Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 5. L ____________________J M iijijm Uwűw a® 1 LruiJ OlÉ“) h-H m A z atomreaktortól a Bezosztájáig 20 éves a szovjet-magyar tudományos együttműködés A tudományos-technikai forradalom világméretű kibontakozása megkövetelte és megköveteli az országok erőinek egyesítését új műszaki és tudományos eredmények elérése, a technikai haladás meggyorsítására. Az eredmények egyszerű átadása ma már nem lenne elégséges ahhoz, hogy a technikai haladással lépést tarthassunk. Rendkívül gyorsan változnak a termelőeszközök, bővül az anyagok, technológiák köre. Az újabb tudományos technikai eredmények pedig újabb igényeket támasztanak. Ez a fejlődési szakasz az anyagi és szellemi erők olyan óriási összpontosítását követeli meg, amely meghaladja hazánk és a hasonló nagyságú országok lehetőségeit. Számunkra ezért is nagy jelentőségű, hogy húsz évvel ezelőtt aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közötti együttműködéséről szóló megállapodást. Az egyezmény tartalmáról és végrehajtásáról beszélgettünk Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesével. — Milyen témákat tartalmazott az 1957-ben aláírt megállapodás? — Az első megállapodás még nem határozott meg konkrét témákat: viszonylag szerény keretek között rögzítette az együttműködésre való készséget. Általános deklaráció volt tulajdonképpen a közös munkavégzésre, például arra, hogy úgynevezett kutatócserét folytassunk és arra, hogy eljuttassuk egymáshoz a kutató munkáról szóló tájékoztatókat. Az elmúlt évek során több olyan megállapodás lépett életbe a két akadémia között, amely részleteiben is meghatározó jellegű a közös kutatásokra és bővíti az együttműködés formáit is. Munkaterveket készítettünk ötéves időszakokra. Ezek szoros összhangban vannak a két ország népgazdasági terveivel. Közös vegyesbizottságokat alakítottunk. Közülük érdemes kiemelni a társadalomtudományi vegyesbiizott- ságot, amely egyben valamennyi társadalomtudományi téma kutatását is koordinálja. Tehát az akadémiák közös munkája mellett az egyetemeken folyó társadalomtudományi, sőt a pártintézmények keretében végrehajtott tematikai együttműködés is. Ennek a vegyesbizottságnak a szovjet elnöke a közelmúltban hazánkban járt Fedosze- jev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke, az SZMBT elnöke. A magyar tagozat elnöke Friss István akadémikus, az MTA elnökségi tagja. A vegyesbizottságok közül említést érdemel a szilárdtest fizikai, amely az utóbbi esztendőkben nagyon eredményes munkát végzett a félvezetőit, valamint a fémek felszíni tulajdonságainak vizsgálata területén. Az akadémiák együttműködésének egy másik területe a közös folyóiratok’.publikálása. Az egyik címe: Irányítás- és információelmélet, a másik egy kémiai folyóirat, a Kinetika és Katalízis, a harmadik pedig egy matematikai folyóirat: az Analízis. — Hány közös kutatásban és milyen területeken vesz részt a Ma- gyar Tudományos Akadémia?_______________ — A természettudományok területén 24 nagyobb téma szérepel a jelenlegi ötéves tervünkben. Említést érdemel ezek közül a kozmikus sugarak fizikájának tanulmányozása, a kvantumelektronika és a szilárdtest-fizika. Ez utóbbi nagy témakör több kisebb egységre osztódik. Hiszen a közös kutatási programban az erős mágneses terek, a mágneses és ferroelektromos kristályok vizsgálata is szerepel ugyanúgy, mint a kristályok mágneses struktúrájának vizsgálatához szükséges korellációs módszer kidolgozása és a szennyeződések viselkedésének vizsgálata a fémekben és az ötvözetekben. Más területeken is folynak közös kutatások: a plazmafizikában és a nagy hőmérsékletű kémia területén, a petrolkémiában és talajjavításban. A körülbelül 15 társadalomtudományi kutatásról szóló megállapodás a marxista—leninista filozófia több kérdésével foglalkozik. Szerepel a kutatásokban a tudományos technikai forradalom társadalmi, gazdasági, ideológiai problémája, az állam és a jog fejlődésének törvényszerűsége. A két akadémia közös programja foglalkozik a szocialista világrend- szer fejlődésének törvényszerűségeivel, és a szocialista országok gazdasági integrációjával is. Természetesen nem öncélúan, hanem munkájukat a szocialista országokéval összehangolva. Közösen vizsgálják a két akadémia tudósai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását a magyar irodalomra. — Az akadémiák intézeteiben végzett kutatásoknak milyen gyakor- lati jelentősége van a természettudományok és a társadalomtudományok területén? — Vegyük példának az atomfizikát. Hogy ma Magyarországon van egy szakértő gárda, amely képes arra, hogy fölépítsen és üzemeltessen egy atomerőművet Pakson, az annak köszönhető, hogy tudósaink nagy részét az elmúlt években a Szovjetunióban képezték ki. Egy másik példa: szovjet segítséggel készült el a Központi Fizikai Kutató Intézetben ma is működő atomreaktorunk, amelyhez a nyersanyagot is a Szovjetunióból kapjuk. Az Az üveg művészete A régészek csodálnivalóan szép ékszereket találtak egy- egy többezer éves asszír vagy egyiptomi sírban. Ezek aranya gyakran természetes drágaköveket fogott közre, de már több ezer éve rájött az ember, hogy maga is olvaszthat egyszerű anyagokból — többek között szódából, mész- ből és homokból — szép színű üvegeket, amelyek jól illenek az ékszerekbe a ritka drágakövek helyett. Az időszámításunk kezdetét megelőző évezredben Alexandriában olyan művészi üvegipar fejlődött ki, amely termékeivel az egész ókori világot ellátta. Ennek üveganyaga sokféle színben ragyogott, de nem volt átlátszó. Kisméretű, kézzel formált balzsamtartó edények, csiszolt ékkőutánzatok készültek belőle. Amikor kialakult az üvegfúvás művészete, már állt a római birodalom. Ez időben találták fel a majdnem színtelen, majdnem átlátszó üveget, amelyegész hazai atomenergia bázistechnika létrehozásában, megalapozásában nagy jelentőségű volt a szovjet—magyar együttműködés. Maradjunk még a fizikánál. Nagy jelentőségű — és ez a magyar—szovjet közös kutatások eredménye — az úgynevezett ioninplantációs technikának a bevezetése. Azt jelenti, hogy nagy energiájú sugárzás, vagy más források segítségével, különféle ionokat „ültetnek” be fémekbe. Ezáltal a fémek mesterséges vezetőképességét lehet szabályozni. Ennek rendkívüli jelentősége van például a félvezetők kifejlesztésében és továbbfejlesztésében. A harmadik nagy gyakorlati jelentőségű kutatási terület a lézerkutatás. Ma már nálunk is vannak lézerek, a gyakorlatban is alkalmazzák őket. A kutatások automatizálásához szükséges egységes rendszer, a CAMAC is szovjet és magyar szakemberek együttes munkája. Ez a megoldás — a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Novoszibirszki Számítástechnikai Intézet munkája — olyan sikeres, hogy a tudományos akadémiák elnökeinek értekezletén ezt a CAMAC rendszert ajánlották valamennyi szocialista ország tudományos intézeteiben folyó kutatások automatizálási rendszere alapjául. Ha a gyakorlati példákat soroljuk, ne feledkezzünk meg a mezőgazdaságról sem, hiszen a sokat emlegetett krasznodari Bezosztaja búza meghonosodása hazánkban a két ország mezőgazdasági kutató intézeteinek kimagasló eredménye. A vetésterületről betakarított búza mennyiségének évről évre való növekedése a Bezosztájának és a hazai intézetekben tovább nemesített jobb változatainak köszönhető. Mi inkább a kukorica nemesítésével, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés agrotechnikai módszereivel és a baromfitenyésztésben elért eredményeinkkel büszkélkedhetünk. Ezeket a kölcsönösség elve alapján a Szovjetunióban is hasznosítják. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk — sikerrel. Csillag Sándor bői a kisebb használati tárgyak tömege készült. De voltak a rómaiaknak üvegtükreik és nagyítóüvegeik is, sőt itt-ott már ablakokat is üvegeztek. A római birodalom bukása után sok ismeret feledésbe merült. A szép színű üveg iránti érdeklődés megvan a ma emberében is. Ma is divat a csiszolt, a fényt erősen színeire bontó, átlátszó ólomüveg dísztágy, amelynek anyagában 30 százaléknál több ólomoxid van. A szóhasználat ezeket tévesen ólomkristálynak nevezi, holott nem kristályok, hanem ólomüveg tárgyak. Európában több országban Az energiatermelés mindenesei a turbinák, azok az erőgépek, amelyek valamilyen mozgást végző közeg energiáját lapátszerkezet segítségével forgó mozgásra alakítják ót. A közeg szerint víz-, gőz- és gázturbinákat különböztetünk meg. A vízturbina őse a vízimalom kereke, a gőz- és gázturbinák működése pedig a szélkerékéhez hasonló. Tengely körül elforgatható keréken egyenletesen elosztott sugárirányú lapátok vannak felerősítve, ezek veszik át a hajtóközeg energiáját. A gázturbina folyékony fűtőanyag, az olaj elégetése közben kelétkező, nagy hőfokú égéstermékeket vagy a levegő hőenergiáját alakítja át — munkává. Turbinagyártással több szocialista országban foglalkoznak. Hazánkban a Láng Gépgyár állít elő gőzturbinákat. Csehszlovákiában a Brno-i Műszaki Művek különböző típusú gőz- és gázturbinákat gyárt. Az üzem legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. Képünkön egy szovjet exportra gyártott gázturbinát szerelnek a Brno-i gyárban. A gomba nagyvadak eledele Német vadászoknak az észak-németországi, valamint a Fekete-erdő védett területein végzett megfigyelései szerint, a dámvadak, szarvasok és őzek előszeretettel fogyasztják a különböző gombákat. A gomba nemcsak ínyenc eledel, de tápértékénél fogva az állatok értékes takarmánya. Német vadászok szerint a dámvad megeszi többek között a gesztenyegombát, az őzek és szarvasok a vargányát. Többízben vették észre az említett területeken, hogy mindhárom nagyvad a sampinyon gombát jóízűen lak- mározza. A vadászok jelenlegi megfigyeléseit egyébként a századforduló idejéből származó vadászújságok hírei is megerősítik. Ezekben olyan utalások olvashatók, hogy a szarvas és a dámvad nagy étvággyal hajol le a tinoru gombáért. A mérges gombákat nem eszik meg a vadak. Ugyanakkor a cikkírók felhívják a figyelmet, hogy a biztonság okáért azért szarvastehénből kifejt tejet gyermekeknek ne adjanak. állítanak elő művészi kivitelű ólomüveg díszeket. Franciaországban* és Csehszlovákia után Európa-, sőt világszerte legnagyobb exportőre Lengyelország. Évente sok tonna csiszolt ólomüveg jut el a külföldi vevőkhöz, de a tárgyak a hazai piacon is keresettek. Az egyik legnagyobb gyár, a Julia Üvegművek Szklarska Poréban (Délnyugat Lengyelország), amely 1842 óta üzemel. A csiszolt ólomüveg tárgyak gyártásában a műveletek nagy részét nem lehet gépesíteni, még mindig az emberi kezek adják meg a tárgy végső formáját. Képünkön a Julia Uvegművek egyik színes ólomüveg darabja, Hol tart az érsebészet? A sebészek a legutóbbi évtizedekig nem mertek komolyabban hozzányúlni az erekhez, a sebészet fejlődésével azonban létrejött egy külön szakterület: az érsebészet. Kialakulását elsősorban a pontos diagnózist lehetővé tevő röntgenvizsgálat, az angiográfia tette lehetővé: a vizsgálandó érszakaszba sugárelnyelő kontrasztanyagot fecskendeznek, amely a beadás után készített felvételeken az érpálya legapróbb részleteit is megmutatja. Ily módon kideríthető, hogy a vérkeringés folyamatosságát tágulat vagy szűkület, esetleg elzáródás akadályozza-e, sőt ezek pontos helye is szem elé kerül. Ma már sok beteg életét mentik meg érműtétekkel. A felnyitott erekből eltávolítható a keringést akadályozó vérrög, az erek kóros kiöb- lösödéseit, esetleg az elzáródott érszakaszokat kiiktatják, a hiányt pedig megfelelő méretű emberi érrel pótolják. De arra is van lehetőség, hogy a beteg erek egyes szakaszait szövetbarát műanyag érprotézisekkel helyettesítsék. A- szervezet ezeket nemcsak hogy befogadja, hanem teljesen magába is olvasztja, falát élő szövettel bürkolja és apró lyukacsain keresztül a belsejébe nőve élő helhár- tyát képez. Az érsebészet fontos célja: a vérrögök elleni küzdelem, amely sokszor közvetlenül életmentő beavatkozást jelent. Ha az érben — máig sem mindig tisztázott ok miatt —: a vér kis mennyisége megalvad, trom- bus keletkezik, egyrészt lehetetlenné teszi a test bizonyos területének a vérellátását, másrészt állandó veszélyt jelent, hogy a keringés sodrása folytán leválik a vérrög és vándorol (embó- lus). A legnagyobb veszélyt a szív üregében lapuló vér- alvadék jelenti, mert egy hevesebb szívdobogásra egyenesen az artériás keringésbe jut és pillanatok alatt kiköthet az agyban, vesében, végtagokban, a beleket tápláló erekben, vagy magában a szívizomzat ereiben. Agy- és szívembólia esetén még ma sem lehet sebészeti eszközökkel segíteni, a tüdő- vagy a hasi erek elzáródása esetén azonban segít a megfelelő műtét. A végtagok ereinek az embó- lusát pedig újabban műanyag katéterrel „takarítják ki”. A hajlékony műanyag katéter végén felfújható gumiballon van. Egy vastagabb éren bevezetik a katétert, messze felnyomják az érbe, úgy, hogy az elcsúszik az embólus mellett. Ezután felfújják a ballont, amely a katéter visszahúzásakor maga előtt tolja az embólust. A combon bevezetett katéter segítségével így akár a bokáig is végigtisztítjáR az ereket. Űjabban amerikai sebészek már a nyaki erekhez is hozzá mertek nyúlni. Képünk egy szerencsésen felgyógyult beteget mutat be a George Washington Egyetemen végzett műtét után, akinek a nyakából úgy operáltak ki egy eret, hogy testhőmérsékletét 20 C fokra csökkentették a műtét közben. Korábban megbénult végtagjait már tudja mozgatni, és állapota napról napra javuk
