Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 ígéretes pályakezdés Rajtuk múlik, mi lesz belőlük A Szolnoki MTE NB Il-es labdarúgó-csapatá­ban az őszi forduló első mérkőzésén, a balszé­len, egy fiatal játékos mutatkozott be: Melis Béla. Mindenkinek fel­tűnt harcossága, mozgé­konysága. S amikor a DVSC ellen a 72. perc­ben egy labdára rácsap­va belőtte a győztes gólt, a szurkolók kedvence lett. A fiatal labdarúgó a Békéscsabai Előre Spartacustól került a pi­ros-feketékhez. — Tíz éves koromban el­indultam egy tehetség-kuta­tón, amelyen kézilabdásnak javasoltak — emlékezett vissza pályafutása kezdetére. — Én azonban a f utballt sze­retem, s miután a lakóhelyek szerint irányították a fiatalo­kat, a Szalvai SE ifjúsági csapatába kerültem. Amikor az Előre Spartacus ifjúsági gárdája-ellen játszot­tak, Szita László edző áthív­ta a lila-fehérekhez. Tizen­két éves volt. Az ifjúsági második, majd az első csa­patban középcsatárt, vagy balszélsőt játszott, az 1976/77. évi bajnokságban 34 gólt rú­gott. Ezek után nem csoda, hogy egyre feljebb ívelt a pályája, és bekerült az NB I-es tartalékcsapatba. Szom­batonként a tartalékok kö­zött, vasárnap pedig az ifjú­ságiaknál rúgta a labdát, de úgy érezte, bírja erővel. Nem fáradt el, mert szereti a fo­cit. Tavaly az Országos Ifjú; sági Kupa döntőjét a Népsta­dionban a KSI ellen játszot­ták. Igaz, alulmaradtak, de Melis játéka nem okozott csalódást. A fiatal labdarúgó­ban azonban nem sokkal ké­sőbb megingott valami... Befejeződött a nyári ala­pozás, nyakukon volt a baj­nokság, amikor július végén, egy héttel az NB Il-es rajt előtt behívták az egyesület vezetői és megkérdezték tő­le, hogy a Szolnoki MTE, vagy a Békéscsabai TASK játékosa akar-e lenni. Vá­laszút elé került. — Valami belső indulatból megfogadtam, hogy nem ma­radok Békéscsabán. Szüleim megkérdezése nélkül úgy döntöttem, hogy Szolnokra jövök. Jól választottam, be­fogadtak, nagyszerű környe­zetbe kerültem, kitűnő a csa­patszellem. Szerződés szerint egy évre adtak kölcsön, de hogyan lesz tovább, még nem döntöttem. Hat hónapig még gondolkodhatok. Talán a keserűség kiváltot­ta dacból, szorgalmasan dol­gozott, s az IBV után két hét­tel levelet hozott a posta. Meghívták a magyar ifjúsági válogatottba. A B-kerettel nyomban k; is utazott Bécs- be, s mire visszajött, állandó tagként az A-keretben ka­pót helyett. Az UEFA-se- lejtezőn játszott Stockholm­ban, majd Prágában és Ba­lassagyarmaton. Négyszeres ifjúsági válogatott. — Szolnokon csak balszél­sőt játszottam, úgy érzem más poszton nem is férnék be a csapatba. Meg kell küzde­ni a helyemért. A kemény munkával azon­ban nemcsak a Szolnoki MTE csapatában, hanem a magyar ifjúsági válogatottban is sze­retne továbbra is helyet biz­tosítani magának. S mivel az életkor nem lesz még aka­dály, jövőre a magyar ifjúsá­gi válogatott tagjaként meg­próbál eljutni Japánba, az ifjúsági világbajnokságra. * * * Rákóczifalva megyei ^baj­nokságban szereplő labdarú­gó-csapatából három évvel ezelőtt igazolta le a Szolnoki MTE. Harmadik éve alapoz a felnőttekkel, 1976-ban a DVSC ellen már játszott is. Még abban az évben helyet kapott az ifjúsági válogatott­ban, járt Bulgáriában, Ju­goszláviában, Olaszország­ban, a Kanári-szigeteken, ta­valy a megyében rendezett labdarúgó IBV valamennyi mérkőzésén pályára lépett. Ti­zennégyszer volt magyar if­júsági válogatott. A Vízügyi Szakközépiskola negyedik osztályos tanulóját azonban az idén már nem hívták meg a válogatott edzésére. — Az utazással járó sok szép élményért sokat kell dolgozni — mondotta. — Hi­vatalosan nem közölték ugyan, de valaki azt mondta, hogy Rákosi Gyula elképze­léseibe nem illik bele a stí­lusom. Az MTE felnőtt csa­patában szeretnék bizonyíta­ni, a többi játékossal szem­ben azonban hátrányban va­gyok, mert csak a délutáni edzésekre tudok járni. Friedmanszky Zoltán veze­tőedző így vélekedett Zakar Jancsiról: — Rendkívül jó alapkép­zettséggel rendelkezik. Hát­ránya, hogy játéka öncélú, túlzásba viszi a cselezést. Hi­ányzik belelő a vállalkozó­kedv, főleg a kapu előtt, még a legjobb helyzetben, amikor lőni kellene, akkor is leadja a labdát társainak. Kiszolgá­ló típus, de ezeken a tulaj­donságokon igyekszünk vál­toztatni. A két fiatal 18 éves labda­rúgónak Szolnokon bontako­zott ki a tehetsége. Hogy a továbbiakban miként alakul a sorsuk, az elsősorban raj­tuk múlik. (pataki) p lyj * rí fmbs­* * J 9 Papp Laci Óbudán megkezdte munkáját az Óbuda TSZ ökölvívó sportiskolájában. Képünkön: Papp László tanítványaival Papp László háromszoros olimpiai bajnok (MTI Fotó - Petrovics László felvétele - KS) Matt után új játszma Az Olajbányász sakkozói ■ ii wr fi i a jovorol — Játszunk egy partit? — Játszhatunk. — Na, akkor, már fel is adhatod. Biztos, hogy én nyerek, — Hogy, hogy? — Egyszerű: ehhez ész kell... Mondhatnánk a fenti ki­jelentésre, . hogy poén helyett nem rossz. De mondhatnánk azt is, hogy igaz. A sakk észjáték — állítják a sakko­zók, nyíltan és titokban is. Nyíltan azért, mert kétség­telenül előny, ha valaki gon­dolkodni tud, titokban pe­dig azért, mert többnyire szerény emberek. Más sport­ágakhoz hasonlítva maga a sakk is szerény. Nem látvá­nyos. s nem kiabálnak ez­rek sem egy-egy mérkőzésen. Ez a játék szorosan kötődik a realitáshoz. Törvényszerű­ségei szigorúak: aki nem is­meri őket — elbukik. Az Alföldi Olajbányász sakkcsapata tavaly mattot kapott: kiesett az NB II. Nyugati csoportjából. Tud­ták, hogy vesztésre álinak, ám semmit sem tehettek el­lene. — Az őszi fordulókig szi­lárdan tartottuk a nyolc-ki­lencedik helyet — állapítja meg Bokodi László, a szak­osztály vezetője —, s ennek alapján nem is gondoltunk a kiesésre. Aztán néhány olyan saját nevelésű ifjúsági ver­senyzőről kellett lemonda­nunk, akik már komoly sze­repet játszottak a csapatbaj­nokságon. A mesterjelölt Sallai, az ezüstjelvényes Papp Józsi, valamint Orbán, Kiss és Dancza egyetemre, illetve katonának ment.. Sajnos, sen­kivel sem tudtuk pótolni őket. — A bajnokságon 22 játé­kos ült asztalhoz, de közü­lük csak hatan vettek részt valamennyi fordulón — foly­tatja Bessenyei Sándor, aki a háromévtizedes tapasztalat­tal a hálta mögött jól ismeri a sakkozás buktatóit. — Ez igen rossz arány, hiszen azt jelenti, hogy azonos összeál­lításban alig játszott a csa­pat. Egyébként tavaly össze­sen 12-en távoztak a szak­osztályból, s az idén is ala­pos érvágást jelentett két sakkozónk kiválása. Kádas Gábor mestert, a Szolnoki MTE kérésére kiadtuk, Paf­féri Elemért pedig egy évre kölcsönöztük a piros-feketék­nek. Igaz, kaptunk helyettük egy első, és egy második osz­tályú, valamint egy ifjúsági versenyzőt. Az Olajbányász hatéves fo­lyamatos NB Il-es szereplés után volt kénytelen búcsút mondani ennek az osztály­nak. Csak emlékeztetőül: 1971-ben jutottak be először a második osztályba, s ki is estek, majd két évvel ké­sőbb visszakerülve a 9. he­lyet szerezték meg, 1974-ben a 12-ikek, 1975-ben pedig a 1 l-ikek lettek. Tavalyelőtt érték el eddigi legszebb ered­ményüket: a tabella 8. he­lyét foglalták el. — Az idén a megyei első osztályú bajnokságban indít­juk a csapatot — mondja a szakosztályvezető. — Várha­tóan a Honvéd Kilián FSE lesz a legfőbb vetély tár sunk. Náluk is játszik néhány volt Olajbányász versenyző. He­tente kétszer ,— kedden és Mester és tanítvány. Bessenyei Sándor, a szolnoki Áchim András úti Általános Iskola hetedikes tanulóját Pékó Zoltánt vezeti be a játék rejtelmeibe Völgyi György mesterjelölt pénteken este — tartunk edzést az Állami Biztosító Ságvári körúti székházában. A szakosztálynak jelenleg négy mesterjelöltje — Papp Lajos, Nagy Zsolt, Völgyi György és Lőrinczi László — valamint hat L, ölt II. és ugyanennyi III. osztályú ver­senyzője van. A felnőtték több mint húszán vannak, az ifjúságiak száma pedig meg­haladja a tízet. Ezenkívül mintegy negyven-negyvenöt gyerekkel foglalkoznak. Az elmúlt bajnoki évad legered­ményesebb pontszerzőjének Ajtay bizonyult, aki 6,5 pon­tot szerzett, míg Völgyi ke­réken hatot. Papp L„* Lázár és Lőrinczi 5,5—5,5, Kádas, Nagy Zs., Kiss S., Pete és Illés pedig 5—5 pontot gyűj­tött. * * * A 28 éves Völgyi György rövid id,ő alatt vált a szak­osztály egyik legjobb ver­senyzőjévé. A Szolnoki Nyomda Vállalatnál dolgozik, montírozó, azaz egyike azok­nak, akik előállítják a Nép­lapot. — Honnan a sakkszeretet, a tudás? — Családi hagyomány ná­lunk a sakk. Apám tanított engem is. Ottó, a bátyám kö­zépiskolás villámbajnokságot nyert, de aztán átpártolt a röplabdához, ahol válogatott­ságig vitte. Másik testvérem szintén jól játszik. — Most már „megveri” az egész családot? — Most már igen. 1971 elején kerültem az Olajbá­nyászhoz. A nyomdában dol­gozott a csapat motorja, el­sőtáblás játékosa Dalkó Nán­dor bácsi, ő hívott a szak­osztályba, és tanított, amíg egy bajnoki mérkőzésen nem végzett vele a szívroham... Az első csapatba leszerelé­sem után, 1974-ben kaptam helyet. — Melyek eddigi pályafu­tásának legkiemelkedőbb ál­lomásai ? — Két évvel ezelőtt jött ki jól a lépés: aranyérmet nyer­tem a Szolnok városi baj­nokságon, a megyein pedig holtversenyben a második helyen végeztem. Tavaly ugyanezen a versenyen csak a 4. helyet sikerült megsze­reznem. Ugyanakkor 2115-re szaporodott Élő-pontjaim szá­ma, s az idén január 1-én megkaptam a mesterjelölti címet. — Ezt meg kell védenie... .— Valóban. Megvédéséhez legalább 50 százalékos ered­mény kell, de ha tovább akarok lépni, akkor 75—80 százalékos teljesítményt kell nyújtanom. Az igazság az, hogy csak most foglalkozom komolyan a sakkal. Este dol­gozom, így napközben bújom az elméleti könyveket, elem­zem a játszmákat. Elsősor­ban Aljechin, Capablanca és Fischer világbajnokok játsz­máiból merítek. Az idén mindenek előtt a megyei baj­nokságra figyelek, ahol sze­retnék dobogós helyet elérni. Ha sikerül — indulhatok az országos vidékbajnokságon is. * * * Az Alföldi Olajbányász ne­gyedszázada alakult sakk- szakosztálya ebben az esz­tendőben gondosan elemezte a tavaly elvesztett „partit”, s tudja már, hogy legköze­lebb hogyan kerülje el a mattot. — Az egykori jó csapatból megmaradt egy szilárd mag és a jó csapatszellem — mondja Szili József, az egye­sület elnöke. — Erre az alap­ra nyugodtan építhetünk. Mindehhez adottak a jó fel­tételek. Üj, tiszta lappal in­dulunk, mint ahogy már tet­tük eddig is jónéhányszor, és hiszem, hogy egyszer ismét oft leszünk az NB II-ben. A legfőbb célunk az, hogy a feljutást saját nevelésű ver­senyzőink vívják ki. Után­pótlás nevelésünket — amellyel eddig sem volt gond — a jövőben még szélesebb alapokra helyez­zük. Felkeressük a város va­lamennyi általános iskoláját, hívunk mindenkit.: ha sak­kozni akar, jöjjön. Az ajtó mindenki előtt nyitva áll: Constantin Lajos Események Asztalitenisz. Szolnok vá­ros újonc, serdülő, és ifjúsá­gi bajnoksága: Szolnok, 605. sz. Szakmunkásképző Intézet tornaterme 8.30. Tömegsport. III. Tisza vi­dék teremtorna: Szolnok, ti- szaligeti sportcsarnok 8. Vívás. Országos I. osztályú párt baj tőrverseny: Szolnok, MAV-sportcsarnok 9.30. Idegenben szerepelnek: a megye asztaliteniszezői Sal­gótarjánban a vidékbajnok­ságon, a Szolnok városi Sportiskola atlétái Budapes­ten, fedettpályás versenyen. Közgyűlések. Kenderesi MEDOSZ, művelődési ház 9. Cibakházai KMSE, művelő­dési l^áz 9. Csépai KSE, mű­velődési ház 9. Tiszaderzsi TSZ SE, tűzoltó őrszoba 9. HÉTFŐ Vezsenyi SZSE község; ta­nács 18. Jászkiséri TSZ SE, nagyközségi tanács 18. Tömegsport nap Zagyvarékason Üj színfolttal gazdagodik Zagyvarékas sportélete. Az általános iskola november 7-én átadott tornatermét nemcsak a testnevelési órák­ra használják, hanem rendel­kezésére áll a község spor­tolóinak és lakosainak is. Ma például — a község életében talán először — nagyszabá­sú tömegsport napot rendez­nek,

Next

/
Thumbnails
Contents