Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

/f I / Y I si f *.»■» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Közös kezesség Mindnyájunk életében fo­lyamatosan növekszik a tár­sadalmi juttatások szerepe, súlya. A szakemberek ezt úgy fejezik ki, hogy á mun­kajövedelmeknél gyorsabban bővülnek a társadalmi jutta­tások, s ez az irányzat fejlő­désünk tartós jellemzője. Egészségügyi, szociális, kul­turális és egyéb közös társa­dalmi szükségletekre az ál­lami költségvetésből az idén 153 milliárd forintot fordíta­nak, ez az összeg kilenc százalékkal nagyobb a tava­lyi, hasonló célokra fordított nál. A haladás ütemét a leg­jobban úgy fejezhetjük ki: a legutóbbi két évtizedben a munkához kapcsolódó jöve­delmek megkétszereződtek, a társadalmi juttatások ösz- szege megötszöröződött. S még egy adat: a nyugdí­jak, járadékok havi legki­sebb összegének felemelése félmilliárd forintos tétel az idei költségvetésben. Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb út­ja, módja a társadalmi jut­tatások bővítésének. Két alaptényező azonban vitat­hatatlan. Az egyik: a társa­dalmi juttatások kiterjedt rendszere meghatározó szere­pet játszik az életszínvonal­politikában, a családi jöve­delmek közelítésében. A má­sik: a társadalmi juttatások . körének tágítása, mértéké­nek fokozása elválaszthatat­lan a nemzeti jövedelem gyarapodásától, hiszen elosz­tana csak azt tudjuk, amit megtermeltünk... A foglalkoztatottak tekin­télyes tábora a mun ka feladat és a kereset egyszerű, köny- nyen áttekinthető viszonyát veti csak össze, nem bibe- < lődik olyasfajta számítások­kal, hogy a társadalmi jutta­tások milyen mértékben told­ják meg bevételeit. Tavaly pedig a munkajövedelmek minden száz forintjához 41— 42 forint társadalmi jutta- j tás társultamig 1950-ben csu­pán 16, 1960-ban 23 forint. Hiba lenne persze nem szólni arról, hogy a társadal­mi juttatások gyors növeke­déséhez lényegesen hozzájá­rult a jogosultak körének bővülése is. A nyugdíjasok, járadékosok száma például 1960 és 1977 között a két és félszeresére nőtt, a társada­lombiztosítási kiadósok fe­lét a nyugdíjak teszik ki, összegük 1976-ban 32,2 mil­liárd — 1960-ban 4,4 mil­liárd — forint volt. Ugyan­akkor a szociálpolitikai intéz­kedések következtében az egy személyre, egy családra jutó pénz szintén tempósan gyarapodott, hiszen a családi pótlékot egy évtized alatt négyszer emelték, s míg 1966-ban két gyermek után 300, 1976-ban 720 forint volt a pótlék összege, összességé­ben, a társadalmi juttatások egy lakosra számított összege 1976-ban 8997 forintot tettek ki, ennyi pénzt pedig igazán nem lehet mellékesként ke­zelni. Persze a borítékon kívüli jövedelmeket, juttatásokat korántsem szabad ajándék­ként föltüntetni. E járandó­ságokra — szocialista társa­dalmunkban jogosultságunk van, de ez csak akkor érvé­nyesíthető maradéktalanul, '< ha a munkában közös ke­zességünk is maradéktalanul érvényesül! V. T. I Hazaindult az Apró Antal vezette parlamenti küldöttség Fogadás a Kremlben Az Apró Antal vezette ma­gyar országgyűlési küldött­ség, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására nyolcnapos látogatást tett a Szovjet­unióban, tegnap a késő esti órákban vonattal hazain­dult Budapestre. A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró An­talnak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével tartózkodik a Szovjet­unióban, vasárnap városnéző sétát tett Moszkvában. Kül­döttségünk ezt követően a Szovjetunió népgazdasági eredményeinek állandó kiál­lítására látogatott el. Dele­gációnk este a Kreml kong­resszusi palotájában rende­zett előadásra volt hivatalos. Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságénak póttagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége elnökének első he­lyettese • tegnap délelőtt a Kremlben fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés el­nökének vezetésével tartóz­kodik a Szovjetunióban. A rendkívül szívélyes han­gulatú baráti beszélgetésen Vaszilij Kuznyecov tájékoz­tatta a magyar küldöttség tagjait a Szovjetunió népgaz­daságának eredményeiről, a szovjet bel- és külpolitika időszerű kérdéseiről. Részle­tesen szólt az ország új al­kotmányáról, amelyet a Leg­felsőbb Tanács a múlt év ok­tóber 7-én fogadott el. Apró Antal ismertette a Magyar Népköztársaság gaz­dasági építőmunkájának eredményéit, az időszerű fel­adatokat országunk életének eseményeit, az országgyűlés tevékenységét. Ezt követően a magyar or­szággyűlési küldöttség tag­jai a Kremlben találkoztak a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának delegációjával. A két küldöttség a szívélyes, baráti megbeszélésen kölcsö­(Folytatás a 2. oldalon) A CSELEKVÉSI PROGRAMRÓL TÁRGYALTAK Pártbizottsági ülés Jászberényben 3. oldal HAGYOMÁNY LEHET Kollégiumok találkozója KÖRNYEZETISMERET A SZENTTAMASI HALOMRÓL Díjnyertes munkafüzet 4. oldal A HÉTVÉGE SPORTEREDMÉNYEI 5. oldal V É vente hatvan túlnyomásos kábelvédő­berendezést készít hazai, szovjet és bolgár piacra a jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet. Ezek a készülékek a telefonkábel kö- tegek beázását akadályozzák meg úgy, hogy az ólom­csőbe fektetett ve­zetékeket állandó másfél atmoszféra nyomás alatt tOÖ- jók. Képünkön Mag János szerelő már a befejező művele­teket végzi egy TKVB-C típusú be­rendezésen. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai 1977- ben jelentős mértékben to­vábbfejlődtek, újabb kezde­ményezéseket tették az egy­ségtörekvések előmozdításá­ra — állapította meg tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Lényegében kiépültek a kap­csolatok Európa valamennyi szakszervezetével, beleértve azokat is, amelyek a miénk­től eltérő irányzatokhoz tar­toznak. Fokozták a fejlődő országok szakszervezeteinek politikai, erkölcsi, anyagi tá­mogatását. Mélyült és erősö­dött az osztályharcos szak- szervezetek összefogása. Nö­vekedett a szocialista orszá­gok szakszervezeteinek nem­zetközi befolyása, s a Szak- szervezeti Világszövetséghez tartozó többi szakszervezet­tel együtt — az SZVSZ IX. kongresszusára készülve — fokozták a világszövetség munkájának megújítását szolgáló tevékenységüket. A további napirendi pont során a SZOT elnöksége ar­ról is határozott, hogy a kü­lönböző szintű szakszervezeti szervek — alulról felfelé menő rendszerben — ez év márciusától szeptember vé­géig terjedő időszakban tart­ják meg 1978. évi beszámo­lóikat. ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉS A KOCSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN A várt 8 százalékkal szem­ben 14 százalékkal növelte évi termelését Komárom me­gye egyik legnagyobb terme­lőszövetkezete, a kocsi Arany­kalász. Ez nagy feladatot je­lentett, hiszen hozamaik már 1976-ban is magasabbak vol­tak az országos átlagnál, A szakértelem, a szorgalmas munka, a megfontolt gazdál­kodás azonban most is jól gyümölcsözött — amint erről tegnap a tsz zárszámadó köz­gyűlésén beszámolt Körmen­di Miklós elnök. Az elnök­ségben foglalt helyet Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, aki felszó­lalásában gratulált a kiváló eredményekhez. Amellett, hogy 24 millió fo­rintot fordítottak saját erő­ből beruházásokra, és 1,5 millióval gyarapították tarta­lékalapjukat, kiváló eredmé­nyeik a tagság jövedelmét is továbbnövelték. Lehetőségük nyílt például arra, hogy 15 százalékos kiegészítő részese­dést fizessenek. A tagok éves átlagjövedelme tavaly 54 600 forintra emelkedett. Ugyan­akkor az eddiginél is na­gyobb mértékben gondoskod­hattak nyugdíjasaikról. MA: KISZÖV-ELNÖKSÉGI ÜLÉS Ma délelőtt tartja januári ülését az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségé­nek elnöksége. A tanácsko­záson többek között értéke­lik a tagszövetkezetek tava­lyi terveinek teljesítését, megbeszélik és jóváhagyják az 1978-as év feladatait. MEGHALT SZEMES PIROSKA Szemes Piroska, a Nők Lapja rovatvezetője, a MU­Tegnap kezdődött és február 11-ig tart az immár hagyomá­nyos téli vásár a ruházati áruházakban. A gazdag áruválasz­tékból 20-40 százalékos árkedvezménnyel vásárolhatnak ,a vevők. Képünk a szolnoki Sztár áruház előtt készült CITR ’78 Bővül a szolgáltatás, új modern géppark Húszezer hektáros termelési rendszer A Szolnok megyei Ga­bona és Ipari Növények Termelési Rendszere ko­moly elképzelésekkel in­dul az 1978-as esztendő­nek. Korábban elkezdett munkája folytatásaként tovább terjeszkedik: a je­lenlegi 6-14 ezer hektá­ros területeit - három­négy ilyen van az ország­ban - akarja húszezer hektárosnál nagyobb „al­központokká" fejleszteni. Erre azért van szükség, mert különben az említett térségekben gazdálkodó üze­mek csak a többieknél ala­csonyabb színvonalú szolgál­tatásban részesülhetnek. A végső cél az idén ' 220 ezer hektár, és ha ezt sikerül el­érni, akkor a GITR hazánk harmadik legnagyobb rend­szerévé lép elő. Az előbbiekből következik, hogy a szakembergárdát is meg kell erősíteni, ugyanis jó eredmények csak úgy szü­lethetnek, ha egy-egy ta­nácsadóhoz mintegy ötezer hektár tartozik. A rendszer tovább akarja korszerűsíteni a termelési technológiákat is, ŐSZ elnökségének tagja, a Rózsa Ferenc-díjas újságíró, 52 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Szemes Piroska csaknem három évtizeden át a Nők Lapja egyik legismer­tebb, legnépszerűbb újság­írója volt. Kiváló krónikása volt hazánk, s benne mező- gazdaságunk szocialista át­alakulásának, az új élet út­jára lépett parasztság életé­nek. Szenvedélyes szeretet­tel és elkötelezettséggel gya­korolta az újságírás mester­ségét. EGY MONDATBAN — Rónai Rudolf, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke Jozef Czyrek len­gyel külügyminiszter-helyet­tes meghívására Varsóba uta­zott. — Hauser Arnold profesz- szor, az MTA tiszteleti tag­ja, művészetszociológus, mű­vészetfilozófus, művészettör­ténész életének 86. évében, hosszú betegség után, január 29-én elhunyt. főképp a biológiai háttér erő­sítésére koncentrál. Énnek egyik jele például az, hogy az országban már kipróbált és jól bevált külföldi búzá­kat szerzett be, egyebek közt a nagy termőképességű fran­cia Rivoli fajtát. Naprafor­góból ugyancsak francia, va­lamint jugoszláv hibrideket bocsát a taggazdaságok ren­delkezésére. A szolgáltatások bővítését a Szajolban átadott műszaki bázis segíti. A telepről ke­rülnek majd ki a technológia által előírt erő- és munkagé­pek, valamint itt lesz az al­katrészraktár is. A gazdasá­gok régi gondja szűnik meg azzal, hogy Szajolban már­cius elejétől ezer IFA-teher- gépkocsi és 500 NDK gyárt­mányú pótkocsi javításához elegendő alkatrészt tartalé­kolnak. Ezzel a GITR „két legyet üt egy csapásra”: biz­tosítja az eszközök folyama­tos részvételét a termelésben, s egyúttal a partnereknek árkedvezményt is tud nyúj­tani. Hasonló jó hír az is, hogy a rendszer az alkalmazott gépsorok korszerűsítése ér­dekében új, modern műtrá­gyaszórót szerzett be. A svéd TI VE berendezéssel tökéletes terítés mellett hektáronként 10 kilótól 1500 mázsáig le­het szabályozni a kijuttatott műtrágya mennyiségét. A nö­vényvédelem újdonsága az őszi és tavaszi gabonák vetés előtti talajfertőtlenítő-szere lesz, amit más munkaműve­lethez sorolva lehet a földbe juttatni, és amelyet a Bu­dapesti Vegyiművekkel kar­öltve a GITR szakemberei állítottak elő. Az olajos nö­vények tárolási nehézségeit a július végén, augusztus elején Törökszentmiklóson, Tiszajenőn és Szajolban át­adandó, 16 ezer tonna áru megőrzésére alkalmas léte­sítmények oldják fel. Mindennek természetesen az. a végcélja, hogy a rend­szer továbbra is tartani tud­ja az évenkénti 5 százalékos termésnövekedést. A kuko­ricával egyéb elképzeléseik is vannak: olyan fajfák el­terjesztését kezdték meg, amelyék ipari alapanyagul szolgálnak majd. Karcag ha­tárában ugyanis épül a Phy- laxia új gyára, amelynek el­látásához 1978-ban tízezer, jövőre pedig már 90 ezer tonna alapanyaggal járulnak hozzá. — bá —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents