Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
1977. december'15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP geometria megalkotásával, de még nagyon messze tartott egy ilyen szép. elegáns rendszer megalkotásától. János tehát — édesapja közvetítésével — nem vehette át tőle az ötleteket. E két erdélyi tudós érdemeit korukban még megkérdőjelezték — gondoljunk csak Brassai Sámuelre, a nagy euklidesz-hivőre — de haláluk után, lassan-lassan kezdték felfedezni mindkettejüket. Gyűjtötték kézirataikat, tárgyi emlékeiket, s mind a romániai magyar, mind a hazai tudomány nagy érdeme az, hogy ma már kézirataik nagy része feltárt, emléküket pedig Marosvásárhelyt múzeum, s szobrok, emléktáblák, könyvek és tanulmányok százai őrzik. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára külön Bolyai-gyűjteménvt létesített, a romániai magyar tudósok közül pedig Benkő Samu rendszerezte, s adta közre könyvalakban Bolyai János hagyatékát, vallomásait. Természetesen korántsem lehetünk elégedettek mindezekkel, hiszen ideje volna végre a teljes kéziratos hagyatékot egy nagy kritikai monográfiában kiadni, hogv a nemzetközi tudósvilág is megismerje a nem csak matematikával foglalkozó Bolyai Jánost. Ismertek már matematikai és zeneelméleti gondolatai, de hiányos még az Üdvtanából kialakítható kép, melyet értékes adalékkal tehet teljesebbé az édesapa. Bolyai Farkas ilyen jellegű írásainak és leveleinek — köztük a teljes Gauss levelezésnek — a közreadása is. A semmiből egy új, más világ megalkotójára, a magyar tudományok kiemelkedő személyiségére emlékezzünk végül Benkő Samu egyik gondolatával: „Nemcsak az emberhez legméltóbb tettnek tartotta a tudományos igazság feltárását, hanem valóság-alakító erőt tulajdonított a megismert igazságnak. Talán csak Baudelaire bízott így a vers hatalmában”. A sors iróniája, hogy erről az igazságkereső emberről egyetlen igaz, hiteles portré sem maradt fenn. Ifj. Gazda István Van kitől tanulnia a szolnoki Szamuely Tibor Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola modellezőinek: Kiss Károly Érdemes Sportoló, a kör egyik vezetője Európa-bajnoki bronzérmes is volt már. Most - újdonságként - üvegszál erősítésű műanyagból építenek motoros és vitorlázó modelleket, amelyeket rádióval is felszereltek. A kör tagjai dobogós helyezést is szereztek már az alföldi versenyeken. Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első — olvashatjuk a haláláról szóló anyakönyvi bejegyzésben. Bolyai Jánost, a sokoldalú matematikust és természettudóst, a zenekedvelő enciklopédikus elmét ma, a világon valaha élt matematikusok tíz legnagyobbja között tartja számon a nemzetközi tudósvilág, oly jeles személyiségek társaságában), mint Arkhimédész, Leibniz, Cantor, Hilbert, Gauss és mások. A Bolyai névhez sokszor kötődik Gaüssé is, azé a Gaussé, aki Bolyai János édesapjának. Farkasnak egykori iskolatársa volt Göttingában, s akivel később is kapcsolatot tartott fenn. Bolyai Farkas, a kolozsvári és marosvásárhelyi tanár, a nagy tekintélyű matematikus és sokoldalú feltaláló elsőszülött fia volt János. Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsvárott, s már Bolyai János (Kos András szobra) A marosvásárhelyi Bolyai Múzeum épülete Telhibányán Pompázik a jeges barlang Borsod megye egyik természetvédelmi érdekessége a zempléni hegyvidéken, Telkibánya határában lévő „jeges barlang”, amelynek boltozatát és sziklafalait most milliónyi jégkristály borítja. A hőmérséklet-ingadozás okozta párásodás, valamint a felszínről leszivárgó csapadék valóságos jégpáncéllal vonja be a sziklafalakat. Felnőtt diákok Tiszabőn Tiszabőn évek óta nagyon sokan jelentkeznek a dolgozók esti iskolájába, lemorzsolódás alig-alig akad. Ezt a tanévet negyvennyolcán kezdték, közülük tizennyolcán az utolsó osztályt végzik, örvendetes, hogy a dolgozók iskolájában a felnőtt tanulók több mint fele cigány, akik munkahelyükön becsületesen, több éve dolgoznak és beilleszkedtek a • környezetükbe is. fiatal korában kitűnt a matematika iránti érdeklődésével és később tehetségével. Az egzakt tudományokra édesapja tanította, tanulmányait a bécsi katonai akadémián folytatta. 1823-ban végzett, s mint alhadnagyot Temesvárra osztották be. Később Aradra került, majd Lembergbe és Olmützbe, de végül is 1833. júniusában saját kérésére nyugalmazták. Ezt követően a család do- máldi birtokán lakott, s életének további részét a matematikának és a tudománynak szentelte. Időskori, nem matematikai tárgyú műveinek, írásainak többsége kéziratban maradt. E világtól visszahúzódva élő tudós, 1860. január 27-én húnyt el, csendesen, kevesektől megsiratva, hiszen még anyakönyvében is ez áll: „kár, hogy talentuma használatlanul ásatott el”. Igen, ez volt a kortársak véleménye, akik közül tudatosan ásták el Bolyai nagy alkotását, geometriáját, melyet ő az 1820-as években alkotott meg. A matematikusok már évszázadokkal koA Pannónia Filmstúdió rajzfilm műtermében az idén száz rajzfilmet készítenek. A munkálatokban 25 rendező és sok rajzoló vesz részt. Jelenleg a 13 részes Mézga-család munkálatai folynak és folytatják a Gusztáv-sorozatot is. rábban is foglalkoztak egy, az ókor óta fennálló problémakörrel, az ellentmondásnélküli geometriák megalkotásával. Egy ilyen geometriát a jelen sorok valameny- nyi olvasója ismer, ez az általános iskolai geometriaanyag alapját, adó euklideszi geometria. E geometriai rendszer egyik fontos axiómája az úgynevezett párhuzamossági axióma, melyet már korábban is megpróbáltak más, hasonlóra kicserélni a matematikusok úgy, hogy az így létrejött geometriai rendszer továbbra is ellentmondásmentes maradjon. 5) csere elsőként Bolyai Jánosnak sikerült, aki ezáltal egy új, tehát nem-euklideszi geometriát hozott létre, az első ilyen geometriai rendszert. Később bebizonyosodott, hogy a földi távolságokon, mondhatni az emberi mértékeken belül mozogva az euklideszi geometria igen jól használható, de ha már kilépünk a világűrbe, a bolygóközi térbe, akkor ennek a térnek a szerkezetét sokkal pontosabban írja le egy nem- euklideszi geometria. Az egyik ilyen jellegű rendszert használta fel Einstein is híres relativitáselméletének megalkotásához. Bolyai János már 1823-ban egy levélben közölte édesapjával. hogy sikerült egy ilyen nagy rendszert megalkotnia, s ezt illusztrálja a levélben található, s e cikk címét adó kijelentés is. E mű nyomtatásban először 1831-ben jelent meg, a következő évben pedig Bolyai Farkas Tenta- men című művének függelékeként is napvilágot látott. E tanulmány címe: A tér abszolút igaz tudománya, de épp e függelék miatt maradt mellette egy ragadványnév is, az Appendix (ami függeléket jelent.) Ez az írásmű lett minden idők egyik leghíresebb matematikai dolgozata. Elolvasta persze Gauss is, s csak annyit válaszolt: ha dicsérném „ez azt jelentené, hogy magamat dicsérem”. Vagyis azt állította, hogy ő maga is eljutott e rendszerhez, csupán nem volt ideje tanulmányát rendszerezni és publikálni. Az újabb kutatások viszont azt igazolják, hogy Gauss állítása nem fedi mindenben a valóságot, mert bár ö is foglalkozott egy ilyen Semmiből egy új, más világ 17S éve született Bolyai János Puccini: Pillangókisasszony A debreceni Csokonai Színház operatársulatának előadása 1876-ban, Itáliában, egy tizennyolcéves fiatalember 35 kilométert vándorol, hogy meghallgathassa Verdi Aida című operáját. Visszaemlékezése szerint: „Ügy éreztem, mintha zenei ablak nyílt volna meg előttem.” Az élmény hatására komponálni kezd, s néhány év múlva beiratkozik a milánói Konzervatóriumba. Giacomo Puccini (1858—1924) ez a fiatalember, Verdi méltó örököse az olasz operaszínpadon. Nevét a Manón, a Bohémélet, majd a Tosca bemutatója után szárnyra kapja a világhír*, ennek ellenére a Scalaban 1904-ben színre vitt Pillangó- kisasszony csúfondárosan megbukik. Puccini átdolgozza az operát, s az most már rövid idő alatt döntő sikert arat. A rajongásig szerelmes, naivan bizakodó, majd végzetes csalódása elől az ön- gyilkosságba menekülő kis japán nőnek a megformálása igényes feladat, hangilag is, színészileg is komoly erőpróba minden szoprán énekesnő számára. Cso-cso-szán nem drámai hősnő, a szó szoros értelmében, a sors, a férfiszeszély tisztalelkű, törékeny játékszere ő, éppen ez teszi személyét oly szeretetreméltóvá, áldozatát annyira meghatóvá. Hegyes Gabriellának ezen az estén sikerült a legnehezebb: őszinte érzésekkel, való élettel megtölteni szerepét, a zeneileg is nehéz, szinte egy személyre épített opera buktatóin túl remekbe szabott jellemábrázolásával emlékezetessé tennie az előadást. Különösen a második felvonásban érte el drámai formálókészségének csúcspontját, nemcsak a megérdemelt sikert aratott nagyáriájával, hanem a megindító reménykedés, a panasz nélküli, hűséges várakozás érzékeltetésével. összeomlása, gyermekétől való végső búcsúja megrázó volt. Szép énekhangja, hibátlan technikája végig a drámai kifejezés szolgálatában állt. A férfi főszerepben Horváth Bálint Érdemes művész nyújtott kifogástalan alakítást. Szerepe kevésbé hálás, voltaképpen egyfelvonásos az övé, de azt nemesen fénylő hanggal, az áradó érzések elhitető erejével birtokolta, könnyelmű, de férfias, felelőtlenségében is vonzó Pin- kertont varázsolva a színpadra. Szuzukit, a hű szolgálót Ti- bay Krisztina Liszt-díjas személyesítette meg. rutinosan, jó alkalmazkodó készséggel. Hangja megelszínű, tiszta, cseresznyevirágduettjük finoman árnyalt, szólamilag kiegyensúlyozott volt. Kecskés Sándor (Goro) átgondolt, a legapróbb részletekig kidolgozott szerepformálása, reményekre jogosító lírai tenorja, világos szövegkiejtése, jó színpadérzéke egyaránt dicsérhető. Virágos Mihály Liszt-díjas mérsékeltebb teljesítménnyel is hitelesen állított. elénk Sharpless konzult. Az énekkar intonációja nem volt mindenkor tiszta. Külön említést érdemelnek a színpompás jelmezek, a világítás idő és hangulatváltozást jelző effektusai, a rendezés gördülékenysége, ökonomikus felépítettsége. A Debreceni MÁV szimfonikus zenekar Kovács Zoltán karnagy vezetésével biztos felkészültséggel, kitűnően muzsikált. Az első felvonásban ugyan a helyi viszonyokhoz mérten túl erősnek hatott kíséretük, de a továbbiakban mesterien húzták alá a drámai helyzeteket, s a zenei történésben az összhatásában irányító szerepet játszottak. Nagy Pál Díszkút a gyógyvíznek Elkészült annak a dísz- kútnak a terve, amelyet a jövő esztendőben Debrecenben a nagyerdei gyógyfürdő területén építenek meg. A zománcos medencéjű kutat az 1600 méter mélyről feljtörő gyógyvízzel töltik fel. Felirattal is ellátják, hogy tájékoztassák a nagyerdei gyógyfürdő látogatóit, milyen betegségek gyógyítására használható a debreceni hévíz. Száz rajzfilm
