Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

197ft. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 takarmány Havanna készül a VIT-re Daniel Alvarez nyilatkozata A kérődző állatok takar­mányozásánál régóta alkal­mazzák a mesterségesen elő­állítható fehérje alapanya­got, a karbamidot. Régóta,, de még mindig meglehető­sen kevesen, holott egyelőre ennél olcsóbb nitrogén-for­rás nem igen akad. A fel- használás ugyan az 1976. évihez képest csaknem meg­duplázódva az idén várható­an eléri a 15 ezer tonnát, de ha a karbamid előnyeire fi­gyelünk, akkor ezt még min­dig kevesellnünk kell. Mi­ért? Azért, mert intenzív tejelő tehenek kivételével valamennyi szarvasmarha fehérje szükségletének 20— 30 százaléka ezzel az olcsó anyaggal pótolható, a juhok pedig még ennél is többet fogyaszthatnak. Olcsó takarmány — írtuk az imént a majd százéves múltra visszatekintő karba- midról. s az állítást igazolni is illik. Oz országos Állatte­nyésztési és Takarmányozási Felügyelőség munkatársai­nak számítása szerint egy kiló emészthető nyers fehér­je karbamidból előállítva 1.80—2 forintba kerül. Ugyanez a kukorica eseté­ben meghaladja a 47 forin­tot, a lucernalisztnél csak­nem eléri a 36 forintot. Miért hát sokak idegenke­dése? Nem ismernék a gyá­rilag szinte korlátlanul lét­rehozható nitrogén-forrás előnyeit, melyek sokaságá­ból most csak néhányat emeltünk ki? A tagadó vá­lásé lehetősége egyre kevés­bé valószínű, inkább arról van szó, hogy még mindig kevesen mernek „kockáztat­ni”. Az idézőjel nem vélet­len, hiszen ha olyan szakem­berek dolgoznak az állatte­nyésztésben, akik pontosan betartják a karbamid ete­tés technológiai előírásait, és olyan vezetők irányítják az üzemeket, akik ezt meg is követelik, akkor az emlí­tett fehérje alapanyag hasz­nálatának nem hogy mérge­zési. de még étvágyrontó hatása sincs. Vagy talán sokhelyütt még mindig nem a gazda­ságosság, a szakértelem, ha­nem a kényelemszeretet dik­tál? — br ... — Az 1978-as esztendő kiemelkedő nemzetközi eseménye: Kuba főváro­sában Havannában ad egymásnak rendevút a világ ifjúsága - várható­an 160 ország küldöttsé­ge - s tesz ismét tanúbi­zonyságot imperialistael­lenes összefogásáról és arról, hogy a fiataloknak csakis a nemzetközi béke és a népek között elmé­lyülő barátság ad meg­nyugtató távlatot. A XI. VIT szervező mun­kájáról, a nemzetközi és a kubai előkészületekről Da­niel Alvarez, a Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség KB tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. — A résztvevő országok közül több mint 90-ben nem­zeti előkészítő bizottságok dolgoznak, s a munkában 900 ifjúsági szervezet képvi­selői vesznek részt"— mon­dotta. — A találkozó sike­réért a kubai nép mindent megtesz. Az előkészítő bi­zottság — amelynek Fidel Castro az elnöke — 1975-től dolgozik, s nem túlzás azt állítanom: Kuba ifjúsága a fesztivál jegyében él. — Ezekben a hetekben a fesztivált közvetlenül szol­gáló szervezések, építkezé­sek jelentenek nagy munkát Havannában. A főváros lé­gikikötőjét kibővítik, szá­molva a nagy forgalommal, hiszen az európai és afri­kai küldöttségek repülőn ér­keznek Kubába. A delegá­ciókat Havanna középisko­lai és egyetemi diákszállo­dáiban helyezik el, s 800 busz viszi-hozza majd a kül­dötteket. A fesztivál kulturális köz­pontja a havannai tenger­part 10 kilométernyi hosszú szakasza, a híres-neves Ma- lecon lesz. Az ország fel- szabadulása előtt a külföldi milliómosokat gyönyörköd­tető, 40 nagy térrel szabdalt soron rendezzük éjszakába nyúlóan, lampionok fénye mellett a gálaesteket, a mű­sorokat, ahogy mi mondjuk, a fiesztát. Hozzátenném azt is: népünk szíve teljes mele­gével várja a világ ifjúsá­gának küldötteit, szocialista barátainkat, a magyar fiata­lokat. A Győri Kisalföldi Gépgyár vácumtechnikai gépek gyártására rendezkedett be. A fényforrások, rádió- és televiziócsövek egyéb speciális lámpák és félvezetők gyártásához szükséges gépegysé­gek, valamint más speciális berendezések gyártása, mintegy 210 millió forint termelési értéket hoz a vállalatnak 1977-ben. Ké­pünkön: sorozatban készülnek az ipari mosógépek. Jászberény: Lenin Tsz, Zagyvamenti Tsz Korszerűbb lesz a juhtenyésztés Helikopterrel bővül a géppark Félidőhöz érkezett a juhtenyésztés korszerűsítését szol­gáló 50 millió forintos beruházás megvalósításában a jász­berényi Lenin Tsz. A tervekben 600 hektár öntözéses legelő telepítése, a 36 millió forint költségű juhtenyésztési telep építése és a juhállomány szaporítása szerepel. A beruházás kezdete óta a gazdaság anyajuhállománya 3 ezerre nőtt, 1979 végére pedig 7 ezer 500-ra gyarapo­dik. Ezzel az állománnyal a termelőszövetkezetnek egy- egy időszakban több mint 12 ezer birkája lesz, amj 20 millió forint termelési érté­ket, ezen belül 500 ezer dol­lárt hoz. Az állatállomány takarmá­nyát az utóbbi években tele­pített 470 hektár legelő és kaszáló adja. A legelőtelepí­tés folytatódik, 1979 végéig további 400 hektárral növek­szik a legelő területe. A te­lepítés bevált, a korábban alacsony hozamú szikes földről most hektáronként 70 mázsa szénát takaríta­nak be. Folyamatosan termel a tsz panelüzeme, ott készülnek a tenyésztési telep építéséhez szükségese előregyártott ele­mek. Készen áll és elkezdő­dött az üzempróba a több mint 2 millió forint költség­gel épült 1450 férőhelyes juhhizlaldában. Tető alá ke­rült négy. egyenként 1044 fé­rőhelyes juhhodály is. Az ál­lattartó épületekben már a belső szerelési munka — a villany, a víz bevezetése, a technológiai szerelés — tart. Az idén további négy hasonló épület szerkezetét állítják össze. Technológiai szerelé­sükre és az újabb négy ál­lattartó épület építésére a jövő évben kerül sor. Ezzel elkészül az összesen több mint 10 ezer férőhelyes, más­fél hektáron elterülő állat­tartó épületsor. A szállítást, a biztonságos közlekedést a telephez veze­tő 14 ezer négyzetméter be­kötő- és üzemj út építésével teremtik meg. Ebből 12 ezer négyzetméter az idén készül el, a többi a jövő év első negyedében. A jövő évi feladatokhoz tartozik a 125 köbméter űr­tartalmú abraktakarmány­tároló építése, a szociális lé­tesítmények. férfi és női fe­kete-fehér öltözők, mosdók, pihenőszobák, ebédlő átadá­sa, a korszerű juhtenyésztés feltételeit biztosító gépi be­rendezések üzembe helyezé­se. Az eddig elkészült és az átadás előtt álló létesítmé­nyek. az építkezés üteme ígé­ret arra. hogy az ország egyik legkorszerűbb juhtenyésztési telepe a tervezett határidőre. 1979 végére elkészül. * * * Téli karbantartási, felújí­tási munkával, korszerű, új gépek vásárlásával készül­nek a tavaszi, a nyárj felada­tokra a jászberényi Zagyva­menti Tsz-ben. Az egyesülést követő esztendőkben szako­sították a termelőszövetkezet jászberényi, jászfelsőszent- györgyi és pusztamonostori gépjavító műhelyének mun­káját. A szakemberek a berende­zések átcsoportosításáyal megteremtették a feltételeit annak.-hogy az értékes gépe­ket a karbantartásukra kije­lölt helyen jól felszerelt ja­vítóműhelyben fogadják. A gondosan előkészített munka eredménye, hogy a szövetkezetben jól haladnak a nagyjavítási munkákkal. A tavaszi műszakra negyven munkagépet. 38 közép uni- verzál traktort újítanak fel. A megszokott téli karbantar­tás mellett a három gépjaví­tóműhely a következő hetek­ben 12 tehergépkocsit és 70 pótkocsit készít fel a műsza­ki vizsgára. Ü.j gépek vásárlására 7 millió forintot költenek az idén. A gazdaság gépparkját két T—150 K típusú traktor­ral és a hozzájuk tartozó ki­segítő gépekkel bővítik. Vá­sárolnak ezen kívül három E—512 típusú kombájnt is Jelentős gépi beruházás lesz az idén egy helikopter vásárlása. Ennek érdekében a tsz társulást hívott létre, tagjai' a város három terme­lőszövetkezete és a Jászsági Állami Gazdaság. A tagok gazdaságonként 1 millió fo­rinttal járulnak hozzá a ker­tészeti növények, a szőlő, a gyümölcs vegyszerezésére al­kalmas helikopter vásárlásá­hoz. I. A. A közvélemény szigorával helyzetünk biztos, de sze­rény fejlődést tesz lehető­vé, megköveteli az általá­nos ésszerű társadalmi takarékosságot: az államháztartásban, a vállalatoknál, a szö­vetkezetekben és a családi költségvetésben is. A párt életszínvonal-politikája az öt­éves terv egészének időszaka alatt valósul meg, s a közbülső években voltak és lesz­nek rétegek, amelyeknek életviszonyai stagnálnak, némiképp romlanak is az idén, miközben más rétegeké jelentősen javult és javul. A népgazdaság teljesítményével ez van összhangban, ennek felel meg a munkánk, pontosabban ennyiben termeljük meg a rávalót. A Központi Bizottság 1977. októberi és decemberi ülésén és az országgyűlés téli ülésszakán is az eredmények számbavéte­le mellett nyíltan szó esett a gyengesége­inkről is, a kihasználatlan lehetőségeink­ről, egyes céljainktól való elmaradásokról. A sikerekre való jogos büszkeség, a pozi­tív mérleg az idei feladataink megoldásá­hoz ad megnyugtató hátteret, de nem te­relheti el a figyelmünket a nehézségekről. Miközben jelentős problémáink vannak, rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik gazdaságunkban: a vállalatoknál, téeszek, ben, a kereskedelemben és saját magunk­ban. A nemzeti jövedelem elosztásának objektív lehetőségeit azonban messze meg- haladóak az egyéni igényeink. Ha a mun­kában, a fegyelemben annyira igényesek volnánk, annyival többet akarnának, mint amennyivel többet kívánunk az életszín­vonalat tekintve elérni — bizonyára előbb­re tartanánk. Miért kell ezt szóvá tenni? Mert talál­kozni a nehézségeinket, következésképp a feladatainkat lebecsülő nézetekkel és ma­gatartással, s a problémáinkat, az ellent­mondásokat riadtan dramatizáló felfogás­sal, s ami még ezeknél is károsabb: kö­zömbösséggel is, bár szűk körben. Aki a nehézségeinket lebecsüli, az a ma­ga munkáját nem a valóságos, a konkrét helyzethez igazítja, aki megriad a nehéz­ségektől, objektíve ugyanide jut; a közöm­bös meg csak magamagával törődik: ka­par, gyűjt, eltávolodik a közösségtől, élet­módja kispolgári politikai magatartáshoz' vezet. A helyes cselekvés forrása és irányítója a párt politikája, azaz a társadalmi érdek. A kongresszusi célok, a Központi Bizottság^ októberi és decemberi határozatai a hosz-" szú távú külgazdasági politikáról és a ter­melési szerkezet fejlesztéséről, illetve az 1978. évi feladatokról útmutatást adtak a kollektív és egyéni cselekvéshez. Az el­múlt esztendő alapvetően pozitív mérle­ge, a Nagy Október tiszteletére folyó szo­cialista munkaverseny és annak lendüle­tes folytatása tanúsítja a párt politikájá­ba vetett bizalmat, a mellette való cselek­vő kiállást. Az 1978. évi feladatoknak, s az ötéves terv megvalósításának az az út­ja, hogy még ésszerűbben, jobban, áldo­zatkészebben dolgozzunk — ez a lényege a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozatának. Remélhetően tapasztaljuk majd, hogy a munkahelyek vezetői nagyobb követelmé­nyeket támasztanak — az igazgatóknak is vannak főnökei! — jobban megnézik, hogy a munkabér a ténylegesen végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez kötődjék. És egyáltalán: az állámi szabályozók vál­tozásainak is az a célja, hogy egyértelmű­en kitűnjék, melyik vállalat, szövetkezet dolgozik jól, hatékonyan, s melyiknek a teljesítménye marad el az ötéves terv kö­vetelményeitől. Egyszóval, az eddiginél jobban, pontosabban megérezzük, hogyan dolgozunk, nem az állam húzza a rövideb- bef a gyengébb munka miatt. A feladatok hiánytalan megoldása, köz­te a tervezett életszínvonal-emelkedés el­érése érdekében a reális számvetés alap­ján szigorúbbak leszünk magunkhoz, s az a helyes, ha ez a szigorúság közvélemény­ként érvényesül mindenben és mindenütt Az országgyűlés téli ülésszakán politikai követelményként hangzott el. hogy önt­sünk tiszta vizet a pohárba, és mutassuk ki pontosabban, ki végez a nagy közösség hasznát gyarapító, odaadó munkát, és ki az — dolgozzék bármilyen beosztásban, munkapadnál vagy íróasztalnál, legyen az egyén, csoport vagy akár egy egész válla­lat. szövetkezet — aki csak ímmel-ámmal teszi a dolgát, s más eszközökkel tesz szert tekintélyes haszonra. Csak ilyen közvéle­ménnyel érhetjük el a népgazdaság fej­lesztésében. az életszínvonal emelésében magunk elé tűzött célokat. Január elején ismerőseim egyre-másra kérdezték: „Nem tudod, minek az ára emelkedik?” Akadt köztük, aki a szóbe­széd szerint, vásárolt karácsonyra élelmi­szert, sőt túlajándékozta szeretteit, meg­vette azt is, amire nem szánt volna pénzt, ha nem gondolt volna az „elővétel” hasz­nára. Azóta megjelent az árváltozásokról szóló közlemény, semmi jele a nyugtalan­ságnak a közvéleményben. Szó sincs róla, hogy nagy az öröm, de az emberek ismét elégedetten tapasztalták, hogy a párt és a kormány már az országgyűlésen előre jel­zett elkerülhetetlen árváltozásokról a nép- gazdasági tervvel, a párt életszínvonal-po litikájával összhangban döntött. Gazdasági Az idei népgazdasági tervben világosan kifejezésre jut, hogy a párt és a kormány ezúttal sem ígér többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megen­gednek. A lakosság életszínvonala, ha sze­rény mértékben is, de érezhetően javul. A mérték valóban szerény, de tudnunk kell: ez az eredmény ma az egész tőkés világ­ban elérhetetlen és irigyelt már évek óta, s hogy csak a szocialista közösség országai képesek ilyen teljesítményre az ismert és tartós külgazdasági nehézségek és termé­szetesen belső gazdasági gondjaik közepet­te. Ezt a szerény növekedést megtartani csak nagy erőfeszítések árán, a mainál még jobb teljesítményekkel lehet. Mi a nagyobb teljesítmények elérésének záloga? A párt politikájának, a XI. kong­resszus határozatainak következetes vég­rehajtása az országban és a megyében. Mi a következetesség a gyakorlatban? Lenin szavait idézzük: „a demokratizmust egye­sítsük a munka közben tanúsított vasfe­gyelemmel.” A feladataink itt a megyében is megkövetelik az emberek százainak, ez­reinek, tízezreinek együttes munkáját irá­nyító akarategységet, a „mi közöm hozzá” formájában megnyilvánuló kispolgári fe­gyelmezetlenség elleni határozott fellé­pést. Lehetetlenné válnánk, ha megenged­nénk, hogy bárkinek a munka rovására maradjon jó vagy javuljon a közérzete, ha befolyásra tennének szert a növekvő kö­vetelmények miatt a kis számú elégedet­lenkedők, ha teret kapnának a demagóg megnyilvánulások. Példának okáért be­széltem olyan ipari vezetővel, aki elmond­ta. erős nyomás nehezedett rá, hogy a bér­emelést egyenlő százalékban ossza ki. mintegy az árszínvonal-növekedés ki- egyenlítéseként. A pártszervezet segítségé­vel sikerült meggyőzni a fenti nézet kép­viselőit a javaslatuk politikai, gazdasági tarthatatlanságáról. S mielőtt még bárki valami politikai megkeményedés óhaját sejtene kitűnni a fentiekből, megjegyezzük: téved, ha erre gondol. A politika se nem kemény, se nem puha! A politika milliók sorsa: a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ennek a politikának a következetes végrehajtása nemzeti érdek, a haza szocialista szolgá­latát jelenti — elengedhetetlen tehát a rendnek, a fegyelemnek a megkövetelése. Ahol nincs meg az ideális fegyelmezettség és öntudatosság, ott előfordulhat, hogy „élesebb formákban” kell vezetni, ahol megvan, „ott lágyan” lehet vezényelni a közös munkában résztvevőket. Ezt a leni­ni gondolatot minden munkahelyen a konkrét helyzetnek megfelelően szükséges alkalmazni, óva mindenkit a nyilvónvíüó- an rossz takargatásától; sőt minden hiöát rendellenességet fel kell fedni azért, hogy szocialista módszerekkel fokozottabban harcolhassunk ellenük. A hibákat elkenő, az eredményeket lak­kozó őszintétlenség, az illúziók a legnagyobb károkat okozzák: mert nem lehet idejében és a valós helyzetnek megfelelően csele­kedni, az ellentmondásokat célszerűen, a fejlődést szolgáló módon feloldani. A párt az utóbbi több mint két évtizedben sosem féltette a tekintélyét amiatt, hogy nyíltan szól a hibákról, gyengeségekről, hozzáte­szem, saját hibáiról is, mert tudja, hogy egy forradalmi párt komolyságának ez az egyik leglényegesebb ismérve. Sajnos, vannak még azonban, akik nem tanultak a párttól, a mérlegnek csak az egyik, az eredményeket tartalmazó serpenyőjét is­merik, a személyük vagy a csoport presz­tízsét többre tartják, mint a nagy közösség ügyét. Ügy tetszhet az eddigiek nyomán, mint­ha más munkánk nem is volna, csak a gazdasági építés. Természetesen számos feladatunk van, ezek azonban gazdasági felemelkedésünk alapján valósíthatók meg. másfelől szak- és általános a művelt­ség gyarapodása, az ideológiai-világnézeti nevelés, a szocialista demokrácia fejlesz­tése visszahat a gazdasági építésre, meg­gyorsítja céljaink teljesülését. Bizonyítot­tan jelentős tartalékok vannak az anyagi viszonyainkban, de azoknál is nagyobb le­hetőségeink a legfontosabb termelőerők­ben, az emberekben vannak, azaz mind­annyiunkban. Rajtunk múlik a legtöbb te­hát, a mi céljainkat nekünk kell megvaló­sítani. I beszámoló taggyűléseken ebben a szellemben értékelik és Vitatják meg a kommu­nisták munkahelyük eredményeit és gond­jait. határoznak az újabb tennivalókról. S jól teszik, ha szigorú helyi közvélemény kialakítására és erősítésére törekednek, ha a végrehajtás a következetességének biz­tosítékát a demokratizmus fejlesztésének a mindennapi vasfegyelemmel való egyesí­tésében jelölik meg: a pártszervezetben és a munkahelyen egyaránt. A haza becsü­letes helytállást vár tőlünk, azt, hogy a párt vezetésével, a munkánk legjavából szolgáljuk felvirágzását. Ez a legtöbb, emit adhatunk, s cserében a legtöbbet h juk tőle: a boldogságot. Ezért legyünk szi­gorúbbak önmagunkkal és egymással szemben. Fábián Péter

Next

/
Thumbnails
Contents