Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
1977. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZAKOSÍTOTT JUHTEIEP MEZŐTÚRON Amelyik gazdaságban növényekkel alig hasznosítható földek vannak, oitt a figyelem egyre gyakrabban a juhtenyésztésre terelődik. így történt ez a Mezőtúri Állami Gazdaságban is, ahol a 7—8 aranykoronás földiekből 8— 900 hektár is van. Az üzem vezetői néhány évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutottak, hogy 1980-ig 4500—5000- re növelik az anyajuh létszámot, amit az időközben feljavított, műtrágyával ellátott, öntözött legelők minden további nélkül eltarthatnak. Csökkent a takarmányozási költség A fejlesztés eredménye nem maradt el, hiszen az ágazat 900 ezer forintos vesztesége 1976-ban már 350 ezerre csökkent, az idén pedig várhatóan egy csekélyke jövedelmet is hoz a juhtenyésztés. Minek köszönhető a gyors előrelépés? A már említetten túl annak, hogy tavaly már 147 százalék volt a bárányszaporulat — ez kétévenként háromszori elletéát jelent — tíz százalékkal csökkent a takarmányozási költség a gyapjúhozam pedig anyajuhonként 4,2 kilós átlagról 4,7 kilóra emelkedett. De a kisebb takarmányozási költség természetesén nem azt jeleníti, hogy a birkák kevesebbet, hanem azt, hogy olcsóbbat ettek. Ugyanis a fű jóval kevesebbe kerül, mint az abrak, az intenzív legeltetés pedig lehetővé tette, hogy a korábbiakhoz képest hosszabb ideig a kevésbé drága takarmányt fogyasszák az állatok. Föld nem marad parlagon A gyorsított létszámfejlesztés új technológiát és beruházást is igényelt, s ennek eredményeként a 4500 anyajuhból 3000 már egy szaktelepen él. Mégpedig olyanon, ahol a takarmányozást és a kitrágyázást gépek végzik és így (kényelmesebb körülmények között 300 birka helyett egyenként 1000 férőhelyes istállókban — ahol egy férőhely a hagyományos hodály 4 ezer forintjával szemben csak 2800 forintba kerül — külön etető és pihenőtér áll az állatok rendelkezésére. A fából készült, ragasztott tetős, 18 méteres fesztávú épületben könnyen mozoghatnak a gépek, s mivel a déli oldala félig nyitott, a birkák a legnagyobb meleget is 'könnyebben tűrik, mintha zárt térben lennének, és így nagyobb a súlygyarapodás. A hodályok mellett található a két 500 helyes ellető, ahol egy-egy bokszban 7—8 anyajuh fér el. Ennek az az előnye, hogy a bárány egyből megtalálja, megszokja az anyját, és jgy 15 nap múlva megrősödve kerülhet a „bárány iskolába”, majd pedig a falkába. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy az elhullás a korábbi 12 százalékról 3—4 százalékra csökkent. A megvalósuló elképzelések vizsgálataikor érdemes néhány percet az ágazat jövedelmezőségének szentelni. Amikor az V. ötéves terv végén mindkét szaktjelep termelni fog, akkor a szakemberek 5—8 százalékos tiszta bevételt, azaz mintegy 1 millió 200 ezer forintot várnák a juhtenyésztőktől. Köny- nyen megfogalmazódhat a kérdés: ennyiért érdemes? S bármennyire furcsának is tűnhet a válasz, egyértelműen igen. Ugyanis olyan földek hoznak bevételt a gazdaságnak, amelyek egyébéként legjobb esetben is csak parlagon heverhetnének. Ontözö juhászok Ahhoz, viszont, hogy ezek a legelők exportra alkalmas bárányokat hizlaljanak, hozzájáruljanak Mezőtúr, Túr- keve és Kisújszállás jobb', választékosabb húsellátásához, ahhoz itt is újszerű megoldást kellett választani. A hektáronként 200 'kilós műtrágya adagon és az öntözésen túl, ahol egyébként a gépeket a juhászok irányítják, a karámszerű, szakaszos legeltetés is hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományoshoz képest, amelynél 4—6 birkát tart el egy hektár, most ugyanezen a területen húsz juhnak elegendő takarmány legyen. B. A. ■ A sajtvásár után Hz ÁFOR felkészült a télre Az ÁFOR tapasztalatai és előzetes számításai szerint a téli csúcsforgalmi napokon az átlagoshoz képest több mint 30 százalékkal növekedik a gázolaj- és a tüzelőolaj-forgalom, megközelíti a napi 20 ezer tonnát. Ez a növekedési ütem a nyári kedvezményes tüzelőolaj-vásárlási akció eredményeként örvendetes módon kisebb a korábbi évekénél. Az idén 370 ezer tonna, a tavalyinál 40 ezer tonnával több folyékony tüzelőanyagot vásároltak kedvezményesen a télre. Az ÁFOR rendelkezésére álló téli árumennyiség akkor is elegendő, hogy ha az időjárás a szokásosnál jóval hidegebbre fordul. Szeptemberben több mint egyhavi igénynek megfelelő készletet tároltak a kőolajfinomítókban és a kereskedelmi tárolóhelyeken, s ezt az árualapot bővíti folyamatosan a termelés. Az országban 3500 helyen lehet háztartási tüzelőanyagot vásárolni. A zavartalan ellátás feltételeit javította a keleti termékvezeték átadása, amelynek közvetítésével érkezik az olaj a leninvárosi, a nyírbogdányi, a szajoli és a füzesabonyi telepre. A személygépkocsik téli üzemeltetéséhez az ÁFOR mintegy 120 töltőállomása árusít autófelszerelési és ápolási cikkeket, Az elmúlt hetekben a szokásosnál lényegesen több vaj és sajt fogyott az üzletekben — sikere volt az árengedményes vásárnak. A vásárnak mi, fogyasztók, természetesen örültünk. Ám, ha végiggondoljuk a dolgot, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Mert a kedvezőbb árak országos gondokat is jeleznek. Nem csekély állami támogatással sikerült a tejtermelést fokozni, s most, hogy rendelkezésre áll a fehérje- és vitamindús egészséges ital, meg kell teremteni elfogyasztásának feltételeit. Bármilyen furcsán hangzik, de így van, hiszen eredeti, folyékony állapotában csak egy töredékét fogyaszthatjuk el. A többit fel kell dolgozni, méghozzá nem is akárhogy. Készül nálunk több mint negyvenféle sajt — az árjegyzék szerint. A gyakorlatban jóval kevesebb van forgalomban; kisebb üzletben egy-két félét, nagyobb áruházban nyolcat-tízet kínálnak. S azok is milyenek?! A műanyag tömlőbe csomagolt ömlesztett sajtokat például ízük szerint alig tudjuk megkülönböztetni. Hasonló a helyzet a többi tejtermékkel is. Igazságtalanság lenne a tej. iparnak csupán a hibáit felróni és hallgatni a sikereiről. Mert sikert arattak az újabb készítmények: a gyümölcsös joghurtok, az ízesített krémtúrók, a francia licejic alapján készülő joghurthabok és a napokban megjelent tartósított tej is. És igazságtalanság lenne mindent csak az ipartól kérni számon, hiszen a forgalmazásnak olyan elemi részét sem sikerült eddig mindenütt megoldani, mint az iskolai tejárusítás. A vendéglátás sem teszi meg a tőle telhetőt. Az unal- és zsíros pörköltek, sültek minden rendű és rangú étterem étlapján megtalálhatók, de például sajtos fánkot, tejszínes almahabot, juhtúrós lángost, vagy — hogy egyszerűbbet, köznapibbat mondjunk — túrósgombócot soha, vagy csak ritkán kínálnak. Nem kétséges: mindenekelőtt a tejiparnak kell stabilan jó minőségű termékeket előállítania a jelenleginél nagyobb választékban. És nemcsak azért, hogy elfogyjon a tej, amit a gazdaságok megtermelnek, hanem azért, hogy az ország népe egészségesebben, korszerűbben táplálkozhasson. A sajtvásár utáni is. (g. zs ) Fejlődés — függőség Törökszentmiklóson Új mentőállomás Negyed százada szolgálta — igen mostoha körülmények között — Törökszentmiklós lakosságát a helyi mentőállomás kis apparátusa. Tegnap délelőtt a város szívében felavatták a régvárt, az Országos Mentőszolgálat költségén felépült korszerű, három kocsiállásos új állomást. A 3,4 millió forint költséggel kialakított új létesítmény kulcsait Fehér Miklós tanácselnök adta át a város párt-, állami és társadalmi szervei nevében dr. Vajas Károlynak, az Országos Mentőszolgálat Fő- igazgatósága ügyvezető igazgatójának. — Nagyot fejlődött a mentőszolgálat az utóbbi nyolc- kilenc évben. Az anyagi erőket úgy osztottuk el, hogy a vidéken élők ne érezzék hátrányosabb helyzetben magukat, mint a nagyvárosiak — jegyezte meg dr. Vajas Károly. Míg az ünneplők a bejárathoz vonultak, hogy tanúi legyenek a szalag átvágásának, a szolgálatvezetői szobába bejelentés érkezett, s a riasztásra már indult is a szirénázó autó egy betegért. A megye tíz állomásával éá 42 futó mentőautójával állandó URH kapcsolatot tartottak az avatás perceiben is, és akit elszólított a kötelesség, azonnal indult. Tanuló kisiparosok Megyei választmányi értekezletet tartott tegnap Szolnokon a Kisiparosok Országos Szervezete. A tanácskozás első napirendi pontjaként Varga András, a szervezet megyei titkárának helyettese, a tájékoztató, a propaganda jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos eredményekről, feladatokról beszélt. Elmondta, hogy a körzeti csoportoknál egyre rendszeresebbé válnak a politikai képzést elősegítő szemináriumok. Gyár- és üzemlátogatások során kérték a szervezet tagjait, hogy az illetékesek tájékoztassák a kisiparosokat a szakmákban használatos új anyagokról, készítményekről, technológiákról. A szolnoki körzet tagjai például látogatást szerveztek a Tisza Bútorgyárba, ahol az üzem főmérnöke tájékoztatta Szolnok megye asztalos kisiparosait az új gyártási eljárásokról. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére megyénk kisiparosai több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Egyre többen kapcsolódnak be a népfront, s más tömegszervezetek munkájába, ez nagyrészt az oktató, felvilágosító munka eredménye. A választmányi értekezlet második napirendi pontjaként Szoboszlai István megyei titkár a KIOSZ megyei vezetőségének munkájáról számolt be. Az árutermelés. a-------------------------kapcsolatok világa. Szabódva jegyezzük ide ezt a magasröptűén elméletinek tűnő, jóllehet földhözragadtan köznapi tőmondatot. S mindjárt mentegetőzve is, amiért efféle teoretikus nyilatkozatokat engedünk meg magunknak, hozzátesszük: aligha gondoltuk még végig minden vállalatnál és szövetkezetben — a népgazdaságban —, hogy mit jelent a valóság nézőpontjából vizsgálva ez a közgazdasági közhely. O rszágunkban árutermelés folyik. Az áru értékét — folytatván idejegyzett közhelyeinket a társadalmilag szükséges, korunkban pedig: a világpiaci értelemben mért társadalmilag szükséges munka határozza meg. Itt pedig egyszeriben véget is vethetünk ennek az elméleti fejtegetésnek: az árutermelés kapcsolatokat feltételező jellegét — századunk befejező harmadában — ez a világméretű mértékegység, tehát: a nemzetközi piac mértékrendszere határozza meg. S ha az olvasó szíves — és megköszönt — figyelmét sikerült eddig e gondolatsorhoz vonzanunk, most már akár abba is hagyhatjuk az elméleti alapvetést. Valóban, emlékeztethetünk néhány tényre-példára, amelyek iménti fejtegetéseink meghökkentően naprakész, sőt, millió-milliárd forintokban kifejezhető tartalmát alighanem egyszeriben igazolhatják. A példázat pedig — amit mindenki tetszése szerint újabbakkal tetézhet — arra utal, hogy az üzern^ hasztalan várja az alkatrészt. Arra továbbá, hogy az egyik textilgyárunk a készleteinek — szaknyelven szólva: úgynevezett biztonsági tartalékainak — feldolgozására, jobb híján saját konfekcionáló üzemet létesített. Még továbbá: hogy egyik gépipari vállalatunk a működéséhez, létezéséhez nélkülözhetetlen csavarok és kis tartozékok krónikus hiányát megunva, csavar- és tartozékgyártó házi üzemet rendezett be. , Ne feledjük — s ehhez kérjük az olvasó türelmét is — témánk ezúttal ez: az árutermelés — a kapcsolatok világa. Ha viszont az, akkor kár is tűnődnünk most azon, mennyibe kerül a vállalatnak — és természetesen az országnak — ez a bizonyos háztáji konfekcionálás és csavargyártás. Elégedjünk meg annyival: nagyon sokba. Ennél is fontosabb arra utalnunk, amiről példáink végeredményben szólnak: vajon végiggondolták-e nálunk mindenütt az árutermelés és a gazdasági kapcsolatbővülés logikáját? Nos, próbáljuk végiggondolni! E gondolatsor lényege: a gazdasági fejlődés szükségképp azonos a gazdasági függőség térhódításával. Szokatlan fogalom ez, első hallásra már-már riasztó is, pedig a gazdasági fejlődés természetes és szükségszerű következménye. Ami a fogalom külgazdasági összefüggéseit illeti, nyilvánvaló, hogy önmagában véve a külforga- lom aránya — amely a nemzeti jövedelem termelésének mintegy a felét már meghaladja — ezt a kölcsönös függőséget jól szemlélteti. A folyamat azonban a belgazdasági kapcsolatokban is éppen ilyen intenzitású, bár jelentősége a köztudatban még nem foglalta el a méltán megillető helyét. A hazai vállalatok-szövetkezetek kapcsolataiban az önellátás, illetve a kölcsönös függőség gazdasági, gyakorlati dialektikája egyelőre csak elméletileg világos — a valóságban kevéssé. Mit jelentenek, ha jól meggondoljuk, a Központi Bizottság október 20-i üléséről tudósító közlemény bizonyos meghatározó fogalmai? Miként értelmezzük a szelektivitás hangsúlyozását, a külgazdasági specializáció és szakosodás népgazdasági jelentőségét? Ezek a fogalmak valójában a kölcsönös vállalati függést erősítik, indokolják, sőt erősödését fejlődésünk feltételének tekintik. Nem kell különösebb eszmefuttatás annak bizonyításául, hogy a szelekció az egyik termék gyors fejlesztését és a másik megszüntetését jelenti. Márpedig a megszüntetés mozzanata önmagában is feltételezi pótlását — esetleg importból; netán egy másik vállalattól —, s ez mindenképpen a függőség, a piaci ellátás függésének bővítését jelenti. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a modern termelés nélkülözhetetlenné teszi az alkatrészek, részegységek — műszakilag milliméterre egyeztetett, szabványosított — kooperatív előállítását, ez a függőség további indoklását, Szemléltetését kínálja. Nos, a magyar gazdaság abba a korszakváltó szakaszba lépett, amikor a bezárkózás — az autarchia — sem népgazdasági, Sem vállalati méretekben nem kínál járható utat, megoldást. A gyorsuló feilesztés------— amely szándékunkban áll, a terebélyesedő és kölcsönösen erősödő gazdasági függést is jelenti, teljességgel mellőzve azt a körülményt, hogy ez is szándékunkban áll-e vagy sem, tetszik-e minden vállalatnak vagy sem. A valóság — így tanultuk — tudatunktól független. Ha nem cselekszünk mindig e törvényszerűség szerint, azt természetesen megtehetjük, csak sokat kell fizetnünk érte a világpiacon, amely szigorúan megméri minden termékünket — s megeshet, hogy e megméretéskor könnyűnek találtatunk ... T . A. A BHG Híradástechnikai Vállalat kunhe'gyesi gyáregységében telefonközpontok vezetékének forrasztásán dolgoznak. A vállalat 70 ezer ötszáz telefonvonal összteljesítményű központot szállit a Szovjetunióba. Képünkön az áramkörök elektromos vizsgálatát végzik — |a —
