tűzzék és kíméletlen őszinteséggel meg­beszéljék közös dolgaikat. Sikeres esztendő volt összességében Jászberény­ben is sikeres volt az 1977-es esztendő. Az ipar 8—9 százalékkal többet termelt, mint a meg­előző évben és ez jobb ered­mény az országos átlagnál főként azért, mert a terme­lés növekedése mindenütt a termelékenység fokozódásá­ból származott. Jelentősen túlteljesítette tervét a Hűtő­gépgyár, az Aprítógépgyár, a BÜBIV gyáregysége. A taná­csi iparhoz tartozó üzemek közül pedig különösen a Ci­pő- és Háziipari Vállalat, a Vegyesipari Szolgáltató Vál­lalat eredményes munkája érdemel említést. Az ipari szövetkezetek is teljesítették az 1977. évre megszabott fel­adataikat, sőt, a cipőipari, a ruházati, az építőipari szövet­kezetek 4—5, a műszeripari szövetkezet 16 százalékos ter­melésnövekedést ért el. To­vább nőtt az export. A Hű­tőgépgyár a tőkés országok­ba irányuló kiviteli tervét csaknem 132, a szocialista or­szágokba irányúiét 104 szá­zalékra teljesítette. Az Aprí­tógépgyár exportteljesítése megközelíti a 148 százalékot. Növekedett a mezőgazda­ság termelési értéke is, mint - egy 8—11 százalékkal. Jelen­tősen nőtt — az igényeknek megfelelően — a zöldség és az olajos növények vetéste­rülete, a nyári kalászosok be­takarítása jó eredményeket hozott. Az állattenyésztésben is nőtték a hozamok: csupán 9 hónap alatt több mint 8 és fél ezer vágósertést értékesí­tettek a gazdaságok az előző év 4 és fél ezrével szemben. A Kossuth Tsz-ben például a termelési érték — mint azt a pártbizottság ülésén meg­hívottként részt vevő Buj­dosó József főkönyvelő el­mondta —, 14, a nyereség 11 százalékkal emelkedett. Csu­pán ez az egy tsz 3400 hízó­sertést adott át a vágóhíd­nak, saját vágóhídján pedig 4400 sertést dolgoztak fel, mivel a gazdaság saját üz­letei révén jelentős részt vál­lal a telpülés lakóinak ellá­tásából. A pártbizottsági ülésen az is elhangzott, hogy az ered­ményekhez nagyban hozzá­járult a jubileumi munkaver­seny. A városban 755 brigád csaknem tízezer tagja 70 mil­lió forint értékű felajánlást teljesített. A városfejlesztés­ben, összesen 15 millió forint értékű társadalmi munkát végezték. Nem mind arany A közismert közmondás el­ső felét azért kellett idézni, mert a jászberényiek ered­ményei mögött számottevő gondok is meghúzódnak Az ipari üzemekben például na­gyon lassú a korszerűtlen, gazdaságtalan termékek ki­váltása, jóval lassúbb, mint ahogyan arra a lehetőségek megvannak. Lassan terjed a városban a DH-mozgalom, és a műszakszámok növekedése sem éri el a kívánt ütemet. Mindehhez még az is hozzá­járul, hogy nem minden munkahelyen foglalkoznak jelentőségének megfelelően a takarékossági tervek végre­hajtásának ellenőrzésével. A mezőgazdiaságban még mindig nagyon alacsony. — 1866 liter — az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés, ez nemcsak a megye, hanem a helyi állami gazdaság átlagá­tól is messze elmarad. Más szempontból is van­nak gondok Jászberényben. Mindenekelőtt: elmaradtak az egészségügyi, a művelő­dési célokat szolgáló beru­házásokkal. A pártbizottság állást foglalt abban, hogy meg kell gyorsítani a folya­matban levő beruházások be­fejezését, koncentrálni kell az anyagi erőket, hogy meg­alapozott pénzügyi háttérrel kezdődjenek az új építke­zésék. új év, nagyobb feladatok A városi pártbizottság az említett ülésén elfogadta az 1978. évre szóló cselekvési programot is. Meghatározta: az ipari termelésnek 5—6 százalékkal szükséges emel­kednie az idén, döntően a termelékenység fokozódása i-évén. A növekedést a ter­melés szerkezetének, műsza­ki színvonalának, a minőség, a gazdálkodás fejlesztésére kell alapozni. A miniszté­riumi iparvállalatoknál vi­szont 10—11 százalékos ter­melésnövekedésre van szük­ség. A testület arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az üzemek fordítsanak nagy fi­gyelmet a belföldi kereslet magas színvonalú kielégíté­sére, maradéktalanul tegye­nek eleget az államközi egyezményekben egyeztetett szocialista export-kötelezett­ségeiknek. A építőipar fő fel­adata az igényeknek kielégí­tésén túl továbbra is a ha­táridők pontos betartása, a termelés 4—5 százalékos nö­velése mellett. Néhány példa a mezőgaz­daság idei kötelezettségeire a termelést a tei'melőszövet- kezeteknek minimálisan 4—X az állami gazdaságnak 6 szá­zalékkal kell növelni, s a növénytermesztésben jobban kiaknázni a termelés geneti­kai lehetőségeit. Továbbra is kiemelt fontosságú a zöldség- gyümölcs termelése, az ön- tözckapcitás maximális ki­használása. Az állattenyész­tésben az eddigieknél gyor­sabb ütemben kell folytatni az alacsony tejhozamú törzs- állomány cserélését, további segítséget adni a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez. Ä folyamatban levő beruházá­sokat — mint például a Le­nin Tsz-ben a juhászat fej­lesztését szolgáló építkezést, a Kossuth Tsz gesztorságá­ban létesülő húsüzemet, a Jászsági Állami Gazdaság­ban a szarvasmarha szakte­lep építését — a terveknek megfelelően kell megvalósí­tani. A városfejlesztésre, a la­kosság életkörülményeinek javítására szintén sok fel­adatot szabott meg a cselek­vési program. Új lakások, üzletek, szolgáltató egységek létesítése szerepel a felada­tok között. De azt is ki­mondták, hogy csak kellő anyagi fedezet birtokában, a tervezett költségekkel lehet megvalósítani egy-egy épít­kezést. Hat óra a városért A pártbizottsági ülésen a testület tagjai és a meghí­vottak közül többen kifej­tették: saját munkaterületü­kön hogyan akarják segíteni a program rájuk eső részé­nek megvalósítádáL Major Sándorné, a Cipőipari Válla­lat munkásnője például az export növelésénék lehetősé­géről, Horváth József, a Ve­gyesipari Szolgáltató Válla­lat igazgatója a munkaver­seny folytatásáról szólt, és arról, hogy az idén 1977-hez képest mintegy 20 millió fo­rinttal növelik meg terme­lési tervüket. Elhangzottak társadalmi munkafelajánlá­sok is. A városi KlSZ-bizott- &ág titkára, Fekete József például bejelentette: minden KISZ-es fiatal az idén 6 óra munkát végez a városért. Izsó Gyuláné, a Lehel vezér Gimnázium igazgatója el­mondta : tanulóik elhatároz­ták, hogy bevezetik a dia • szolgálatot, az idősek, a be­tegek segítésére. A pártbizottsági ülésen többször elhangzott, hogy az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése a város pártszerveitől, szervezeteitől az eddigieknél sokrétűbb és eredményesebb tevékenysé­get követel. Javítani kell a pártszervék, szervezetek gaz­daságpolitikai irányító, szer­vező, ellenőrző munkáját. Ezt folyamatosan végezniük kell, állandóan figyelemmel kí­sérni a társadalmi és a gaz­dasági folyamatokat és meg­felelő időben hozott intéz­kedésekkel biztosítani a kí­vánt fejlődést. V. V. J únius végé­re ígéri a kisújszállási Vas- Fa és Épí­tőipari Szövetkezet a Kossuth Lajos utcai 28 lakásos társasház átadá­sát. A lakások fele szövetkezeti érté- kesítésű tanácsi la­kás lesz, a másik fele állami tulaj­donban marad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents