Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-04 / 260. szám
1977. november 4. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtárgyalta a Minisztertanács Évi 4 milliárd forint egyéni védőeszközökre adottságok, arányok, összefüggések Magyarország tervezési-gazdasági körzetei A Minisztertanács tegnapi ülésén megállapította, hogy az utóbbi másfél évtizedben javult a dolgozók ellátása egyéni védőfelszereléssel, védő- és munkaruhával. A kutatás, a gyártás és a forgalmazás fejlődése nyomán a dolgozók jelentős része a célnak jobban megfelelő eszközöket, védő- és munkaruhákat kapott. Köny- nyítette a beszerzést, hogy e termékek forgalmazására megfelelő kereskedelmi vállalatokat jelöltek ki. A vállalati kollektív szerződések, munkavédelmi szabályzatok reálisabbá tették az igények felmérését és azok kielégítését. A népgazdaság évente mintegy 4 milliárd forintot fordít egyéni védőeszközökre. E nagy összegből körülbelül ezerféle cikket szereznek be három- és fél millió dolgozó számára. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete az elmúlt öt évben 200 féle eszköz kutatásával foglalkozott. A Minisztertanács az eredmények elismerésével egyidejűleg megállapította, hogy sokhelyütt még mindig nem követelik meg az egyéni védőeszközök használatát, nem kielégítő a nevelő, felvilágosító munka, gyakran tapasztalható fegyelmezetlenség. A kutatásra, gyártásra fordított jelentős összegek ellenére a védőeszközök egy része korszerűtlen. Sok a jogos kifogás a védőeszközök nem kielégítő minőségé-tartóssága miatt is. Egyes felszerelések használata kényelmetlen. Mivel a gyártó vállalatok nem eléggé érdekeltek e cikkek előállításában, egyik-másik felszerelés nehezen vagy egyáltalán nem szerezhető be. A hagyományos munkaruhák nem mérettartóak, zsugorodásuk jóval nagyobb a megengedettnél. A védőeszközöket, védő- és munkaruhákat körülbelül A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat a Tisza Szállóba hívta vendégségbe megyében élő nyugdíjasait. Az idős emberek közül ötvennél többen jelentek meg a találkozón, ahol a vállalat pályakezdő fiatal dolgozói is köszöntötték őket, virággal, ajándékokkal. Ebéd után a családias száz vállalat és szövetkezeti melléküzemág állítja elő, ezért munkájuk összehangolása nehéz. Gyakori jelenség, hogy a vállalatok a védőeszközök beszerzésekor nem kérik ki szakemberek véleményét, így nem mindig a célnak megfelelő cikkeket vásárolják. A műszaki, gazdasági vezetők, termelésirányítók nem mindenütt követelik meg az egyéni védőeszközök használatát, sok helyütt azok karbantartását, tárolását sem oldották meg. A kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére a Minisztertanács intézkedésekre hívta fel az illetékes szerveket. Határozatában kimondta, hogy egyéni védőeszközöket csak szabvány szerinti minőségben szabad előállítani és forgalomba hozni. Nem szabványosított, illetve importból beszerzett védőeszközöket a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet jóváhagyásával szabad csak gyártani, illetve forgalomba hozni, ezek követelményeit a minősítésre kijelölt intézetek határozzák meg. A minisztereknek — a szakszervezetek és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel együttműködve — intézkedniük kell, hogy ágazatukban megfelelő mennyiségben és minőségben gyártsanak védőeszközöket. Az Országos Anyag- és Árhivatal a kiemelt életvédelmi eszközök szállítási kötelezettségét biztosítja. A minisztereknek arról is gondoskodniok kell, hogy a vállalatok időben megrendeljék és beszerezzék a szükséges védőeszközöket és ellenőrizzék azok használatát. A Minisztertanács felkérte a SZOT-ot, hogy segítse, koordinálja és ellenőrizze az említett feladatok végrehajtását. hangulatban hasznos tapasztalatcserére került sor a két generáció képviselői között, majd a Beloiannisz úti iskola úttörői a 60. évfordulóra összeállított műsorukkal kedveskedtek, a vállalat vezetői pedig kilenc aktív dolgozójuknak átadták a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Egészségnevelési hónap 0 megelőzés alapja az egészséges életmód Ünnepélyes megnyitó Törökszentmiklóson Tegnap délelőtt Török-« szentmiklóson, a városi tanács Egyesített Gyógyító Megelőző Intézetének IV. emeleti előadótermében Kó- ródi Antalné, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelent egészségügyi dolgozókat, aktívákat. Ezután dr. Büky Anikó megyei egészségnevelési főorvos elmondta, hogy a fogászati és testápolási hónap — amelyet minden év novemberében a megye más-más városában nyitnak meg ünnepélyesen — nem lehet kampányfeladat. — Államunk jelentős anyagi hozzájárulással gondoskodik az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételeiről. A mi feladatunk, hogy egészséges életmódra neveljük az embereket, mert ez a betegségek megelőzésének alapja. Szeretnénk elérni, hogy mindenki részt vegyen a rendszeres szűrővizsgálatokon, egészségügyi ellenőrzéseken. A megelőzés jelentősége különösen az ifjúság körében nagy jelentőségű — mondotta. Ezt követően dr. Tóth Pál docens, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának mb tanszékvezetője tartott előadást. — A mai fiatal medikus már alig találkozik diftériá- val. Régen hogy rettegtünk a gyermekbénulástól, sokszor asszisztáltunk tuber- kulotikus agyhártyagyulladásban haldokló gyermek mellett... Ezek a betegségek ma már rossz emlékek. Helyükbe a fogszuvasodás lépett. A háromévesek 50 százalékánál, az általános iskolás korúak 90 százalékánál fennáll, pedig nem szükségszerű! Sajnos, ez táplálkozási betegség! Lehet és kell is ellene tenni hangsúlyozta dr. Tóth Pál. Az érdekes előadást követő szünetben az áfész korszerű fog- és .testápolási szerekből készített kiállítását és a helyi termelőszövetkezetek zöldség-gyümölcs bemutatóját tekintették meg a jelenlevők. Befejezésül színes filmet vetítettek a fogak fejlődéséről, használatáról és ápolásáról. — re — Az. élet nem tiszteli a köz- igazgatási határokat. Ami persze nem azt a következtetést sugallja, hogv ezek a határok fölöslegesek, hanem a különböző területrészek közötti együttműködés növekvő fontosságára figyelmeztet. A vasút már régóta nagy területeket fog át egy- egy igazgatóságával, így formálódik a víz-, az energia- gazdálkodás és szolgáltatás szervezete, észrevétlenül lépik át a megyehatárokat a gáz- és olajszállító csővezetékek, s ezt teszi majd a Duna—Tisza csatorna. Szükségszerű út Csupán utalás erejű példáink is érzékeltetik: a gazdasági fejlődés szükségszerű útként jelöli meg a tervezésigazdasági körzetek kialakítását. így teremtődik lehetőség a kiegyensúlyozott haladásra, az egyes területrészek közötti indokolatlan különbségek fokozatos fölszámolására. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről szóló törvény 15. paragrafusa kimondja, „a termelőerők fejlesztése segítse a területek természeti, gazdasági és társadalmi adottságainak hatékony hasznosítását, a népgazdaság fő céljaival összhangban álló fejlődést.” Hat tervezési-gazdasági körzet foglalja magába a fővárost és a tizenkilnec megyét. A körzetek között — szinte minden tekintetben — nagyok a különbségek. Ezek egy része indokolt, mert éppen a sajátosságok tükrözője, a különbségek másik része viszont fölszámolandó, mert a korábbi, egyenetlen haladás következménye. Tényekre hivatkozva: minden száz ipari foglalkoztatottból hetvennégyen a nehéziparban keresik kenyerüket az északmagyarországi körzetben, a Dél-Alföldön ugyanakkor csak harmincnyolcán. Amiből helytelen lenne az a következtetés: azt kell fejleszteni, ami hiányzik. A Dél- Alföld vezeti ugyanis a búza- és a kukorica vetésterülete alapján összeállított országos listát. Az egy hektárra jutó termésátlagok — 1976-ban — szintén itt voltak a legnagyobbak. Eltérés és egyezőség Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata „kiegyensúlyozott fejlesztést” szab meg a területrészeknél, ami alatt nem valami mechanikus egyet ide, e«vet oda — tízmilliót ide, tízmilliót oda, ide is, oda is új nagyüzemet — értendő. Gazdasági lehetőségeinkkel összhangban teremtődnek meg a fedezeti források a cselekvéshez úgy, hogy mindenütt a fejlesztés intenzív módszerei kerüljenek előtérbe. Amit részletezőbben így fogalmazhatunk meg: a már meglevő ipartelepek teljesítőképességét kell bővíteni, szükség szerint rekonstrukcióval korszerűsíteni, s csak kivételként új ipari termelőegységeket létrehozni, a mezőgazdasági termelésben az eddigieknél jobban szükséges alkalmazkodni a területi adottságokhoz, s elengedhetetlen a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek területi kapcsolatainak erősítése; a lakosság alapellátásában területileg kiegyenlítettebb színvonalat kell kialakítani. Az egyes körzeteket vizsgálva az eltérés és egyezőség sokféle jelét lelhetjük fel. Kiegyenlítettségre mutat például, hogy szinte teljesen azonos az egy pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma mind a hat körzetben. Az érem másik oldala: míg Dél-Dunántúlon 1976-ban az orvosi körzetekből 5,4 százalék volt betöltetlen, az északmagyarországi, az északalföldi, körzetben egyaránt 9,5 százalék. R teendők megosztása A kérdés, miként hatnak e különböző tényezők a regionális tervezésben? Egyebek között úgy, hogy tudatos köz- pdnti döntések — az infrastruktúra, azaz a háttérágazatok átgondoltabb fejlesztése — következtében némileg apad a népesség városokba áramlása. Ilymódon enyhülnek a túl gyors népességnövekedés okozta ellátási gondok a városokban. Ugyancsak tudatos, s a regionális adottságokat mérlegelő döntés nyomán az ipari centrumokra — egyben az ország legj'elentősebb városaira — koncentrálódik az állami lakásépítés 85 százaléka. Döntő része van a központi elhatározásoknak abban is, hogy például az északalföldi körzetben meggyorsul az öntözőrendszerek kiépítése, a Dél-Dunántúlon átalakul a foglalkoztatás szerkezete: a mezőgazdasági munkaerő- igény erőteljesen apad, megnő viszont a gépipar súlya. Megosztott, központi és helyi döntésekhez kapcsolt teendők sorozatával kell tehát szembenézni a regionális tervezésben. A vízkészletek további szennyeződésének megakadályozásához például elengedhetetlen — az ötödik ötéves tervben — napi 850 ezer köbméter szennyvíztisztító kapacitás kiépítése. Talán le sem kell írni, a szeny- nyezett víz végkép nem tiszteli a közigazgatási és a körzeti határokat, a szennyezéstől egészen távol okozhat — okoz is! — súlyos gondokat. A döntés központi, a hozzávaló pénz jórésze szintén, ám keveset ér, ha helyben késedelmes a munka, s ha az egyes körzetekben presztízs alapon egyezkednek a szomszédokkal ... Ma már vannak figyelmet érdemlő eredmények a regionális tervezésben. A kiegyensúlyozottságra törekvést mutatja. hogy a tervezési-gazdasági körzetek adatait ösz- szevetve, tavaly az egy lakosra jutó kommunális beruházások értékének különbözősége kisebb volt, mint a negyedik ötéves tervben átlagosan. 1976-ban az összes beruházásból nagyjából azonos arányban, 15—17 százalékkal részesedtek a kommunális ágazatok valamennyi körzetben, míg korábban hatnyolc százalékos különbségeket ’s tapasztalhattunk. Két korosztály találkozott i Cserkeszőlőn új artézi kutat fúrnak a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei. A kutat egy hónapon belül bekötik a község vízhálózatába Neve: Forradalom évfordulója TÖBB MINT KÉTEZER EMBER KEZEMUNKÁJA Ma délelőtt 10 órakor avatják Szolnokon a József Attila úton felépült Forradalom évfordulója elnevezésű parkot. A 12 ezer négyzetméHetek óta, reggeltől estig találkozhattunk melegítőbe, munkaruhába öltözött nőkkel, férfiakkal, idősebbekkel, fiatalokkal a József Attila úti lakótelep épülettömbjeit körülvevő területeken: építették a jubileumi parkot. A szolnoki munkahelyek és iskolák többsége csatlakozott a városi tanács felhívásához, és építették a játszó-, pihenő övezetet. Legtöbben a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskolából, a megyei tanácstól és a Fürst Sándor laktanyából jöttek társadalmi munkára. A Tiszamenti Vegyiművek munkásai készítették és szerelték fel a játszótér berendezéseinek hatvan százalékát, a Volán 7. sz. Vállalat teherhuszonhét dolgozója, tanulója 9022 órát dolgozott társadalmi munkában. Munkájuk értéke mintegy 800 ezer forint. autói ezer köbméter földet és humuszt szállítottak, a Lenin Termelőszövetkezetből, ők is ingyen adták az értékes földet. A Városi Tanács Űtfenntartó Üzemének Vosztok 1. és Gagarin Szocialista Brigádja mindvégig irányította, segítette a munkásokat. A vállalatok, intézmények, a szocialista brigádok nevét őrzi a napló, munkájuk gyümölcsét élvezheti majd több ezer kisgyerek, nyugdíjas és felnőtt. Egy város ösz- szefogásából egy városrész szépült meg, ahol kulturált környezetben töltik majd szabad idejüket a környék lakói. — t. sz. e. — TÖBB MINT KÉTEZER EMBER KEZEMUNKÁJA tér területű játszótér, pihe- park és zöld terület értéke 1 millió 800 ezer forint. A város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek kétezerB történelmi fejlődés jegyei Egy-egy nagy területegység persze mindenkor megőrzi — s kell is, hogy megőrizze — sajátos arculatát. Tavaly az északmagyarországi körzetben 11, az északdunántúliban 21 várost, a Dél-Alföldön 231, a Dél-Dunántúlon 887 községet számolhattunk össze. Már ez sokat mond arról, miként hatnak a történelmi fejlődés jegyei a tervekre, teendőkre. ■ A regionális tervezés eredményei nem lebecsülhetitek, de még kezdetiek. Legfőbb haszna a tervezés e formájának már most érzékelhető; megvilágítja az érdekek sorrendjét, s elemzéssel mutatja ki, mi érdemel s miért, elsőbbséget. Társadalmi-Gazdasági kapcsolataink egyre bonyolultabbá válnak, egyre nagyobb a jelentősége tehát a körzeteken belüli közigazgatási egységek, s a körzetek összehangolt, az össztársadalmi érdekeket érvényre juttató fejlődésének. M. O.
