Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
1977. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hz akadémián fldy-ülésszak Beethoven-est A Szolnoki szimfonikus zenekar hangversenye SZOLNOK MEGYE zenei életének fontos tényezőjévé vált a Szolnoki szimfonikus zenekar. Hangversenysorozataik révén ezrek ismerkednek a zenekari muzsikával, fiatalok barátkoznak a komoly zene nagy mestereivel. Hétfőn a Szigligeti Színházban adtak hangversenyt Bali József karnagy vezetésével. Műsorukat Beethoven műveiből állították össze. Első számként a III. Leo- nóra-nyitányt játszotta a zenekar. Beethovennek ez a műve, melyet eredetileg „Fi- délio” című operája bevezető zenéjének szánt, — Wagner szavai szerint — lényegében magában foglalja a teljes drámai tartalmat. Bár szerkezetileg klasszikus szonáta-formában íródott, a témák visszatérése, hagyományos kezelése nem csökkenti, inkább mélyíti az eszmei mondanivalót, a hitvesi hűség győzelmét a gonoszság felett. Bali József karnagy jó tempóérzékkel, fegyelmezett, szuggesztív ritmikával vezette a mély vonásokkal jól megalapozott, nagy zenelési kedvet mutató együttest. Beethoven fiatalkori munkássága erősen kötődött a zongorához. Mozart halála után e hangszer elismerten legnagyobb virtuóza és imp- rovizátora, — egészen súlyosbodó fülbajáig. Első zongoraversenyeit is saját maga mutatta be koncertjein. A 15. Opus számot viselő C-dur versenymű bizonyos tekintetben még a nagy elődök — Haydn, Mozart — hatását tükrözi. A szólista, Zempléni Kornél zongoraművész játékában szerencsésen egyesült a technikai felkészültség az értő formálással. A műsor befejezéseként az ötödik, „Sors”—szimfónia hangzott el. Különös gond és szeretet kell a mű megszólaltatásához, hiszen nemcsak legnépszerűbb darabja ez a mesternek, de kulcsfontosságú alkotói munkássága egészében. Beethoven — mintegy világszemléletének korai summájaként — a humanizmus, az Ember küzdelmét ábrázolja benne a sors vak erőivel szemben. A harc végén — drámai kontraszként — diadalmasan fénylő C- dur-ban szárnyal fel a győzelem örömittas zenéje. A zenekar elmélyedt, gondosan kidolgozott játéka dicséretet érdemel. BALI JÓZSEF a művet tág és egészséges szemléletben, összefogó egységben, jó koncepcióval ragadta meg, különösen említést érdemel a méltósággal és költészettel ötvözött lassú tétel, valamint a ragyogó életöröm széles ecsettel festett freskóiból fel_ épített zárótétel megformálása. Nagy Pál Ady Endre születésének 100 évfordulója alkalmából az MTA nyelv- és irodalom- tudományok osztálya, a filozófia — és történet-tudományok osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Kara rendezésében háromnapos tudományos ülésszak kezdődött ma a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozást Szentágo- thai János, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Mátrai László akadémikus tartott előadást „Ady és a korabeli eszmeáramlatok” címmel. Egyebek között hangsúlyozta, hogy Ady életművében, — mint általában klasszikusainknál — a magyarság és az európaiság szerves egységbe fonódik. Ady alakjának teljes megértéséhez nélkülözhetetlen ezért az európai eszmeáramlatok ismerete is. A tudományos tanácskozáson elhangzó előadások Ady és a korabeli progresszív szellemi áramlatok kapcsolatát vizsgálják. Ady életművét elemezve feltárják a társadalmi haladásért folytatott küzdelem és a költő mű. vészi fejlődése közötti összefüggéseket. Csütörtökön az irodalomtörténészeké a szó, pénteken, pedig két referátum hangzik majd el „Ady kapcsolata korának zenéjével”, illetve „Ady és kora képzőművészete” címmel. — komoly A játék Állunk a roskadásig rakott pultok előtt, s latolgatjuk: ennyi idős, ilyen érdeklődésű a gyerek, mit vegyünk? Egyelőre azt tudjuk biztosan — az anyagi határokon kívül, — hogy olyan játékot szeretnénk venni, amelyiknek örül majd a megajándékozott, s amely neveli, fejleszti ízlését, gondolkodását, készségeit. A játékgyártásnak és a kereskedelemnek olyan kínálatról kell gondoskodnia, amely ezeket az igényeket a lehető legjobban kiszolgálja, sőt hozzájáruljon az ízlés alakításához. Most jó gyereknek lenni A szolnoki Kulturcikk Áruház játékosztályán nem tudják kielégíteni — szerencsére — a játékpisztolyok, puskák iránti keresletet. Ehelyett jobb játékból válogathatnak a vevők; T. Károlyné — a teljes név közlésével a meglepetés örömét rontanánk el — nyolcéves lányának és tizenkét éves fiának vásárol karácsonyi ajándékot. Az elárusítónő a társasjátékok polcáról egymásután emeli le a dobozokat. A válogatás végeredménye az osztrák gyártmányú „Puzzle” térképmozaik, amely ötletes szerkesztése révén segítheti a gyerek földrajzi ismereteinek bővítését. A kislánynak három polccal arrébb kerül ajándék — egy szép kézimunkakészlet, előrajzolt keresztszemes mintákkal. Az édesanya elégedett a vásárlással: — A nagyobbik gyerek szereti a földrajzot, biztos örülni fog ennek a térképjátéknak, a kisebbik meg állandóan az én varrókészletemben kotorászik, most már lesz neki is öltögetni valója. Választhattam volna mást is, volna itt miből. Az jutott eszembe, miközben nézegettem a játékokat, hogy most lenne jó gyereknek lenni. Igazat kell adnunk neki, mert végigjárva az áruházat, sok-sok szép, ötletes és a ne- velő-oktató-szórakoztató követelményeknek is megfelelő játékot találhatunk. Persze akadnak bárgyú képecskék. kel díszített társasjátékok és otromba figurák is. De — nem ez a jellemző. A legfontosabbb: jól választani A 2—6 éves korú gyermekek kézügyességét, kombina- tív készségét, látáskultúráját kitűnően fejleszthetik az érdekes formájú, élénk színű műanyagelemekből álló építő, összerakó, mozaik játékkészletek. Felnőttnek is élvezet kézbe venni. A „No- relko” festő és kivágó játék viszonylag új a játékpiacon. Zseblámpa elemmel működő „fűrésszel” műanyaglapból vághat ki figurákat a gyerek, amelyeket a készlethez tartozó hatszínű temperával ki is festhet — tetszése szerint. Műanyaglapokat külön is lehet vásárolni. A bábozni akaró, szerető gyerekeknek (szüleiknek) 15—20 féle kész. tyűbáb közül lehet választani Ezek között találunk művészeti kivitelű darabokat is. Iparművészek tervezték a bábsorozatot, amely az otthoni bábkészítéshez is adhat ötleteket. Az úgynevezett szerepjátékokat már óvodáskortól szívesen játsszák a gyerekek: apát, anyát, orvost, gazdasz- szonvj „alakítanak.” Ennek megfelelően szeretik az egyes foglalkozások apró kellékeit is: gazdasszonykészleteket, kertészszerszámokat, takarí. tóeszközöket, sütő-főző fölszereléseket, orvosi táskákat. Szemnek is szép, formatervezett darabok kaphatók. Ugyanezt lehet elmondani a legkisebbeknek való húzós figurák széles skálájáról is. Szabó Mátyásné, az áruház ifjú vezetőnője korántsem ilyen elégedett: — Sajnos, sok a hiánycikk. Például: nyomdajátékunk, diafilmünk, diavetítőnk nincs. Pedig ezek mind fontos, mondhatni alapjátékok. Néhány építőjátéknak a fakó színei kifogásolhatók. — Maga vásárol valakinek játékot ebben az üzletben? — Igen az általános iskolás öcsémnek. Valószínűleg valamilyen ügyes, gondolkodtató játékkal lepem meg. Eb. bői is alakul a választékunk: hamarosan kapunk a népszerű „Felej, ha tudsz” játékból, „Ki mit tud”-ot is várunk; a „Játék a szavakkal” nevű készletet most is lehet kapni. Ezeket egyébként felnőtt fiataloknak is ajánlhatom, dolog Thuri Gábomé, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója ezekben a napokban a Kossuth téri játék-kiállítóteremben árusít. A vásárlók esetenkénti elégedetlenségének forrásáról így beszél: — Meggyőződésem, hogy a forgalomban lévő játékok többsége jó, alkalmas a nevelésre, szórakoztató időtöltésre. Azt is tapasztalom viszont, hogy a vásárlóik nem mindig gondolják át alaposan: kinek, mit vesznek. Egy négyéves gyerek nem tud mit kezdeni egy modellépítővel, akármilyen szép, színes is az. Legföljebb nyolcéves korában játszik majd vele — ha addig épen marad a játék. Másrészt sok játékszer olyan, hogy meg kell mutatni a gyereknek, mit lehet játszani vele, hogyan kell használni. Vagyis: le kell ülni mellé a szőnyegre, be kell kapcsolódni a játékba a felnőtteknek is. Kevés a gyermeklemez Tóthné Szép Margit, a szolnoki Hanglemezbolt elárusító pultja mögött hamar végez a fölsorolással: — Gyermekeknek tudjuk ajánlani: egy kislemezt gyermekdalokkal, „Nyuszi ül a fűben” címmel és néhány meséket tartalmazó nagylemezt, Micimackó, állatmesék ... Akadna vevő másra, többre is. A lemezboltban található néhány gyermeklemez színvonala nem kifogásolható: a szép meséket — Illyés Gyula, Benedek Elek feldolgozásokat — kitűnő művészek mondják. A választék viszont kicsi. Nemcsak Szolnokon, hanem bárhol az országban — hanglemez-kiadásunk hiányossága ez. Szívesen látnánk, vásárolnánk gyermekeknek való verses, dalos, hangszeres összeállításokat tartalmazó hanglemezeket. A gyerekek zenei neveléséhez akad azért segédeszköz ebben a boltban is: többféle, könnyen kezelhető szépen szóló játékhangszert kapni: gitárokat, xilifonokat, furulyákat, kis harmonikát, triolát. Szabó János TÚL A MEGYEHATÁRON Kapcsolat a külföldön élő magyarokkal Beszélgetés az MVSZ munkájáról Jelentős számú (1,2-1,3 millió) magyar él a tőkés országokban, Ausztráliától Kanadáig. A velük fenntartott kapcsolatot, a kötődést a szülőföldhöz hogyan segítik elő? - ezzel a kérdéssel fordultunk Molnár István nagykövethez, a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyetteséhez. — A Magyarok Világszövetsége 1958-tól tekinthető olyan szervezetnek, — hangzott a válasz — amely intenzíven foglalkozik a tőkés országokban élő magyarokkal. Segíti a magyar kultúra ápolását, terjesztését, megőrzését. Támogatja az anyanyelvi mozgalomnak azt a törekvését, hogy minél többen megőrizzék, vagy megtanulják nyelvünket. Ilyen irányú munkájában figyelembe veszi, hogy a külföldre kerültek harmadik-negyedik nemzedékének már idegen környezetben tanult, idegen nyelv a magyar. — A nyelv megőrzését, a kultúra ápolását milyen módon segítik? — Az 'anyanyelvi mozgalom például tankönyvekét, különböző segédeszközöket ad ki, — kifejezetten ezzel a céllal. Az anyanyelvi konferencia védnökségével megjelent kiadványok között tanárok részére kiadott könyvek, a néprajzi kötetek, a népzenét tartalmazó magnókazetták. a diafilmek jól egészítik ki a külföldre szánt tankönyveket. A néptáncosokat, a kórusokat hazai szakemberek segítik. Az ilyen irányú munkát szervezi a szövetség. Ugyanakkor elősegíti, hogy a külföldi magyar nyelvoktatók, a klubok, művészeti csoportok vezetői hazánkban bővíthessék ismereteiket. 1975 óta idehaza minden évben megrendezzük a külföldi magyar nyelvoktatók továbbképző tanfolyamát. Az idén huszonhat olyan oktató vett részt továbbképzésen, aki külföldön hétvégi iskolákban vagy klubokban tanítja a magyar nyelvet. 1970 óta kétévenként megrendezzük a külföldi magyar néptáncot oktatók kéthetes továbbképzését, és a külföldi magyar néptáncegyüttesek fesztivállal végződő tanfolyamát. Ezeken a rendezvényeken az idén körülbelül hatvan oktató és közel kétszáz táncos vett részt a világ minden tájáról. — A magyar nyelvet tökéletesítő vagy tanuló fiataloknak szerveznek-e táborokat? — Igen. Az utóbbi években Fonyódon, Balatonlellén és Zamárdiban szerveztünk nyári táborokat 6—14 éves gyermekek számára. Magyar úttörőkkel üdültek együtt. Programjukban csupán annyi volt a különbség, hogy naponta három órát fordítottak játékos nyelv-, néptánc- és népdaltanulásra. Ezeken a táborozásokon az idén 250 külföldön élő magyar gyermek vett részt. — A tőkés országokban élő 14—18 éves, magyar származású fiataloknak Sárospatakon szervezünk egyhónapos nyári kollégiumokat, melyeken magasabb fokon oktatják nyelvünket. Ezeken történelmi, néptánc-népzenei ismereteket is nyújtanak számukra, s kirándulásokra viszik őket történelmi helyeinkre. Az idén ötven fiatal vett részt ezen a kollégiumon. — Milyen tevékenységet fejt ki a Magyarok Világ- szövetsége a tőkés országokban élő magyarok kulturális igényeinek kielégítése érdekében? — Igen jelentős a kinti kulturális igények kielégítését szolgáló tevékenység. Művészcsoportokat utaztatunk például a tőkés országokban élő magyarok szórakoztatására. így közvetlenebb kapcsolatot tarthatnak a hazai kulturális élettel. Őszönként zenekarok utaznak ki, köztük volt már a Rajkó zenekar. a Halmos—Sebő, a Kaláka együttes, és még hosszan sorolhatnánk a köny- nyű- és népzenei együtteseket. Az említettek mellett természetesen rendelkezésünkre állnak a kulturális tevékenység egyéb eszközei is. Sok könyvet, hanglemezt ajándékozunk például a tőkés országokban működő magyar egyesületeknek. Ezáltal akkor is erősödik kapcsolatuk az óhaza kultúrájával, ha tagjaik anyagi vagy családi okokból nem tudnak rendszeresen visszatérni a szülőföldre. Nem is beszélve a sok magyar filmről, amelyeket folyamatosan kölcsönzők a magyar együtteseknek, kluboknak. — S miként foglalkoznak a hazalátogatókkal? — Évente „Egy kis hazai” című sorozatot szervezünk számukra, melyen elsősorban azok a művészek szerepelnek, akik korábban külföldön élő magyarok előtt, azok lakóhelyén felléptek. Ez már eleve bizonyos kontaktust jelent. Nyaranként a színházi holt szezonban tíz előadásból áll ez a sorozat melyet évenként tízezer néző tekint meg a Fővárosi Operettszínházban. — Hogyan alakul a Magyarok Világszövetségének kapcsolata a tőkés világban működő magyar egyesületekkel, klubokkal, újságokkal és a magyar nyelven műsort sugárzó rádióadókkal? — Mind szélesebb körű ez a kapcsolat. Rendszeresen ellátjuk őket a hazai valóságot tükröző cikkekkel és egyéb anyagokkal. Figyelemre méltó. hogy egyre több külföldi magyar újság veszi igénybe szolgáltatásainkat, — még olyanok is, amelyek korábban mereven elzárkóztak ettől a kapcsolattól, s a hazai tények ismeretének hiányában fújták a nótájukat. Mivel sok hazalátogató olvasójuk elpártolt tőlük, kénytelenek alkalmazkodni a realitásokhoz. A magyar nyelven is sugárzó rádióadók tucatjával rendszeresen érintkezést tartunk szerte a világon. — Egyre gyarapodik azoknak a száznál több résztvevőt számláló csoportoknak a száma, melyek szövetségünk utazási irodájának szervezésében érkeznek hazánkba, s itteni programjukat — történelmi nevezetességű létesítményeink megtekintését — is irodánk szervezi. Szövetségünknek van jogtanácsos szolgálata — mely díjtalanul ad szakszerű választ a hozzáfordulóknak. Kiadványaink jól szolgálják célkitűzésünket. A Magyar Hírek kéthetenként nyolcvanezer példányban jut el a világ minden részébe. Esetleges kézbesítési hibák alkalmával reklamálják az olvasók. A lap „Kincses kalendárium” című évkönyvét díjtalanul kapják az olvasók. — Eddig csak a tőkés országokban élő magyarokkal fenntartott kapcsolatról volt szó. Miként alakul ez a szocialista államokban élő magyarokkal? — Ezt a kapcsolatot államközi szerződések szabályozzák. Ezeken túl azonban az idén az anyanyelvi konferenciára hívtak a szomszédos országokból magyar nyelv iránt érdeklődő, illetve azt tanító vendégeket is, hogy tapasztalataikat osszák meg a tőkés országokban élőkkel, hiszen ők is idegen nyelvi környezetben oktatják a magyar nyelvet. — Az előbb részletezett széles körű kapcsolat mennyiben segíti elő a tőkés országokban élő magyarok személyes kötődését az óhazához? — Igen erőteljesen. Elértük. hogy személyes — és számunkra a legfontosabb — ügyes-bajos dolgaikban 's bizalommal forduljanak hozzánk. Ausztriáliából például egy néni arra kért bennünket. hogy küldjünk neki egy olyan magasszárú cipőt, amelyet a bolti elárusítók használnak, mert ott nem lehet kapni. A brazíliai őserdőkből pedig paprikamagot kért egyik honfitársunk, mert magyar paprikát akar meghonosítani a dzsungelben. — Köszönjük a beszélgetést. Simon Béla Muzsikáló gyerekek címmel a Magyar Rádió félórás műsort készített a napokban a Jászberényi Palotásy János Zeneiskola növendékeivel és tana raival. A rádiófelvétel során megszólaltatták a Jász Múzeumban őrzött Lehel-kürtöt is. A korabeli feljegyzések szerint 1897-ben Beck Péter operaházi művésznek hét hangot sikerült a kürtből kicsalnia. A mostani felvétel során Szalóczy Miklós zenetanár a skála 11 hangját szólaltatta meg. A műsor során Kodály Háry János című daljátékából is rögzítettek részleteket, amelyeket Szalóczy Miklós adott elő, a több mint ezeréves kürtön
