Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-02 / 283. szám
1977. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtartotta küldöttközgyűlését a KISZÖV A világgazdasági változások, a nemzetközi piacon élesedő verseny a magyar vállalatokat is keményebb feltételek elé állítják. Már az ötödik ötéves terv indulásának évében, 1976-ban is látszott, hogy a magasabb követelményeket csak jobb exportszerkezettel lehet kielégíteni, s az is: ennek érdekében fel kell gyorsítani a termékszerkezet-átalakítást. A Magyar Nemzeti Bank — mint ismeretes —, 1976-ban e célból hirdette meg a tőkés export árualapok fejlesztésére szolgáló 45 milliárdos hitelpályázatot. Negyvenötmilliárd sorsa (Folytatás az I. oldalról) letelepíteni. Nincs elegendő gépészmérnök:, bőr- textilipari szakember, kevés a közgazdasági egyetemet, a számviteli főiskolát végzett dolgozó. A KISZÖV elnöke hangsúlyozta: a további előrehaladás csak szakemberek alkalmazásával valósulhat meg. Szó volt a küldöttközgyűlésen elhangzott beszámolóban arról is, hogy az idén tizenöt szövetkezetben zajlott le az egyesülési folyamat, s hogy egy kivétellel mind a korábban fuzionált, mind az újonnan létrejött közös szövetkezetek eredményesen dolgoznak. Most az a feladat —, hangsúlyozta Molnár János —, hogy ezek a szövetkezetek megerősödjenek, műszaki színvonaluk emelkedjen. Jövőre újabb. nagyobb feladatokat kell megoldaniuk az ipari szövetkezeteknek. Az ipari termelést 7,5— 8, az építőipari termelést 5,5—6, a lakossági szolgáltatást mintegy 13, a külkereskedelmi árbevételt körülbelül 6—7 százalékkal kell emelniük létszámnövelés nélkül. Ez összességében 1 milliárd 885 millió forintos termelést jelent. Ehhez az szükséges, hogy mindenütt javuljon a termelés műszaki színvonala és szerkezete, gazdaságosan előállítható, korszerű, jó minőségű árukat termeljenek, javítsák a belkereskedelem számára termelt áruk választékát, az eddigieknél jobban használják ki a meglévő gépparkot, tovább fokozzák a lakásépítés ütemét, megoldják a lakáskarbantartó feladatokat és így tovább; A beszámolót vita követte. Gazdag István, a szolnoki Fodrász Szövetkezet elnöke elmondta: kevésnek találja a hagyományos ipari javítás-szolgáltatás fejlesztésének 2—3 százalékos ütemét a kiemelt szolgáltatások 33—35 százalékos fejlesztése mellett. Sok még a kiskeresetű ember, akik rászorulnak a javító-szolgáltató munka igénybevételére. Mint hangsúlyozta, nem ikönnyű feladat megfelelő szolgáltatást biztosítani, de szükséges, és ezt az illetékesek mint politikai feladatot is kérjék számon a szövetkezetektől. Szólt saját szövetkezetük gondjairól is: január elsejével létrejön a nagy megyei szövetkezet több mint nyolcszáz dolgozóval, ugyanakkon üzleteik színvonala messze elmarad a követelményektől. Nagyon rosszul felszerelt, régi, elavult épületben lévő üzletet örököltek, amelyek felújításához a KISZÖV és az OKISZ segítségét kérte. Németh Pál, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet elnöke örömmel mondta el, hogy az idén már eredményesen zárják az évet és hogy tavalyhoz képest 50 százalékkal több értéket termelnek. Arról is beszámolt hogy jövőre náluk nyolc fiatal üzemmérnök lát munkához. Tokár István, a kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke nagy gondként említette, hogy kinőtték már a jelenlegi telephelyüket, és kérte, hogy a KISZÖV és az OKISZ támogassa a szövetkezet fejlesztésére vonatkozó pályázatukat. Ragóczi Mihály, a Szűcs János Részt vett a vitában Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Elmondta: a jelentés helyzetértékelésével a megyei pártvezetés egyetért. összességében a megye ipari szövetkezetei eredményesen dolgoztak. Ugyanakkor szólt néhány gondról, feladatról is. Így például arról, hogy a megye ipari szövetkezeteinek az ötödik ötéves tervben csupán 260— 280 millió forint áll rendelkezésre fejlesztőre. Ebből következik, hogy fejlesztési lehetőségeiket nem lehet szétaprózni, hanem a legfontosabb, a népgazdaságilag indokolt feladatok megoldására kell fordítani. Ezek: a szolgáltatás fejlesztése. az export fokozása, a belföldi árualap választékának bővítése, a hiánycikkek csökkentése, a lakásépítés növelése, a lakáskarbantartás technikai felszereltségének fejlesztése. Szólt a szövetkezetek egyesüléséről is, és azt a hatékonyabb gazdálkodás egyik eszközének mondta. Kifejtette: a megyei pártvezetés ezeket a kezdeményezéseket segíti, támogatja, ha azok a tevékenységek és a profil egyesítésére törekszenek, ha gazdaságilag megalapozottak, ha garantálják a többleteredményt, ha a személyi feltételek megvannak hozzá. Ugyanakkor jászberényi Műszeripari Szövetkezet elnöke a szakemberek foglalkoztatásának fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. Egyúttal azt is kifejtette, hogy reálisnak tartja a KISZÖV 1978. évre vonatkozó terveit. felszólalása meg kell akadályozni, hogy megalapozatlan, perspektíva nélküli szövetkezeti egyesülésekre sor kerüljön, vagy egyáltalán azokra az előkészületek megtörténjenek. Felhívta a KISZÖV figyelmét, hogy fokozottabb figyelemmel kísérje az egyesült szövetkezetek munkáját. A megyei pártbizottság titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a termelés dinamikus növelése mellett fontos a gazdálkodás hatékony-, ságának, a vezetés színvonalának javítása. Szükséges, hogy a KISZÖV ajánlásait figyelembe véve időben kezdődjön meg a tagszövetkezetekben a jövő évi termelést előkészítő tervezés, hogy mindenütt megalapozott, reális tervek készüljenek. A vitában elhangzottakat Molnár János foglalta ösz- sze. A küldöttközgyűlés ezután egyéb témákról tárgyalt: elfogadta az OKISZ ajánlását az új szövetkezeti jogszabályok alkalmazására, a Szolnok megyei KISZÖV új alapszabályát, jóváhagyta a jogi iroda, a számviteli és műszaki revizori szolgáltató iroda ügyrendjét, a közös alapok képzésére és fel- használására vonatkozó szabályzatokat Varga Viktória Fotó: N. Zs. MHHIFŰH Magyar—lengyel baráti ialálkezá viselője és a lengyel népgazdaság fejlődéséről, a lengyel népfrontmozgalom tevékenységéről tartott tájékoztatót. A mintegy másfél órás baráti beszélgetés után — Zagyi Sándor népfrontelnök kíséretében — megtekintette az üzemet és a művelődési központba is ellátogatott. A MEZŐGÉP cibakházi gyáregységében szeptember 9-én kezdték meg - a régi, omladozó magtár helyén - egy 550 négyzetméter alapterületű gépcsarnok építését, és képünk már a nagy teljesítményű darabofőgépek munkába állításáról számolhat be. A csarnok építését saját erőből végezték a gyáregység építő brigádjai, de a többi brigád is - összesen kétezer óra társadalmi munkával - kivette részét a munkából. A tervezett 1 millió 200 ezer forint helyett csak 914 ezer forintot használtak fel ehhez a nagy jelentőségű beruházáshoz. Képünkön az utolsó simításokat végzik a festők Tegnap, a kora délutáni órákban Szaniszlav Zsentak, a Lengyel kulturális Iroda igazgatóhelyettese Martfűre látogatott. Délután két órakor a nagyközség és a Tisza Cipőgyár népfrontaktivistáival találkozott a Kulturális Iroda kép• A küldöttközgyűlés elnöksége. Molnár János, a KISZÖV elnöke terjesztette elő a szövetkezetek idei munkájáról szóló jelentést természetesen indokolt, hiszen ez megfelel a népgazdaság érdekeinek is. — A szándékkal valóban nincs baj, a végrehajtásban azonban gondokról hallani. Továbbra is a késések, a költségek túlzott növekedése jellemzi a beruházások, vállalati fejlesztések jelentős részét. Ha pedig ez így van, akkor a népgazdaság érdekei — csakúgy mint a vállalatoké — csorbát szenvednek. .. — Csakugyan, az ötödik ötéves terv harmadik évében kétségkívül nagyon sok múlik majd azon: a vállalatok hogyan teljesítik kötelezettségeiket. A minden piacon gazdaságos export árualapok fejlesztésére szolgáló hitelmegállapodások alapján 1978-ra a vállalatoknak mintegy 10—12 milliárd forint körüli többlet exportra vonatkozó kötelezettség vállalását tartjuk nyilván. Helyesebb talán így fogalmazni: 12 milliárddal nagyobb tőkés exporttal számoltink. Erre a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van, hiszen — a kormány hitelpolitikájának megfelelően — külföldi kölcsönöket is felvettünk, hogy meggyorsítsuk export célú fejlesztéseinket. Ezeknek a kölcsönöknek visszafizetésében pedig a várt ex - porttöbletéknek igen fontos szerepe van. A Magyar Nemzeti Bank megkülönböztetett figyelemmel kíséri a hitelek felhasználását, a beruházások, fejlesztések menetét — s ahol erre szükség mutatkozik, sajátos eszközeivel be is avatkozik. Tapasztalataink, vizsgálataink ugyanis azt mutatják, hogy egyes beruházásoknál késés mutatkozik és így veszélyben vart a várt többletexport is. Megállapítottuk, hogy a legtöbb esetben nem pénzhiány akadályozza a munkát, hanem a kelleténél gyengébb előkészíTegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület- megyei szervezetének Állattenyésztési Szakosztálya, a Szolnok megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség, valamint a rá- kóczifalvi Egyesült Rákóczi MGTSZ takarmánygazdálkodási tanácskozást szervezett az érdeklődő szakembereknek. A rendezvényen előbb a MAE megyei szervezete Állattenyésztési Szakosztálya vezetősége ismertette a testület korábbi munkáját és az elért eredményeket. Ezután a résztvevők megválasztották az új elnökséget és szavaztak az országos illetve megyei küldöttekre. Következő napirendi pontként Farkas Balázs, az Országos Állattenyésztési és Takarmánygazdálkodási Felügyelőség munkatársa a tés, szervezés. Az is előfordul, hogy késlekedik a vállalat, illetve nem elég megfontoltan dönt a beruházások megkezdéséről. A Magyar Nemzeti Bank — pénzügyi eszközeivel —, mindent elkövet annak érdekében, hogy a vállalatok exportfejlesztő beruházásai mind jobban haladjanak. Szükség van azonban arra, hogy az év hátralevő részében és jövőre az illetékes ágazati szervek, minisztériumok és főleg a vállalatok vezetői jobb szervező munkával hárítsák el a késedelmeket kiváltó ökokat és különösen az éxportfejlesztőbe- ruházások határidőre történő megvalósítását. Nem az új jelentkezők kedvét akarom elvenni, de mégis hangsúlyoznom kell, hogy azokkal a vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben, amelyek nem teljesítik a hitelszerződésben vállalt kötelezettséget, azaz nem produkálják a vállalt többlet exportot, vagy nem érik el az ígért jövedelmezőséget devizában és forintban, kénytelenek leszünk hitel- és 'kamatszankciókat életbe léptetni. Reméljük, hogy erre csak elvétve kerül sor. Mindemellett az MNB változatlanul várja a vállalatok és szövetkezetek ajánlatait export árualapok bővítését segítő beruházásokra, hogy a hitelek nyújtásakor minél szélesebb körből választhassa ki a népgazdaság számára a legelőnyösebbet. az eddigieknél is I bank nagyobb figyelmet fordít a hitelkérelmek elbírálásában a fejlesztések előkészítésére, a termékek piac- és exportképességére, a befektetések devizában és forintban történő gyors megtérülésére. Matkó István karbamid etetésének gyakorlati lehetőségeiről és az eddig szerzett tapasztalatokról szólt. Elmondta, hogy a takarmánytermelésünk nem tart lépést a vágóállat-termelésünkkel. Különös gond ez Szolnok megyében, ahol a korai szeptemberi fagyok miatt négyezer vagonnal kevesebb tömegtakarmányt takarítottak be. Ezért fontos, hogy a nem fehérje nitrogénanyagokat (NPN), mint a karbamid vagy a cukorgyárakban előállított urebetin, minél nagyobb arányban használják fel a gazdaságok a kérődzők etetésére. Az sem közömbös, hogy takarmányozásra évente 215 milih} dollár értékű, nyugati országokból származó különböző fehérjét vásárolunk. Ezt követően dr. Kovács Gábor tanszékvezető főiskolai tanár ismertette a karbamid hasznosulásának biológiai folyamatát, és néhány gyakorlati tanáccsal is szolgált az érdeklődőknek. Takarmánygazdálkodás! tanácskozás Rákáczifalván Pulai Miklóstól, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettesétől az exportfejlesztő hitelek sorsáról érdeklődünk. Megkérdezzük: milyen tapasztalatokat szerzett a bank a hitelek odaítélésében, illetve a hitelek fel- használásában: a vállalatok miként teljesítik vállalt'kötelezettségeiket? esztendő — Hz elmúlt jórészt a felkészülés jegyében telt el, s még az idén is javában kötöttünk olyan hitelmegállapodásokat, amelyek az export növelését célozták. Pontosabban: az 1977 első kilenc hónapjában megkötött szerződések több mint 40 százaléka a bármely piacon gazdaságos exportárualapok bővítését szolgálja. Fontos tapasztalat, hogy ezekben a beruházásokban — összehasonlítva másokkal —, a 'korszerű gépek és berendezések aránya lényegesen nagyobb, mintáz építési hányad. Ez kedvező. Az idei engedélyezéssel együtt a 45 milliárdos exportfejlesztő hitelkeret több mint 90 százalékának kihelyezésére a bank szerződést is 'kötött. Ügy véljük, hogy ezzel pénzügyileg lehetővé vált, hogy a vállalatok fontos, népgazdasági érdekeket szolgáló fejlesztéseiket az ötéves terv közepétől gyorsuló ütemben, folyamatosan befejezzék. Áz eredeti ütemezéshez képest gyorsabb a hitelek felhasználása is. Az év végéig előreláthatóan mintegy 3 milliárd forinttal több hitelt folyósítunk a tervezettnél, s ez a többlet teljes egészében az exportképesség fokozását szolgálja. Tavaly ugyanerre a célra 8 milliárdot fordítottunk áz idén összesen 12 milliárd forint folyósítást várunk. Az exporttermelés növelését szolgáló vállalati fejlesztési törekvések támogatása n jövő évi termés alapozása A jászberényi Zagyvamenti Tsz kertészei ezekben a napokban a jövő évi zöldség- termesztés előkészítésében szorgoskodnak. Naponta tíz hektárnyi „kerti” területre szórják ki a szervestrágyát, tisztítják a hollandágyakat.
