Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
1977. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TÍZÉVENKÉNT EGYSZER A pedagógus csak nyáron üdülhet A tanítási szünet ellenére alig akad iskola, amelyik ne lenne nyitva. A vakáció csak a diákok számára igazán az. A pedagógusok egy része a napköziben foglalkozik a tanulókkal, mások az osztályzatokat írják ák ellenőrző könyvbe, készülnek a második félévre. A megye nevelői közül csak harmincán pihenhetnek igazán a szünetben, üdülnek a hegyekben és a téli Balatonnál. Bár az idei téli szünet meglehetősen, rövid, a pedagógusok közül többen mégis szívesen elmentek volna üdülni, de csak harminc beutaló érkezett. Ennyit lehetett szétosztani a megye több mint kilencezer pedagógus szakszervezeti tagja között. Megyénk oktatásügyi dolgozói évente ezernél valamivel több üdülőjegyet kapnak. Az idén például ötszáz- huszonhatan SZOT-üdülő- j eggyel, ötszázhúszah pedig a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának üdülőjében pihenhettek. Az üdülő pedagógusok számát tekintve megyénk országosan a második-harmadik helyen áll. Az előlkelő helyezés azonban nem adhat okot az elégedettségre, hisz minden pedagógus szakszervezeti tagra tízévenként legfeljebb egyszer kerülhet sor. A gyakorlatban még annyiszor sem, hiszen az évente több mint ezer üdülő között családtagok is szerepelnek. Az üdülőjegyeknek mintegy 66 százaléka szól a tanítási szünetek időtartamára, a többi pedig a szorgalmi időszakra. A tanítás közben azonban a pedagógusok nem szívesen mennek el üdülni. H. Tóth István, a kisújszállási Kossuth úti általános iskola tanára több mint harminc éve tanít a városban. Eddig egyetlenegy alkalommal üdült. — Pontosan húsz évvel ezelőtt kaptam egy beutalót Balatonfüredre. Nagyon szép két hetet töltöttem el ott a feleségemmel együtt. A jegyek száma mindig kevés, így nem is igényeltem többször, hiszen van olyan kollégám, aki még egyszer sem volt. — A téli szünetben pihen-e üdülőben valaki a tantestületből? '— Egy pedagógusházaspár Hajdúszoboszlón. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium nevelői közül senki sem ment üdülni a téli szünetben. — Évente általában egy SZOT beutalót kap az iskolánk — mondja Lukács Ferenc, a gimnázium igazgatója. — A kollégiummal együtt ötvenen osztozunk ezen az egy jegyen. A tantestület nagyobbik része még nem üdült a pedagógusszakszervezet jóvoltából. — S igénylik? — Ha több jegyet kapnánk, valószínűleg mindegyik gazdára találna, bár már csaknem mindenki hozzászokott, hogy saját maga szervezze meg a pihenését, nyaralását. A pedagógusok csak nyáron üdülhetnek, a téli, tavaszi szünet olyan rövid, hogy nem futja belőle a két hét. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának három üdülője van: Zánkán, Balatonkenesén és Berekfürdőn. Mindhárom helyen családos oktatásügyi dolgozókat üdültetnek, de csak nyáron, mivel az üdülők téliesítése még megoldatlan. A megyei bizottság külföldi csereüdültetést is szervezett; az idén például huszonkét NDK-beli pedagógus pihenhetett Balatonkenesén, s ugyanannyi Szolnok megyei nevelő Rügen-szige- tén. A bizottság további terveiben saját üdülőinek bővítése, téliesítése szerepel, hogy minél több pedagógus pihenhessen gondtalanul a tanítási szünetekben. T. G. Szobrok állatbörben Bemutatjuk a Természettudományi Múzeum preparátor műhelyét — Egy kicsit biológus, vadász, szobrász, s persze mindehhez sok-sok szenvedély; ez kell ahhoz, hogy valaki állatpreparátornak vallhassa magás — mondta Eöry Miklós, a Természet- tudományi Múzeum főpre- parátora. Huszonöt éve dolgozik a szakmában, s már kisgyermek korában felfedezte az állatok, madarak mozgásának szépségét. A Természettudományi Múzeum gyűjteményét, amelyet olyan hírességek, mint Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond és Molnár Gábor gazdagították, rendszeresen bemutatják a nagy- közönségnek. Jelenleg is all a Nemzeti Múzeum termeiben az Afrika-kiállítás. Az állatok természetes mozdulatainak megragadása — kemény preparátori munka. Minden izom, szőrszál a helyén, s egy pillanatra meg is retten a látogató, amikor a kiállításon meglátja a két, vizet szürcsölő nőstényoroszlánt. Mindez négy ember fáradságos, hosszan tartó munkájának eredménye. Egy nagytestű állat elkészítése egy embernek mintegy három hónap. A bőr és a trófea, az állat testméret-adataival, valamint fotókkal kerül a preparátor kezébe. — Először rajzon rögzíti elképzelését, utána kicsinyített modellt készít, melynek jóváhagyása után, építi fel az állat természetes méretű agyagszobrát. Erről gipszne- gatívot készítenek, majd ebbe a negatívba öntik ki, az állat végleges gipszes-enyves vászon vázát, melyre aztán ráfeszítik a kikészített bőrt. Munkájukat ismerik budapesti és vidéki iskolák is, időnként látogatják őket, biológiai oktatás keretében. — Egyik munkatársuk is egy ilyen látogatás folytán került hozzájuk. Valósággal beleColobus majom szeretett ebbe a munkába, és az iskola elvégzése után ide jelentkezett. Eöry Miklós, aki már 25 <éve van a múzeumnál, még mindig fiatalos erővel dolgozik. Saját gyűjteményeire a legbüszkébb, melyeket Tanzániából hozott magával. Így a preparátor szemével figyelhette az élő állatok mozgását, szokásait, melyeket hasznosít munkájában. Emlősökből, hüllőkből, madarakból áll a gyűjtemény, melynek 180 darabja az Afrika-kiállítást fogja gazdagítani. Németh Ernő Az agyagmodellnek is élethűnek kell lennie Ludas Matyi Zenés mesekomédia a Szigligeti Színházban Belép a lurkó a színház előcsarnokába, ott a színes ceruza, a kréta, és amíg az előadás nem kezdődik, rajzolhat a falakat védő táblákra. Rajzolgatnak is. Kitűnő ötlet, talán.több is ennél, pedagógiai mesterfogás. S miután Lúdas Matyi harmadszor is megverte a gonosz Döbrögit, színes leporellóval távozhat a gyermek a színházból. A hajto- gatós könyvecske utolsó oldala egy, a Szigligeti Színháznak címzett levelezőlap, amelyre az ifjú pályázóknak azt kell lerajzolnia, ami az előadásról eszébe jutott. A fogadtatáshoz méltó gondolat ez is! A színházi élményt tovább élteti az apró nézőkben. De azért a lényeg mégis az, ami az érkezés és a távozás között történik, tehát az előadás. Fazekas Mihály klasszikus Lúdas Matyija nyomán Schwajda György mesekomédiát írt. amelyet Bor József rendezésében mutatott be a Szigligeti Színház. Schwajda, a játék a játékban elv alapján a „libák szemszögéből” nézve bontakoztatja ki a történetet, teljes élményt adó igazság-hűségre törekszik. A rendezővel közös érdeme, hogy a gyermek gondolatait adott tárgyi valósághoz köti, amikor leleplezi, hogy a felfu- valkodott- pöffeteg Döbrögi — a 'hatalmasság — milyen satnya, erőtlen és buta a művi, hatalmi eszközök nélkül. Ez a gondolatsor — a mesekomédia nagyon értékes és szépen kibontott magva — persze nem jut el egyaránt az ovis-korú és tizenéves gyerekhez. Ebből következik, hogy amikor a „nagyobb kisnézők” értelmi asszociációit mozgatja a cselekmény és a következtetés, időnként gyengül a kapcsolat a színpad és a •,legifjabbak” között. Dehát nehéz olyan gyermekdarabot elképzelni, amelyik minden nézőnek ugyanazt mondjá. Bor József most már sokadszor bizonyítja, hogy a gyermekelőadások zenés színpadának is kitűnő művelője. Pedagógus a javából, maradéktalanul a didaktikai alapelvekre építkezik; tudja mit, mikor, milyen hangsúly- lyal, hányszor kell exponálnia- hogy a gyermek mindent megértsen, — de semmi se váljon tanóraszerűvé, hanem szórakoztasson, élményt adjon. A Lúdas Matyi színpada tiszta és világos, Schwajda mondanivalóját Bor fantázigazdagon viszi sikerre. Az előadás kitűnő szakemberek „összjátékából” született meg. Nádor László zenei összeállítása a gyermekek hallásvilágához igazodik, Novák Ferenc remek táncai és népi. játékai sem csak látványosak. hanem bármelyik óvodában, kisiskolásokkal, eltáncolhatók. Schwajda komédiájában inkább Galibáé a főszerep, nem Matyié. Ivánka Csaba sziporkázó játékkal felelt meg ennek a követelménynek, de — lehetőségeihez mérten — gazdája, Matyi szerepében, Kováts Béla is méltán lopta be magát a kis nézők szívébe: igazi lírai. népi hősként szolgáltatott igazságot, nemcsak önmagának, hanem elnyomott sorstársainak is. Ragyogó figura Cézár- a süket eb —- akinek „bőiében” Gáspár Antal kacagtatja a gyerekeket. A jelmeztervező Szakács Györgyi képzeletgazdagon segítette a látványos játékot. Tiszai Lajos Könyvszemle Kézikönyvek szakszervezeti bizalmiaknak A Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a Munkaügyi Minisztérium munka- közösségének összeállításában, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Munka Törvénykönyve és a legfontosabb munkaügyi jogszabályok kézikönyv. Az 1976. december 31-el záruló gyűjteményes mű összefoglalja a törvénykönyvről, a szakszervezeteknek a törvénnyel kapcsolatos jogairól, a munkaviszonyról, az anyagi, és fegyelmi felelősségről, a munkaügyi vitákról, a társadalombiztosításról és egyéb vegyes rendelkezésekről szóló jogszabályokat, irányelveket és állásfoglalásokat. A jogszabályokat hét fejezetben gyűjti össze a kötet. * A Szakszervezeti kislexikon a SZOT elnökségének jóváhagyásával készült. A több mint másfél ezer szócikk a magyar szakszervezeti mozgalomban leggyakrabban használt fogalmakat és azok magyarázatát gyűjti össze. Ezek mellett helyet kapnak közgazdasági, filozó-, fiai, művészeti, politikai, egészségvédelmi, sport- és a munkásellátással kapcsolatos szócikkek is. A Szak- szervezeti kislexikon anyagának összeállításában és megírásában a szerkesztő bizottság tagjain kívül részt vettek a magyar szakszervezeti mozgalom vezetői, elméleti kutatói, tisztségviselői. mozgalmi munkásai. * Szakszervezeti bizalmiaknak nélkülözhetetlen A bérfelelősök kézikönyve. A kötet az első fejezetben a marxista—leninista elvek alapján tárgyalja a szocialista elosztást, a munkabéreket és a kereseti arányokat befolyásoló tényezőket. A további tizenegy fejezetben a> közgazdasági szabályozó rendszerekről, a vállalati alapok felhasználásának módjairól, a bérszabályozás rendszeréről, a központi besorolás és alapbérrendről, a bérformákról, és munkanormákról, a bérpótlékról és a kiegészítő fizetésekről, a ''munkabér elszámolásáról, a kollektív szerződésekről, a munkaerőgazdálkodásról, és a társadalmi bérbizottság megszervezéséről szól a kötet. Az egyes fejezeteket jogszabályok, és magyarázó táblázatok egészítik ki. • Hat intézmény egy „gazdája” Közös igazgatóság és egy gondnokság irányításával kezdi az új esztendőt két község — Alattyán és Jásztelek — hat oktatási intézménye. Az igazgatóság két általános iskola, két napközi otthon és két óvoda ötvenkét dolgozójának munkáját hangolja össze. ' A közös gondnokság az évi költségvetés — 2 és félmillió forint — elosztásával teremt kedvező feltételeket a két község oktatási intézményeinek munkájához. II Százat első olasz fordítása Vörösmarty Mihály ,,Szózat” című költeményének első ismert olasz műfordítás sa került napvilágra Pécsett. Az érdekes irodalomtörténeti emléket a megyei levéltár anyagának rendezése közben találták meg. A fordító Giovanni B. Cipriani, akinek személyéről és munkásságáról az olasz források sem tudnak. Feltehetően lelkes magyarbarát volt, erre vall levelének egy utalása, miszerint „célom a magyar irodalom kincseinek megismertetése Itáliában a két nép közötti megbecsülés és szeretet előmozdítására”.
