Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
1977. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az állattenyésztéssel segíthetnek magukon II tiszagyendai Lenin Tsz gondjai és lehetőségei A tiszagyendai Lenin Termelőszövetkezet 2400 hektáros területével a kis gazdaságok közé tartozik. S bármennyire is furcsa ez az egyik legjelentősebb oka annak, hogy az üzem termelése nagymértékben az időjárás szeszélyeitől függ. Ugyanis a meglehetősen gyenge minőségű földjeik nagy része a Tisza közelében van. Ráadásul ők még akkor sincsenek biztonságban, amikor az árhullám elvonult, hiszen náluk pontosan akkor jön föl a fakadóvíz^ amikor a többi gazdaság akár már el is feledkezhet a védekezésről. így történt ez az idén is. Hiába adott a búza a Gabona és Iparinövény Termelési Rendszer technológiájának bevezetése után hektáronként 41 mázsát, — amely a korábbi évek 30 mázsa körüli átlagához képest jócskán a rekordok közé tartozik —, mikor .a többi kultúránál a víz volt az úr. Kukoricából 30, napraforgóból 8 mázsás termést takarítottak be, halott az előbbinél 50, az utóbbinál a 17 mázsás hozam lett volna a reális, ha nincs az elemi csapás. Indoklásul csupán annyit, hogy a kukoricát április helyett május végén, június elején sikerült elvetniük, a napraforgó, mivel a neki szánt terület víz alatt állt, máshová került, mint ahová eredetileg tervezték. A 100 hektár borsó a kor^tavaszi fagyok és az azt követő hirtelen meleg miatt hektáronként csak 5 mázsás termést hozott, és hiába volt a lucerna 55 mázsás szénahozama, a növénytermesztés végeredményben 3 millió forintos hiánnyal zárja az évet. És az állattenyésztés? Ott se sokkal rózsásabb a helyzet. Az alig több mint 260 szarvasmarhából 108 a tehén, s mivel az állomány tbc-mentesítését nemrégiben fejezték be, az egy tehénre jutó évi tejtermelés mindössze 2400 liter. De még ez lenne a kisebbik baj, ha az istállók és azok felszereltsége nem volna elavult. Az idén 800 hízót felnevelő sertéstenyésztési ágazat hasonló gondokkal küzd, úgyhogy itt beruházás nélkül előbbre lépni csak nagyon kicsiket lehet. A felújításhoz, az építkezéshez viszont milliókra lenne szükség, a kérdés csupán az, hogy honnan? Tudniillik az állattenyésztés, a növénytermesztéshez hasonlóan, veszteséggel zárja 1977-et. Az történt ugyanis, hogy a Lenin Tsz 25 ezer lúd felnevelésére kötött szerződést a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezettel, de a Béke Tsz-ből csak 9 ezer liba érkezett meg, s ezek is különböző korúak, minőségileg kifogásolhatóak voltak. A végeredmény: a meghiúsult lúdtenyésztés is elvitta tiszagyendaiaktól egymillió forintot. Mi a teendő? A Lenin Tsz vezetői arra számítanak, hogy a 'növénytermesztés felszereltségének javításával eleget tudnak tenni a termelési rendszer követelményeinek, s ez egyúttal biztos jövedelmet is jelent. Ebben az esetben hozzáláthatnak a termelésből 30 százalékkal részesedő állattenyésztés megduplázásához, s ez nagymértékben hozzájárulhat a gazdálkodás stabilitásához. B. A. Üvegszál erősítésű műanyagcikkek gyártásával is foglalkozik az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzeme. A könnyű csónaktesteknek, jet-sisakoknak és hegesztöpajzsoknak nagy választékát gyártják, újabban pedig légtechnikai vezetéket is készítenek itt. Képünkön: készülnek a bukósisakok Gépi adatfeldolgozók—komputer nélkül Több éve már, hogy számítógéppel dolgozzák fel a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat rendszerszervezési, termelési és bérszámfejtési adatait. A gépi adatfeldolgozó osztály, amely ennek a feladatnak az egyik gazdája most különös helyzetben van: nincs számítógépe. Nos, ez nem feltétlenül baj, hiszen arról van szó, hogy az eddig használt Cellotron gépeik elavultak, nem javíthatók, és így használatuk kockázatossá vált. Ezért most bérmunkában dolgoztatnak a szolnoki Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat R 22-es és a Gyógyszeripari Egyesülés budapesti ICL 1903 masináján. Szerencsére ez csak átmeneti állapot, hiszen már alapozzák a vállalat új irodaházát a szolnoki városközpontban. Itt kap helyet — várhatóan 1980—81- ben — az a regionális adat- feldolgozó rendszer, amelyet egy új R—22 gépre alapozva építenek majd ki. Ez a rendszer lesz hivatott a vállalat alföldi üzemegységeinek adafeldolgozását elvégezni. Feladat persze addig is lesz elég: az Egertől Szegedig szétszórt vállalati felépítés alaposan megnehezíti a számítógépes szakemberek dolgát. Jelenleg még úgy dolgoznak, hogy az adatrögzítés az adatok keletkezési helyén történik, lyukszalagra vagy lyukkártyára, és azt futárok vagy posta útján juttatják el a gépi adatfeldolgozókhoz. Itt kerülnek át az információk mágnesszalagos kazettára, illetve arról egy félcolos, a számítógép gyorsperifériáján már közvetlenül. felhasználható mágnesszalagra. Emiatt a hibajavítás csak a központban lehetséges, és ez a munkát körülményessé teszi. Jelenleg a bérszámfejtés átfutási ideje hét naptári nap, és ezt rövidíteni kell. A megoldást itt is a korszerűbb technika jelenti: a futárszolgálatot fokozatosan kábeles távadatszolgáltatással cserélik föl. fgy lehetővé válik, hogy az egyes telephelyek közvetlenül adjanak adatokat a számítógép részére, és az is, hogy az eredményeket a felhasználóknál nyomtassák ki. Ez a berendezést a Telefongyár százával gyártja a Szovjetunió részére, de magyarországi felhasználása még újdonságszámba megy. Ha a megoldás beválik, akkor lényegesen lerövidül az az idő, amíg a munkások fizetése borítékba kerül. A következő feladat már nagyobb lecke lesz: fel kell készülni az új, nagy teljesítményű R 22-es fogadására. Ezért a vállalat szakemberei a SZÜV-vel szerződést kötöttek, hogy az üzemeltetéshez szükséges gyakorlatot a SZÜV R 22-es gépén szerzik meg. És az utánpótlás nevelése is folyik: brigádfelajánlásként a Verseghy gimnázium számítógépes szakkörének tagjait vezetik be a komputer rejtelmeibe. Fenti képünkön Téglás Lászlóné display-n ellenőrzi egy számítóprogram lépéseit. Gyomirtószerek a Szovjetunióba és Bulgáriába Jó eredménnyel szerepeltek a fűzfői Nitrokémia gyomirtó szerei az idén a szovjet, valamint a bolgár nagyüzemi kísérletekben. A moldvai köztársaságban 837 hektáron próbálták ki a fűztőiek egy- és kétszikű gyomirtószereit. amelynek fel- használásához a Nitrokémia adta a rendszeres szakmai tanácsot. Hasonló kísérlet kezdődött Bulgáriában, ahol 1700 hektáron mutatkoztak be a Balaton-parti üzem gyomirtószerei. Az első sikereket követően mind nagyobb mennyiségben igényelnek a szovjet és a bolgár gazdaságok a gyomirtószerekből. Minisztertanács tárgyalta A A vállalatok licencpolitikája fejlesztéssel fl műszaki foglalkozó szakemberek egy része még ma is azt vallja, hogy a licenc és know-how-vásárlások (magyarul: szabadalom és gyártási eljárás vásárlások) olyan módszernek számítanak, amelyre akkor és ott van szükség, amikor és ahol kevés a tehetség és a tudomány a feladatok megoldásához. E nézet szerint tehát a szakmai hírnevet csorbítja, ha külföldről kell műszaki eredményt vásárolni. Eltúlzott szakmai büszkeség ez, ami a gyakorlatban érvényesülve sok kárt okozhat. Akinek ez az álláspontja, nem számol például azzal, hogy a mai korszerű nagyipar a 20—30 évvel ezelőtti gyártmányválaszték sokszorosát állítja elő. Ráadásul valamennyi gyártmányt nagy termelékenységgel, a kor színvonalának megfelelően kell gyártani — vagy előteremteni a külgazdasági kapcsolatok révén — a társadalom mai magas gazdasági fejlettségének, életszínvonalának és korszerű életvitelének megfelelően. A legtöbb ország nemzeti ipara a mai fejlettségi szinten nem is képes egymagában megteremteni mindazt, amire a termelésnek és a lakosságnak szüksége lehet. Amit tehát előállít, azzal egyúttal még meg is kell keresni azoknak a gyártmá- nvoknak az árát, amelyek termelésére esetleg nem vállalkozhat. Legfeljebb 1—2 ország képes a teljes és szükséges termékskála, és technológia folyamatos fejlesztésére. Ezt a nemzetközi szabadalomkereskedelem pontosan is igazolja: az országok túlnyomó többsége évről-évre sokkal több szabadalmat vesz, mint amennyit elad. A szükséges kutatási-fejlesztési feladatok ellátására tehát, a legtöbb fejlett vagy közepesen fejlett iparú országban, így hazánkban is, egész egyszerűen nem elég a rendelkezésre álló fejlesztési kapacitás. És ezt nem is lehet korlátlanul növelni, hiszen egy népgazdaságon belül sok egyéb más műszaki feladatot is el kell látni. Nelm arról van szó tehát, hogy a hazai fejlesztők — bármelyik ágazatban is — nem elég tehetségesek vagy felkészültek, hanem egyszerűen nem győzhetik a feladatok elvégzését. Mégis: a magyar ipar az utóbbi 10 évben aránylag kevés szabadalmat és eljárást vásárolt külföldön. Az előző évtizedhez képest számos kormányzati erőfeszítés eredményeként persze többet, de a lehetségesnél és a szükségesnél jóval kevesebbet. Az ipari kutatásra és fejlesztésre szánt összegeknek évenként általában csupán 10— 15 százalékát költötték a vállalatok licenc és know-how vásárlásra. A megvásárolt szabadalmakkal persze gazdálkodni kell: nemcsak úgy, hogy bevezetik a termelésbe és a vállalat környezetébe (ez sem egyszerű munka), hanem — szó szerint — meghonosítják azt a szakmai színvonalat, ismeretanyagot, szemléletet, amit egy-egy szabadalom megtestesít. Ezek a licencek — ha jó a választás — rengeteg műszaki, gyártási tapasztalatot is tartalmaznak, segítségükkel tehát igen magas „rutin-fokot” is importálhatunk, s ez meggyorsítaná a hazai műszaki fejlődést, a felzárkózást a nemzetközi élvonalhoz. Japán hallatlanul gyors ipari fejlődését a II. világháború után lényegében ugyanez a fejlesztési taktika eredményezte. Rengeteg licencet vásároltak, de azokat kiindulási alapnak vették, „tram- bulinnak” a saját műszaki alkotólendületük számára. Ilyesmire már találni hazai példát is. A Hűtőgépgyár, a Rába-gyár vagy a Bábolnai ÁG, például ma már Európa-szerte ismertek. Rangjukat a 60-as években körültekintően megvásárolt és jól meghonosított (tehál. részben a hazai fejlesztési kapacitással továbbfejlesztett) külföldi szabadalmaknak köszönhetik. Ezzel nemhogy kisebb lett e vállalatok fejlesztő gárdájának becsülete, hanem inkább a sokszorosára nőtt. Tudniillik bebizonyították a széles, nemzetközi szakmai közvélemény előtt, hogy tehetségük és felkészültségük a legjobb nemzetközi fejlesztési színvonalnak is megfelel: hibátlanul és gyorsan tudták ugyanis alkalmazni és továbbfejleszteni a korszerű műszaki eredményeket. fejlődés B technikai mai szintjén, szakmailag, így is mérik már a kutatók-fejlesztők tudományát, vagyis, hogy milyen minőséggel és gyorsasággal képesek mások eredményeit adaptálni és tudják továbbfejleszteni. Tehát, hogy egy vállalat, kutatóintézet hogyan tud beilleszkedni az alkalmazott kutatás-fejlesztés nemzetközi munkamegosztásába. Ennek fontosságát hangsúlyozta a kormány is, legutóbbi ülésén, a vállalati licenc- politika korszerűsítésére hozott határozatának elfogadásakor. G. F. Felújítás a soproni téglagyárban Elkészült a 7600 négyzet- méter alapterületű gyártó- csarnok a soproni téglagyárban. A létesítményt az idén megkezdett 200 millió forint költségű rekonstrukció keretében építették. Fedél alá kerül a gyártási folyamat, s ezáltal télen-nyáron, az időjárástól függetlenül dolgozhatnak. A rekonstrukció eredményeként évente 30 millió kis méretű téglát gyárt a soproni gyár. Új modellek Nagyanyáink rojtos nagykendőjének kötésmintáit is felhasználják a téli és a tavaszi pulóverek gyártásához a kiskunhalasi kötöttáru- gyárban, ahol már a jövő évi modellek készülnek. Az új üzemben — amelynek átadására 1978-ban kerül sor — jövőre már több mint 1 300 000 darab gyermek- és felnőtt kötött ruházati cikk készül hazai és külföldi megrendelésre. Szigetelttanyag perlitböl A tapolcai perlitüzemben új termékkel bővítik a szigetelőanyag választékot. A vulkánikus eredetű kőzetből, a perlitböl eddig főleg gyapotszerű szigetelőanyagot készítettek, amelyet a födémek hő- és hangiszigetelésére bitumennel egyesítettek, vagy paplanhoz hasonló formában juttatták el az építőipari felhasználókhoz. Most új terméket kísérleteztek ki. A könnyű, jól szigetelő anyagból cement-, mész-, és gipszkötéssel kis térfogatsúlyú választóelemeket gyártanak majd. Ezek főleg a házgyári építkezéseknél lesznek hasznosak, de alkalmasak a családi házak mellékhelyiségei- nek elválasztására is. Fajtagyűjteménv Hazai és külföldi gyep- és pázsitfélékből fajtagyűjteményt hoztak létre a keszthelyi Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékén. A gyűjteményben többszáz olyan hazai és tengerentúli fűfajtát tartanak nyilván, amelyeket felhasználnak az intenzív termesztésre alkalmas, nagy terméshozamú új fajták nemesítésére.
