Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

1977. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Húsz év történelem Kádár János kötetéről Somogyi Árpád karcagi születésű szobrászművész új, bronz kisplasztikája, a Betlehemezök (Magyar Jánosné felvétele) Ki a „házból”, be a gyárba Szépülő, gyarapodó nagy­község Cibakháza; tanúskod­hatnak erről az új — vagy most épülő — házak sorai. Több mint ötezren élnek itt. A középületek legtöbbje régi, a közművelődési intéz­mények is öreg épületekben kaptak helyet. Mindez nem akadály: Cibakházán — a lehetőségekhez képest — gazdag, tartalmas a kulturá­lis élet. A Könyvtárban Kora délután csöndes a községi könyvtár. Az olvasók ./inváziója” majd fél négy tájban kezdődik, s tart egé­szen a zárásig, hat óráig. Itt és a három fiókkönyvtárban több min) 1200 olvasót tar­tanak nyilván — többségük rendszeres kölcsönző. Kacziba Katalin könyvtá­ros így mutatja be a kis alapterületű, de szép, prakti­kus elrendezésű intézményt: — Közel húszezer kötet olvasnivaló van a polcokon, emellett hatvanötféle folyó­iratot, hetilapot, újságot já­ratunk. örülünk, hogy a kis újságolvasó „övezetben” egyre többen ülnek le „lap­szemlét” tartani. A kézi­könyvtár külön helyiségben kapott helyet. A lexikonok, bibliográfiák, monográfiák, szakkönyvek, enciklopédiák segítségét ugyancsak sokan igénylik, elsősorban diákok, de esti vagy levelező iskolá­ba járó felnőttek is használ­ják a kézikönyvtárat. Sőt, néhány háztáji gazdálkodás­sal foglalkozó lakos is jár ide szakirodalmat olvasni. A kézikönyvtár délelőttön­ként az iskola magyar és énekóráinak ad otthont: eh­hez jó segítséget nyújt a hanglemezgyűjtemény a sztereo lemezjátszóval, és a diafilm tár. Fúvószenekar, balett-tanfolyam ifjúsági klub A művelődési ház — kí­vülről — nem sok jót ígér, barátságtalan, rideg az épü­let. De a látszat csal, belép­ve kellemes helyen találja Ügy tűnik a valóságban is igaz, hogy legszebb ajándék a könyv. Mindenesetre a leg­keresettebb ajándékok egyi­ke volt az idej karácsony­ra is. Az utolsó napokban is óriá­si forgalom volt a szolnoki Szigligeti könyvesboltban. A bolt vezetője elmondotta, hogy az üzlet december ele­magát az ember. A nagyte­remben tornamezbe öltözött harsány gyerekcsapat. Ha­marosan kezdődik a balett­tanfolyam foglalkozása. Az előcsarnokban gondosan el­helyezve a friss újságok, glé- dában a táisasjátékok. So- ' kan vannalk, akik esténként elidőznek a sakktáblák, a társasjátékok mellett. (Te­gyük hozzá, hogy a büfében nincs szeszes ital.) Az épület minden négyzet­centiméterét kihasználják. Két kis szobában a fotószak­kör és az ifjúsági klub ka- hott otthont. Kell is a hely, hiszen csaknem négyszázan látogatják hétről hétre rend­szeresen a különböző tanfo­lyamok, klubok, együttesek, szakkörök foglalkozásait. — A szó szoros értelmében telt ház van — mondja He­gedűs Józsefné. a művelődési ház igazgatónője. — Tizen­nyolcféle klub, szakkör, tan­folyam foglalkozásait lehet jelenleg látogatni. Ez a „kí­nálat” helyszűke miatt to­vább nem bővíthető. De ép­pen elég feladat tartani azt, ami van. Egyetlen szakalkal­mazottja vagyok a művelő­dési háznak. Szervezési és úgynevezett hatókörbővítést szolgáló tárgyalásokra alig van időm. Pedig ebben rej­lik — a létesítmény szűkös volta ellenére — továbblé­pés lehetősége. A munkahe­lyeken rendezett ismeretter­jesztő előadások, kiállítások is növelhetnék az említett „kínálatot”. — Hogyan oszlik meg a művelődési ház költségveté­se? — Kétszázhatvanezer fo­rinttal gazdálkodom ebben az évben. Ebből százezer fo­rint a tanácsi támogatás — ez a bérekre elegendő, öt­venháromezer forintot a té- esz, a MEZŐGÉP Vállalat, az áfész és a KSZ „adott” össze. A további több. mint 100 ezer forintot a művelő­dési ház bevétele« rendezvé­nyeinek kell „hozni”. Majd mindegyik héten rendeztünk táncmulatságot — túlteljesí­tettük a bevételi tervet. De szükség is van minden fil­lérre .. v A hatókörbővítést említet­te Hegedűs Józsefné a to­I jétől több mint 1 millió fo­rint forgalmat bonyolított le. Népszerű volt Arany János Kapcsos könyve, melyet fak­szimile kiadásban jelentettek meg a téli könyvvásárra, saj­nos elég kis példányszámban. Sokan vásárolták még Garai Gábor: Bizalom és Juhász Ferenc: Szerelmes hazatán- torgás című verseskötetét. vábblépés legfőbb lehetősé­geként. Okkal, hiszen szavai­ból az is kiderült, hogy a művelődési ház befogadóké­pessége kimerült. A körül­mények kényszerítik * ki az újabb lehetőség kiaknázását. Ennek sikere persze sokban múlik a másik félen, a ci- bakházi gazdasági egysége­ken. A MEZŐGÉP Vállalat ci- bakházi gyáregységében há­romszázötvenen dolgoznak. A kétszáznegyven fizikai dol­gozóból száznyolcvan a szak­munkások száma. Egy elis­merésre méltó adat: a tizen­egy szocialista brigádban két­százan dolgoznak, tehát a fizikai állomány több- mint nyolcvan százaléka szocia­lista brigádtag. Mit tesz a MEZŐGÉP? — Természetes, hogy a szo­cialista brigádmozgalomra épül a gyáregységben a köz- művelődési tevékenység — mondja dr. Hollósi Gyula, a gyáregység igazgatója. — A legtöbb segítséget a községi művelődési háztól és a könyv­tártól kapjuk. A művelődési ház az utóbbi időben isme­retterjesztő előadásokat. író­olvasó találkozót rendezett nálunk, a könyvtár- pedig le­téti könyvtárat létesít a kö­zeljövőben. Most alakul az ifjúsági klubunk — valószí­nűleg ehhez is kapunk szak­mai segítséget. A MEZŐGÉP-nél „saját erőből” is sokat tesznek a dolgozók művelődéséért. Van a gyáregységnek egy autó­busza. ez szinte minden hé­ten viszi a brigádokat kirán­dulni, színházba, kiállításra. A Szigligeti Színházba ötven bérletesük jár rendszeresen. Jövőre — a Szigligeti-bérle­ten kívül — nyolc-tíz szín­házlátogatást ígér a művelő­dési bizottság munkaterve. — Mindez ugyanolyan fon­tos. mint a tervteljesítés — szól az igazgató. A teljesebb kép kedvéért tegyük hozzá, hogy a gyár­egység, amely jövőre lesz ép­pen harmincesztend,ős. jóval év vége előtt teljesítette ter­melési tervét. Szabó János Színházbarátok köre „Színházi baráti kör” ala­kult Jászjákóhalmán a köz­ségi könyvtárban, negyven alapító taggal. A könyvtár olvasóiból álló kollektíva el­készítette téli programját. Havonta egy vagy két alka­lommal közös kirándulást szerveznek, színházba láto­gatnak. Húsz év magyar és világ- történelme. Röviden így le­hetne megfogalmazni, mit is tartalmaz Kádár János nemrég napvilágot látott új kötete, az . „Internacionaliz­mus, szolidaritás, szocialista hazafiság”. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának 1957 és 1977 között elmondott beszédei, a külön­böző lapokban megjelent cik­kei és interjú) nem csupán nemzeti történelmünk egy fontos szakaszára, a szocialis­ta építés két évtizedének küzdelmeire világítanak rá. A kötetben megjelent állás- foglalások. nyilatkozatok so­ra a nemzetközi munkásmoz­galom egyik lefontosabb húsz évéről vallanak, bizonyítva: a címben szereplő három ki­fejezés egymástól elszakítha­tatlan egység, vezérfonala az MSZMP tevékenységének. T Nyilvánvaló: ezek a beszé­dek, cikkek mindig egy adott időszak feladatainak megfe­lelően születtek, mindig a konkrét helyzet konkrét elemzése lenini követelmé­nyének alapján íródtak. (Ke­vesen gondolnak rá, de tény, hogy azok, akik 1957-ben szület­tek, ma már tudato­san politizálok sorai­ba léptek.) A könyv húsz év­vel ezelőtt megírt elemzései ma is él­nek. Alig pár hónap­pal az ellenforrada­lom leverése után mondta el Kádár Já­nos beszédét a moszkvai szovjet— magyar barátsági nagygyűlésen. Az ér­tékelés amelyet ak­kor szocialista törté­nelmünk talán leg­nehezebb idejében el­mondott. ma is érvé­nyes. S érvényes az, amit a proletár inter­nacionalizmus hatal­mas erejéről mon­dott Moszkvában: „Meggyőződésünk szerint a proletár in­ternacionalizmus a nemzetközi munkás- osztály és az emberi haladás nagy ereje, amely minden zsák­utcába vezető néze­tet leküzdve halad előre a maga fejlő­désének útján.” A megállapítás, amely a proletár internaciona­lizmust és a szovjet —magyar barátságot összekapcsolta, két évtizede egyik leg­főbb alapelve az MSZMP külpolitiká­jának, hazánk nemzetközi kapcsolatainak. A legnehezebb időszakban a proletár internacionalizmus jegyében nyújtották segítő kezüket mágyar elvtársaik felé a világ kommunistái, s az internacionalista szolida­ritás határozta meg és ha­tározza meg ma is az MSZMP kapcsolatát a test­vérpártokkal. a nemzetközi munkásmozgalom osztagaival, a nemzeti felszabadító moz­galmakkal. Párt- és államközi viszo­nyainkban kiemelt helyet foglalnak el a Szovjetunió­hoz. az SZKP-hoz fűződő sokoldalú kapcsolatok. Ért­hető hangsúlyt kapnak te­hát ezek a gondolatok a kö­tet szinte minden írásában. Ma is változatlan érvényű az a megállapítás, amelyet az MSZMP VII. kongresszusá­nak előadói beszédében tett Kádár János: ...a Szovjet­unió történelmi útjának ta­pasztalatai alapot és útmu­tatást adnak a magyar kom­munistáknak is a szocialista építés feladatainak megoldá­sához. Az általános törvény­szerűségek azonban mindig konkrét módon, az adott tör­ténelmi korszak és a változó nemzeti körnvezet sajátos vi­szonyai között érvényesül­nek. Az egyes kommunista Pártok feladata éppen abban áll. hogv tudiák: „felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes moz­zanatot ... az egységes nem­zetközi feladat konkrét meg­oldására .. a. • Kádár János kötetének egyes anyagaiból nehéz len­ne kiválasztani, melyik az, amelyik inkább foglalkozik az internacionalizmus, me­lyik. amelyik a hazafiság. kérdéseivel. Tudjuk: ez a két fogalom szorosan egybefügg, elválaszthatatlan egységet képez pártunk politikájában. A párt megalakulásának 50. évfordulóján elmondott beszédében hangsúlyozta: „A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekeket össze lehet és össze kell egyeztetni. Semmiféle vélt vagy valósá­gos nemzeti érdeket , nem le­het a nemzetközi érdek ro­vására érvényesíteni. Ha a szocialista közösség általá­nos érdekét megsértjük, annak végső soron a nem­zeti érdek is csak kárát lát­ja." A nemzeti érdeknek és a szocialista internacionaliz­musnak ez a határozott fel­fogása következetesen végig­húzódik az egész köteten. Ez vonatkozik elsősorban a magyar—szovjet párt- és ál­lamközi kapcsolatokra, de a nemzetközi munkásmozga­lomról elmondottakra is. „Az internacionalizmus — ma” című tíz évvel ezelőtti cik­kében írta Kádár János, az azóta is sokat idézett soro­kat: „Elveink és pártunk forradalmi tapasztalatai alap­ján valljuk, hogy a Szovjet­unióhoz fűződő viszony min­denkor a legfontosabb és leg­biztosabb próbaköve volt minden politikai irányzatnak és rtiindenekelőtt a proletár internacionalizmusnak . . . Mindenki, aki tudatos el­lensége a munkáshatalom­nak. a népi demokratikus államnak, a szocializmusnak, egyben szovjetellenes is; ilyenek természetesen az im­perialisták. s nálunk itthon azok. akik visszasírják a ka­pitalista-földesúri rendszert... Újabban azonban akadtak a világban olyan emberek, akik kommunistáknak mondják magukat, s közben szovjet­ellenesek. Mi azonban nem ismerünk szovjetellenes mar­xizmus—leninizmust. szovjet­ellenes internacionalizmust, szovjetellenes kommuniz­must. Tudjuk, hogy ilyen a valóságban nincs.” A tíz évvel ezelőtt a leg­határozottabb formában meg­fogalmazott elvek ma is ér­vényesek, s ezek a gondola­tok jellemzik a későbbiek­ben elmondott beszédeket, a 70-es években megírt cikke­ket is. jT Fontos része a kötetnek az a néhány cikk. amely a lenini örökség elemzésével, a lenini típusú párttal fog­lalkozik. Az MSZMP-t. mint marxista, lenini típusú pár­tot jellemzik az alább idé­zett szavak: „A párttal szem­ben követelmény, hogy a marxizmust élő tudomány­ként kezelje, alkotó módon alkalmazza. ne silányítsa dogmává, mindig bátran nézzen szem­be az új helyzet új kérdéseivel, új fel­adataival és találja meg azokra a marxis­ta megoldást. A párt. nem tudja betölteni küldetését, ha önma­gába zárkózik, elsza­kad a tömegektől. Erejét a tömegekkel való szoros kapcsola­ta. összeforrottsága biztosítja. Pártunk elutasít minden olyan nézetet, próbálkozást — bár­milyen köntösben je­lentkezzék is — amely gyengítené a munkásosztály élcsa­patát. annak politi­kai. eszmei egységét, a tömegekhez fűződő, állandó szoros kap­csolatát. Saját tapasz­talataink is arra ta­nítanak. hogy sokré­tű. bonyolult felada­taival csak az a párt tud megbirkózni, amely hűséges a le­nini tanításokhoz, tisztán megőrzi és al­kotó módon alkal­mazza a forradalmi elméletet, eszmeileg, politikailag egységes, fegyelmezett, a töme­gekkel jó a kapcso­lata. internacionalis­ta politikát folytat.” Végezetül, de talán nem utolsósorban a könyv még egy rész­letére kell felhívni a figyel­met. Kádár János kötetében helyet kapott nem egy .in­terjú, amelyeket az évek során nyugati burzsoá és kommunista sajtószervek képviselőinek adott, s vá­laszai ' az elmúlt egy évben tett külföldi láto­gatásain rendezett sajtóérte­kezleteken feltett kérdések­re. Nos. nem is arról van szó, hogy ezekben valami lé­nyegesen különbözne az egyébként más formákban formulázott állásfoglalások­tól. Sokkal inkább ad azon­ban lehetőséget a közvetlen beszélgetések és rögtönzött válaszok olvasása arra. hogy megismerjük a nyilatkozó személyiségét. kövefkezetes gondolkodását, s azt, am; egy ilyen posztot betöltő politi­kusnál sem utolsó szempont, humorát. emberi szerény­ségét. Tehát húsz év magyar és világtörténelem, s hozzá egy tapasztalt, képzett kommunista gondolatai a lenini elvekről, az internacionalista szolidaritás és a szocialista hazafiság kapcsolatairól, a magyar kommunisták történelmi tapasz­talatairól. Ennyi van a kötetben, de valamivel mégiscsak több. Az írásokbart tükröződik, megfogalmazódik az az im­már húsz esztendős következetes kommunista politika, ame­lyet pártunk folytat, s az a tagadhatatlanul kiemelkedő szerep, amelyet ennek' a politikának a formálásában és határozott végrehajtásában az, írások szerzője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára tölt be. A. K. Könyvek a karácsonyfa alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents