Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 15. SZOLNOK MEGYE MÚLTJÁBÓL EZ AZ IGAZI KÖZPONT Jász-Nagy kun-Szol nők megye kialakítása Szolnok megye az Árpád - kori megyék azon csoport­jába tartozik, amelynek ha­tárai és kiterjedése — vál­tozatos és küzdelmes törté­nete során — a legnagyobb változáson ment keresztül. 1569-ben Szolnok város el­vesztette megyeszékhely jel­legét, mert a török hódoltság miatt Külső-Szolnok megye egyesült Hevessel és székhe­lye Eger Jetts majd annak elfoglalása után az egyesült megye központja Fülekre ke­rült. 1685 után Heves és Külső-Szolnok vármegye ti­szai járásának lett a székhe­lye Szolnok. A vasutak kiépülése, a kapitalista iparfejlődés "indo­kolttá tette egyes közigazga­tási területek átszervezését, s így az 1876. évi XXXIII. törvénycikk, — a megszűnt Jászikun Kerületek jász és nagykun részéből és a Kül­ső-Szolnok megyei részekből — Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakítását ren­delte el Szolnok székhellyel. Hosszú tervezgetés és vita előzte meg a megyék új ki­alakítását, hiszen Szolnokra valóban ráillett akkor az a gyakran hangoztatott mon­dás: „Szolnok egy geográfiai fogalom, melyből várost kell csinálni!” Szolnok akkori határa 80Ó0 holdat tett ki, tehát hiány­zott a föld, mely akkor a vagyonosságnak egyetlen alapja volt. A parlamenti viták során gyakran hangoztatták, töb­bek között Gorove István miniszter is, aki Szolnok mellett szólalt fel: „Ez az igazi központ, s ma nem álr lanafc már a Szolnak ellen felhozatni szokott vádak. En­nek, Pest és Arad után, köz­lekedés, forgalom tekinteté­ben legnagyobb jövője van. Most már negyedik irányban is terveztetik ott a vasút.” Gorove adatokat sorolt fel Szolnok ropponit áruforgal­ma mellett, utalt nagyarányú fejlődésére, érvként hozta fel azt is, hogy bár igaz, ed­dig leginkább a földműve­léssel foglalkozó osztály ve­zette a város ügyeit, „de már most azt is inkább a kereskedő, iparos és értelmi osztály veszi át Tisza Kálmán miniszterel­nök jellemző módon azt tar­totta fontosnak hangsúlyoz­ni, hogy „Szolnok részéről tétetett a kormánynak azon ajánlat, hogy ad a város egy 1000 négyszögöles telket, 30 ezer forintot és egyévi köz­munkát az új megyeházára.” Erőteljes építkezéssel kezd­tek Szolnokon 1876-ban az új megyeszékhely kialakítá­sához. Átmenetileg ugyan az Obermeyer-féle kétemeletes lakóház (ma Varga Katalin Gimnázium) adott helyet a megyei hivataloknak, de még 1876-ban pályázatot hirdet­tek az új megyei székház megépítésére, amely rövid előkészületek után impozáns formában igen rövid idő alatt el is készült. 1876 őszén az, júj megye meghatározta címerét is, amelyről az 1876. szeptem­ber 25-én tartott megyei köz­gyűlés jegyzőkönyvében a következőket jegyezték fel: „A volt Jászkun Kerület ed­digi címerének pajzsa az azon levő koronával és ke­reti díszítésével változatla­nul fenntartatik, valamint annak kétfelé osztása folytán külön váló alsó része, mely kék mezőben egy fehér lo­von ülő vitézt, jobb kezé­ben a Lehel-kürttel, bal ke­zében pedig egy védő pajzs — a Jászság címere — ezen vitéz feje felett levő három folyó a Jász-Nagykun-Szol­nok megye három folyóját, a Tiszát, Zagyvát és a Köröst jelelvén — a felső rész fe­lülről lefelé függőleges irány­ban két egyenlő mezőre oszt­ván, a jobb, vagyis ezüst fej hér mezőben egy álló gólya — Külső-Szolnok címere — helyeztetik, a bal, vagyis aranysárga mezőben pedig a volt Jászkun Kerület címe­réből a Nagykunságot jelző álló oroszlán, felette levő fél­holddal és csillaggal válto­zatlanul vétetik át —, mely ekkénti összeállítás álfái a címer történeti jelentősége annak alakzataihoz s jelvé­nyeihez fűzött emlék meg­őriztetnek s a Jász-Nagykun- Szolnok megye jelen együvé alakulásának e nagyfontos­ságú ténye kifejezést talált.” Kaposvári Gyula Jász-Nagykun-Szolnok megye címere Kováts Mihály ezredes AKIRŐL CYRUS VANCE AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLT A magyar korona hazatér­te alkalmából a Parlament­ben mondott ünnepi beszé­dében Cyrus Vance külügy­miniszter, az Amerikai Egye­sült Államok népét képvi­selő küldöttség vezetője kü­lönös tisztelettel említette Kováts Mihály nevét. Ki is volt Kováts Mihály? Vele kapcsolatos Szűcs Sán­dornak, a karcagi múzeum egykori igazgatójának írása Magyar katonák Amerika történetében címmel, amelyet a múzeum adattárában a karcagi gimnázium Gábor Áron KlSZ-alapszervezeté- nek tagjai kutattak fel, s Rideg Sándor tanár küldött el a szerkesztőségbe. „A Nagykunság fia volt. Itt született Karcag-Űjszállá- son 1724-ben. Húszesztendős korában az akkoriban alakí­tott jász-ikun huszárezred ka­tonája lett, s ezzel búcsút véve szülőföldjétől, elindult sok vitézi tettel, bravúros kalanddal színezett változa­tos életút ján. Grassalkovich István pa­rancsnoksága alatt részt vett a második sziléziai háború­ban. Ennek befejeztével pe­dig Nagy Frigyes porosz ki­rály seregébe állt, s annak „legvitézebb katonája” lett, és csakhamar ezredparancs­nokká nevezték ki. Dicsősé­get dicsőségre halmozott. Le­gendák fonódtak alakja köré. De életsorsa megint új for­dulatot vett. Harminchét esz­tendős korában, 1761-ben osztrák fogságba került, s csak Mária Terézia kegyel­me mentette meg a bitófá­tól. Úgy gondolta a király­nő, hogy szüksége lehet még a vitézségére. Később az ud­vari haditanács javaslatára ki is nevezte huszárőrnaggyá. Ebben a minőségben Kassán, majd Budán teljesített szol­gálatot. Amikor azonban az amerikai szabadságharc híre eljutott hozzá, nem bírt to­vább nyugodni a királynői kegyelemben. Áthajózott a tengeren, és 1776-ban már Washingtonban szerepelt. Mint bravúros lo­vast és páratlan bátorságú harcost a lövascsapatok ki­képzésének vezetésével bíz­ták meg. Ámde ő jobban érezte magát a csaták ferge- tegében, s így ezt a tisztsé­get aem sokáig viselte. Egy légió ezredparancsnoka lett. Seregével Dél-Karolina tájé­kán harcolt. Súlyos, véres csatákat vívtak itt. Tetteivel bámulatba ejtette a hadve­zetőséget. Később Charleston várát védelmezte. Az ellenfél be­kerítette ugyan ezt a hadá­szati szempontból fontos erősséget, de a falak elleni támadásai sorozatos kudarc­cal végződtek. Végül azon­ban lőszer és élelem hiányá­ban nem lehetett már tar­tani a körülzárt várat. Hosz- szú hősi védelem után Ko­váts ezredes megnyitotta a kapudat, és katonái élén ki­rohant az ostromlók tábo­rára. E végső küzdelemről szóló legenda ma is él. De az ő vitézi élete ellobbant itt a vár alatt, új hazája szabad­„Nézd ez a kommün testvér, olyan dolog f9 Kommunista ,______ narcotatOK mdfett? :dmOM55átOK a aol? taoKwaiwi néma» A KMP 1933-ban Szolnokon is terjesztett röplapja A HORTY-FASIZ- MUS IDEJÉN SZOL­NOK MEGYE MUN­KÁSMOZGALMÁ­ÉBAN. ANNAK IRÁ- NYÍTÁSÁBAN 1925- TŐL, A MAGYAR- ORSZÁGI SZOCI­ALISTA MUNKÁS­PÁRT MEGALAKU­LÁSÁTÓL KEZDVE A ___KOMMUNISTÁK M AGYARORSZÁGI PÁRTJA JÁTSZOTT VEZETŐ SZEREPET. A Szolnok megyei kommu­nisták munkája a világgaz­dasági válság idején — 1929 —1933 között — különösen megélénkült. Ebben döntő súllyal szerepelt a Tisza An­tal vetette szolnoki sejt szer­vező munkája. Ez a sejt ve­zette a KMP szolnoki terü­leti bizottságát, amely a szol­noki, mezőtúri és endrődi kerületi bizottságokat fogta össze. 1930—31 folyamán a szol­noki kerületi bizottság há­romszor bukott le és elvesz­tette kiemelkedő vezetőjét, Tisza Antalt. A szétrombolt sejtek újjá­szervezésére, illetve újak szervezésére azonban hama­rosan sor került, és 1932-ben már újra funkcionált a szol­noki kerület. Megszigorítot­ták a konspirációs szabályo­kat, nyílt akciókat nem kez­deményeztek. Akciók vidéken is A szolnoki rendőrkapitány a szervezet munkáját a kö­vetkezőképpen jellemezte: „A helybeli szervezkedést túl­zott óvatosság és gyanakvás jellemzi. Röpiratok a leg­utolsó letartóztatás óta (az 1931. február 2§-i letartóz­tatásra utal) nem terjesztet­tek. Mindennemű illegális iratokra az az utasítás, hogy elolvasás után azonnal a tűzbe kell dobni. Semmiféle tárgyi bizonyítékot maguknál nem tartanak. A szervezke­dést csák a legszűkebb ba­ráti körben és rokonságuk között folytatják, és szervez­Finta Sándor: Kováts Mihály dombormű ságának védelmében, 1779. május 11-én.” Az Egyesült. Államok sze­nátusának és képviselőházá­nak együttes, határozata 1955- ben a magyar hősnek halála évfordulóját „Kováts Mihály Em!é/cnap”-nak nyilvánította, ......amelyik napon az Egye­sült Államok zászlóját ki kell tűzni minden állami épület­re és felhívja az Egyesült Államok népének figyelmét arra, hogy az iskolákban, templomokban, vagy más megfelelő helyen, illő szer­tartással emlékezzenek meg Kováts Mihály ezredes ha­láláról.” k ediési ügyeket csak nagyon kipróbált régi embereikkel közölnek.” A szolnoki kerületi bizott­ság 1932 második felében ki­terjesztette az akciókat vi­dékre is, A munlkát megne­hezítette, hogy a fasiszta rendőrség provokátorokat épített be a mozgalomba. En­nek következtében a török­szentmiklósi sejtek létezésé­ről a rendőrség kezdettől fogva tudott, és már 1932 szeptemberében felgöngyölí­tette azokat. Bár . a Török- szentmiklóssal rendszeres kapcsolatot tartó Tóth Fe­renc „Török” illegális néven szerepelt, a rendőrség ha­marosan a szolnoki kerületi bizottság nyomára jutott. A Szolnoki Rendőrkapi­tányság 1933. január 3-án már a következőket jelent­hette a Belügyminisztérium­nak : „... bizalmas megfigye­léseink során a következő­ket észleltük. December hó folyamán (1932-ben) az es­teli órákban több ízben Csa­pó (János) nevű kommunis­ta a Baross utcában (a mai Beloiannisz utca) a postahi­vatal előtt találkozott egy_ is­meretlen egyénnel, akiről most sikerült megállapítani, hogy Szabó Károly, asztalos­segéd — munkanélküli — la­kik Rákóczi u. 4. szám. Ne­vezett már az elmúlt évben megfigyelés alatt állott, mert bizalmas értesülés szerint la­kásán voltak az összejövete­lek, amiről meg is győződ­tünk, mert többek között Tóth Ferenc is volt többször nála .. A nyomozó jelentése A nyomozás gyors ütem­ben folytatódott. Rendszere­sen figyelték a kommunis­ták lakásait, valamint az il- illegális találkahelyeket. Még a kommunisták közt folyta­tott beszélgetések közül is sikerült egyet-egyet kihall­gatni és rögzíteni. így ma­radt fenn Somogyi Mihály és egy ismeretlen kommu­nista között folytatott be­szélgetés szövege. „... nézd testvér, ez a kommün olyan dolog, hogy mi nem akarunk harcolni u nemzetekkel, mert hallottad, hogy Debrecenben és Szol­nokon is a színházban elő­adást tartottak és uszítottál? a háborúra bennünket, hi­szen tudhatod, a te apád is volt a háborúban, itthon hagyták a gyermekeiket nyo­morogni, ők pedig megsebe­sültek, rokkantak lettek és sokan elhaltak, és nem kap­tak semmit, csak medált, míg a tiszturak 100 hold föl­det kaptak, az anyjuk istenit, és szereztél-e már embe­reket ? ... az egyik könyv a for­radalom program, a másik Dózsa forradalom könyve, kedden pedig lesz a gyűlés, majd eljössz te is, mert ne­künk az a célunk, hogy be­férkőzzünk minden szerve­zetbe .. A nyomozó jelentésében azt is megírta, hogy a be­szélgetést a provokátorral együtt először az udvarból, majd az ablakon keresztül hallgatták. 1933. január 26-án a Szol­noki Rendőrkapitányság je­lentette a belügyminiszter­nek, hogy kik irányítják a kerületi bizottság munkáját, és felsorolták az illegális ta­lálkahelyeket is. Januári lebukás Egy nappal később, ja­nuár 27-én este a rendőrség nyomozói körbevették azt a házat, amelyben Tóth Fe­renc szemináriumot tartott, és az ott levőket letartóztat­ták. A nyomozás során 24 kommunistát, ill. kommunis­ta gyanúsat vettek őrizetbe, s közülük 17 kommunista el­len indítottak bűnvádi eljá­rást. A szolnoki rendőrkapitány önelégülten jelentette: .....a s zervezkedés irányítói az úgynevezett titkárság, Váczi Mihály, Tisza Gábor (helye­sen József), Bartha István és Váczi Mátyásból állott, nem különben egy nő tagból — kinek nevét azonban nem si­került megállapítanom. A nyomozás során a párt ve­zető tagjait egyáltalában semmiféle eszközzel sem le­hetett vallomásra bírni. Vál­tig tagadtak mindent. A bűn­vádi eljárás elől Bartha Ist­ván és Váczi Mátyásnak si­került megszökni, ugyanis őrizetne vételüket elegendő ‘adat híján a többiek őrizet­bevételével egyidőberi nem foganatosítottam.” Az 1933 januári lebukás­sal — éppen 45 éve ennek — a KMP Szolnoki Kerületi Bizottsága a nagy vérveszte­ségek következtében formá­lisan megszűnt funkcionálni. A kommunisták azonban to­vább dolgoztak, újabb és újabb harci formákat keres­tek, s hamarosan újra je­lentkeztek Szolnok város és a megye forradalmi mozgal­maiban. S. L. összeállította: dr. Selmeczi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents