Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

1977. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az olvasó munkásért Sikeres voli a jászsági program Vy ereskova szocialista ■ brigád, Jászsági Ruhá­zati Szövetkezet — olvashat­juk a Perei Zoltán jászberé­nyi kiállításán megtekinthe­tő egyik kép alján. A ki­állítás további 23 értékes fa­metszetén találkozhatunk még a helyi könyvtárakban szervezett olvasómozgalom résztvevőinek nevével. A 120 egyéni pályázó és 39 szocialista brigád közül ők azok a Szerencsés nyertesek, akik a keddi kiállítási meg­nyitóval egybekötött juta­lomsorsoláson képet nyertek. A munkásolvasók részére szervezett, egy évig ajánlott olvasási program sikeres volt. S bár elsődleges célja az volt, hogy az érdeklődők maradandó olvasmányélmé­nyeket nyerjenek, a rende­zők a jutalmak átadásával még emlékezetesebbé tették a programot. A Déryné Mű­velődési Központban megje­lent nagyszámú közönség előtt erre utalt köszöntőjé­ben Fábián Zoltán József At- tila-díjas író, az írószövetség titkára: „Az irodalomnak, művészetnek egyetlen mági­kus tartalma maradt: az em­ber. Meg kell értenünk ön­magunkat, meg kell talál­nunk önmagunk megismeré­sének kútfőit, itt ezen a vég­telenbe röpített földgolyón. Napról napra meg kell újí­tanunk önmagunkat, újabb és újabb ismeretekkel kell gyarapítanunk egyéniségün­ket. Ehhez az önépítő mun­kához teremt lehetőséget az olvasás, a könyvtár” — mondotta többek között. Ezt követően került sor a könyvjutalmak átadására. A kiállított képek mellett* 12 szocialista brigád nyert 800 forintnál értékesebb kis­könyvtárat, 30 egyéni részt­vevő pedig átlagosan 400 fo­rint értékű ajándék könyv­csomagot. A kisorsolható könyvek mennyisége — ame­lyeket a városi könyvtár ké­résére a könyvkiadók aján­lottak fel az olvasók jutal­mazására — még tovább nö­vekedett. A sorsolás izgal­mai közepette jelentette be a könyvtár igazgatója, hogy a Kulturális Minisztérium ki­adói főigazgatósága újabb 15 ezer forint értékű könyv­ajándékot biztosított az ol­vasók számára az olvasási programon való eredményes részvételért. zeknek a könyveknek, a további képzőművésze­ti alkotásoknak az átadásá­ra a következő hetekben a községi könyvtárakban kerül sor. A jászberényi járás hét intézménye vett részt az „Ol­vasó munkásért” pályázaton: a könyvtárakban az olvasá­si program résztvevőinek száma megközelíti az ötszá­zat A. A. Kitüntetések A Munkásőrség orszá­gos parancsnoksága a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából kitün­tetéseket adományozott. Két veterán, interna­cionalista munkásőr: Sza­bó János, a megyei törzs és Kálmán László, a Szolnok városi zászlóalj tagja tegnap Budapesten, a Munkásőrség országos parancsnokságán rende­zett ünnepségen vette át a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokoza­tát. » * * Tegnap délelőtt kitün­tetéseket adtak át Szol­nokon, a megyei pártbi­zottság székházában a honvédelmi munkában élenjáróknak. Ponyokai Bálint, a kisújszállási vá­rosi tanács elnöke a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, Simon János honvéd százados, a polgári védelem szolnoki járási törzsparancsnoka a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát vette át Szekeres László­tól, a megyei pártbizott­ság titkárától. VETÉLKEDŐRE KÉSZÜL A BÁNKI DONÁT BRIGÁD Mindenképpen nyernek — Kezdjük a bemutatko­zással, — javaslom, amikor végre összegyűlünk és lete­lepszünk az üzemi ebédlőnek használt helyiség asztalainál. Ez a „végre” igazán nem túlzás, mert például V. Szabó István brigádvezetőért bejár­tuk az egész tószegi, várko- nyi határt. Ilyenkor ugyanis, amikor minden óra számít, hogy az őszi munkákat mi­előbb befejezzék a termelő- szövetkezetben, hol lehet a helye leginkább egy szerelő­brigád vezetőjének? Ott, ahol a gépek dolgoznak. — Kezdjük — bólint hely- benhagyólag V. Szabó István, és sorolja: — Bocz Róbert, Szabó Ambrus, Békési Béla, Tugyi Kálmán, Tárnok Fe­renc nincs itt, dolgoznak, meg váltóműszakban van- vak. Tárnok Jenő továbbkép­ző tanfolyamon tanul, Törő- csik Feri, Hasznos Laci ka­tona. De hát azért ők isbri­Most is közös akarattal je­lentkeztek a termelőszövet­kezetek területi szövetsége által meghirdetett: Ki tud többet a Szovjetunióról ve­télkedőre is. Ez jelenleg nagy gondot okoz a brigád­nak. Eddig mindig nyertünk. De most november 6-án lesz a megyei döntő és ez az idő­pont nem a legjobb. Ilyen­kor mi naponta 12—13 órát dolgozunk, aztán ki erre, ki arra van, nehéz így a felké­szülés — Az is igaz, hogy a dön­tőbe jutott többi brigáddal nem vagyunk egy „súlycso­portban”. Közülünk csak hár­man érettségiztek, azok közül is egy katona. A többinek csak nyolc osztálya van. Hárman jártak közülünk a Szovjetunióban. .. — Hol? Ungváron, Moszkvában — meg Tbilisziben, amikor a magyar válogatott ott foci­zott. Tallinnban egyikünk — Mégis, milyen módszer­rel készülnek? — Kiosztottuk magunk kö­zött a'témákat. Miska ké­gádtagok. Akik itt vannak: Oláh József, Tóháti Sándor, Szűcs Antal, Telek Ferenc, Korozs Mihály az ifjabb, Ko­vács Béla, Mészáros Jenő, Baranyi Árpád. — És az a két fiatalember az asztal végén? — Ök próbaidősek a bri­gádban : Bajzáth István és Farkas János. Hat hónap el­teltével kiderül: megfele­lünk-e egymásnak, s ezután lesznek brigádtagok. — Mikor alakult a brigád? — Még 1958-ban, nemso­kára jubilálunk. Most már az aranykoszorú tulajdonosai vagyunk. Azt viszont a tószegi Pe­tőfi Tsz üzemi pártvezetősé­gének titkárától tudom, hogy ez alatt az évek alatt szám­talan nehéz munkát végzett ez a kollektíva, megannyi fontos feladatot oldott meg. se járt, pedig biztos megint lesz kérdés Észtországról... a középdöntőben se ismertük fel diáról a dalmezőt.. — Az se mindegy, hogy a középdöntőben lehetett se­gédanyagot használni, most viszont nem. — De mire megkerestük a könyvben az adatokat, már lejárt a válaszadásra enge­délyezett idő... jobb, ha az ember fejből tud mindent... — Egy megoldás van, ta­nulni kell, ha éjjel, hát éj­jel. Az ember felnőtt fejjel nem leshet, mint a moziban, amikor kihúzza a kérdést... — Megkapták, hogy mi­lyen anyagból kell készül­niük? — Meg, de hiába jártunk a könyvtárban is, jó néhány könyvet egyszerűen nem le­het megszerezni. Melyiket? Hát például a Szovjetunió 60 éve... szül a szovjet és az orosz irodalomból, Sándorra vár­nak a gyakorlati feladatok, én. Szabó meg Telek készü­lünk politikából, gazdasági kérdésekből és így tovább — mondja a brigádvezető. — Szóval öttagú lehet a csapat. És hogyan döntöttek, ki vegyen részt a vetélkedőn? — Egyszerű volt a dön­tés: akik a tanultabbak, mű­veltebbek közöttünk. A se­lejtezőn, az elődöntőn még heten lehettünk. A középdön­tőtől már csak öten. De meg­éri mindannyiunknak, akik készültünk, mert közelebb kerültünk mindahhoz, ami a hatvan év alatt történt. — Néztünk mi filmeket, olvastunk könyvet, újságot, aztán faggattuk azokat, akik jártak kint, hogy s mint mennek ott a dolgok... — És ahogy teltek a hó­napok, egyre jobban megis­mertük a szovjet nép áldo­zatos küzdelmét, harcát, ame­lyet boldogulásáért, hazájá­ért folytatott. — Higgye el örülök, hogy beneveztünk a vetélkedőre, s nem a díjakért jelentkeztünk. Ha utolsók leszünk is, ami valószínű, hiszen egyszerű munkásemberek vagyunk és talán nincs meg a kellő mű­veltségünk, akkor is érdemes volt, mert tudásban sokat gyarapodtunk. Érdemes volt A tsz területi szövetség november 6-án, a Pelikán Szállóban rendezi a döntőt. A versenyen kilenc brigád öt-öt taggal vesz részt. A dí­jak: az első, az IBUSZ kü- löndíja ötnapos szovjetunió­beli utazás, amelyen nyolc személy vehet részt. A máso­dik díj 9, a harmadik 8 ezer forint, de a 9. helyen végző brigád is kap háromezer fo­rintot. Egyévi munka után megérdemlik. Hogy megnyeri-e döntő? a Bánki Donát brigád öt tag­ja? — az majd elválik. Egy tény, mindenképpen nyernek. És nemcsak pénzt. Gazda­gabbak lettek ismeretekben és a szovjet emberek iránti baráti érzésekben. V. V. Nem vagyunk egy „súlycsoportban” Most öten lehetnek A Fővárosi Emlékmű Felügyelőség megbízásából László Péter szobrászművész elkészítette Oleg Kosevojnak, a legendás hírű krasznodári Ifjú Gárda vezetőjének domborművét. Az alkotás az Oleg Kosevoj nevét viselő Ganz-MÁVAG gyári szakmunkásképző intézet falát díszíti majd rövidesén. Marxista esti egyetem Tiszafüreden A megyei pártbizottság útmutatása alapján 1963. szeptemberébe^ Tisza­füreden is megkezdte mű­ködését a marxista-leni­nista esti egyetem kihe­lyezett, általános tagoza­tának első évfolyama. Az első osztály huszonhat ta­nulója 1966-ban kapta meg oklevelét, azóta Ti­szafüreden az esti egye' temen kétszázharmincan végeztek. Milyen útravalót ad az esti egyetem hallgatóinak? Faragó Emőné, a tiszafü­redi középiskolai kollégium igazgatóhelyettese: „Én a legelső, végző osz­tályba jártam, s számomra olyan politikai ismereteket, alapokat biztosított, amelyek­ből mindig meríthetek. A Szovjetunióban agrármérnöki szakon végeztem, ott oro­szul, itt magyarul tanultam a marxizmust. Marxista kö­zépiskolában is tanítok, és ott az esti egyetemi ismereteim­re lépten-nyomon szükségem van.” Nagy Tibor, tiszafüredi nagyközségi pártitkár is ta­nult az általános tagozaton: „Eredeti foglalkozásom gé­pésztechnikus. A hároméves tanulás sokat segített, hogy a politikában jobban eliga­zodjam. Olyan alapokat adott számomra, amelyekre építve az idén sikeresen fejeztem be a politikai főiskolát.” Ferenczi István, a Járási Építő- és Vegyesipari Szövet­kezet tiszafüredi központjá­ban dolgozik: „Mérleglakatos voltam, ma is az vagyok. Beiratkoztam az esti egyetemre, és sikeresen be is fejeztem. A kalapács és a reszelő ugyanúgy áll a ke­zemben, csak éppen a szem­léletem változott a három év alatt. * * * Mándi Sándor, a tagozat vezetője, a járási pártbizott­ság első titkára, az 1963-as alapítási év óta szívügyének tekinti a tiszafüredi általá­nos tagozat munkáját: „Azt tapasztaljuk, hogy akik elvégezték az esti egye­temet, szilárdabb marxista világnézettel rendelkeznek, ezáltal hatékonyabban, ered­ményesebben dolgoznak, kép­viselik a párt politikáját. Érdekes, de bizonyára ko­rántsem helybeli sajátosság, hogy a hetvenes évek elejé­re a tiszafüredi tagozat hall­gatóinak összetételében bizo­nyos változás következett be, egyre több a oedagógus köz­tük. A járásban a marxista egyetemet végzett nevelők száma megközelíti a százat. Rajtuk kívül szép számmal akadnak már hallgatóink so­rában az ipari üzemekben, mezőgazdasági szövetkezetek­ben tevékenykedő fizikai munkások is. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy felfigyeljünk azok­ra a fiatalokra, akik emberi magatartásukkal, jó munká­jukkal, politikai meggyőző­désükkel káderutánpótlásun­kat képezik, vagy képezhetik a közeljövőben. 1980-ra él kell érnünk, hogy járásunk­ban valamennyi pártpropa­gandista esti egyetemi vég­zettséggel rendelkezzék, ez­ért a következő években na­gyobb számmal iskolázunk be községi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tago­kat.” Jelenleg a járás területén a vezető munkaköröket be­töltők közül huszonnégyen rendelkeznek már politikai főiskolai végzettséggel. Több­ségük a tiszafüredi marxista egyetem általános tagozatá­nak egykori hallgatója volt. Az intézmény fontos funkci­ót tölt be azzal is, hogy párt- propagandistákat képez, s rendelkezik mindazokkal a tárgyi, személyi feltételekkel, amelyekkel eredményesen formálhatja a hallgatók mar­xista világnézetét. D. Szabó Miklós Fejezetek a magyar reklám múltjábál Nincs túl nagy hírverése, szerényen bújik el a Várban, az egyik bolthajtásos kapualj mögött egy kedves múzeum, a világ első vendéglátóipari múzeuma. A kapuban egy múltszázadi, a Négy Év­szakhoz címzett vendégfo­gadó faláról származó Bu­dapest térkép fogad, rajta a főváros sermérő fogadói. A kapu alá belépve régi kávé­házak, korcsmák, bor- és serházak történetéből ka­punk ízelítőt, Nem csupán a szakmai ismeretek bővíté­sét segíti a múzeum, hanem bepillantást enged a külön­böző korok ízlésvilágába Is. Az állandó kiállítási ter­mek mellett a múzeum idő­ről-időre új időszaki kiállí­tásokkal várja látogatóit. A legújabb, a napokban meg­nyílt, fejezeteket mutat be a magyar reklám történeté­ből. (Képünkön a magyar reklám legszebb plakátjai láthatók.) A bejárati ajtó felett Mark Twain mondata fogad: „És ha valaki ara­nyat ólomért akarna cserél­ni. nem tud,na rajta túladni, ha közhírré nem teszi”. Mi mindent és hogyan hirdet­tek. reklámoztak a közép­kortól a századunk ötvenes évéig? — ebből ad ízelítőt a kiállítás. Cégérek, vásári je­lenetek. amelyeken síppal, dobbal, trombitával dicsér­ték áruikat a tulajdonosok, és plakátok, amelyeken pél­dául „a jelenkori legszebb és legolcsóbb légszesz izzó fény” előnyeit bizonygat­ják. Budapest egyik legszebb negyedében hangulatos, ap­ró házak, kis cukrászdák, vendéglők szomszédságában, a Fortuna utca 4. számú ház termeiben, hétfő kivételével minden nap várja vendégeit a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Múzeum. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents