Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 6. Megnyílt az MPLII első kongresszusa Ai angolai fővárosban, Luandában vasárnap megnyílt az MPLA (Angolai Népi Felszabódítási Mozgalom) első kongresszusa. A megnyitóban Lucio Lara, a mozgalom Politikai Bizottságának tagja először arról a harcról szólt, amelyet az MPLA folytatott a függetlenségért és az ország területi egységének megvédéséért. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolóját Agostinho Neto. az MPLA elnöke terjesztette elő. Neto először részletes áttekintést adott a mozgalom eddigi történetéről. A beszámoló szólt arról is, mennyi veszteséget, kárt okozott a mozgalomnak a belső frakciózás és a szeparatista szervezetek ellenséges tevékenysége. A Központi Bizottság számvetése az idei májusi elvetélt ellenforradalmi kísérlettel kapcsolatban rámutatott, hogy az MPLA számára az a következő tanulságokkal járt: világosabbá kell tenni mindenki számára az eszmei, gazdasági, szociális és külpolitikai célokat, és a szervezeti kérdésekben nagyobb fegyelmet és éberséget kell tanúsítani. Neto beszámolója részletesen foglalkozott a munkás- osztály élcsapat-pártja létrehozása szükségességének elvi kérdéseivel. Neto hangsúlyozta: az MPLA, amely győzelemre vitte a nemzeti felszabadítási harc ügyét és megkezdte Angolában a szocializmus építése anyagi alapjainak lerakását — betöltötte történelmi hivatását. Hangsúlyozta: az angolai forradalmi folyamat előrehaladása diktálja azt, hogy jöjjön létre egy egységes és tudományos ideológiával felvértezett párt Angolában. A jövőbeni párt belső életét szabályozó legfontosabb szempontok — hangoztatta — a demokratikus centralizmus, a szabad vita, ugyanakkor a többségi döntések vállalása. A beszámoló a továbbiakban behatóan foglalkozott a népi hatalom helyi szervei, a népi bizottságok és az állami szervek közötti kapcsolattal, munka megosztással. A beszámoló kiemelte azt a hatalmas katonai és anyagi támogatást, amelyet a Szovjetunió és Kuba adott a Népi Köztársaságnak. A többi szocialista ország — így Magyarország —, a világ demokratikus erői és több afrikai ország segítségnyújtásáról is megemlékezett. Angola külpolitikájának alapelvei és célkitűzései közül kiemelte a szocialista országokkal és az afrikai országokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzését, valamint az el nem kötelezettek mozgalmában való aktív részvételt a közös antiimperialista és gyarmatosítás ellenes célok érdekében. A beszámoló részletesen tárgyalta a gazdasági helyzetet is. Tegnap Luandában folytatta munkáját az MPLA első kongresszusa. Délelőtt a küldöttek szekcióüléseken vettek részt. A külföldi vendégek hétfőn jelen voltak a luandai történelmi emlékmúzeum ünnepélyes megnyitóján, majd gyárlátogatáson vettek részt. Délután plenáris ülést tartottak több külföldi küldöttség vezetőjének felszólalásával. A Pravda az enyhülésről Európa számára ma az a legidőszerűbb feladat, hogy politikai enyhülés folyamatát a katonai enyhüléssel egészítsék ki — állapítja meg hétfői vezércikkében a Pravda. A lap rámutat: a világban bekövetkezett változások, az erőviszonyok módosulása, a Szovjetunió és a szocialista közösség erejének, nemzetközi tekintélye növekedésének eredményeképpen reális és ésszerű lehetőséggé vált a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, amely a Szovjetunió külpolitikájának egyik alapja. „A változások éppen Európában a leginkább szembetűnők — írja a lap. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezésére összehívott biztonsági és együttműködési konferencia sikere nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy szilárdult a népek jószomszédi viszonya, kölcsönös megértése és megbecsülése, a Szovjetunió nagyra értékeli azt, amit az elmúlt években sikerült megvalósítani az európai kontinensen és kötelességének tartja, hogy megóvja, megszilárdítsa ezeket az eredményeket”. „Bár az enyhülés folyamata egyre erősebb lesz, még nem mondhatjuk el, hogy megszűnt a termonukleáris világháború veszélye — e veszélyt egyelőre csupán csökkenteni sikerült. A lap rámutat: az SZKP és a szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy kiszélesítsék a nemzetközi enyhülést. Ezt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyeket az európai béke megszilárdítására tett — hangsúlyozza a Pravda. Tripoli nyilatkozat Egyiptom négy arab állammal megszakította diplomáciai kapcsolatait Palesztin vezetők Kadhafi ezredes líbiai államfő társaságában a Szódat politikáját elutasító tripoli arab csúcsértekezlet színhelye, a népek palotája teraszán (Telefotó: KS) Finn barátaink ünnepén M em sokkal azután, hogy a Szovjetunió és — immár évtizedek óta — a világ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékezik, Finnország népe is ünnepel. Az időbeli sorrend ok-okozati ösz- szefüggést is jelent. Az „ezer tó országa” ugyanis azért nyerhette el függetlenségét 1917. december 6-án, mert néhány héttel azelőtt végleg összeomlott a „népek börtöne”, a cári rendszer. A bolsevikok győzelme, a lenini elvek diadala nyomán születhetett meg, éppen most hatvan esztendeje az önálló, a független Soumi. A finn—szovjet kapcsolatok a második világháború óta nem egyszerűen jól, hanem példamutatóan fejlődnek. Ehhez a Szovjetunió — elveiből következő — önzetlenül segítőkész magatartásán kívül az kellett, hogy az ország legmagasabb rangú vezetői idejében felismerjék: mind hazájuk, mind Európa és a világ érdékeit akkor szolgálják a leghatásosabban, ha az európai béke egyik pillérévé teszik a finn—szovjet viszonyt. „1944 után — jelentette ki egy emlékezetes beszédében Urho Kekkonen, a Finn Köz- társaság jelenlegi elnöke — a finn nép megértette, hogy a külpolitikai biztonság megteremtése jó egyetértést és bizalomra épülő együttmű - ködést követel minden szomszéd állammal. Ez különösen vonatkozik nagy szomszédunkra, a Szovjetunióra.. A Szovjetunió számos kiemelkedő gesztussal nyilvánította ki elismerését a kapcsolatok alakulása felett — az egyik legemlékezetesebb ilyen gesztusra 1956. I. 26-án került sor, amikor Moszkva visszaadta Helsinkinek a békeszerződés értelmében a Szovjetunióhoz csatolt Porkkala Udd-i támaszpontot. Finnország konstruktív külpolitikája jelentős szerepet játszott abban, hogy éppen Helsinki lehetett az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia házigazdája. Tegnap délelőtt ünnepélyes záróüléssel véget ért Tripoli- ban a Szadat egyiptomi elnök politikáját elítélő arab országok konferenciája. A vendéglátó Líbia küldöttségének vezetőijén kívül Szíria, Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselői záróközleményt írtak alá, amelyben elítélik Szadat politikáját, és intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az egyiptomi elnök legutóbbi lépésedből eredő veszélyes következményeket elhárítsák. Az aláíró országok, illetve a PFSZ egyúttal létrehozták az egységes pánarab „ellenállási és szembenállási frontot”. Kadhafi líbiai államfő az ünnepélyes záróülésen a konferencia vendéglátójaként elmondott zárszavában fokozott szolidaritásra szólította fel az arab országokat. Hangsúlyozta, hogy a Tripo- liban elhatározott lépések nem az egyiptomi nép ellen, hanem Szadat elnök legutóbbi politikai lépései ellen irányulnak. Az iraki küldöttség, amely reggel kivonult az értekezletről, nem írta alá a (Tripoli-nyilatkozatnak nevezett) záródokumentumot. A küldöttség vezetője, Taha Jasszin Ramadan azzal indokolta ezt, hogy Szíria és Irak nem ért egyet a jövőben követendő közel-keleti politika kérdésében. A Dzsana líbiai hírügynökség ismerteti az értekezleten hozott határozatok teljes szövegét. Eszerint a tanácskozás résztvevői elítélik Szadat elnök izraeli látogatását, mert az nem más, mint az egyiptomi arab nép, az egyiptomi haderők, valamint az arab nemzet elárulása. Mindent elkövetnek Szadat izraeli látogatása és a cionista ellenség vezetőivel folytatott tárgyalásai következményeinek — beleértve a javasolt egyiptomi találkozót is — felszámolásáért. A résztvevők figyelmeztetik mindazon országokat, amelyek követni akarják egyiptom példáját, hogy viselniük kell a felelősséget országos és összarab szinten egyaránt; Ügy döntenek, hogy befagyasztják az egyiptomi kormányhoz fűződő politikai és diplomáciai kapcsolataikat, és arab, valamint nemzetközi szinten egyaránt felfüggesztik tárgyalásaikat (az egyiptomi kormánnyal). Minden olyan egyiptomi társaság, intézmény és egyén ellen, amely a cionista ellenséggel kapcsolatot tart fenn, érvényesítik a cionista ellenséggel szembeni arab bojkott törvényeit, szabályait és határozatait; Egyiptom elhatározta, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szíriával, Líbiával, Algériával és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal —, közölte tegnap a Mena közel-keleti hírügynökség. MADRIDBAN 1.1 gazdasági krízis tünetei hétfőn Spanyol- országba érkeztünk, éppen véget ért a háromnapos hétvégi repülőtéri sztrájk, amely becslések szerint 4 milliárd pezetájába került a kormánynak. A repülőtéri alkalmazottak bérkövetelésének évi költségkihatása 260 milliót tesz ki. A kormány azért nem volt hajlandó engedményeket tenni, mert attól tartott, hogy a kivétel szabályt teremt: „felrobban” a Monc- loa Paktum, amit az infláció megfékezésére hoztak tető alá. Akkor még nem gondolhattuk, hogy a madrid— barajasi repülőtéren készült címképünk hűen tükrözi a mai Spanyolország pangó gazdasági életét. Spanyolország gazdasági helyzete az 1964—1974 közötti fellendülés után súlyosan megingott. Abban ma mindenki egyetért, hogy a krízis tartós, a kóros gazdasági tünetek egyre terjednek és mindinkább veszélyesek. A spanyol közgazdasági szakértők egyik csoportja azonban a bajok okát a külső tényezőkben, mindenekelőtt a nyugat-európai tőkés országokat ért válság begyűrűzésében jelöli meg, azért, hogy a belső okokat elrejtse — figyelmeztetett madridi beszélgetésünk során Ricardo Lovelace Guisasola, a Spanyol Kommunista Párt központi hetilapja, a Mundo Obrero (Munkásvilág) gazdasági szerkesztője. És valóbban: a spanyol gazdaság viszonylagos fejletlensége, megoldatlan strukturális problémái határozzák meg a mai helyzetet, amelyet kétségkívül súlyosbít, hogy a tőkés országok is válsággal küzdenek. Mi jellemzi a spanyol gazdasági életet? Első helyen a hatalmas méretű inflációt említjük, mely az idén elérte a 30 százalékot. Egyes számítások szerint az 1974-es Imikor 1000 pezetás most decemberben már csak 475-öt ér. A hivatalos statisztika szerint a munkaképes lakosságnak mindössze 35 százalékát foglalkoztatják. A munka- nélküliek száma megközelíti az egymilliót, s ugyaneny- nyien dolgoznak vendég- munkásként külföldön. A krízis másik mutatója a fizetési mérleg óriási pasz- szívuma, melyet 7 milliárd dollárban ismernek el hivatalosan is. Az import kétszerese az exportnak. A mezőgazdaság teljesen deformálódott, messze elmarad az ország iparának fejlettségétől. Az aktív lakosság 20 százalékát foglalkoztatják a mezőgzdaságban, amely a bruttó nemzeti jövedelemnek csak 10 százalékát produkálja. A belső piac elsősorban a hústermelés fokozását követeli meg a növénytermesztés rovására. Az ehhez elengedhetetlen beruházásokra viszont nincs elegendő szabad tőke. A belső feszültségek növekedését a mezőgazdasági árszínvonal lökésszerű emelkedése jelzi és az, hogy a mezőgazdaság évi deficitje mintegy 1 milliárd pezetára rúg. _ . vonás, hogy a SajátOS mezőgazdaság------------ bán jelentős a merikai tőkeérdekeltségek vannak, amelyek otthoni piacra termeltetnek; például kukoricát, amelyre Spanyol- országnak akkora mennyiségben nincs szüksége. A mezőgazdaságilag művelésbe vont földek döntő hányada a nagybirtokosok tulajdonában van (Andalúziában 15— 20 ezer hektár az átlagos üzemnagyság). Délen a lakosság többsége földnélküli, illetve a kevesek 1 hektáron kínlódnak, és az is négy-öt egymástól öt-hat kilométerre levő parcellákból tevődik össze. Az újságok híradása szerint egyes déli vidékeken szabályszerű éhínségtől szenvednek. ■ * . alapján nyilR lentiek vánvaló, hogy —---------- Spanyolorszá g elsősorban exportjának növelésére, és importjának mérséklésére kényszerül. Pontosabban nyersanyagot és energiahordozókat vásárolnia kell, mert ezekben rendkívül szegény, a mező- gazdasági termékek behozatalára is rászorul, viszont az ipari termékek piacán —ha tehetné — szinte kizárólag eladóként jelenne meg. Csakhogy: ipari termékeinek — mint ezt egy tapasztalt madridi szakértő hangsúlyozta — döntő része nem versenyképes a világpiacon. Spanyolországnak tehát létérdeke a gazdasági stabilizáció, amelynek egyik lehetősége, hogy bővítse kereskedelmi kapcsolatait, természetesen nemcsak a tőkés partnereivel, hanem a szocialista országokkal is. És még valamit: feltétlenül be akarnak jutni az Európai Gazdasági Közösségbe, s az erőteljesebb „keleti” nyitást jó lapnak tartják ebben a játszmában. Az EGK igen tartózkodóan viselkedik, Schmidt nyugatnémet kancellár Suarez miniszterelnöknek értésére adta, hogy aKi- lencek egyelőre nem szívesen látnának maguk között „sántákat”. (Spanyolország, Portugália, Görögország stb.) Az EGK-hoz tartozó fejlett tőkés országokban hatmillió munkanélküli van, ehhez nem hiányzik plusz kétmillió spanyol. Másrészt a hozzájuk képest jelentősen elmaradott és korszerűtlenebb spanyol gazdaság további lépészavarokat okozna a Kilencek együttesében, mert vagy mindenki lassításra kényszerülne, vagy a „tizedik” szakadna le unos- untalan. Fábián Péter (FOLYTATJUK.) MOSZKVA Finnország állami függetlensége kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Leo- nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte a baráti finn népet. Urho Kekkonen köztársasági elnökhöz intézet táviratukban a szovjet vezetők hangsúlyozzák: Finnország nemzeti tekintélyének növekedését elősegíti, hogy a helsinki határozatok szellemének megfelelően aktívan résztvesz az enyhülés és a népek közötti együttműködés üevének előmozdításában. * * * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn fogadta Vang Ju-pinget, a kínai Nép- köztársaság nemrég kinevezett moszkvai nagykövetét, s megbeszélést folytatott vele. A találkozót a nagykövet kérte. WASHINGTON Čarter elnök szerint 1978- ban aláírják az új Salt- egyezményt s megállapodik az Egyesült Államok a Szovjetunióval a nukleáris kísérletek teljes betiltásában is. Az elnök jelentős haladást vár a közel-keleti béke útján. S ahhoz kész amerikai katonai biztosítékokat is nyújtani. A New York Times hétfőn közölte Čarter nyilatkozatát, amelyet a múlt héten adott James Restonnak. Az elnök általában sikeresnek minősítette első évének külpolitikai tevékenységét, nehezebbnek belpolitikai feladatait. LISSZABON A politikai válság alkotmányos megoldása, a Portugál Kommunista Párt véleménye szerint, demokratikus platform alapján létrejövő új kormány megalakítását követeli meg, vagy ügyvezető kabinet létrehozását, amely az idő előtt megtartandó parlamenti választásokig lenne hatalmon. Ezt az állásfoglalást tartalmazza a Párt Központi Bizottságának vasárnapi plenáris üléséről kiadott nyilatkozat. LONDON Vasárnap befejeződtek a brit—izraeli kormányfői tárgyalások. A megbeszélésen jelen volt David Owen brit külügyminiszter is. Jólértesült forrás szerint elsősorban az izraeli—egyiptomi párbeszédről volt szó. Begin izraeli miniszterelnök részletesen beszámolt Szadat egyiptomi elnök izraeli látogatásáról. Arra sürgette a közös piaci országokat, hogy támogassák a béke megteremtését célzó lépéseket. BUKAREST Ceausescu román és Tito jugoszláv államfő Tumu Se- verinben vasárnap befejeződött találkozójáról hétfőn közös közleményt adtak ki: A közlemény hangsúlyozza: Románia és Jugoszlávia a múlt esztendőben Belgrádban közösen elfogadott nyilatkozat szellemében gyümölcsözően fejlesztette tovább minden téren sokoldalú kapcsolatait. A két ország együttműködésének elmélyítésére továbbra is érvényesek azok az elvek, amelyek szerint a felek kölcsönösen tiszteletben tartják a szocializmus építésének országaikban kialakult sajátos viszonyait. GENF A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselő hétfőn Genfben folytatták tárgyalásaikat az atomkísérletek általános és teljes betiltásáról. PÁRIZS Igennel felelt a hét végén tartott beszédében Georges Marchais arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tekinti-e még — a szocialista párttal folytatódó vita hónapjai után — a baloldal összefogását a demokratikus változásért. Az FKP főtitkárának kijelentése egy tömeggyűlésen hangzott el, amelyen Párizs asszonyai vettek részt.
