Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 5. L ____________________J M iijijm Uwűw a® 1 LruiJ OlÉ“) h-H m A z atomreaktortól a Bezosztájáig 20 éves a szovjet-magyar tudományos együttműködés A tudományos-technikai forradalom világméretű ki­bontakozása megkövetelte és megköveteli az országok erő­inek egyesítését új műszaki és tudományos eredmények elérése, a technikai haladás meggyorsítására. Az eredmé­nyek egyszerű átadása ma már nem lenne elégséges ah­hoz, hogy a technikai hala­dással lépést tarthassunk. Rendkívül gyorsan változnak a termelőeszközök, bővül az anyagok, technológiák köre. Az újabb tudományos tech­nikai eredmények pedig újabb igényeket támaszta­nak. Ez a fejlődési szakasz az anyagi és szellemi erők olyan óriási összpontosítását követeli meg, amely megha­ladja hazánk és a hasonló nagyságú országok lehetősé­geit. Számunkra ezért is nagy jelentőségű, hogy húsz évvel ezelőtt aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közötti együtt­működéséről szóló megálla­podást. Az egyezmény tartal­máról és végrehajtásáról be­szélgettünk Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettesével. — Milyen témákat tartalmazott az 1957-ben aláírt megállapodás? — Az első megállapodás még nem határozott meg konkrét témákat: viszonylag szerény keretek között rög­zítette az együttműködésre való készséget. Általános deklaráció volt tulajdonkép­pen a közös munkavégzésre, például arra, hogy úgyneve­zett kutatócserét folytassunk és arra, hogy eljuttassuk egy­máshoz a kutató munkáról szóló tájékoztatókat. Az elmúlt évek során több olyan megállapodás lépett életbe a két akadémia között, amely részleteiben is meg­határozó jellegű a közös ku­tatásokra és bővíti az együtt­működés formáit is. Munka­terveket készítettünk ötéves időszakokra. Ezek szoros összhangban vannak a két ország népgazdasági tervei­vel. Közös vegyesbizottságo­kat alakítottunk. Közülük érdemes kiemelni a társada­lomtudományi vegyesbiizott- ságot, amely egyben vala­mennyi társadalomtudományi téma kutatását is koordinál­ja. Tehát az akadémiák kö­zös munkája mellett az egye­temeken folyó társadalomtu­dományi, sőt a pártintézmé­nyek keretében végrehajtott tematikai együttműködés is. Ennek a vegyesbizottságnak a szovjet elnöke a közelmúlt­ban hazánkban járt Fedosze- jev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke, az SZMBT elnöke. A magyar tagozat elnöke Friss István akadémikus, az MTA elnökségi tagja. A vegyesbi­zottságok közül említést ér­demel a szilárdtest fizikai, amely az utóbbi esztendők­ben nagyon eredményes munkát végzett a félvezetőit, valamint a fémek felszíni tu­lajdonságainak vizsgálata te­rületén. Az akadémiák együttmű­ködésének egy másik terüle­te a közös folyóiratok’.publi­kálása. Az egyik címe: Irá­nyítás- és információelmélet, a másik egy kémiai folyóirat, a Kinetika és Katalízis, a harmadik pedig egy matema­tikai folyóirat: az Analízis. — Hány közös kuta­tásban és milyen terü­leteken vesz részt a Ma- gyar Tudományos Aka­démia?_______________ — A természettudományok területén 24 nagyobb téma szérepel a jelenlegi ötéves tervünkben. Említést érde­mel ezek közül a kozmikus sugarak fizikájának tanul­mányozása, a kvantumelek­tronika és a szilárdtest-fizi­ka. Ez utóbbi nagy témakör több kisebb egységre osz­tódik. Hiszen a közös kuta­tási programban az erős mágneses terek, a mágneses és ferroelektromos kristályok vizsgálata is szerepel ugyan­úgy, mint a kristályok mág­neses struktúrájának vizsgá­latához szükséges korellációs módszer kidolgozása és a szennyeződések viselkedésé­nek vizsgálata a fémekben és az ötvözetekben. Más te­rületeken is folynak közös kutatások: a plazmafizikában és a nagy hőmérsékletű ké­mia területén, a petrolkémiá­ban és talajjavításban. A körülbelül 15 társada­lomtudományi kutatásról szó­ló megállapodás a marxis­ta—leninista filozófia több kérdésével foglalkozik. Sze­repel a kutatásokban a tudo­mányos technikai forradalom társadalmi, gazdasági, ideo­lógiai problémája, az állam és a jog fejlődésének tör­vényszerűsége. A két akadé­mia közös programja foglal­kozik a szocialista világrend- szer fejlődésének törvénysze­rűségeivel, és a szocialista országok gazdasági integrá­ciójával is. Természetesen nem öncélúan, hanem mun­kájukat a szocialista orszá­gokéval összehangolva. Kö­zösen vizsgálják a két aka­démia tudósai a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatását a magyar irodalomra. — Az akadémiák in­tézeteiben végzett kuta­tásoknak milyen gyakor- lati jelentősége van a természettudományok és a társadalomtudományok területén? — Vegyük példának az atomfizikát. Hogy ma Ma­gyarországon van egy szak­értő gárda, amely képes ar­ra, hogy fölépítsen és üze­meltessen egy atomerőművet Pakson, az annak köszönhető, hogy tudósaink nagy részét az elmúlt években a Szovjet­unióban képezték ki. Egy másik példa: szovjet segítség­gel készült el a Központi Fi­zikai Kutató Intézetben ma is működő atomreaktorunk, amelyhez a nyersanyagot is a Szovjetunióból kapjuk. Az Az üveg művészete A régészek csodálnivalóan szép ékszereket találtak egy- egy többezer éves asszír vagy egyiptomi sírban. Ezek ara­nya gyakran természetes drá­gaköveket fogott közre, de már több ezer éve rájött az ember, hogy maga is olvaszt­hat egyszerű anyagokból — többek között szódából, mész- ből és homokból — szép szí­nű üvegeket, amelyek jól il­lenek az ékszerekbe a ritka drágakövek helyett. Az időszámításunk kezde­tét megelőző évezredben Ale­xandriában olyan művészi üvegipar fejlődött ki, amely termékeivel az egész ókori világot ellátta. Ennek üveg­anyaga sokféle színben ra­gyogott, de nem volt átlát­szó. Kisméretű, kézzel for­mált balzsamtartó edények, csiszolt ékkőutánzatok ké­szültek belőle. Amikor kiala­kult az üvegfúvás művésze­te, már állt a római biroda­lom. Ez időben találták fel a majdnem színtelen, majd­nem átlátszó üveget, amely­egész hazai atomenergia bá­zistechnika létrehozásában, megalapozásában nagy jelen­tőségű volt a szovjet—ma­gyar együttműködés. Marad­junk még a fizikánál. Nagy jelentőségű — és ez a ma­gyar—szovjet közös kutatá­sok eredménye — az úgyne­vezett ioninplantációs tech­nikának a bevezetése. Azt je­lenti, hogy nagy energiájú sugárzás, vagy más források segítségével, különféle iono­kat „ültetnek” be fémekbe. Ezáltal a fémek mesterséges vezetőképességét lehet sza­bályozni. Ennek rendkívüli jelentősége van például a félvezetők kifejlesztésében és továbbfejlesztésében. A har­madik nagy gyakorlati jelen­tőségű kutatási terület a lé­zerkutatás. Ma már nálunk is vannak lézerek, a gyakor­latban is alkalmazzák őket. A kutatások automatizálásá­hoz szükséges egységes rend­szer, a CAMAC is szovjet és magyar szakemberek együt­tes munkája. Ez a megoldás — a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Novoszibirszki Számítástechnikai Intézet munkája — olyan sikeres, hogy a tudományos akadémi­ák elnökeinek értekezletén ezt a CAMAC rendszert aján­lották valamennyi szocialis­ta ország tudományos inté­zeteiben folyó kutatások au­tomatizálási rendszere alap­jául. Ha a gyakorlati példá­kat soroljuk, ne feledkezzünk meg a mezőgazdaságról sem, hiszen a sokat emlegetett krasznodari Bezosztaja búza meghonosodása hazánkban a két ország mezőgazdasági ku­tató intézeteinek kimagasló eredménye. A vetésterületről betakarított búza mennyisé­gének évről évre való növe­kedése a Bezosztájának és a hazai intézetekben tovább nemesített jobb változatainak köszönhető. Mi inkább a ku­korica nemesítésével, a gyü­mölcs- és a zöldségtermesz­tés agrotechnikai módszerei­vel és a baromfitenyésztés­ben elért eredményeinkkel büszkélkedhetünk. Ezeket a kölcsönösség elve alapján a Szovjetunióban is hasznosít­ják. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk — sikerrel. Csillag Sándor bői a kisebb használati tár­gyak tömege készült. De vol­tak a rómaiaknak üvegtük­reik és nagyítóüvegeik is, sőt itt-ott már ablakokat is üve­geztek. A római birodalom bukása után sok ismeret fe­ledésbe merült. A szép színű üveg iránti érdeklődés megvan a ma em­berében is. Ma is divat a csi­szolt, a fényt erősen színeire bontó, átlátszó ólomüveg dísztágy, amelynek anyagá­ban 30 százaléknál több ólomoxid van. A szóhaszná­lat ezeket tévesen ólomkris­tálynak nevezi, holott nem kristályok, hanem ólomüveg tárgyak. Európában több országban Az energiatermelés mindenesei a turbi­nák, azok az erőgépek, amelyek valami­lyen mozgást végző közeg energiáját la­pátszerkezet segítségével forgó mozgásra alakítják ót. A közeg szerint víz-, gőz- és gázturbinákat különböztetünk meg. A vízturbina őse a vízimalom kereke, a gőz- és gázturbinák működése pedig a szél­kerékéhez hasonló. Tengely körül elforgat­ható keréken egyenletesen elosztott sugár­irányú lapátok vannak felerősítve, ezek veszik át a hajtóközeg energiáját. A gáz­turbina folyékony fűtőanyag, az olaj elé­getése közben kelétkező, nagy hőfokú égés­termékeket vagy a levegő hőenergiáját ala­kítja át — munkává. Turbinagyártással több szocialista or­szágban foglalkoznak. Hazánkban a Láng Gépgyár állít elő gőzturbinákat. Csehszlo­vákiában a Brno-i Műszaki Művek külön­böző típusú gőz- és gázturbinákat gyárt. Az üzem legnagyobb megrendelője a Szov­jetunió. Képünkön egy szovjet exportra gyártott gázturbinát szerelnek a Brno-i gyárban. A gomba nagyvadak eledele Német vadászoknak az észak-németországi, vala­mint a Fekete-erdő védett területein végzett megfigye­lései szerint, a dámvadak, szarvasok és őzek előszere­tettel fogyasztják a külön­böző gombákat. A gomba nemcsak ínyenc eledel, de tápértékénél fogva az álla­tok értékes takarmánya. Né­met vadászok szerint a dám­vad megeszi többek között a gesztenyegombát, az őzek és szarvasok a vargányát. Többízben vették észre az említett területeken, hogy mindhárom nagyvad a sam­pinyon gombát jóízűen lak- mározza. A vadászok jelenlegi meg­figyeléseit egyébként a szá­zadforduló idejéből szárma­zó vadászújságok hírei is megerősítik. Ezekben olyan utalások olvashatók, hogy a szarvas és a dámvad nagy étvággyal hajol le a tinoru gombáért. A mérges gombá­kat nem eszik meg a vadak. Ugyanakkor a cikkírók fel­hívják a figyelmet, hogy a biztonság okáért azért szarvastehénből kifejt tejet gyermekeknek ne adjanak. állítanak elő művészi kivite­lű ólomüveg díszeket. Fran­ciaországban* és Csehszlová­kia után Európa-, sőt világ­szerte legnagyobb exportőre Lengyelország. Évente sok tonna csiszolt ólomüveg jut el a külföldi vevőkhöz, de a tárgyak a hazai piacon is ke­resettek. Az egyik legnagyobb gyár, a Julia Üvegművek Szklarska Poréban (Délnyu­gat Lengyelország), amely 1842 óta üzemel. A csiszolt ólomüveg tárgyak gyártásá­ban a műveletek nagy részét nem lehet gépesíteni, még mindig az emberi kezek ad­ják meg a tárgy végső for­máját. Képünkön a Julia Uvegművek egyik színes ólomüveg darabja, Hol tart az érsebészet? A sebészek a legutóbbi évtizedekig nem mertek ko­molyabban hozzányúlni az erekhez, a sebészet fejlődé­sével azonban létrejött egy külön szakterület: az érse­bészet. Kialakulását elsősor­ban a pontos diagnózist le­hetővé tevő röntgenvizsgá­lat, az angiográfia tette lehe­tővé: a vizsgálandó érsza­kaszba sugárelnyelő kont­rasztanyagot fecskendeznek, amely a beadás után készí­tett felvételeken az érpálya legapróbb részleteit is meg­mutatja. Ily módon kiderít­hető, hogy a vérkeringés folyamatosságát tágulat vagy szűkület, esetleg elzá­ródás akadályozza-e, sőt ezek pontos helye is szem elé kerül. Ma már sok beteg életét mentik meg érműtétekkel. A felnyitott erekből eltávolít­ható a keringést akadályozó vérrög, az erek kóros kiöb- lösödéseit, esetleg az elzá­ródott érszakaszokat kiik­tatják, a hiányt pedig meg­felelő méretű emberi érrel pótolják. De arra is van le­hetőség, hogy a beteg erek egyes szakaszait szövetba­rát műanyag érprotézisek­kel helyettesítsék. A- szer­vezet ezeket nemcsak hogy befogadja, hanem teljesen magába is olvasztja, falát élő szövettel bürkolja és apró lyukacsain keresztül a belsejébe nőve élő helhár- tyát képez. Az érsebészet fontos cél­ja: a vérrögök elleni küzde­lem, amely sokszor közvet­lenül életmentő beavatko­zást jelent. Ha az érben — máig sem mindig tisztá­zott ok miatt —: a vér kis mennyisége megalvad, trom- bus keletkezik, egyrészt le­hetetlenné teszi a test bizo­nyos területének a vérellá­tását, másrészt állandó ve­szélyt jelent, hogy a kerin­gés sodrása folytán leválik a vérrög és vándorol (embó- lus). A legnagyobb veszélyt a szív üregében lapuló vér- alvadék jelenti, mert egy hevesebb szívdobogásra egyenesen az artériás ke­ringésbe jut és pillanatok alatt kiköthet az agyban, ve­sében, végtagokban, a bele­ket tápláló erekben, vagy magában a szívizomzat erei­ben. Agy- és szívembólia esetén még ma sem lehet se­bészeti eszközökkel segíte­ni, a tüdő- vagy a hasi erek elzáródása esetén azonban segít a megfelelő műtét. A végtagok ereinek az embó- lusát pedig újabban mű­anyag katéterrel „takarítják ki”. A hajlékony műanyag katéter végén felfújható gu­miballon van. Egy vasta­gabb éren bevezetik a katé­tert, messze felnyomják az érbe, úgy, hogy az elcsúszik az embólus mellett. Ezután felfújják a ballont, amely a katéter visszahúzásakor ma­ga előtt tolja az embólust. A combon bevezetett katé­ter segítségével így akár a bokáig is végigtisztítjáR az ereket. Űjabban amerikai sebé­szek már a nyaki erekhez is hozzá mertek nyúlni. Ké­pünk egy szerencsésen fel­gyógyult beteget mutat be a George Washington Egyete­men végzett műtét után, akinek a nyakából úgy ope­ráltak ki egy eret, hogy testhőmérsékletét 20 C fok­ra csökkentették a műtét közben. Korábban megbé­nult végtagjait már tudja mozgatni, és állapota nap­ról napra javuk

Next

/
Thumbnails
Contents