Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

1977. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOT-ülés A szakszervezetek feladatai mmm ff r ■ a jovo évi népgazdasági terv teljesítésében Az úttisztító gépek javítását, karbantartását saját erőből végzi a szolnoki köztisztasági üzem. A József Attila úti műhelyben héttagú brigád biztosítja, hogy a 34 speciális söprő és locsoló auto mindig üzemképes legyen. Képünkön egy KIBO 5500-as típusú, többféle munkafolya­matot végző úttisztító gépet javítanak a szerelők Gépjavítás garanciával Hozzászólás a TESZÖV­és anélkül küldöttgyűlésen elhangzottakhoz A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsola­tos szakszervezeti feladatok­ról és a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésének tovább­fejlesztéséről határozott pén­teki ülésén a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv tel­jesítésével összefüggő teen­dőket Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkár-helyettesének beszámoló j<a alapján vitat­ták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb fel­adata a termelés hatékony­ságának az előző évekénél gyorsabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növeked­jen a termelés, bővüljön az export, s csak olyan beruhá­zásokra fordítsuk erőinket, amelyeket a kellő piacisme­ret, a termelésben elért ha­tékonyság eredményei kellő­en megalapoznak. A szak- szervezeteknek is segíteniük kell a termelési szerkezet át­alakítását, ügyelve arra, hogy az ne okozzon fennaka­dást a lakosság ellátásában, másrészt megnyugtatóan ol­dódjanak meg a szükséges munkaerő-csoportosítással kapcsolatos tennivalók. Munkaerőgazdálkodás Az elmúlt évben a közpon­ti rendelkezések egész sora jelent meg a munkaerő-gaz­dálkodás javítására. Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hosszabb távon mérhető le, bizonyos kedve­ző jelenségek már tapasztal­hatók. Javult a munkafegye­lem, kevesebben változtat­nak munkahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szakszervezetek is se­gítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgo­zók szervezett átirányítását oda, ahol népgazdasági szem­pontból szükség van rájuk. Ez a folyamat jelenleg lassú, mert nemcsak szervezési, ha­nem emberi problémák is gátolják, különösen olyan esetekben, amikor a régi és az új munkahely között na­gyobb földrajzi távolság van. A főtitkár-helyettes az üzemi demokrácia fejleszté­séről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor he­lyen máris jól működnek a bizalmi testület és a szak- szervezeti tanács együttes új fórumai. Figyelmeztetett azonban arra, hogy e fóru­mok munkájával kapcsolatos problémákra azonnal választ kell adni, mert vannak olyan A vártnál jobb eredmények­kel és húsz nappal korábban teljesítette éves tervét a jászberényi Műszeripari Szövetkezet autószervize. A jól képzett szakembergárdá­val, korszerű gépi berende­zésekkel, speciális műszerek­kel és raktárában több mint kétmillió forint értékű al­katrésszel rendelkező gépko­csijavító üzem jól használta ki adottságait. Fennállásának két eszten­deje alatt több keresett szol­gáltatás bevezetésével csak­nem kétszeresére bővítette tevékenységének körét. Az optikai futóműbeállítás, a műszeres motordiagnoszti­ka, a fényszóróbeállítás, a karambolos javítások mel­lett bevezették az alváz védelmet, a gyári technoló­giáknak megfelelő ga­rancián túli javításokat. A vidékről bejáró vagy át­tapasztalatok, hogy a bizony­talanság vagy a meddő viták miatt halasztást szenved e fórumok létrehozása. Min­denesetre biztató, hogy a bi­zalmi testület és a szakszer­vezeti tanács együttes ülése­in érdemi aktív viták foly­tak az 1978. évi terv előké­szítéséről. Bérintézkedések A főtitkár-helyettes kitért az idei központi bérintézke­dések végrehajtására is, ki­emelve, hogy különösen a műszakpótlék bevezetésé­nek hatására több üzem lét­számgondja enyhült, az ösz­tönzőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoz­nak a nehezebb körülmények között végzett munkára. A népgazdaság erőforrásai nem tették lehetővé, hogy az 1977-ben arra joggal igényt tartó további területeken is bevezessék a műszakpótlékot. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, s az 1978-as terv is gondoskodik arról, hogy ezek a problémák mi­előbb rendeződjenek. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munka­erőgazdálkodás elősegítésé­re folytatódik a bértömeg­gazdálkodás alapján dolgo­zó vállalatok körének kiter­jesztése. Elsősorban a telje­sítményhez kötött bértömeg­gazdálkodási forma elter­jesztése célszerű. A szak- szervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a népgazda­ságban az V. ötéves terv vé­gére e bérszabályozási forma váljék jellemzővé. A főtitkár-helyettes mél­tatta a jubileumi munkaver­seny eredményeit, s utalt ar­ra, hogy a párt Központi Bi­zottsága a versenyben legki­válóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szocialista brigádokat magas kitüntetésben részesíti. 1978. január 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kap­csolatban több ágazatban már ki is dolgozták a „Kivá­ló Vállalat” cím elnyerésé­nek pályázati feltételeit. Ezután rámutatott, hogy a népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan ak­tivitásra, kezdeményezőkész­ségre van szükség, mint ami­lyet a jubileumi munkaver­senyben tapasztalhattunk* A SZOT elnöksége ezért java­utazó autósok örömére a szerviz átszervezte a futója­vításokat végző részlegét. A kisebb javításokat a részleg soron kívül, néhány óra alatt elvégzi. A szerviz idei új szolgáltatása a Zsiguli és Trabant gépkocsik garanciá­lis vevőszolgálati ellátása. Ez a tevékenység 1978. január 1-től a Skoda és a Wartburg típusú gépkocsikra is kiter­jed. Sokan vették igénybe a másik szolgáltatást, a gép­járművek műszaki vizsgára való felkészítését, a helyben történő vizsgáztatást. Heten­ként 20 gépkocsi „esett át” a műszaki vizsgán. A szerviz idgi teljesítménymérlege: havonta 750—800 gépkocsi javítása, felújítása. A régi és az új szolgálta­tások, a minőségi munka és a vállalt javítási határidők pontos betartásának eredmé­nye, hogy a fiatal üzem a solta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, in­tézmények dolgozóit, a szo­cialista brigádokat, hogy kez­deményezéseikkel, munka- versenyvállalásaikkal ' se­gítsék az 1978. évi terv meg­valósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javasla­tot egyhangúlag elfogadta. A kormány jelentős anyagi támogatással, az idén példá­ul több mint 450 millió fo­rinttal járul hozzá a szak- szervezeti üdültetéshez, to­vábbi 200 millió forintot pe­dig gyógy- és családi üdülők építéséhez biztosít. A szak- szervezeti tagság elsősorban a SZOT-üdülők fejlesztését igényli, mert itt kapják a legnagyobb kedvezményt, színvonalasabb az ellátás, változatosabbak a kultúrális programok és a sportolási lehetőségek. Vállalati üdültetés További napirendi pont­ként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezményes üdültetésének helyzetét vizsgálva összegez­te az eredményeket. Megemlítette, hogy a vál­lalati üdültetés is jelentősen bővült. Évente 680 ezer dol­gozó pihenhet vállalati, in­tézményi üdülőkben. A vál­lalati üdültetés színvonala azonban nagyon eltérő. Szükséges a SZOT kezelé­sében központi üdülési alap létrehozása, ebből finanszí­roznák az üdülők befogadó- képességének bővítését. A SZOT titkára az üdül­tetés fejlesztésének fő formái között a gyógyüdültetést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szak­munkástanuló, valamint a gyesen lévők üdültetését emelte ki. 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akar­nak szakszervezeti kedvez­ményes üdültetésben részesí­teni, 24 ezerrel többet, mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezmé­nyes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határo­zati javaslatot is egyhangú­lag elfogadta. A tanácsülés megválasz­totta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszerve­zeteket 1978. április 16-a és 23-a között Prágában, a IX. szakszervezeti világkong­resszuson képviseli. A dele­gációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti majd. vártnál jobb eredményekkel zárja az esztendőt. Az 1977. évre meghatározott hat és fé] millió forint árbevételi ter­vét december 10-re teljesíti. Az idei eredményekkel jó alapokat teremtettek a jövő évi munkához, kedvező fel­tételeket az árbevétel növe­léséhez, a munkakörülmé­nyeket javító fejlesztések megvalósításához. így az 1978. évre tervezett árbevé­tel nyolcmillió forint. Jelentős építkezésre is sor kerül 1978-ban. A szerviz bejáratánál egy új épület­szárnyat létesítenek. Oda he­lyezik majd át az ügyfélvá­rakozót, mellette egy büfét nyitnak. Az új épületszárny­ba kerül az a diagnosztikai sor, amely az eddigieknél is szervezettebben végzi majd a gyors javításokat. I. A. A Szolnok megyei Mező- gazdasági Termelőszövetek Területi Szövetségének kül­döttgyűlésén a mezőgazdasá­gi gépek garanciális időn be­lüli műszaki ellátásával kap­csolatban észrevételek, bírá­ló megjegyzések hangzottak el. A gyűlés előtt néhány nappal a TESZÖV által a ter­melőszövetkezeti gépesítési vezetők részére rendezett fó­rumon tizenhat műszaki ve­zető mondta el véleményét e tevékenységünkről, vevő- szolgálati részlegünk dolgo­zóinak munkájáról. Annak ellenére, hogy a hozzászólók többsége szolgáltatásaink színvonalának növelését kér­te, munkánkat összességében elismerték és fejlődőnek tart­ják. A témát az üzemekben legjobban ismerő szakembe­rek véleménye és az AGRO- TRÖSZT évenként sorra ke­rülő számítógépes feldolgo­záson alapuló, értékelései alapján úgy ítéltük meg, hogy a lehetőségekhez képest — itt elsősorban az alkat­részellátásra gondolva — ve­vőszolgálati tevékenységünk jó. Szerződés szerint A DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara tanüzemében 1970 óta látunk el — az AGROTRÖSZT és a Szolnok megyei AGROKER Vállalat megbízásából — ve­vőszolgálati feladatokat. E tennivalók között a legfon­tosabb a garanciális hibael­hárítás. Kérdés, hogy e tevé­kenység végzésében milyen kötelezettséget vállal a szol­gáltató, hogyan érdekelt a feladatok szakszerű és gyors ellátásában. A forgalmazó vagy a gyár szerződésben ha­tározza meg azokat a felada­tokat, amelyeket a szolgál­tatónak végeznie kell. Erről a gép vásárlója tudomást szerezhet a jótállási füzetből, amelyet a gép átvételekor megkap. Az országban jeler- leg érvényben lévő szerződé sek szerint a hibaelhárítást 36 órán belül meg kell kez­deni és nyolc napon belül be kell fejezni. A műszaki szem­léket a bejelentéstől számí­tott négy napon belül kell elvégezni. Ezzel kapcsolat­ban azonban megjegyezzük, hogy eddig szolgáltatásaink nagyobb hányadát jóval ez időn belül végeztük el, pél­dául az aratási ügyelet ide­jén 48 órán belül kijavítot­tuk a kombájnokat. Garanciális időn túl Általában a tevékenység­ért valóban átalánydíj jár, de ezt csak akkor kapjuk meg, ha az üzemeltető iga­zolja a munkák hibátlan tel­jesítését. Amennyiben a fel­sorolt határidőket nem tart­juk, akkor az üzemeltető kötbérigénnyel élhet. Bizonyos mértékig eltérőek a szovjet nagy traktorok a K—7(111 A és a T—15Ö/K ga­ranciális hibaelhárításának és műszak; szemléinek a fel­tételei. Ezek a Szovjetunió­ból a tanüzembe érkeznek. A szükséges műszaki átala­kításokat, a „0-szervizt” és a bejáratást a szovjet gyári szakértők irányításával vé­gezzük. A hiba garanciális jellegének elbírálása a gyá­ri szakértő hatáskörébe tar­tozik, kivéve akkor, ha 48 órán belül nem tud kiszáll­ni. Ilyenkor a hibát a tan­üzem szerelője bírálja el. E munkát utókalkulációs ala­pon végezzük, így munkánk ellenértékét csak akkor kap­juk meg, ha annak elvégzé­sét az üzemeltető és a gyári szakértő igazolta. Átalány- összeg jár a műszaki szem­lékért is, de ezek elvégzését szintén az üzemeltető iga­zolja és a gyári szakértő el­lenőrzi. Tehát a K—700/A és a T—150 K traktorok műsza­ki ellátását tulajdonképpen a gyár illetékes mérnökei irányításával és ellenőrzése mellett végezzük. A fentiekből látható, hogy nemzetközi és belföldi szer­ződésekben szabályzott tevé­kenységről van szó, s az ér­dekeltség hiánya nem áll fenn. Egyébként tanüzemünk vevőszolgálati részlege jelen­leg mintegy 1700 mezőgazda- sági gép garanciális idő alat­ti műszaki ellátását végzi. A géppark 110 típusból tevődik össze, az ebből adódó szak­mai nehézségeket nem is kell érzékeltetni, bár a feladatok elvégzéséhez megfelelő fel­tételekkel rendelkezünk. Legnagyobb gondunk az alkatrészellátás terén van. A nyári és az őszi betakarítási időszakban a hibák elhárí­tásához szükséges alkatré­szeknek 10—15 százalékát az AGROKER, 46—52 százalé­kát a MAGÉV, 10—25 száza­lékát a tanüzemben lévő konszignációs raktár, illetve készlet biztosította. Nem tud­tunk érvényt szerezni az al­katrészellátás területén biz­tosított előjogainknak se, az aratási ügyeletben az átla­gos kiszolgálási idő például 6 nap volt. Az üzemeltetők viszont több ízben fordulnak hozzánk alkatrészellátási gondjaik megszüntetéséért garanciális időn túli javítá­soknál i's. Nem tudunk úgy segíteni, ahogy szeretnénk, de így is, a nem garanciális felhasználásra összesen 1 200 000 forint értékben ad­tunk át alkatrészeket. A lehetőségek jobb kihasználása Vevőszolgálati tevékeny­ségünk során a héki és a ba­jai termelési rendszerekkel működünk együtt. Törekvé­sünk az, hogy további rend­szerekkel — elsősorban a Szolnok megyeiekkel — szé­lesítsük kapcsolatunkat kö­zös lehetőségeink mind jobb kihasználása érdekében. Ké­szek vagyunk tehát e tevé­kenységet lehetőségeinken belül továbbfejleszteni. Dr. Galambos Béla üzemigazgató DATE Mezőgazdasági Főis­kolai Kar Tanüzeme Győré Julianna már csak a kapcsokat préseli azokba a pantallókba, amelyeket azután Nyugat-Berlinbe szállíta­nak a Törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezetből. A szö­vetkezet ebben az évben mintegy 35 milliós bevételre tett szert Az adottságok jobb kihasználásával Teljesítette tervét a jászberényi autószerviz

Next

/
Thumbnails
Contents