Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1977. december 3.

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. december 1>i üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

— A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyabb mértékben, 1975-höz képest várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott a termelési kedv, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság. A tervezettnél több kenyérgabona termett, a búza hektáronkénti átlaga meghaladta a 40 mázsát, a kukorica átlagtermése is nagyobb a számítottnál. A zöldség- és gyümölcstermelés fellendült. Nőtt a sertés- állomány, magas szintet ért el a baromfi tenyésztés1, fejlődött a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelkedett.

— A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áru- szállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együttműkö- d,és a közlekedési, valamint a szállító és termelő szervezeték között.

h A beruházások volume* ne a tervezett 4—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13—14 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A célcsoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagyberuházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások.

Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mező- gazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és segítik a termelés hatékonyságának javítását, az exportképesség fokozását. Az ilyen mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítő képességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban lévő beruházások száma növekszik, s emiatt az üzembehelyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben.

g A foglalkoztatottak szá* ma a tervnek megfelelően az iparban és a mező- gazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a

munkaerő-gazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő.

(j_ A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az

élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamos- energia-ipar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal

nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. Á fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad.

A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak.

Az életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása.

0 Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak.

A gazdasági szabályozók alapvetően a nép- gazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet.

2 A Központi Bizottság ■ figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változásait és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg:

— A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság élet- színvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék.

— A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményeivel. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét.

— A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását.

A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg:

A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai

Nemzeti jövedelem 5%

Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2%

Ipari termelés 5,5—6%

Országos építési-szerelési teljesítmény 4-5%

Mezőgazdasági termékek termelése 2—3%

A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd Ft Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4%

Egy keresőre jutó nominál-bér országos átlagban 7%

Fogyasztói árszínvonal 4%

Egy lakosra jutó reáljövedelem 3—3,2%

Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8-3%

Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8-3%

A lakosság ‘ogyasztása 3,4—3,6%

Az összes lakásépítés 90 ezer lakás

ebből állami 32—33 ezer lakás

Az állami költségvetés bevétele legalább 6%

kiadása legfeljebb 7%

g Az ipar, az építőipar és " a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék:

— Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttjnűködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között.

— Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség ja?

vitása, a kivitelezés meggyorsítása.

— A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés

2—3 ' százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növény- védőszereket és a takarmányt.

A kenyérgabonát a tervezett területen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés-, a szarvasmarha- és juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány-terme- lést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozó kapacitás bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását.

A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezetfejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá.

h Az áruszállítás 5,5 szá- " zalékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személy- szállítás színvonalát új létesítmények üzembehelyezésével és a jármű-park bővítésével is javítsák.

q Az élet- és munkakörül- ■ mények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni.

— Az 1978-ra tervezett reálbér emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között.

— A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg.

— A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói.

— 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50,— Ft-ról 70,— Ft-ra emelkedik.

A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját — a kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az import szállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást.

Az illetékes "hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot.

A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás; az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák há_ lózata.

H 1978-ban beruházásokra * 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat eL sősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése.

A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export növelését kell szolgálniok. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmények. iskolák megépítéséről.

0 Az 1978. évi gazdasági " feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export,

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áru- * forgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük.

A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére, a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére.

J Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre. a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel

o rs ze rűsí tésére.

n A központi irányító "" szervek 'gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására; segítse ^elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és nénzügyi feltételeket,

3 Az 1978. évi terv elő- ■ irányzatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves nép- gazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozott emelését. A nép- gazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen.

A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok', a szövetkezetek; a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását.

A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére.

A pártszervek- és szervezetek mozgósítsák, a pártagságot, a dolgozókat gazdaság- politikai céljaink elérésére, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában.

A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását.

A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidőveszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését.

Az agitációs és propagandaszervek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása.

Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához.