Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Táblák. „Tizenhat éven aluliaktól nem vásárolunk” — „A női kabátok felvétele szünetel” — „Dohányozni tilos!” Minden mást lehet, legalábbis eladásra kínálni a becsüsnek.

— Sajnálom. Eldeformálódott, kitaposott, piszkos bélésű cipőt nem tudok átvenni. Ki veszi ezt meg? ... Asszonyom, ezért az átalakított irhabundáért nem tudunk készpénzzel fizetni, ha gondolja, esetleg bizománybán itt hagyhatja. Ha elkel, értesítjük ... Sajnálom, személyiigazolvány nélkül nem lehet. Ne bontsa ki, fel sem becsülhetem.

Ördöngős ügyességgel forgatja, mustrálja, hajtogatja, szelektálja a kabátokat, pulóvereket, szoknyákat, nadrágokat, táskákat a becsüs, Kovács Pálné. Olykor egy villanásnyi időre megáll a kéz a levegőben, mintha pergő filmet állóképpé dermesz- tenének. Egy pillanat alatt dönt: kell vagy nem. Kopott, agyonmosott — nem. Divatjamúlt miniszoknya, szűk nadrág, fekete, kék öltöny, krombikabát, városi bunda — nem. Mert nem lesz vevője az üzletben. Tapasztalatból tudja, nyolc évig eladó volt. S legtöbbször az, aki kopott áruját dicsérve vitatkozik, kardoskodik, olykor sérteget, kiskirálynak titulálva a következetesen rábeszélhetetlen becsüst — egy ajtóval odébb az üzletben a legfinnyásabb, legigényesebb vevő. Ott nagyon is jogosnak tartja, hogy végtére is csak eladható árut vehetnek. A kereslet és kínálat meghatározó törvénye a bizományiban éppúgy érvényes, mint más üzletben.

Ebben a hónapban (és nincs még vége) 1.2 millió

Mindennap megtelnek a polcok pulóverekkel, kabátokkal, öltönyökkel s a legkülönbözőbb műszaki cikkekkel

forintok fizetett ki a pénztáros a becsüs által felbecsült és vásárolt áruért. Naponta átlagban 300 holmit vesznek át (de a háromszorosát forgatják, mustrálják) a sícipőtől a grillsütőig, a nyelvlecke-lemezekig karóráig, a mi- nivizorig, a kávéskészletig.

„Kinőtte a gyerek ... Rossz vétel volt ez a bunda, előnytelen, kövér vagyok benne... A régi kacatokat kiszorítják az újak ... Ajándékba kaptam, kicsi (nagy) lett... öreg vagyok mit kezdjek ezzel az arcmasszírozó micsodával. Jobban tették volna a gyerekek, ha előbb megkérdeznek ... Amikor megvettem, tetszett. Aztán rájöttem: itt szűk, ott bő...” A több mint három és félmillió forintos készlet ötven százaléka az effajta meggondolásokból eladott holmikból áll össze. Holmik? A szolnoki Bizományi Áruház műszaki részlegén a különböző műveletek sokaságára képes robotgépektől a legmárkásabb kazettás magnókig, filmvfelvevő- kig minden kapható. Még kvarcóra is, ami egyelőre a szolnoki üzletekben nincs. Valóban megmosolyogni való volt a kérdésem: hogy a szegények boltja-e a bizományi?

— Nézze meg a méregdrága keleti perzsaszőnyegeket, az elefántcsont-figurákat, a bőr bárszekrényt, a neobarokk garnitúrát, a rézvázákat, a valódi bőr tevenyergeket. A kuriózumokat keresők boltja a bizományi és azoké, akik olcsón, praktikusan akarnak vásárolni, — mondták a vevők, eladók és megerősítette az üzletvezető, Kovács Károlyné.

Azon a napon, amikor a bizományiban figyeltem, kérdezősködtem, nem egyszer hallottam érdeklődőket: „Van egy biedermaier szalongar- niturám régi és kopott, de a fája jó még. Megvásárolják? A válasz mindenkor így hangzott: „Készítsenek róla fotót, a pesti központunkat minden ajánlat érdekli. Ma a régiségek kultuszában nincs eladhatatlan antik darab.”

És a modernebbek?

— Ha jó állapotban van, jöhet. Fénykép, pontos cím, s péntekenként a helyszínen szemügyre vesszük, felbecsüljük. A jövőben talán a szállítással is bővíthetjük ezt a szolgáltatást — fűzte hozzá Pataki Istvánná, becsüs.

Ha jó állapotban van a bútor, ha működik bármilyen masina, ha nem szitává kopott és nem régimódi a ruha, a bizományi vevő rá. Ugyanis ez az üzlet sem a kacatok boltja, hanem a használható használt cikkek, olcsó áruk, régiségek és kuriózumok áruháza.

K. K.

Elégedett ember

Úgy mondják, sose volt „pénzes szakma" a tüdő- gyógyászat: jobbára csak a szegényeket sanyargatta a tüdőt is kiköhögtető tbc. Hivatásszeretet vitte az embert erre a pályára. És dr. Terbe Ferenc főorvos szerint ez a szakma megőrizte tisztaságát -, itt ma sem divat a „bélelt bori- ték” adása.

— Sőt, a legrászorultabb betegeinket segélyben részesítjük, mert az állam erre külön pénzt juttat. De aki igazán szereti munkáját, annál nem sziámit, hogy kap-e a betegtől borítékot, úgymond’ hálapénzt, vagy semt

Ezek után meglep, amikor azt mondja, hogy ő mégis véletlenül lett tüdő- gyógyász. Körzeti orvos akart lenni. Csakhogy akkoriban rendelet tiltotta, hogy friss diplomás orvos ’ ilyen állást betölthessen. Amikor megkérdezték tőle, mi az elképzelése, hol szeretne elhelyezkedni, annyit válaszolt: „ott, ahol legalább egy szobát kaphatok, mert nős vagyok”. És a miskolci tüdőkórházban éppen volt egy üres szoba. „Ott megtudtam, mit jelent tüdőgyógyásznak lenni. Az országban akkor épült ki a gondozói hálózat, rengeteg volt a fertőző beteg. Láttam a mérhetetlen szenved dést, amit ezeknek a betegeknek át kellett élniök. Miskolcon dőlt el az életem: ott határoztam el, hogy tüdőgyógyász leszek, és minden erőmmel azért fogok dolgozni, hogy ezt a betegséget amennyire lehet, visz- szaszorítsuk. Hálás vagyok ma is az első tanítómesteremnek, meg a kórház többi orvosának, ápolónőjének. Az intézet kapott egy lakást, és azt nekem adták, mondván, hogy a feleségem szülés előtt áll, nem jó, hogy a szobánk ajtaja arra a folyosóra nyílik, ahol a fertőző betegek járnak. Tudja, mit jelentett 1960-ban lakást kapni? Nagyon nagy megbecsülést .,

Ügy is eldőlt ott a jövője, hogy ott vált kommunistává. Bár középiskolás korától vállalt sokféle megbízatást az iskolai DISZ- titkárságtól az egyetemi kollégiumi „igazgatóságig”,

mégis a párttagság előisko- láját a kórházban végezte el. Hogyan lett a tiszafüredi tüdőgondozó főorvosa? Ügy, hogy a kórházi gyakorlat után itt kínáltak neki állást, lakást. „Akkor, 1962- ben 850 beteget vettem át, kétharmaduk Koch-pozdtív fertőzött volt. Arra büszke vagyok, hogy ma mindösz- sze 82 nyilvántartott betegünk van, és közülük csak kettő a • fertőző. Munkánk azért akad, egyéb idült tüdőbetegségeket gyógyítunk.” Hogyan lett az egészségügyi pártalapszervezet titkára? Ügy, hogy amikor 1970-ben létrejött Tiszafüreden az alapszervezet, társai őt tartották a legalkalmasabbnak.

— Azt kérdi, mit tartunk most különösen fontosnak a pártmunkánkban? Hát például mindent megteszünk azért, hogy sikeres legyen a politikai oktatás. Két tanfolyamunkon negyvenhármán tanulnak. Munkánk természeténél fogva sok emberrel találkozunk, rengeteg információt kapunk, sokféle véleményt hallunk. És sok kérdés is elhangzik egy orvosi rendelőben. Azokra érdemlegesen válaszolni, a téves nézetekkel vitatkozni csak politikailag művelt, naprakész információval rendelkező ember tud.

— Foglalkoznak etikai kérdésekkel is?

— Ezt nem kerülhetjük

meg. Bár nálunk kirívó eset nem történt, van olyan főorvosunk, akivel azért kellett elbeszélgetnünk,

mert különbséget tett beteg és beteg között. Egy másik kollegánkat — ő már nincs Tiszafüreden — leszereltettük a munkásőrségtől, mert

magatartása miatt nem tartottuk méltónak arra, hogy a testület tagja legyen.

— ön szerint van tekintélye az egészségügyi dolgozók körében pártalapszerve- zetüknek?

— Igen. Nyolc munkahelyen százhetven egészségügyi dolgozó tevékenykedik itt a nagyközségben. És bár párttagjaink száma mindössze huszonhat, közös véleményünk, hogy nekünk az egész szolgálatért vállalni kell a felelősséget. Ezért nincs olyan év, hogy taggyűlésen ne értékelnénk szakmai munkánkat. A tekintélyhez tartozik, hogy nem hagyunk nyitott kérdést, mindegyikre rövid időn belül választ ad alapszervezetünk vezetősége.

Szóba kerül kapcsolatuk a helyi tanáccsal. Mint eredményt könyveli el, a közös munka eredményét, hogy Tiszafüreden a körzeti orvosi állások évek óta be vannak töltve, s hogy most közösen a központi orvosi ügyelet létrehozásán fáradoznak. Az ő javaslatukra gyorsította meg a tanács az orvoslakások karbantartását, felújítását. És közös gond, hogy nincs elegendő szakorvos a településen.

— Elégedett ember?

— Igen, természetesen nem szeretnék soha önelégült lenni.

— Anyagilag is?

— Miért ne? Én főorvos vagyok, a feleségem az egyik gyógyszertár vezetője. Volt kocsim, de eladtuk, amikor családi ház építéshez kezdtünk, természetesen OTP-segítséggel. Van egy kis Bervám, azzal közleke- dek. Tudja, itt túl nagyok a távolságok. Aztán lassan megnőnek a lányaink is, Enikő az idén érettségizik, Tünde elsős gimnazista. Engem megbecsülnek, 'tagja vagyok a járási párt-végrehajtóbizottságnak. Kell ennél több?

Varga Viktória

Fejlett jogi gondolkodás, szilárd törvényesség

írta: dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze

tevékenység- ■Z állami ben a jogalkalmazásnak nagy a szerepe. A jogi munka eredményessége és hatékonysága viszont nagy mértékben függ a jogalkalmazók politikai és szakmai képzettségétől, mert tudásuk színvonala a jogesetek helyes jogpolitikai megítélésére közvetlen hatást gyakorol. Nagyon fontos az is, hogy a jogalkalmazók gondolkodás- módja azonosuljon a jogpolitikai irányelvekben meghatározott követelményekkel, mert a belső meggyőződésen alapuló jogi tevékenység közvetlenül segíti társadalompolitikai céljaink megvalósítását.

A jogpolitikai elvekkel való egyetértés, és a jogszabályoknak azokkal összhangban történő végrehajtása, a jog és a politika kapcsolatának marxista—leninista értelmezése jelenti azt a helyes jogi gondolkodásmódot,

amely — más tényezőkkel együtt — biztosítja a szocialista törvényesség megvalósulását is. Néha, egyes helyeken még ma is találkozunk olyanokkal, akik elismerik, hogy a jogi munka egyszersmind politikai tevékenység, de ezt olykor a jog érvényesülésének rovására emlegetik. Szem elől tévesztik, hogy a politika és a jog szocialista társadalmi rendszerünkben nem leihet ellentétes, a jogászi és a politikai munka nem állítható egymással szembe. Az ilyen nézeteket vallókat meg kell győznünk, hogy a jogászi gondolkodás akkor jogi, ha politikus, a jogászi munka pedig akkor politikus, ha a jogszabályokat jól és következetesen hajtjuk végre. Figyelembe kell vénünk, hogy a jog nem automatikusan, halnem emberi közreműködéssel, a jogalkalmazó szervek útján fejti ki hatását. Ebben a folyamatban jelenik meg a jogi gondolkodás, mint olyan tényező, amely döntően meghatározza, hogy a jogszabályok alkalmazása megfelelően szolgálja-e a gazdasági, társadalmi rendet, vagyis társadalmi rendeltetésének megfelelően funkcionál-e vagy sem.

Szocialista államunk mindig fontosnak tartotta a szocialista törvényesség érvényesülését, és a jövőben is erre következetesen törekszik, mindenkitől megköveteli az egész nép érdekeit kifejező törvények megtartását, és védi a törvények szerint élő állampolgárok biztonságát, biztosítja jogaik gyakorlását. A törvényesség érvényesülése természetesen nem jelenti azt, hogy ezen a területen már nincs tennivalónk, mint ahogyan erre a parlamenti beszámolómban részletesen ki is tértem. A törvényességet tovább kell szilárdítanunk, s arra kell

törekednünk, hogy a jogalkalmazói munka az állandóan fejlődő szocialista társadalmi viszonyokat erősítse. Természetesen az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek munkájában is van még javítanivaló. Az ügyészi tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy minden területen érzékenyebben kell reagálnunk az előforduló hibákra, a törvénysértésekre. Ezért a már említett jogi gondolkodás fejlesztése a szocialista törvényesség szilárdítását szolgálja. Különös jelentősége van a fejlett jogi gondolkodásnak az olyan kérdések megítélésénél, amelyeket a jogot alkalmazó személy mérlegelése alapján, belső meggyőződése szerint dönthet el. Az ilyen döntésekben is azonban a jogpolitikai elveknek és a szocialista törvényesség minden lényeges szempontjának tükröződnie kell.

■ .x . tegjai i°- R társadalom gi gondoi.

kodását — a jogászokét és nemjogászokét egyaránt — sokféle hatás befolyásolja, alakítja. EL sősorban a jogászok feladata, hogy a jogi ismereteket terjesszék és fogadtassák el azokat a közvéleménnyel, mert az segíti az állami, a gazdálkodási és az állam- polgári fegyelem szilárdítását is. Tapasztaljuk, hogy főleg a gazdálkodás körében a vállalati és szövetkezeti csoportérdek a gondolkodásban rejlő eltérések miatt nem mindig esik egybe a népgazdasági érdekkel. Egyes helyeken nagyon erős a kísértés arra, hogy ilyen esetben a vállalat, vagy szövetkezet a csoportérdeket helyezze előtérbe. A jogászoknak jelentős feladatuk ilyenkor, hogy biztosítsák a helyes álláspont kialakítását jogi eszközökkel.

Tapasztaljuk azt is, hogy egyes gazdálkodó szervek arra próbálják felhasználni a jogot, hogy felelősségüket elhárítsák. Egy konkrét esetben a Lakásfenntartó Szövetkezet szavatossági igényből eredően 8 millió forint megfizetése iránti keresetet nyújtott be a lakásokat tervező és kivitelező vállalatok ellen a bírósághoz, mert a szövetkezet által fenntartott közel 300 lakás termofor kéményei életveszélyesekké váltak és azok kijavítási költségeit a vétlen, zömmel kisfizetésű 466 családnak kellett volna fedeznie. A perben mind a felperes, mind az alperesek a saját csoportérdeküket képviselték egymással szemben. Az alperesi vállalatok jogi gondolkodásukban csak azt tartották szem előtt, hogy a kijavítás költségeit hogyan háríthatnák el a vállalataiktól. A perben fellépő ügyésznek kellett az össztársadalmi érdeket kifejező álláspontot képviselnie.

Egyes ügyek tapasztalatai szerint helyenként a jogi gondolkodásban is érezteti kedvezőtlen hatását az, hogy az anyagi jólét fokozódásával egyidejűleg terjed az anyagiasság, a harácsolási szellem. A korrupcióba torkolló borravalózás, a „csúszópénzek”, a harácsolás ellen olykor még a jogászok sem lépnek fel, noha ez épp olyan hivatásukból fakadó kötelességük lenne, mint az orvosoknak a gyógyítás. A tapasztalatok az,t mutatják, hogy ha a különböző intézkedések következtében egyes nyerészkedési formák vissza is szorulnak, helyükbe némelykor más, újabb formájú visszaélések lépnek. Az ilyen természetű ügyek sokszor a büntetőbíróságot is megjárják. A spekuláció, a harácsolás visszaszorítására azonban a jog egymaga nem képes. A társadalmi erők összefogására, a nyerészkedést minden formájában elítélő egységes közszellem kialakítására, és állandó erősítésére, hatékony erkölcsi nevelő munkára van szükség.

A törvényesség érvényesülése azt is megköveteli, hogy a szocialista jogi elveken nyugvó szemléletmódot és közgondolkodást módszeresen fejlesszük. Ennek nagy a jelentősége a bűncselekmények leleplezése, a felelősségre vonás helyes megítélése, és a bűnözésre vezető okok megszüntetése szempontjából is. A felelősségre vonás a törvényesség érvényesülésének csak egyik, éspedig gyakorlatilag végső eszköze. A bűnelkövetések visszaszorításához, a törvényesség biztosításához önmagában ez nem elegendő. A szocialista társadalomban számos lehetőség van a törvénysértést lehetővé tevő okok megszüntetésére,, valamint az állampolgárok törvénytiszteletének növelésére. Az eredmények elérésének feltétele, hogy a társadalom tagjainak jogismerete és jogi jártassága tovább fejlődjék.

követelmény, FOlltOS hogy a jogsza- bályok lányegét időben megismerjék, mert a jogi és a helyes morális magatartási szabályok ismerete és betartása növeli a társadalom politikai és erkölcsi szilárdságát. A közvagyon védelme például még eredményesebb lehet, ha az arra illetékes gazdasági vezetők felelősségérzete a jogszabályok ismeretén, helyes értelmezésén alapul, és alkalmazzák is azokat az előírásokat, amelyek teljesítése nemcsak törvényes, hanem erkölcsi és politikai kötelességük is.

Dr, Kurt Petermann, az NDK Tudományos Akadémiája lipcsei táncarchívumának vezetője és filmes stábja hazánkba látogatott, hogy felkutassa és megörökítse az itteni német és sváb nemzetiségek táncait. A „tánc-expediciö” ISO táncot gyűjtött szigetszentmártonban és mégj számos helyen, amit filmszalagon örökítettek meg

Egy nap a Bizományiban