Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
1977. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ A kunszentmártoni Vörös Csillog Ruhaipari Szövetkezet dolgozói ebben az évben 195 ezer férfinadrágot készítenek bérmunkában NSZK-exportra. Munkájukat megkönnyítik azok az automata varrógépek, melyek nemrég kerültek az üzembe. Képünkön Molnár Erzsébet alsó- és felső anyagtovábbító*, fotócellás automatagéppeí dolgozik. lendületben a Tolbuchin Ts* A továbblépéshez megteremtették az alapokat ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK (4.) Bevételek és kiadások * *“ Az alattyáni—j ászteleki Tolbuchin Tsz „sohasem ette meg a holnapot”. Mindig úgy gazdálkodtak;, hogy mind a népgazdaság, mind a tagság igényének eleget tettek. A továbbfejlődéshez minden évben megteremtették az alapokat. Az ötödik ötéves terv 3—4 százalékos termésnövekedést irányzott elő, ezzel szemben a Tolbuchin Tsz tavaly hat százalékkal, az idén pedig hét százalékkal növelte a termelését. Eltűnt a gyalogmunkás Az utóbbi két-három évben nagyarányú változások mentek végbe a különböző termelési ágazatokban, így a növénytermesztésben. __ Új, mod.ern gépsorokat alkalmaztak • a kukorica és a cukorrépa termesztésében. Teljesen gépesítették őket, a búzatermesztéssel egyetemben. Vannak a termelőszövetkezetnek John Deere, K— 700-as és a 150 lóerős traktorai is. Az ország még kevés helyén használják szénabetakarításra a Big Balért, itt szinte csak ezzel gyűjtik be a téli szálastakarmányt. A zömében ősgyep helyére három év alatt mintegy 350 hektár intenzív legelőt telepítettek, így jelentős terület szabadult fel az ipari növények termesztésére. Az eredmények olyan kedvezőek, hogy az elkövetkező négy esztendőben újabb 300 hektáron telepítenek füvet, s a felszabaduló földterületen olajos magvakat és más úgynevezett „pénzes” növényeket termesztenek majd. A korábbi 10—12 helyett ma 4—5 növénykultúrával foglalkoznak, így lehetőség nyílott az üzemen belüli magas fokú specializálódásra és a teljes gépesítésre. Ma már az alattyáni—jászteleki Tolbuchin Tsz-ben nincs egyetlen gyalogmunkás sem. Három mázsa hatóanyag Ebben az évben új búzafajták termesztésére tértek át. Néhány leromlott fajta helyett most Jubilejnaja 50-et, Libelullát, jugoszláv búzát és martonvásárit vetettek. Idén 44 mázsát takarítottak be hektáronként, a következő aratáskor azonban szeretnék elérni az 50 mázsát. Pedig a vetésszerkezet miatt bizonyos hátrányokkal is meg kell küzdeniük, így például sok a kukoricájuk, ami nem a legjobb előveteménye a búzának. Ez a hátrány is jelent néhány mázsás csökkenést. Ellensúlyozásul hektáronként 280—300 kilogramm vegyes hatóanyag műtrágyát használnak, a tsz vezetői szerint még így is takarékosan bánnak vele. Sok szikes, mélyfekvésű talajon kell gazdálkodniuk. Javításukhoz felhasználják azt a nagy mennyiségű szervestrágyát, ami az üzemrészekben felhalmozódik. A jászteleki határban gyakori „vendég” az ár- és belvíz. Ebben az esztendőben háromszor „lépett ki” a Zagyva a szántókra. Ki kellett nyitni a zsilipeket, nehogy a falut öntse el a folyó árja. Ilyen körülmények között csak hatékony és erős gépekkel lehet dolgozni. A nehéz traktorokkal épp ezért állandóan kettős műszakban szántanak. A nehézségek ellenére a szocialista brigádok vállalták és teljesítették, hogy október 25-re befejezik az ősziek vetését. Gyakorlatilag a szántással is végezték november harmadik hetére. Gond azért akad bőven, hisz a kukorica húsz százalékát elvitte a belvíz, ennek ellenére azért sikerült 55 mázsát betakarítaniuk egy-egy hektárról. Legjobbnak a korai érésidejű fajták bizonyultak, mert a későn érők nagy része elfagyott. Ezenkívül az is gond, hogy a vetőmag-választék kukoricából eléggé szűkös. A cukorrépa is csak 350 mázsa körül adott hektáronként, de így is igen jövedelmező. A napraforgót idén még csak felerészben vetették sűrű sorosan, jövőre már az egészet így vetik, ugyanis ez a módszer sokkal gazdagabb termést eredményez. Egyébként ez a növény a leginkább megkívánja á nagy figyelmet, a pontos munkát, de szépen is fizet a ráfordított gondosságért. Az alattyáni—jászteleki tsz- tagok ebben az évben száz vagon paradicsomot és 25 vagon paprikát szüreteltek le és adták át a fogyasztóknak illetve a feldolgozó üzemeknek. A kora őszi fagy itt is okozott némi kárt, pedig a munka gyorsításához az éjjeli őrtől az elnökig mindenki legalább három napot dolgozott a betakarításban. Még így is másfél millió forint veszett oda, de a kertészet adta, amit elvártak tőle. Terveik szerint jövőre ugyanr csak termesztenek paprikát és paradicsomot, hiszen jól ismerik a zöldségfélék "termesztésének népgazdasági jelentőségét. Húsz százalékkal több tej Jelentős szarvasmarha-állománnyal rendelkezik a tsz. Kísérleteznek magyar-tarka és lapálymarhák keresztezésével, és az eredmény máris szembeötlő, hiszen húsz százalékkal emelkedett a gazdaságban a tejtermelés. (Szépséghibája csupán az, hogy rendkívül alacsony volt a megelőző évi tej hozam.) Mindez besegít Jászberény élelmezési problémái- nák megoldásába, de jut belőle a fővárosba, Budapestre is. Már van két szaktelepük, és most érkezett egy szarvasmarhatenyésztő szakmérnök is. Beléptek a BOSCOÖP borjúnevelési rendszerbe, így jelentősen csökkentették a borjúelhullást, ezzel a módszerrel rövidül a szoptatási idő. Sertéstartásuk hagyományos, évente 4500 darabot adnak át belőle, ugyanennyit a háztáji _ is nyújt. Ugyancsak számottevő a szárnyasállat-tartás a Tolbuchin Tsz-ben. Jelentős beruházásokat valósítottak meg összesen 25 millió forint értékben. Van miből építkezniük, mert a tervezett 120 milliós termelési értéket 10 millióval szárnyalják túl. Az előző évhez képest nyolc százalékkal termeltek többet, ami a tervezettnél négy és fél százalékkal magasabb. — Éppen most jövök, nekik hoztam enni. Jöjjenek, előbb megmutatom „a proletárteheneimet”, ezekkel már címfotó is voltam a Kis- tenyésztők lapjában. Hat liter tejet adnak naponta. Fogalmam sincs, hogyan fejheti valaki a nyulakat. Benézünk, hát a kecskéivel dicsekszik Kőszegi Mihály nyugdíjas, egykori jászberényi traktoros. Bennünket viszont csak a nyulak érdekelnek. — Ök is itt vannak! Tessék, megnézhetik. Alig férünk be a fészerszerű ólba, ahol aztán a gazda nekivetkőzik — a fotózáshoz. A bak folyton le-leugrik előle, de Mihály bácsit ez egy cseppet sem zavarja. Közben még beszélgetni is ráér. — Gyermekkorom óta csinálom én ezt. Akkoriban csak úgy juthatott a magamfajta ember néhanapján egy kis húshoz, ha a ház körül nyulat tartott. A szakcsoportba 1964-ben léptem be, én vagyok a nyolcadik alapítótag — mondja nem kis büszkeséggel, még egy kicsit ki is húzza magát. Most is 19 anyanyulat tartok, ha megfialnak, kecsketejjel pótolok az etetésüknél. A takarmány nem kerül sókba, mert a nyuszik már megkeresték egy kis földnek az árát, ahol megterem a lucerna. Így nekem egy kiló nyúlhús előállítására 6—7 forintot kell kiadnom. Ha kíváncsi, megmondom azt is, hogy évente 27 ezer forintot számolok utánuk, tiszta jövedelemnek! No, ez azért nem pontos. Nem a számok miatt, hanem mert Kőszegi Mihály nem Ha azt kérdezzük mennyibe kerül az áru, a szolgáltatás, a fogyasztói árra gondolunk. Pedig az is jogos kérdés, hogy mennyibe kerül az áru, a szolgáltatás a népgazdaságnak. Az egyik többe kerül, mint amennyit a fogyasztó fizet érte. Erre az állam ráfizet. A másik viszont kevesebbe kerül és ezen az állam nyer. Ha a lakosság által tavaly vásárolt összes áruk és szolgáltatások értékét 100-nak vesszük, akkor állami támogatásban részesült 37 százaléka, forgalmiadó terhelte 33 százalékát, a további 30 százalék pedig a költségvetéssel nem került közvetlen kapcsolatba, nem csökkentette és nem is növelte az állami jövedelmeket. Az árpolitika általában tudatosan téríti el a fogyasztói árakat értéküktől, hogy ösztönözze, vagy visszafogja a fogyasztást. De ettől függetlenül is évről-évre növekszik az ártámogatások összege, illetve csökken a forgalmi adóé. Azért, mivel az állam a növekvő termelési költségek, és import áremelkedések egy részét magára vállalja és nem hárítja át a fogyasztókra. A legnagyobb összegű ártámogatást, 15 milliárd 281 millió forintot az élelmiszerek kapták 1976-ban. Ezt követte a személyszállítás, (10 milliárd 211 millióval), majd a kommunális szolgáltatások, (a távfűtés, a víz, a csatorna, a gázellátás 2 milliárd 588 millióval), és a tüzelőanyagok, (2 mililiárd 41 millióval). A forgalmi adó listán az élvezeti cikkek vezetnek, az ezen a címen elért állami bevételek összege csaknem any- nyi (15 milliárd 48 millió forint), mint az élelmiszerek dotációja. Majd a vegyes iparcikkek következnek, (5523 millióval, illetve a ruházat (3 milliárd 875 millió számolja a munkája bérét, a magatermelte takarmány árát és az épület elhasználódását, amiben a tapsifülesek vannak. A 27 ezer forint így a tiszta árbevételnek felel meg, ami egy nyugdíjasnak igen szép summa. — Van ezekkel baj is, kérem, — magyaráz a gazda. Az átvétel nem mindig pontos, és ha megpakolják a kocsit, a többi nyulat ott hagyják a tulajdonos nyakán. Hiábavaló az egész munka, a várakozás. Mindig csak délben lehet leadni, ami nekem nem gond, de nem minden nyúltenyésztő nyugdíjas, mint én, — érvel Mihály bácsi és bizony, igaza van. — Ha már eljöttek Rómába, nézzék meg a pápát is — invitál bennünket a nyuszik gazdája. Odabenn a lakásban aztán előkerülnek a fakult és megsárgult, valamint a legújabb oklevelek. Az első még 1927-ből való, de ’32-es és ”33-as évjáratúak is vannak. A legújabbat ebben az évben kapta Kőszegi Mihály — akit a ’30-as években az oklevelein úrnak, a mostaniakon kistenyésztőnek titulálnak. Egy másik nyúlállományt is szerethénk megnézni. Rövid tanakodás után aztán elindulunk, hátha találunk valakit Szőllősi Lajoséknál. Szerencsére a nyulak gazdájának az apja éppen otthon volt, a „pótmama” szerepében unokájára vigvázott. A nyugdíjas pénzügyőr előbb szabódott, hogy nem az övé a nyúl, ő csak besegít a fiának. Talán a korábbi mesterségének a kétkedése él még benne, mintha bizalforinttal). Jelentős állami bevételek származnak továbbá a személygépkocsi, illetve a benzin értékesítéséből. Érdemes azt is közelebbről szemügyre venni, hogy milyen az áreltérítés mértéke, az ártámogatás, illetve a forgalmi adó termékcsoportonkénti százalékos aránya. Termékenként, szolgáltatásonként eltérő, a nagyobb „szóródás” a dotációnál tapasztalható. A városi közlekedésre például igaz a mondás, hogy egyet fizet és hármat kap! A dotáció ugyanis csaknem 300 százalékos. — Vagyis az utasok által fizetett minden egyes forinthoz az állam még 3 forintot hozzáad. A vasúti személyszállítás dotációja „csak” 170 Százalékos. Az ivóvíz- és csatornadíjak a termelési és fenntartási költségeknek csupán az egyharmadát fedezik. A lakbéremelés ellenére az állami lakások üzemeltetési és fenntartási költségeinek még a felét sem viselik a bérlők. A beruházási költségek pedig — a használatbavételi díjat leszámítva — az államot terhelik. A fogyasztói áremeléseket követően még mindig 20 százalékos ártámogatásra szorul a hús é's a cukor, 66 százalékos dotációban részesül a tej és a tejtermék. A kenyér 41, a péksütemény 18, a liszt és a tésztafélék 14 százalékos ártámogatást igényelnek. Az élelmiszerek ártámogatásának Százalékos kulcsai ugyan nem meghökkentően magasak, de a tömeges és rendszeres fogyasztás révén a sok kicsi sokra megy. A különböző termékekre kirótt forgalmi adó mértéke minden esetben 100 százalék alatt marad. A szeszesitalok értékesítése révén az állam átlagosan 50 százalékos adóbevételhez jut. Az alkohol- tartalmú italok megadóztatásával összesen csaknem 12 milliárd forint áramlik a költségvetésbe. A dohányjövedék adója több, mint 2,5 mattan lenne velünk szemben. Aztán mégis végigvezet bennünket az ólakon, ahol igen korszerűen helyezték el az állományt. A modern, rácsos ketrecekben sokszínű süldőnyulak ágaskodnak. Közben megoldódik Szőllősi Lajos nyelve is. — Eleinte nagyon nehezen boldogultunk a nyulakkal. A mixomatózis rettentő nagy kárt tud tenni az állatokban. Ezt a betegséget a szúnyogok terjesztik, ezért csak úgy lehet megvédeni a nyulat tőle, ha az ember teljesen elzárja a külvilágtól. A fiam három éve építette ezt" az istállót, de ide még a bolha is nehezen jutna be. Drága volt, ám azóta már megtérült az épület költsége, s ezután már lehet számolni, hogy mennyi jött a nyálból. Sokféle nyúl van, a fajtiszták tartása itt nem gazdaságos. Amit mi hizlalunk, sokkal jobb eredményt ad, mintha valamilyen mostani felkapott fajtát tartanánk. Meg az is igaz, hogy ugyanannyiért veszik át ezt, mint a fehérszőrű nyulakat. Most tizenkét anya fial, és évente 300 fimilliárd forint bevételt eredményez. Tavaly az állami költség- vetés összes forgalmi adó bevétele 27,4 milliárd forint volt, a fogyasztói ártámogatásokra fordított összes kiadás pedig 36,1 milliárd. Tavaly volt először a különböző dotációk és elvonások egyenlege passzív, vagyis 1976-ban az áreltérítések végeredményeként nem növekedtek, hanem csökkentek az állami bevételek, méghozzá jelentős összeggel, 9,3 milliárd forinttal. Gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételei szigorúbbak lettek. A cserearány romlásban kifejeződő fokozott külpiaci nyomás, az intenzív fejlesztés, a magas gazdasági fejlettség küszöbének átlépése, az eszközigényesség és a tőkehiány fokozódó ellentmondásának feloldása, mind-mind a gazdasági hatékonyság növelését igényli. A gazdaságirányítás teljes eszköztárát — így az árpolitikát is — jól kell alkalmazni, hogy korszerűsödjék a termelés szerkezete, hogy ésszerűbb legyen a termelés erőforrásainak (a munkaerő, a gépek, az anyagoknak) a hasznosítása, hogy javuljon a beruházások hatásfoka. Egy régi orosz közmondás szerint az árat az isten alakítja. Nálunk sokan úgy gondolják, hogy az állam az ármindenható. Ez legfeljebb olyan értelemben igaz, ha hozzátesszük: az állam mi vagyunk! Mi: termelő és fogyasztó állampolgárok, akik munkánkkal, a műszaki-gazdasági színvonal és a történelem formálói vagyunk. Bár az árindexre külső tényezők is hatnak, a meghatározó mégis a hazai munka Színvonala és hatékonysága. Kovács József (Folytatása következik) ókára számítunk. Annyi már bejött a nyúltenyésztésből, hogy vehettünk földet is, ahol a takarmány megterem. A pénzünket megtaláljuk a nyúlászattal. Azt szokták mondani, hogy anyánként ezer forint tiszta jövedelem számolható. Én megvallom őszintén, ha 1500 forintot mond valaki, akkor sem hazudott. Megvan ebben a pénz, a bajokkal együtt. Mert az is igaz, hogy rossz az ellátás. Se táp, se gyógyszer! Ha meg van, akkor az nagyon poros, ami csak árt a nyulaknak. Ezzel aztán nem értett egyet a kísérőnk, Kelemen Józsefné, a mezőtúri Áfész áruforgalmi előadója. Szerinte nagyon sokat tesznek a nyúltenyésztésért, mert mindig igyekeznek a gyógyszert és a tápot is beszerezni, s a tagok ezt kedvezményesen kapják mee. Meglehet, hogy neki is igaza van, mert a mezőtúri szakcsoport tavaly két és fél vagon nyulat adott át, a törökszentmiklósi BOV-nak, ami több mint tízezer tapsifülesnek felel meg. Avar László A. L. Tapsifüles hozománya Több mint kedvtelés
