Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 14. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága 1978 legyen az élenjáró munka éve Leonyid Brezsnyev beszé­det mondott az SZKP KB tegnapi ülésén, amely a nép- gazdasági terv és költségve­tés kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen Nyikolaj Kon- sztantyinovics Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Állami Tervbizott­ság elnöke terjesztette elő a Szovjetunió jövő évi népgaz­daságfejlesztési és társada­lompolitikai tervéről szóló jelentést, Vaszilij Fjodorovics Garbuzov pénzügyminiszter pedig a jövő évi költségvetés­ről, illetve az 1976. évi költ­ségvetés teljesítéséről tartott beszámolót. A jövő évi terv és költségvetés szerepel a Legfelsőbb Tanács ma kez­dődő új ülésszakának napi­rendjén s a Központi Bi­zottság ezt megelőzően vitat­ta meg a jelentéseket. A Központi Bizottság az előterjesztések és a vita után határozatot fogadott el. Az elfogadott határozat alapján jóváhagyja a jövő évi tervet és költségvetést, s hozzájárul ahhoz, hogy azt a Legfelsőbb Tanács ülése elé terjesszék. A Központi Bizottság ülé­sén aláhúzták, valamennyi pártszervezet, szovjet, mi­nisztérium, gazdasági szerve­zet, szakszervezet, Komszo- mol szervezet fő feladata an­nak biztosítása, hogy a jövő évi tervet ne csak teljesít­sék, hanem túl is teljesítsék. Ez ugyanis nagy hozzájáru­lás a népgazdaság fejlődésé­hezi, igen nagy jelentősége van a tizedik ötéves terv egé­szének teljesítése szempont­jából. A határozat minden párt­ós gazdasági szerv feladatául tűzi ki, hogy — Leonyid Brezsnyevnek, a Központ: Bizottság ülésén elmondott beszédéből kiindulva — össz­pontosítsa figyelmét a ter­melés hatékonyságának nö­velésére, a minőség javításá­ra, a meglévő gazdasági po­tenciál ésszerű kihasználására a beruházásoknak a legfon­tosabb objektumokra történő koncentrálására, a termelési alapok megfelelő felhaszná­lására, s a tudományos-tech­nikai haladás fokozásának és a termelés növelésének meg­gyorsítására, a munka terme­lékenységének növelésére a gazdasági rendszer működé­sének megszilárdítására a szovjet népjólét további nö­velésének érdekében. A Központi Bizottság fel­hívja a figyelmet arra, hogy a jelen körülmények között nagy jelentősége van a szer­vezettség és a felelősségválla­lás növelésének a párt, az állami és a gazdasági veze­tés minden szintjén. Növelni kell a tervfeladatok teljesí­tésének ellenőrzését, tovább kell szilárdítani a termelési- és munkafegyelmet. A Közoonti Bizottság ki­fejezésre juttatja azt a szi­lárd meggyőződését, hogy a munkások, a kolhozparasztok, a szakemberek, a népgazda­ság valamennyi ágazatának dolgozói az 1978-as évet az élenjáró munka esztendejévé fejlesztik, új sikereket érnek el az SZKP XXV. kongresz- szusa által megjelölt törté­nelmi feladatok valóra vál­tásában. Pihenőnapot tartottak a Szaljut-B utasai Visszaemlékezés a Pravdában Grecsko budapesti látogatására Pihenőnapot kaptak teg­napra a Szaljut—6. szovjet űrállomás személyzetének tagjai: Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko. A földi irá­nyítóközpont döntése alapján erre azért volt szükség, hogy szervezetük a hosszantartó munkaperiódus előtt teljesen megszokja a súlytalanság kö­rülményeit. Ezenkívül az űr­utazás első szakasza: a fel­készülés utolsó periódusa, a rajt, az űrhajó és az űrállo­más összekapcsolása igen nagy megterhelést rótt rá­juk. Érdekes epizódot idéz föl tegnapi számában a Pravda: Georgij Grecsko budapesti látogatásának fő eseménye az volt, amikor — szeotember- ben — fogadta őt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A lap munkatársa, V. Gubarjov je­len volt ezen a találkozón s most felidézi az ott elhang­zottakat. Kádár János meg­kérdezte a szovjet űrhajós­tól, akj már csaknem egy hó­napot töltött a világűrben, hogyan alkalmazkodik a szervezet az űrutazás körül­ményeihez. „Éppúgy, mint a földön, a legjobb orvosság a munka, ebből pedig az első napokban bőven akad. Az el­ső napok terhelése olyan, hogy meg is feledkezünk a súlytalanságról” — válaszolta Grecsko. Mint a lap munkatársa ír­ja, az első napokban most sem volt az űrhajósoknak egyetlen szabad percük sem — éppen ez segítette át őket az első nehézségeken. Bár a földi irányító központ a két űrhajósnak javasolta, hogy tartsanak pihenőt, előbb vég­rehajtották mindazt, amit szükségesnek tartottak. Grecsko tréfás .javaslata a földi irányítóközpontnak: a „túlórákat” majd akkor fog­ják „csúsztatni’!, amikor a feladat befejeztével vissza­térnek a földre ... Ma kezdődik a kairói konferencia Tegnap Kairóba érkeztek az egyiptomi fővárosban ma megnyüó úgynevezett előké­szítő konferencia résztvevői. Az izraeli delegációt Aliau Ben Elisszar, a miniszterel­nöki hivatal főigazgatója ve­zeti, tagja, Meir Rosen, a külügyminisztérium jogi ta­nácsadója és Avraham Tamir vezérőrnagy, a hadsereg ter­vezési osztályának főnöke. Az Egyesült Államok kül­döttségét Alfréd Atherton, közel-keleti és dél-ázsiai ügyekben illetékes külügyi államtitkár vezeti. Tagja William Quant, a nemzetbiz­tonsági tanács megbízottja és Harold Saunders, a State Department hírszerző és elemző osztályának vezetője, valamint George Sherman, a külügyminisztérium propa­ganda osztályának vezetője. Ensio Siilasvuo finn tábor­nok, az ENSZ közel-keleti békefenntartó erőinek főpa­rancsnoka, aki a világszer­vezet képviselőjeként vesz részt a kairói tanácskozáson, gépkocsin érkezett Jeruzsá­lemből Kairóba. Rómából elindult az a re­pülőgép, amelyen Francesco Monterisi, a Vatikán közel- keleti szakértője utazik, ő megfigyelőként vesz részt az „előkészítő” konferencián. A kairói konferencián — amely az egyiptomi verzió szerint a genfi közel-keleti békekonferencia felújításá­nak „előkészítését” szolgálja — a legtöbb meghívott állam nem vesz részt, Nyugati hír- ügynökségek szerint kudarcot vallottak Cyrus Vance kül­ügyminiszter utolsó kísérle­tei is. hogy legalább Jordá­niát és Libanont rábeszélje a részvételre, SflLT-tárgyalás A. hadászati támadófegy­verrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokon részvevő küldött­ségek tegnaD újabb találko­zót tartottak Genfben. A szovjet és az amerikai küldöttség megegyezett ab­ban, hogy december 17-től szünetet tartanak és január 9-én újítják fel a SALT-tár- gyalásokat. „A szovjet és az amerikai fél haladást ért el a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról eddig megtar­tott tárgyalásokon.'A ©ALT— 2 megállapodás megkötésé­nek időpontja elérhető kö­zelségbe került, — jelentette ki tegnap Genfben Paul Warnke, az amerikai SALT- küldöttség vezetője. Belgrádi találkozó A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó tegnap bizottságokban tárgyalt. Hat földközi-tenger - menti ország javaslatot ter­jesztett elő arról, hogy hozza­nak létre munkacsoportot a találkozó záróokmánya föld­közi-tengeri térséggel foglal­kozó szövegtervezetének ki- dolgoz4sára. Májusban kezdődik Rendkívüli leszerelési ülésszak Az ENSZ-közgyűlés lesze­reléssel foglalkozó rendkívü­li ülésszakát 1978. május 23. és június 28. között tartják New Yorkban. Erről döntöt­tek a közgyűlés most tanács­kozó 32. ülésszakán, meghall­gatva a rendkívüli üléssza­kot előkészítő bizottság je­lentését. Ezzel kapcsolatban a plenáris ülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy nevez­zenek ki szakértői bizottsá­got, amely jelentést készíte­ne a leszerelés, a gazdasági fejlődés és a biztonság ösz- szefüggéseiről. flczél György — Küldöttségünknek ab­ban a megtiszteltetésben volt része, hogy személyesen is ott lehettünk az MPLA tör­ténelmi jelentőségű első kongresszusán. Afrika föld­jén ez volt az első olyan fó­rum, ahol egy nemzeti fel­szabadító mozgalom alakítot­ta meg saját marxista—leni­nista pártját, a munkásosz­tálynak azt az élcsapatát, amely gazdaggá és virágzóvá fogja tenni Angola elszegé­nyedett, de természeti kin­csekben rendkívül gazdag földjét, azt az országot, ahol százezrek és\ milliók élnek még ma is az őserdőkben. Olyan emberek, akiket még meg kell tanítani írni, ol­vasni és meg kell tanítani a modern kor követelményei­nek megfelelően a munkára. Segíteni kell nekik, hogy a nagy területen szétszórtan élő törzsek is munkát talál­janak és megműveljék a föl­deket. Angola népében és en­nek a népnek most párttá alakult élcsapatában megvan minden igyekezet és amellett a harci kedv is ehhez. — Az a tény, hogy az MPLA korgresszusán reszt­vettek a szocializmus orszá­gainak. a világ kommunista-, munkás- és nemzeti demok­ratikus mozgalmának képvi­selői, egyértelműen bizonyít­ja: az angolai forradalom vi- világszerte széleskörű rokon- szenvet élvez és valamennyi antiimperialista erő szolidá­ris vele. — Ezzel kapcsolatban az angolai elvtársak is kiemel­ték azt a segítséget, amelyet a szocialista Kuba nyújt az angolai népnek. Az a Kuba, amely most viszonozza a szo­cialista országok segítő szo­lidaritását — mint ahogy a kubai küldöttség vezetője, Raul Castro elvtárs mondot­ta — azt a segítséget, amit ők kaptak és kapnak a nem­zetközi munkásmozgalomtól. — Nagy, nemzetközi szo­lidaritás közepette, a kubai­ak, a Szovjetunió segítsége és az egész haladó világ támo­gatása mellett alakult most meg Angola marxista—leni­nista pártja és élcsapata, hogy nyilatkozata vállalja a további harcot és annak irányítását a nép jó­létének megteremtése érdeké­ben. Meggyőződésünk, hogy ennek messze Angola hatá­rain is túlmutató jelentősé­ge van: az egész felébredt Afrika földjét mozgósítja az angolai munkásosztály élcsa­patának, pártjának létrejötte. — Küldöttségünk találko­zott és megbeszélést folyta­tott az angolai vezetőkkel, akik hangsúlyozták, hogy most az eredeti felada­tát betöltött felszabadítási mozgalom párttá történt át­alakulása után még nagyon sok lesz a tennivaló. Valójá­ban csak egy most kezdődő hosszú és a kongresszuson meghatározott távlat! célok­kal körvonalazott folyamat­ról van szó. Az angolai mun­kásság osztállyá szerveződé­se még nem fejeződött be, és szép számmal vannak ellen­ségei is. Belső és külső ellen­ségek, akik minden eszközzel szeretnék megakadályozni, hogy az angolai nép a maga választotta úton haladjon. Ráadásul a gyarmatosítók ál­tal tönkretett országban még meg is kell teremteni az em­berhez méltó élet feltételeit. Ez a helyzet megköveteli az állandó politikai éberséget, a nép egységének erősítését, és azt, hogy az ország népe meg is tudja védeni magát. — Azt tapasztaltuk, hogy az angolai vezetők reális op­timizmussal néznek a jövő elé, és olyan összekovácsoló- dott, harcban megedzett ve­zető gárdával az élükön kí­vánják megteremteni a dol­gozó nép hatalmát, amely tudja, hogy mit akar. Agos- tinho Neto elnök személyé­ben olyan vezetőt választot­tak pártjuk központi bizott­ságának élére, akinek nevét az egész világ ismeri. Tisz­telettel és szolidaritással te­kintünk az angolai nép ön­feláldozó, felszabadító harcá­ra, e harc vezetőjére, az MPLA-munkapártra és meg­győződésünk, hogy rövidesen komoly eredményeket fognak elérni, amely Afrika egész földjének jövőjére is hatás­sal lesz — fejezte be nyilat­kozatát Aczél György. KUWAIT Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter tegnap Kuwaitban a magyar—ku­vaiti kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztését előirányzó egyezményt írt alá Abdel Vahab Jusszef Al-Nafisszi- vel, a közel-keleti ország kereskedelmi és iparügyi miniszterével. BELGRÁD Tito köztársasági elnök elnökletével Belgrádban hét­főn ülést tartott a jugoszláv államelnökség honvédelmi tanácsa. Az ülésen az ország honvédelmi rendszere to­vábbfejlesztésétiek kérdései­ről tárgyaltak, s megvitattak néhány más, időszerű prob­lémát is. MADRID Egy 22 éves diák meghalt, egy másik Súlyosan megsebe­sült, amikor hétfőn a Kaná­ri-szigeteken, Tenerifeben az ottani szakszervezetek által meghirdetett általános sztrájk során összetűzésekre került sor. A sztrájk ideje alatt több incidens történt, sorozatosan összecsaptak a rendőrök és a tüntetők, 23 főt letartóztattak. LAGOS Nigéria és Mozambik ál­lamfői azzal a felhívással fordultak az összes békesze­rető államokhoz, hogy ad­ják meg a szükséges erköl­csi támogatást és anyagi se­gítséget Dél-Afrika nemzeti felszabadításáért, a faji megkülönböztetés, az apart­heid felszámolásáért harco­ló népeinek. ALGÍR Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára az Algériai Nem­zeti Felszabadítási Front (FLN) meghívására tegnap kétnapos látogatásra Algír­ba érkezett. Magyar internacionalisták nyomában A szovjet népek családjában Nem a véletlenen múlott, hogy a magyar internaciona­listák emléke ma is eleve­nen él a távoli Szibériában. Ennek bizonyításául né­hány feszes tény. A mo­narchia több mint kétmil­lió katonája közül az orosz fronton 500 ezer a magyar. A szovjet fegyveres erők sorába lépett különböző nemzetiségű katonák 40 százaléka magyar, a fogság­ba esetteknek csupán egy­negyede. Az Usszuri folyó és a Bajkál menti arcvonal harcoló alakulatainak egy- harmada a nemzetköziek közül került ki, ezek több­sége is magyar. A front ve­zérkari főnöke egy ideig Omaszta Frigyes, a Bajkál flottila parancsnoka pedig Fried Dezső. Az omszki felkelés vezér­karának magyar tagja is volt: Radó Ödön. A kísér­let bukása után Somogyi József, Kenda András és Polacsek István lép helyére. Az omszki magyar bolse­vik szervezethez hasonló il­legális csoportok tevékeny­kedtek Tomszkban, Barnaul- ban, Krasznojarszkban, Ir- kutszkban, Blagovescsenszk- ben és másutt. Az a kétszáz­ezer német, osztrák és ma­gyar hadifogoly, aki fegyve­resen is az orosz proletariá­tus mellé álltak, a nemzet­közi munkásosztály legkéz­zelfoghatóbb segítsége. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy a kétszázezer har­cosból százezer hazánkfia volt. Vörös magyarok har­coltak Csapajev hadosztá­lyában, Bugyonnij lovashad­seregében és Kotovszkij lo­vasdandárjában. Sok ezer magyar internacionalista küzdött utolsó csepp véréig a szovjet hatalomért, közü­lük sokan Omszkban estek el. Meghalt Somogyi József, az omszki illegális városi bizottság tagja, a magyar pártszervezet vezetőségi tag­jai közül Berger Aladár, Dé­nes Miklós és mások. Az internacionalista ma­gyarok legtöbbje hazatért és fontos szerepet játszott a Magyar Tanácsköztársaság idején, de nem kevés azok­nak a száma, akik leteleped­tek és családot alapítottak a Szovjetunióban. Omszki barátaink sokat beszéltek a városban élt vö­rös magyarokról; Schwim- mer Sándor kolhozelnökről, a Szocialista Munka hőséről, Gorszky Vilmosról, Sesvák Mihályról, Németh József­ről és Nagy Károlyról. Egy baráti összejövetel keretében alkalmunk volt találkozni le- származottaikkal és elbeszél­getni velük szüleik és saját sorsuk alakulásáról. Nagy Károly fia, Ferenc, rendőrőmagy. Elmondta, hogy édesapja 1894-ben Pá­rádon született és fűtő volt a Széchenyi grófok birtokán. 1914-ben behívták katoná­nak, majd 1916-ban a Bru- •szilov áttörés idején esett fogságba és az omszki hadi- fogolytáborba került; illegá­lis neve Krutoj. Előbb be­lépett a Vörös Gárdába, majd szolgál a novoszi- birszki csekában. Ezután különböző katonai tiszti is­kolákon tanult. 1926-ban le­szerel és Leningrádban pártmunkás. 1927—28-ban egy gyári szakszervezeti ta­nács elnöke. 1942-ben visz- szaköltöztek Omszkba. 1965- bel halt meg. Nagy Ferenc fia köszörűs egy műszergyár­ban, kaíinyi születésű édes­anyja ma 81 éves. Gorszky Vilmos leánya Margarita, angol tanárnő az omszki mezőgazdasági főis­kolán. Elmondotta édesapjá­ról, hogy 1896-ban Gégény- ben született. 1915-ben ke­rül hadifogságba. A polgár- háború után járási pénzin­tézeti vezető. 1935-ben a nyenyec nemzetiségi körzet tanácselnöke. — 1941-től Omszkban kerületi tanács­elnök-helyettes. 1945-től nyugdíjazásáig megyei pénz­ügyi főellenőr. 1971-ben meghalt. Anyanyelvét nem felejtette el, gyakran szer­zett magyar könyveket. Mun­kálkodott az omszki Szovjet —Magyar Baráti Társaság­ban. Zeneértő ember volt. Szeretett hegedülni, gyakran játszott Brahmsot, Liszt-mű­veket és Kálmán operette­ket. Járt a felszabadult Ma­gyarországon is. Margarita Gorszky édesanyjáról is be­szélt, aki 80 éves, párttag. Nővére tudományos munka­társ egy kutatóintézetben, fia pedig mérnök. Sajnos sem ő, sem Nagy Ferenc nem beszélik a magyar nyelvet. A megkérdezettek, csak­úgy mint azok, akikkel nem találkoztunk, részt vállaltak a szovjet hatalom megszilár­dításában is és családjukkal együtt beilleszkedtek a szovjet népek nagy család­jába. Boros Béla (Következik: Emberek és feladatok.) \ Magyar nyelvű üdvözlet a Kaucsukgyár szakiskolájának kapu­jában

Next

/
Thumbnails
Contents