Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 25. 106 liter vér Január 20-án a véradók részvételével ünnepséget rendezett a túrkevei Vörös Csillag Tsz Vöröskereszt szervezete. Magyar Gyula, a megyei Vöröskereszt titkára is jelen vélt ezen. Elismerését és köszönetét tolmácsolta a véradóknak, a szervezőknek egyaránt. A véradásban és a szervezésben a III. kerületi Rákóczi szocialista brigád ért el k;- magasló eredményt. Tavalyi vállalásaikban többek között ez is szerepelt: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére háromszor adnak vért térítésmentesen. 1977- ben négyszer volt donor, minden brigádtag! A termelőszövetkezet 240 tagja tavaly 106,5 liter vért adott — ugyancsak térítésmentesen. Az ünnepségen a mezőtúr' Véradó Állomás képviselője szót váltott a szocialista brigád vezetőjével a szerződéses véradás formájáról. És ne feledkezzünk meg az ünnepség céljáról. Ketten ezüst, tizenegyen bronz kitüntetést, tizenhármán oklevelet, tizenhatan tárgyjutalmat kaptak — véradásért, illetve szervezésért. Simái József Túrkeve Körülményes utazás Bartáról tizennyolc gyerek jár a törökszentmiklósi, Rózsa Ferenc téri iskolába. A 7.05-ös autóbuszra várnak, amely azonban legtöbbször fél nyolckor, vagy még ennél is későbben érkezik Bartár a (Szakállasról), tömve... A gyerekek kénytelenek állva utazni. Még örülhetünk, hogy a kis alsótagozatosok épségben kerülnek haza. Néha hat- vanan—hetvenen is vannak a 33 személy szállítására alkalmas buszon. Előfordult, hogy a Kossuth térnél lerakják ía tapasztalatlan kicsiket, akik gyalog indultak tovább. Nem mondta nekik senki, hogy 10 perc múlva jön a másik busz. Sok izgalmat okoz ez az utazás nekünk, tanyán lakó szülőknek. Féltjük gyerekeinket a számukra ismeretlen városi közlekedéstől csakúgy, mint a megfázástól. O mínusz 10— 12 fokos hidegben jól átfáznak, amíg a buszra várnak. Ha meg visszajönnek a megállóból? Igazolatlan nap az iskolában. özv. Jenei Imréné Barta Nem mozog Nem voltam rest, megnéztem A Magyár Nyelv Értelmező Szótára V. kötetét. A mozgólépcsőről ezt olvastam benne: Különlegesen forgalmas. többemeletes épületekben (pl. áruházakban) vagy más, nagy sízintkülönbségű, forgalmas helyen (pl. földalatti vagy magasvasút megállóhelyein) a tömeg fel-le szállítását végző, ferdet síkban mozgó, lépcsőszerű szerkezet. Majdnem stimmel! A szolnoki Centrum Áruházban lévő mozgólépcső (?!) különlegesen forgalmas helyen van .. . lépcsőszerű szerkezetének is kétségkívül beillik. Egyetlen szépséghibája van csupán, hogy nem mozog. Ebből eredően nem alkalmas a tömeg fel-le szállítására, csak „Technológiai, higiéniai hiányosságok a karcagi tejüzemben” címmel jelent meg munkatársunk írása 1977. december 8-án. A 40 millió forintból létesített üzemben tavaly tavasszal kezdődött a termelés. Az év első felében már bejelentések érkeztek az ott készített termékekre. A KÖJÁL és a városi NEB vizsgálata több hibát tárt feli. Megszüntetésükre 1978. március 30-ig szabták ki az időt. Molnár Lajostól, a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatójától a napokban érkezett szerkesztőségünkbe levél. E szerint : v A technológiai vezetékek felülvizsgálatát követően külön nyers- és pasztőrvonalat alakítottak ki a karcagi tejüzemben. Külön vonalon történik a túró-tej beadása és, a bosszantására. Mióta — gon. dalom, tetemes összegért — felszerelték, alig-alig volt szerencsém „kifogni”, hogy mozogjon. Jó, beszerelték vagy felszerelték (mindegy) valamennyiért.. . De mennyibe kerülhetett az egész szerkezet? És minek? budapesti tej „kitárolása”' is. A tejmérőóra átalakítása folyamatban van. Biztosították a pasztőrgép automatikus vezérlését, hőfokrögzítését. Üzemképes mindkét pohár- töltő automata. (Ezeket csak üzemen kívül lehet javítani, majd a szükséges tisztogatást, fertőtlenítést elvégezni.) A pohárselejtek csökkentése érdekében átalakították a gépeket. Növelték az üzemben a higiénés vizsgálatok számát. A nyilvántartás „megjegyzés” rovatába bejegyzik a szükséges intézkedéseket. A munkaruhák tisztítását a kollektív szerződésben előírtak szerint végzik, azok tisztaságát fokozottan ellenőrzik. A NEB-ellenőrzést követően a KÖJÁL kétszer vizsgálta az üzem termékeit — tájékoztatta szerkesztőségünket Molnár Lajos igazgató. Bolti minták alapján mindössze egy terméket kifogásoltak. A megvei Állategészségügyi Állomás kétszer vizsgálta a karcagi termékeket. Rendellenességet nem talált. K. F. Szolnok Cikkünk nyomán Határidő előtt... A munkaügyi döntőbizottságokról A rendelet (9/1976. MüM.) megjelenése óta tíz év telt el, azóta többször módosították. Értelmezése körül még ma is sok az ellentmondás. A megyei Munkajogi Bizottság működése során tapaszdalt szabálytalanságok közül most két részterületre: a munkaügyi döntőbizottságok (továbbiakban : MDB) megalakítására és működésük biztosítására hívjuk fel a munkaügyi döntőbizottságokat létrehozó és működésüket biztosító szervek figyelmét. A kollektív szerződés szerint A rendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése a következőket mondja: „Munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan vállalatnál, valamint annak más helységben levő olyan egységénél, ahol szákszervezeti szerv működik. Nagyobb létszámot foglalkoztató vállalaton belül szükség esetén több munkaügyi döntőbizottság is alakítható. Ez utóbbiak számát, és az egyes döntőbizottságok illetékességi körét a kollektív szerződésben kell meghatározni.” A jogszabály szövegéből világosan kitűnik, hogy ahol szakszervezeti szerv funkcionál — függetlenül a vállalati központi szervek véleményétől — a helyi dolgozókból létre kell hozni a munkaügyi döntőbizottságot. A vállalati, munkáltatói, vezetésnek csak az olyan nagyobb egységek (pl. központ) esetében van mérlegelési joga, ahol egy helységben (egy üzemben vagy annak részében) több szakszervezeti szerv is működik, és el kell dönteni, hogy egy vagy több munkaügyi döntőbizottságot hozzanak-e létre. Ilyenkor kell a kollektív szerződésben meghatározni a közösen kialakított akaratot. A munkaügyi döntőbizottság tagjait a kijelöléskor megbízólevéllel kell ellátni. A munkaügyi döntőbizottság elnökét és két elnökhelyettesét a szakszervezet vállalati szerve és a vállalat együttes javaslata alapján a munkaügyi bíróság elnöke bízza meg. A bizottság többi tagját azonos arányban a szakszervezeti bizottság, illetve a vállalat jelöli ki... A munkaügyi döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese, tagja és póttagja megbízását, illetőleg kijelölését követően esküt köteles tenni (az MDB elnöke és elnök- helyettese a munkaügyi bíróság elnöke előtt, az MDB tagja és póttagja pedig a már esküt tett elnök vagy elnökhelyettes előtt.) Az eskütételről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ä tagok és póttagok eskütételéről szóló jegyzőkönyv egyik példányát három napon belül a munkaügyi bírósághoz kell. megküldeni. A leggyakrabban előforduló hibák: — Nem látják el megbízólevéllel az MDB- tagökat, vagy ha ellátják, abból nem tűnik ki, hogy a szakszervezet vagy a vállalat javasolta, pedig a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a javaslattétellel egyidőben kell kiadni a megbízólevelet, és nem az eskü letétele után. Azért van jelentősége ennek, mert az MDB háromtagú tanácsban tárgyal. Egyik tagját a szakszervezet, a másikat pedig a vállalat javasolja. Gyakran előfordul, hogy az esküről nem készül jegyzőkönyv, illetve nem küldik el a munkaügyi bíróságnak és emiatt nincs tudomása a személyi változásokról. Ennek az a következménye, hogy a bíróság másodfokon nem tud érdemben dönteni, az ügyet újból visszautalja az MDB-hez, amely — főleg anyagi kihatású ügyekben — komoly következményekkel járhat. Tárgyalás munkaidő után A rendelet 11. paragrafus (3.) bekezdése szerint: „A vállalat és a szakszervezet vállalati szerve a munkaügyi döntőbizottság elnökét köteles meghívni mindazokra az értekezletekre (tanácskozásokra), ahol munkaügyi viták eldöntésére, illetőleg azok alakulására kiható intézkedésekről vagy olyan vállalati szintű szabályok (szabályzatok) megalkotásáról esik szó, melyek munkaügyi viták alapját képezheti.” A megyei Munkajogi Bizottság tapasztalata szerint a rendelet ezen paragrafusában foglaltakról gyakran megfeledkeznek az illetékesek. A munkaügyi döntőbizottság akadálytalan működéséhez biztosítani kell: a tárgyalás megtartásához a helyiséget, a tárgyalási jegyzőkönyvek vezetéséhez, valamint az ügyviteli munkák ellátásáhez gépírót, az ügyviteli költségeket (papír,* írószer, postaköltség, bélyegző, szakkönyvek, hivatalos- és szaklapok beszerzése stb.) A vállalat igazgatója köteles egy — illetőleg az ügyek számától függően több — dolgozónak munkaköri kötelességként előírni a, munkaügyi döntőbizottság ügyvitelének ellátását is. Az MDB elnökének hatáskörébe tartozik, hogy túlmunkát rendeljen el adott esetben a kijelölt adminisztrátornak. Előbbiékkel kapcsolatban két jellemző hiányosságot tapasztaltunk. Igen gyakori, hogy még az alap szakkönyvekkel, illetve közlönyökkel sem látják el az MDB-t, arra hivatkozva, hogy ezek a vállalat vezetőinél megtalálhatók. Felhívjuk a figyelmet arra. hogy a rendelet a „kell” szóval kötelezővé teszi ezek biztosítását. (A Munka Törvény- könyve és legalább a munkaügyi és az ágazati közlönyök legyenek kéznél.) Fontosnak tartjuk a hivatalos szakirodalmon túl a „Munka” és a „Munkaügyi Szemle” folyóiratok biztosítását. Az esetek többségében munkaidő alatt tartják a tárgyalásokat. Ennek sokszor az az oka, hogy az MDB-elnök nem él jogával, miszerint: az adminisztrátor túlóráztatását elrendelheti. Holott kevesebb kiadást jelent egy személy túlóradíja, mint legkevesebb hat dolgozó kiesett munkájának pótlása. Dr. Pápai Mihály a megyei tanács vb munkaügyi osztályának jogásza * * * A válasz alapján összegezhető, hogy az üzemben mindent megtesznek —■ s szinte haladéktalanul, a jogos kifogások megszüntetése érdekében. Feltehetően a kiszabott határidőre „minden a helyén lesz”... (A szerk) Disznóölés Malacvisítás, jó kedv, nótaszó... A városi lakos úgy hiszi, hogy ebből áll a disznóvágás. A rokonok, a jó szomszédok, a komák és a barátok nem hiába jönnek össze, akad ott munka mindenkinek. Csábító a disznótor, de nem kevés munka előzi meg a lakomát! íme! Nem mindegy, miként bontják a sertést... Ebből lesz a finom házi hurka. A munkáltatók figyelmébe A pontos adatszolgá Itatásról Hogy ne késsen a táppénz Az 1977. január 1-vel hatályba lépett rendelkezések értelmében' a táppénz, terhességi-gyermekágyi segélyek megállapításához szükséges az előző évi (naptári év) kereset közlése. Az 1978-ban kezdődő megbetegedéseknél az 1977. évi béradatok képezik az ellátás alapját, amelynek igazolása a munkáltatók feladata. Tapasztalataink szerint a munkáltatók a készpénzszolgáltatásokhoz szükséges igazolást nem egy esetben hiányosan kiállítva küldik meg igazgatóságunknak, ezért az igények elbírálása késedelmesen, csak többszöri levélváltás után lehetséges. A biztosítottak igényeinek mielőbbi kielégítése érdekében a „Munkáltatói igazolvány” kiállításával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet: — Amennyiben a dolgozó munkahelye 1977-ben változott, úgy az előző munkáltatók nevét, pontos címét (budapestieknél a kerületet is) kérjük közölni. Ebben az esetben az előző munkáltató által kiállított MIL-lap másolatot is csatolni kell a táppénzes okmányokhoz. — Az 1978-ban kezdődő első megbetegedéshez kiállított „Munkáltatót! igazol- vány”-on az 1977. január 1- töl december 31-ig elért munkabéren kívül feltétlenül közölni kell az 1977-ben kifizetett év végi részesedés és jutalom összegét is. (Abban az esetben is, ha a megbetegedés 30 napon aluli időtartamú.) — Továbbra is célszerűnek tartanánk, ha az osztószám közlésénél a munkából kieső napokat dátum szerint tüntetnék fel, megjelölve a kiesés okát is (betegség, ig. távoliét stb.) — Ha a biztosított a naptári év folyamán tényleges kereset^ alapján már táppénzben. terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, az újabb megbetegedéshez kereseti adatokat igazolni nem kell. — Kérjük, hogy a „Munkáltatói igazolvány” minden rovatára válaszoljanak, nem-, leges esetben is. Így kisebb a valószínűsége annak, hogy az ügyben további levelezésekre kerül sor. A táppénz kiutalását több esetben késlelteti az is, hogy az igények előterjesztésénél a betegállományba vételről szóló — nagyalakú orvosi igazolást nem csatolják. E- nólkül a 'táppénzt nem utalhatjuk ki. Tájékoztatásul közöljük, hogy a folyamatosan beteg dolgozónak ellenőrző vizsgálatra nem a fenti igazolás, hanem a körzeti orvos által kiadott „betegségi igazolvány” alapján kell jelentkeznie. v Ismételten felhívja az igazgatóság a dolgozók, a nyugdíjasok és mindazok figyelmét, akik állampolgári jogon veszik igénybe a társadalombiztosítás szolgáltatásait,- hogy az (975. évi II. törvény 98. §. (1) bekezdése értelmében az igény visszamenőlegesen csak hat hónapon belül érvényesíhető. Általános tapasztalatunk az, hogy igényeiket — főleg utazási költség — még nagyon sokan az igénybevételt követő hat hónapon túl terjesztik elő. Ebben az esetben már nem lehet kifizetni. Igazgatóságunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a biztosítottak, az állampolgárok igényeit a lehető leggyorsabban kielégítse. Ehhez azonban a helyes és gyors adatszolgáltatás biztosításával kérjük a dolgozók és a munkáltatók támogatását is. Társadalombiztosítási Igazgatóság, Szolnok Pörzsölés és mosás — mai módra És végül a disznótor... (Nagy Zsolt képriportja)
