Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

1977. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szikrázó, fehér hószőnyeg, zúzmara díszítette fenyők, kristálytiszta, csípős levegő — orosz tél... Szimbóluma Télapó. Észak lakói telente lepényt és húst dobáltak 'kunyhóik élé, borral locsolták meg a föl­det, és kérlelték a Telet, ne fiú volt, a legidősebb egy nyolcvan éves nagyapa. Nehéz elképzelni az orosz telet sílécefc, korcsolya és szánkó nélkül A népi játé­kok elmaradhatatlan része a vidám, ugyanakkor bátor­ságot követelő szánkóver­seny. Nagyszerűen felszerelt pályák vannak az Uraiban, a Kola-félszigeten, Távol­haragudjon. ne zavarja a vadászatot, és ne pusztítsa el a vetést. Azóta az emberek már „megszelídítették” a szigorú telet, sőt, szép számmal akadnak, .akik bátran da­colnak is véle. Ilyenek a „rozmárok”, akiket a Moszk- va-folyó partján éppúgy megtalálhatunk, mint a Vol­ga vidékén. Furcsa látvány, amikor csikorgó hidegben, térdig érő hóban, buhdában ácsorgó emberek mellett né- hányan úszónadrágban egy ugrással a jeges vízben te­remnék: piros az arcuk, na­gyokat nevetnek, láthatóan jól érzik magukat... A sza­badtéri téli úszás kedvelőit a népnyelv nevezi kedvesen rozmároknak. A jeges für­dőzés eddigi legfiatalabb résztvevője egy hatéves kis­Keleten és Moszkva mellett. Szovjetunió-szerte hagyo­mányossá vált az „Orosz tél” elnevezésű, vidám ünnep­ségsorozat. Kinn a szabad­ban, a behavazott földre asz­talokat állítanak, szamovár • csillog rajtuk, s a legízlete- sebb orosz nemzeti cseme­gékkel — mézeskaláccsal, forró palacsintával, lepény­nyel — kínálják a vendéget. Az asztalok körül jelmezes fiatalok — vándorkomédiá­sok és matrjoska babák tán­colnak. Az „Orosz tél” legnagy­szerűbb eseménye azonban országszerte a Szilveszter, az újév ünnepe. Az újévi fenyő kedves fényei egyszerre gyúl- nak ki a sarkvidéki halász­településeken, a Bajkál vi­dékén, vagy a déli városok­ban, ahol a hó csak ritka vendég. Egyedül Moszkvában milliónyi fenyőt állítanak fel. A legnagyobb és leg­szebb példány a Kreml Kongresszusi Palotájában súrolja a mennyezetet, és mágnesként vonzza ágai alá a gyerekeket. Szilveszter éjszakáján a Szovjetunióban 11 órán át valahol mindig éjfélt üt az óra: ennyi idő alatt ér el a Nap a keleti országhatártól a nyugatiig. Az óév végét el­sőnek a Csukcs-fél szigeti Uelen város órái jelzik. Ez­zel az új év megkezdi út­ját az ország szíve felé. Ez­után a Távol-Kelet népei köszöntik, s őket követik a szibériaiak és az uráliak, majd közép-Oroszország la­kosai, ukránok, beloru­szok ... Tizenegy időzónán végighaladva, csaknem fél­nap múltán köszönt be az újév Moszkvába. Amikor a Kreml toronyórája éjfélt üt, az országban mégegyszer mindenütt összecsendülnek a poharak. s a Szovjetunió száz nemzetének és népcso­portjának száz nyelvén el­hangzik az őszinte jókíván­ság: „Boldog, békés új esz­tendőt!” (APN) Néptáncosok, citerások keramikusok A közoktatási és közmű­velődési intézmények a sza­bad idő kulturált eltöltésé­ben olyan szokásokat sajá­títtathatnak el a diákokkal, amelyek túlélik az iskolaéve­ket, megalapozzák az önmű­velés iránti igényt. A műve­lődési házakban ezt a célt egyrészt a gyermekintézmé­nyek, másrészt a szakkörök, a tartós művelődési közössé­gek működtetése szolgálja. Mezőtúron, a művelődési központban tizenkét gyer­mekszakkör, illetve klub működik, évek óta folyama­tosan. — Hogyan sikerült elérni, hogy ilyen szép számmal mű­ködnek kis csoport­jaik? — kérdeztük Molnár Sándornét, a művelődési központ igazgatóját. — A csoportos foglalkozá­sok jellemzője, hogy általá­ban kis közösségekben foly­nak, melyek viszonylag zár­tak és tartósak. Itt kínálko­zik a legtöbb lehetőség az intenzív kulturális nevelő­munkára. A diákok többfé­leképpen tölthetik el a sza­bad idejüket, de a művelő­dési jellegű, az önmegvalósí­tást, önfejlesztést szolgáló tevékenységek rejtik a leg­több lehetőséget a nevelésre. A szakkörökben pedig ilyen tevékenységet folytatnak a fiatalok. Hosszú évek óta tapasz­taljuk, hogy azok a gyere­kek, akik már iskolás ko­rukban bejárnak a művelő­dési központba, később fel­nőttként is a közönség ge­rincét alkotják. Ezt azonban Gyermekszakkörök Mezőtúron csak az iskolásokkal való szoros együttműködéssel tud­tuk és tudjuk a jövőben is elérni. — Mi az együtt- II működés tartalma? — A tanév kezdetekor kö­zösen beszéljük meg a peda­gógusokkal, hogy milyen szakköröket, klubokat indít­sunk, milyen gyermekműso­rokat rendezzünk a művelő­dési központban. Természe­tesen előzőleg a gyerekek igényeit is felmérjük. A megbeszélés szükségszerű is, hisz olyan szakköröket, ame­lyek az iskolákban is mű­ködnek, felesleges lenne a művelődési központban is indítani. Az együttműködés másik lényeges eleme, hogy csoportjaink zömét pedagó­gusok vezetik. Olyan embe­rek, akik értenek a nevelő­munkához. tudnak a gyere­kekkel bánni. — Milyen szakkö­rök működnek a mű­velődési központban? — Van rádiós és repülő­gépmodellező kör. ezeket az MHSZ-szei közösen tartjuk fenn. A közös fenntartást jelzi, hogy a művelődési központ az iskolán kívül a fiatalok nevelésében ugyan­csak fontos szerepet betöltő más intézményekkel is jó kapcsolatot alakított ki. Mű­ködik bélyeggyűjtő körünk, néptánccsoportunk. Ez utób­bi az újvárosi általános is­kolában. Évek óta nagy ér­deklődés kíséri a batik szak­kört és két éve a kerámia szakkörünket, amely a Fa­zekasok Népművészeti Házi­ipari Szövetkezetében tartja foglalkozásait. Az újvárosi általános iskolában nemrégi­ben alakult gyermekekből egy citerazenekar, de közép­iskolai citerazenekarunk is van. Itt jegyzem meg, hogy a városban élő népművé­szek, például Gonda István fazekas népművész. Gyalog Magda és Csider István ci- teraművészek nagyon szíve­sen, lelkesen foglalkoznak a gyerekekkel. így érhetjük el, hogy a legfiatalabbak is megismerjék városunk nép- művészeti értékeit. Működ­tetünk egy hangszeres cso­portot. zongorásoknak és hegedűsöknek. A szakmun­kástanulók részére filmba­rátkört szerveztünk. A vá­rosban élő állami gondozott gyerekek klubja hosszú évek óta működik. A klubbal sze­retnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a gyerekek jól érezzék magukat városunk­ban. A kereskedelmi szak­munkástanulók. Angéla Da- visről elnevezett ifjúsági klubjukban szívesen töltik idejüket. — Hány gyerek vesz részt a kiscso­portok munkájában? — A város tanulói közül több, mint kétszázan. Azon­ban szó sincs arról, hogy a többi gyerek nem jár a mű­velődési központba. Idén 60, gyermekeknek szóló rendez­vényünk volt. A nézők szá­ma meghaladta a tízezret. T. E. Bemutatjuk a Nemzetközi Stúdió Nagy a forgalbm a Nem­zetközi Stúdió irodáiban, szüntelenül csöngenek a te­lefonok, kattog a telex-gép: Párizs, London, Róma, Ham­burg és más nyugateurópai városok filmesei jelentkeznek. A MAFILM Lumumba ut­cai stúdióját tizenkét eszten­dővel ezelőtt hozták létre. O Mi tevékenységük lé­nyege? — érdeklődünk Elek Ottótól, a Nemzetközi Stúdió vezetőjétől. — Bérmunkát végzünk — hangzik a válasz. — Mindent elvállalunk, ami a filmgyár­tással kapcsolatos. Mielőtt a részletekbe bocsájtkoznánk, hadd jegyezzem meg, csak olyan témákhoz adunk tech­nikai, szakmai és más egyéb támogatást, amelyek nem sértik nézeteinket. O Miért jönnek szívesen hozzánk a a külföldi filme­sek és televíziósok? — Számtalan oka van en­nek — mondja a Nemzetközi Stúdió vezetője. — Elegendő egy pillantást vetni hazánk térképére, van itt nagy folyó, több tó (egyszer például a Velencei-tó nádvilága mel­lett csaptak össze a „Die Letzte Kompanie” című tör­ténelmi filmben a napóleoni háborúk francia és porosz seregei.) Vannak olyan váro­saink, ahol értékes, letűnt századok hangulatát árasztó műemlékek találhatók. Ezért választotta k; Veszprémet külső felvételek színhelyéül a „Suzanne” című film ren­dezője. Csodálatosak a kas­télyaink, elegendő története­sen a fertőd i Esterházy- és keszthelyi Festetich-kastélyra gondolni. Mindkettő szerepel színhelyként a „Nagy össze­esküvések” című francia te­levíziósorozat egyik epizód­jának jeleneteiben. Vonzza a külföldieket, hogy csak a leg­utolsó példákat említsem Győr és Sopron is. Mindkét városba ellátogattak az egyik nyugatnémet televíziótársa­ság forgatócsoportjának mű­vészei, akik részben itt ké­szítették el, természetesen a mi Nemzetközi Stúdiónk te­vékeny közreműködésével, Dosztojevszkij „Démonok” című regényének képernyőre alkalmazott változatát. o És Budapest? — Itt forgatták a BBC egyik produkciójának részle­teit, amelynek irodalmi „alapanyaga” Lev Tolsztoj különösen népszerű műve az „Anna Karenina”. — A kül­ső felvételek színhelye a bu­dai Vár, a Keleti-pályaudvar és a Városliget volt. Nem is mindig könnyű a témához il­lő épületek-házak-utcák ki­választása. A budai várban történetesen olyan részletet kellett találnunk, amely — kulisszák és minél kevesebb költséget kívánó munkával, ha úgy tetszik „kozmetiká­zással”, de — a Tolsztoj mű­höz kellő leningrádi hangu­latot idézi fel majd a tele­vízió-produkció nézőiben. o Nyilván vonzó a ma­gyar „puszta”, az Alföld is — jegyezzük meg közbevető- leg. — Feltétlenül emiatt is szí­vesen jönnek hozzánk a kül­földi filmesek — mondja Elek Ottó. — Sokféle táj megtalálható nálunk, de leg­alább olyan fontos, hogy sok a napfényes óra. Hazánkban csaknem kétszer annyi ideig süt a nap, mint Nyugat- Európa egyes országaiban. A jóidő pedig a külső színhe­lyeken a nagy statiszta-sere­get felvonultató külső felvé­telek egyik fontos előfeltéte­le. Ha esik, lehetetlenné vá­lik a munka, s ez növeli a költségeket, mert ilyenkor a forgatócsoport kénytelen­kelletlen vár. nem tehet mást, mint reménykedik: mihama­rabb újra kisüt a nap. Ná­lunk az időjárás bármennyi­re is szeszélyes, ritkábban szól kellemetlenül közbe, mintha a forgatócsoport va­lahol N.vugat-Európában dol­gozna. ' O Hallottuk, hogy ezért is szívesen választanak magyar színhelyet a külföldi filme­sek, különösen történelmi, főleg háborús témák eseté­ben, mert nálunk jó lovasak és kitűnő lovak vannak. — Igaz ez is — mondja Elek Ottó. — Ezért készültek magyar lovakkal, a már em­lített „Die Letze Kompanie” című film felvételei a Velen­cei-tó közelében. Q És a magyar színészek? — A főszerepet általában külföldiek játsszák, így már filmezett nálunk, amint erre feltehetően sokan emlékez­nek, Elizabeth Taylor, de a világhírű sztárok mellett gyakran jut jelentős szerep a magyaroknak is. Hosszú lenne a névsor, ha minden­kit fel akarnék sorolni. Szívügyünknek tekintjük, hogy rendelőink elégedettek legyenek velünk. Nem csak azért, mert jó értelemben „profi munkát” végzünk és a külföldiek'valutában fizet­nek hanem azért is, mert jó­hírünket elviszik az egész vi­lágba. Mert a magyar szín­helyeken : városokban vagy éppen valahol a Dunántúlon vagy az Alföldön vagy a bu­dai Várban készült filmeket szerte a nagyvilágban sok millió ember nézi meg a rr\o- zikban, vagy a televízióké­szülékek képernyőjén. M. K.,

Next

/
Thumbnails
Contents