Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
1977. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szikrázó, fehér hószőnyeg, zúzmara díszítette fenyők, kristálytiszta, csípős levegő — orosz tél... Szimbóluma Télapó. Észak lakói telente lepényt és húst dobáltak 'kunyhóik élé, borral locsolták meg a földet, és kérlelték a Telet, ne fiú volt, a legidősebb egy nyolcvan éves nagyapa. Nehéz elképzelni az orosz telet sílécefc, korcsolya és szánkó nélkül A népi játékok elmaradhatatlan része a vidám, ugyanakkor bátorságot követelő szánkóverseny. Nagyszerűen felszerelt pályák vannak az Uraiban, a Kola-félszigeten, Távolharagudjon. ne zavarja a vadászatot, és ne pusztítsa el a vetést. Azóta az emberek már „megszelídítették” a szigorú telet, sőt, szép számmal akadnak, .akik bátran dacolnak is véle. Ilyenek a „rozmárok”, akiket a Moszk- va-folyó partján éppúgy megtalálhatunk, mint a Volga vidékén. Furcsa látvány, amikor csikorgó hidegben, térdig érő hóban, buhdában ácsorgó emberek mellett né- hányan úszónadrágban egy ugrással a jeges vízben teremnék: piros az arcuk, nagyokat nevetnek, láthatóan jól érzik magukat... A szabadtéri téli úszás kedvelőit a népnyelv nevezi kedvesen rozmároknak. A jeges fürdőzés eddigi legfiatalabb résztvevője egy hatéves kisKeleten és Moszkva mellett. Szovjetunió-szerte hagyományossá vált az „Orosz tél” elnevezésű, vidám ünnepségsorozat. Kinn a szabadban, a behavazott földre asztalokat állítanak, szamovár • csillog rajtuk, s a legízlete- sebb orosz nemzeti csemegékkel — mézeskaláccsal, forró palacsintával, lepénynyel — kínálják a vendéget. Az asztalok körül jelmezes fiatalok — vándorkomédiások és matrjoska babák táncolnak. Az „Orosz tél” legnagyszerűbb eseménye azonban országszerte a Szilveszter, az újév ünnepe. Az újévi fenyő kedves fényei egyszerre gyúl- nak ki a sarkvidéki halásztelepüléseken, a Bajkál vidékén, vagy a déli városokban, ahol a hó csak ritka vendég. Egyedül Moszkvában milliónyi fenyőt állítanak fel. A legnagyobb és legszebb példány a Kreml Kongresszusi Palotájában súrolja a mennyezetet, és mágnesként vonzza ágai alá a gyerekeket. Szilveszter éjszakáján a Szovjetunióban 11 órán át valahol mindig éjfélt üt az óra: ennyi idő alatt ér el a Nap a keleti országhatártól a nyugatiig. Az óév végét elsőnek a Csukcs-fél szigeti Uelen város órái jelzik. Ezzel az új év megkezdi útját az ország szíve felé. Ezután a Távol-Kelet népei köszöntik, s őket követik a szibériaiak és az uráliak, majd közép-Oroszország lakosai, ukránok, beloruszok ... Tizenegy időzónán végighaladva, csaknem félnap múltán köszönt be az újév Moszkvába. Amikor a Kreml toronyórája éjfélt üt, az országban mégegyszer mindenütt összecsendülnek a poharak. s a Szovjetunió száz nemzetének és népcsoportjának száz nyelvén elhangzik az őszinte jókívánság: „Boldog, békés új esztendőt!” (APN) Néptáncosok, citerások keramikusok A közoktatási és közművelődési intézmények a szabad idő kulturált eltöltésében olyan szokásokat sajátíttathatnak el a diákokkal, amelyek túlélik az iskolaéveket, megalapozzák az önművelés iránti igényt. A művelődési házakban ezt a célt egyrészt a gyermekintézmények, másrészt a szakkörök, a tartós művelődési közösségek működtetése szolgálja. Mezőtúron, a művelődési központban tizenkét gyermekszakkör, illetve klub működik, évek óta folyamatosan. — Hogyan sikerült elérni, hogy ilyen szép számmal működnek kis csoportjaik? — kérdeztük Molnár Sándornét, a művelődési központ igazgatóját. — A csoportos foglalkozások jellemzője, hogy általában kis közösségekben folynak, melyek viszonylag zártak és tartósak. Itt kínálkozik a legtöbb lehetőség az intenzív kulturális nevelőmunkára. A diákok többféleképpen tölthetik el a szabad idejüket, de a művelődési jellegű, az önmegvalósítást, önfejlesztést szolgáló tevékenységek rejtik a legtöbb lehetőséget a nevelésre. A szakkörökben pedig ilyen tevékenységet folytatnak a fiatalok. Hosszú évek óta tapasztaljuk, hogy azok a gyerekek, akik már iskolás korukban bejárnak a művelődési központba, később felnőttként is a közönség gerincét alkotják. Ezt azonban Gyermekszakkörök Mezőtúron csak az iskolásokkal való szoros együttműködéssel tudtuk és tudjuk a jövőben is elérni. — Mi az együtt- II működés tartalma? — A tanév kezdetekor közösen beszéljük meg a pedagógusokkal, hogy milyen szakköröket, klubokat indítsunk, milyen gyermekműsorokat rendezzünk a művelődési központban. Természetesen előzőleg a gyerekek igényeit is felmérjük. A megbeszélés szükségszerű is, hisz olyan szakköröket, amelyek az iskolákban is működnek, felesleges lenne a művelődési központban is indítani. Az együttműködés másik lényeges eleme, hogy csoportjaink zömét pedagógusok vezetik. Olyan emberek, akik értenek a nevelőmunkához. tudnak a gyerekekkel bánni. — Milyen szakkörök működnek a művelődési központban? — Van rádiós és repülőgépmodellező kör. ezeket az MHSZ-szei közösen tartjuk fenn. A közös fenntartást jelzi, hogy a művelődési központ az iskolán kívül a fiatalok nevelésében ugyancsak fontos szerepet betöltő más intézményekkel is jó kapcsolatot alakított ki. Működik bélyeggyűjtő körünk, néptánccsoportunk. Ez utóbbi az újvárosi általános iskolában. Évek óta nagy érdeklődés kíséri a batik szakkört és két éve a kerámia szakkörünket, amely a Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében tartja foglalkozásait. Az újvárosi általános iskolában nemrégiben alakult gyermekekből egy citerazenekar, de középiskolai citerazenekarunk is van. Itt jegyzem meg, hogy a városban élő népművészek, például Gonda István fazekas népművész. Gyalog Magda és Csider István ci- teraművészek nagyon szívesen, lelkesen foglalkoznak a gyerekekkel. így érhetjük el, hogy a legfiatalabbak is megismerjék városunk nép- művészeti értékeit. Működtetünk egy hangszeres csoportot. zongorásoknak és hegedűsöknek. A szakmunkástanulók részére filmbarátkört szerveztünk. A városban élő állami gondozott gyerekek klubja hosszú évek óta működik. A klubbal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a gyerekek jól érezzék magukat városunkban. A kereskedelmi szakmunkástanulók. Angéla Da- visről elnevezett ifjúsági klubjukban szívesen töltik idejüket. — Hány gyerek vesz részt a kiscsoportok munkájában? — A város tanulói közül több, mint kétszázan. Azonban szó sincs arról, hogy a többi gyerek nem jár a művelődési központba. Idén 60, gyermekeknek szóló rendezvényünk volt. A nézők száma meghaladta a tízezret. T. E. Bemutatjuk a Nemzetközi Stúdió Nagy a forgalbm a Nemzetközi Stúdió irodáiban, szüntelenül csöngenek a telefonok, kattog a telex-gép: Párizs, London, Róma, Hamburg és más nyugateurópai városok filmesei jelentkeznek. A MAFILM Lumumba utcai stúdióját tizenkét esztendővel ezelőtt hozták létre. O Mi tevékenységük lényege? — érdeklődünk Elek Ottótól, a Nemzetközi Stúdió vezetőjétől. — Bérmunkát végzünk — hangzik a válasz. — Mindent elvállalunk, ami a filmgyártással kapcsolatos. Mielőtt a részletekbe bocsájtkoznánk, hadd jegyezzem meg, csak olyan témákhoz adunk technikai, szakmai és más egyéb támogatást, amelyek nem sértik nézeteinket. O Miért jönnek szívesen hozzánk a a külföldi filmesek és televíziósok? — Számtalan oka van ennek — mondja a Nemzetközi Stúdió vezetője. — Elegendő egy pillantást vetni hazánk térképére, van itt nagy folyó, több tó (egyszer például a Velencei-tó nádvilága mellett csaptak össze a „Die Letzte Kompanie” című történelmi filmben a napóleoni háborúk francia és porosz seregei.) Vannak olyan városaink, ahol értékes, letűnt századok hangulatát árasztó műemlékek találhatók. Ezért választotta k; Veszprémet külső felvételek színhelyéül a „Suzanne” című film rendezője. Csodálatosak a kastélyaink, elegendő történetesen a fertőd i Esterházy- és keszthelyi Festetich-kastélyra gondolni. Mindkettő szerepel színhelyként a „Nagy összeesküvések” című francia televíziósorozat egyik epizódjának jeleneteiben. Vonzza a külföldieket, hogy csak a legutolsó példákat említsem Győr és Sopron is. Mindkét városba ellátogattak az egyik nyugatnémet televíziótársaság forgatócsoportjának művészei, akik részben itt készítették el, természetesen a mi Nemzetközi Stúdiónk tevékeny közreműködésével, Dosztojevszkij „Démonok” című regényének képernyőre alkalmazott változatát. o És Budapest? — Itt forgatták a BBC egyik produkciójának részleteit, amelynek irodalmi „alapanyaga” Lev Tolsztoj különösen népszerű műve az „Anna Karenina”. — A külső felvételek színhelye a budai Vár, a Keleti-pályaudvar és a Városliget volt. Nem is mindig könnyű a témához illő épületek-házak-utcák kiválasztása. A budai várban történetesen olyan részletet kellett találnunk, amely — kulisszák és minél kevesebb költséget kívánó munkával, ha úgy tetszik „kozmetikázással”, de — a Tolsztoj műhöz kellő leningrádi hangulatot idézi fel majd a televízió-produkció nézőiben. o Nyilván vonzó a magyar „puszta”, az Alföld is — jegyezzük meg közbevető- leg. — Feltétlenül emiatt is szívesen jönnek hozzánk a külföldi filmesek — mondja Elek Ottó. — Sokféle táj megtalálható nálunk, de legalább olyan fontos, hogy sok a napfényes óra. Hazánkban csaknem kétszer annyi ideig süt a nap, mint Nyugat- Európa egyes országaiban. A jóidő pedig a külső színhelyeken a nagy statiszta-sereget felvonultató külső felvételek egyik fontos előfeltétele. Ha esik, lehetetlenné válik a munka, s ez növeli a költségeket, mert ilyenkor a forgatócsoport kénytelenkelletlen vár. nem tehet mást, mint reménykedik: mihamarabb újra kisüt a nap. Nálunk az időjárás bármennyire is szeszélyes, ritkábban szól kellemetlenül közbe, mintha a forgatócsoport valahol N.vugat-Európában dolgozna. ' O Hallottuk, hogy ezért is szívesen választanak magyar színhelyet a külföldi filmesek, különösen történelmi, főleg háborús témák esetében, mert nálunk jó lovasak és kitűnő lovak vannak. — Igaz ez is — mondja Elek Ottó. — Ezért készültek magyar lovakkal, a már említett „Die Letze Kompanie” című film felvételei a Velencei-tó közelében. Q És a magyar színészek? — A főszerepet általában külföldiek játsszák, így már filmezett nálunk, amint erre feltehetően sokan emlékeznek, Elizabeth Taylor, de a világhírű sztárok mellett gyakran jut jelentős szerep a magyaroknak is. Hosszú lenne a névsor, ha mindenkit fel akarnék sorolni. Szívügyünknek tekintjük, hogy rendelőink elégedettek legyenek velünk. Nem csak azért, mert jó értelemben „profi munkát” végzünk és a külföldiek'valutában fizetnek hanem azért is, mert jóhírünket elviszik az egész világba. Mert a magyar színhelyeken : városokban vagy éppen valahol a Dunántúlon vagy az Alföldön vagy a budai Várban készült filmeket szerte a nagyvilágban sok millió ember nézi meg a rr\o- zikban, vagy a televíziókészülékek képernyőjén. M. K.,
