Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

8

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1977. november 6.

Észtország a tizenötök szövetségében

Ha Olaszország vagy az NSZK éveken keresztül viszonylag gyors ütemű gazdasági növekedést ér el, akkor ezt „gazdasági csodának" nevezik. Amikor azonban Szovjet-Észt- ország könnyűszerrel túlteljesíti ezeket a mutatókat, ezt Nyugaton észre sem veszik.

Ez a helyzet - viszonylag könnyen megmagyarázható, de távolról sem biztos, hogy indokoltan. Észtország sikerei, annak ellenére, hogy a világ össztermelésében viszonylag szerény helyet foglal el, teljes mértékben rászolgáltak a figyelemre.

A „csodára” tett utalás csupán mosolyt váltott ki az Észt Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete munkatársainak az arcán. A kérdést ők ennél jóval prózaibb módon közelítik meg. Lajne Tulp, az intézet gazdasági kapcsolatok osztálya vezetőjének véleménye szerint a szovjet köztársaságok közül egyiknek sem sikerült volna a mai szintet elérni a tizenötök szövetségen kívül. Észtország a többi köztársasághoz hasonlóan teljes mértékben igyekezett kihasználni az össz-szövetségi munka- megosztás nyújtotta lehetőségeket.

1940-ben Észtországot egyenrangú szövetséges köztársaságként felvették a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe és már ugyanebben az évben az ipari termelés több mint 60 százalékkal emelkedett. A második világháború okozta súlyos károk ellenére a köztársaság csaknem két év alatt helyreállította korábbi ipari potenciálját, és 1950-ben már majdnem három és félszeresen meghaladta azt. Gyökeresen megváltozott a népgazdaság struktúrája, teljesen megszűnt a munkanélküliség.

Hogyan tudott megbirkózni a köztársaság a hatalmas feladatokkal, hogyan sikerült előteremteni az ehhez szükséges eszközöket?

A statisztikai adatok a következőkről tanúskodnak. 1945-ben Észtország az össz- szövetségi költségvetéstől a köztársaság évi költségvetési összegének a felével egyenlő 300 millió rubelt kapQtt. Azokban az években a szövetségi köztársaságokból Észtországba irányuló áruforgalom értéke háromszorosa volt a kivitelnek. Az elkövetkező évek során a beruházások értéke is jelentős mértékben meghaladta a Balti köztársaságokban, a Szovjetunió összlakossága tekintetében az egy főre jutó átlagos értéket.

Mivel magyarázható, hogy egyes köztársaságok több, mások kevesebb juttatásban részesültek? Ennek oka mindenekelőtt abban keresendő, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe történt belépésük idején Észtország, Litvánia és Lettország fejlettségben elmaradtak a szövetség többi tagja mögött. A szövetség pedig célul tűzte ki a tagköztársaságok gazdasági és kulturális színvonalának mielőbbi ki- egyenlítését. Ebben a helyzetben a nemzeti jövedelem újraelosztásának mechanizmusa ugyanolyan hatékonysággal működött, mint az előző évek során, amikor Közép-Ázsia. Kazahsztán és más perifériális körzetek népgazdaságának fejlesztéséről volt szó.

Az egységes szovjet gazdasági rendszerbe történő belépésével Észtország nem a többi köztársaság rovására, hanem az ország gazdaságának ésszerűbb megszervezése és annak alkotóelemeiben végrehajtott szakosítás adta lehetőségek kihasználása révén került előnyös helyzetbe.

Albert Vendelin, a területi gazdaságszervezés szakemberének véleménye szerint Észtország esetében ezek az előnyök mindenekelőtt a következőket jelentik:

1. A köztársaságban a gazdaságilag kifizetődőbb nagy teljesítményű, szakosított termelések fejlesztése került előtérbe;

2. Lehetővé vált a megtermelt áruk értékesítése mind a Szovjetunió határain belül, mind külföldön. Az Észországban előállított termékek ma már valamennyi szovjet köztársaságba és a világ 98 országába elkerülnek;

3. a Szovjetunió más körzetei és Észtország között létrejött kooperációs kapcsolatok révén lehetővé vált a külső adottságoknak megfelelő iparágak elsődleges fejlesztése. (A palán kívül Észtország nem rendelkezik ásványi kincsekkel, ezért elsősorban a feldolgozóipart fejlesztették) ;

4. a köztársaság előtt megnyílt a teljes szovjet tudományos-műszaki potenciál alkalmazásának lehetősége. (Gyakorlatilag Észtország valamennyi nagyobb üzemében alkalmazott technológia a moszkvai, a leningrádi. a kijevi, és más városok tudományos kutatóintézeteinek az eredménye.)

Néhány adat a mai észt gazdaság jellemzésére:

A köztársaságban két, ösz- szesen hárommillió kilowatt

teljesítményű palával fűtött

— energetikai óriás az elő- baltikumi és az észt hőerőmű működik. Ezek együttesen

1975-ben 16,7 milliárd kilo- watt/óra villamosenergiát — az 1940-es évhez viszonyítva nyolcvanszoros mennyiséget

— termeltek. Az egy főre jutó villamosenergia-termelés- ben Észtország olyan fejlett országokat hagyott maga mögött, mint az USA, NSZK, Japán. Észtország a Szovjetunió északnyugati részének legfontosabb energetikai bázisává nőtte k; magát.

Kohtla-Jarva városában felépült a világ első gázpala- kombinátja, mely több mint negyven féle vegyianyagot állít elő. A maarduszki vegyikombinát a Szovjetunió legjelentősebb foszfátalapú műtrágyagyártó üzeme.

Világhírűek a tallinni exkavátorok és a hagyományos észt könnyű- és élelmiszer- ipari termékek. Ezzel egyidejűleg Észtország fokozza

a behozatalát a többi köztársaságokból olyan fontos anyagokból, mint a fémáruk, folyékony fűtőanyagok, gépek, berendezések. A köztársaság árucsereforgalma ma már teljesen kiegyenlített.

Észtország mai gazdasági problémái közül talán a legfontosabb a társadalmi termelés hatékonyságának a fokozása. Időszerűségét mindenekelőtt a fokozódó munkaerőhiány adja. Ezért elsőrendű fontosságot tulajdonítanak a munkatermelékenység növelésének. Ennek eredményeként az 1976—8*0. közötti időszakra tervezett össztermelés növekedésének 90 százalékát kell biztosítani.

Olev Lugusz. a Szovjet Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete ipari osztályának vezetőjének véleménye szerint ez a gazdasági növekedés gyors ütemének megtartása mellett minden valószínűség szerint jelentős munkaerőt szabadít fel az iparból, és lehetővé teszi azok átirányítását az egyre bővülő kereskedelmi és szolgáltató hálózatba.

Nyikolaj Hitajlenko

1940. július 21-én lépett be az Észt SZSZK a Szovjetunió népeinek nagy családjába. Az észt nép örömmel üdvözölte s ünnepette meg ezt a történelmi eseményt

Tallinn új lakónegyedében, Mustamaelben gyors ütemben épülnek a 14 emeletes házak. A képen látható, készülő lakóházat az építő vállalat dolgozói ve'szik majd birtokukba az

átadás után is

Évente 2200 eszkavátort gyártanak a tallinni Telleksz nevű üzemben

Jubileumi kiállítás

Az Észt SZSZK-ban, Tallinnban kiállítást rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, mely az észt népgazdaság fejlődésének eredményeit mutatja be. (A képek kiállításon készültek.)

Kiállítási részlet a népművészek remekeiből

A sportkocsi is a fővárosi üzem terméke

A bútoripart reprezentálják a garnitúrák

Állattenyésztési bemutató

Munkasikerek az évforduló tiszteletére

A

z elmúlt évben meghirdetett össz-szövetségi szocialista munkaversenyben az Észt SZSZK előkelő helyen végzett. Tizennégy ipari üzem, vállalat, négy kolhoz és négy szovhoz nyerte el a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Komszo- mol Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa vörös vándorzászlaját.

Az idei, a jubileumi év terveinek teljesítésében szintén kitettek magukért az iparban, s a mezőgazdaságban dolgozó munkások. Az év első tíz hónapjában a terven felül 55,2 millió rubel értékű ipari terméket állítottak elő az üzemekben, a gyárakban. Jelszavuk: „Teljesítsük a

Nagy Október 60. évfordulójára az ötéves terv első két évének feladatait!” A munkaversenyben több mint nyolcezer élmunkás vett részt.

Jó ütemben haladt a jubileumi évben a köztársaság nagy beruházásainak építkezése is, köztük a kohtla- jarvai vegyiüzemé, s a tallinni palafeldolgozó kombináté.

A mezőgazdaságban dolgozók eredményei Seübék, mip.t az ipari munkásoké. Az állattenyésztés legkimagaslóbb eredménye;

elérték az idén a tehenen- kénti 3 ezer 650 kilogramm tejmennyiséget. A földekről — a kedvezőtlen időjárás ellenére — huszonkét százalékkal több termést takaríth»* tak be. mint elmúlt eV- .r.. neKtáronként több mint harminc mázsát arathattak le a gabonafélékből. A tizedik ötéves terv végéa hektáronkénti termésátlag elérj a 35 mázsát.

Ketten a több mint nyolcezer élmunkásból, Akszel Pjartel bányász, és Anna Aaber fejőnő, a Szocialista Munka Hőse