Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
Ara: ..fillér SZOLNOK MEGYEI 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . XXVIII. év». 278. sz., 1977. november 26., szombat a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V 9 W W KADAR JUHOS MECBESZELESEI GEORGES MARCHAIS-VAL Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott Georges Marchais-val. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, az FKP Politikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. , A szívélyes, elvtársi légkörben tartott megbeszélések során tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, eszmecserét folytattak a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a pártközi kapcsolatok alakulását és az együttműködés további erősítésének lehetőségeit. Kádár János délután folytatta megbeszélését Georges Marchais-val. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, Gyenes András és Berecz János. Ezt követően Kádár János Georges Marchais-val folytatott eszmecserét. Gyenes András pedig Jean Kana- pa-val. Ez utóbbi megbeszélésen részt vett Berecz János és Horn Gyula a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Vasipari Vállalatnál Növelik a termelési Emelkedik a nyereség Jelentős, a vállalat kollektíváját nehéz helyzet elé állító eseményt élt át 1977 közepén a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata. Népgazdasági érdekeket szem előtt tartva, a gazdaságos export fokozását segítve a megye gazdasági vezetése úgy döntött, Hogy a „Vasipari" két gyáregysége cseréljen gazdát. A tanácsi vállalat két volt üzeme fél éve a Szolnoki MEZŐGÉP illetve a jászberényi Aprítógépgyár kebelén belül dolgozik tovább. Az átszervezés után a Vasipari Vállalat átdolgozta 1977. évi terveit, például a termeléskiesést figyelembe véve csökkentették az év végéig elérendő árbevételt. A legtöbb gondot azonban a továbbfejlődést, a dolgozók keresetét meghatározó jövedelmezőség okozta. Annak ellenére, hogy a két leggazdaságosabban dolgozó üzemüktől váltak meg, még- • is úgy döntöttek: továbbra is az év elején elhatározott céljukat tartják érvényesnek: árbevételük minden száz forintjából 10,6 forint nyereséget „termelnek ki”. Az első félév gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy kitartsanak korábbi terveik mellett. Januártól júniusig ugyanis a vállalat munkáját nem nehezítette a korábban mindig sok gondot okozó anyaghiány, az árbevételre jutó nyereség 12,5 százalékot érhetett el. Sajnos, nemcsak az átszervezés okozta gondokkal kellett megküzdeniük a „vasiparisoknak”. A termelési értékük jelentős részét adó szászberki akkumulátor üzemük a második félév óta súlyos anyaghiánnyal küszködik, sőt egy ideig a gyáregység vizét adó kút elapadása is hátráltatta a termelést. A termelés kényszerű visszafogásának hatására a szászberki üzem több mint 9 millió forinttal elmaradt árbevételi tervétől. A súlyos. az év végéig Szászberken várhatóan csak növekvő hiányt azonban a vállalat más üzemei már eddig is részben ellensúlyozták kisújszállási épületbádogos gyáregységükben az eresz- csatornákat készítő gépek korszerűsítése, a technológiai folyamat átszervezése és az anyagmozgatás gépesítése után nőtt a termelés: 6500 ezer forinttal több bevételhez jutott a vállalat. December végéig mezőtúri gyáregységükből körülbelül négymillió forint plusz bevételhez jutnak, a kisújszállási ■ üzem várhatóan a hátralévő hetekben is jól dolgozik majd. Árbevételi tervét tehát az első háromnegyed év három és félmillió forintos hiánya ellenére is teljesíti a vállalat. Az igen nyereségesen dolgozó üzemek kiválása után is tartani tudta tehát a Vasipari Vállalat jövedelmezőségi tervét. Ha számításaik tényleg beválnak, és bevételeik elérik a tervezett szintet. dolgozóik akkor átlagosan öt százalékkal keresnek többet jövőre. Már most elkezdődött az 1978-as célok meghatározása. Az előkészítő munka központjában az új profil mellett is jövedelmező gazdálkodás megteremtése áll. Arra számítanak, hogy jövőre megszűnik a szászberki üzem termelését akadályozó ólomhiány (államközi szerződés keretében 1978-ban az NDK elegendő alapanyagot szállít) és több akkumulátorlemezt gyárthatnak. ARAK, ADÓK, DOTÁCIÓK Cikksorozatunk első részének címe: Kérdez a fogyasztó 3. oldal TUDOMANY-TECHNIKA 4. oldal VÉRES FOLD Filmjegyzet 5. oldal Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt Mexikóban és Ecuadorban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapítottat hogy a látogatások elősegítették és jól szolgálták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését, kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a nemzetközi enyhülés elmélyítését. A jelentést az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újraszabályozta a halászatot. A törvényerejű rendelet változatlanul fenntartja a halászat és a horgászat területén kialakult bevált intézményeket. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A VTDlA Kereskedelmi Vállalat Szolnok megyei kirendeltsége hat és félezer féle árucikket juttat Dél-Magyarország négy megyéjének kiskereskedelmi boltjaiba. A szolnoki raktárak ebben az évben 630 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Képünkön a házTartási cikkek és csöszerelvények tárlóinál Kis Ilona és Tóth Mária rendszerezi a termelő üzemekből beérkezett árucikkeket. Felavatták a kibővített almásfiizitöi timföldgyárat Tegnap felavatták a kor* szerűsitett, új berendezésekkel kibővített almásfüzi- tői timföldgyárat. 370 millió forintos állami nagyberuházással növelték a kapacitást, s igy a hazai alumíniumipar e fontos létesítményének éves termelése most már eléri a 325 000 tonnát. A két legfontosabb új berendezés a napi 520 tonna teljesítményű kalcináló kemence és a szovjet gyártmányú golyósmalom, amely az iparág, legnagyobb ilyen gépegysége. Az építési-, szerelési munkák alatt szünet nélkül termeltek a gyárban, sőt miután az új berendezéseket egymást követően, menetrend szerint állították munkába, már a beruházás alatt elérték azt a termelési szintet, amit az 1978-as évre terveztek. A gyáravató ünnepségen dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes elismeréssel szólt a beruházás megvalósításában részt vett 42 vállalat munkájáról. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a 15 évvel ezelőtt kötött magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény tette lehetővé az al- másfüzitői üzem mostani és a korábbi években történt bővítését is. Tizenöt évvel ezelőtt még mindössze 100 000 tonna timföldet gyártottak Almásfüzitőn, jövőre pedig már 325 000 tonnát adnak a népgazdaságnak. Az államközi egyezmény fontos bázisüzeme lett az almásfü- zitői gyár. Az elmúlt 15 év alatt csaknem 1,5 millió tonna timföldet szállítottak ko- hósításra a Szovjetunióba. Ezenkívül rendszeresen exportálnak timföldet többek között Ausztriába és Lengyelországba is. Kapolyi László ismertette az egész magyar alumínium- ipar fejlesztésének helyzetét is. Elmondotta, timföld-; gyáraink technológiájának' korszerűsítésével elértük, hogy ez az iparágunk ma már előkelő helyet foglal el nemzetközi viszonylatban is. Ez év végére elérjük a nyolcszázezer tonnás timföldtermelést, 1981-ben pedig 900 000 tonnát állítunk elő. A fémalumlnium gyártását a nemzetközi együttműködések hatására 1980-ig évi 255 000 tonnára növeljük, s ehhez rendelkezésre áll a szükséges nyersanyag, a bau- xit és a timföld. A gyáravató ünnepségen kitüntetéseket adtak át a rekonstrukciós munkában kitűnt vezetőknek, munkásoknak. ÓVARI MIKLÓS HEVES, BENKE VALÉRIA % TOLNA MEGYÉBE LÁTOGATOTT Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Heves megyében. Csütörtökön megtekintette a kiskörei vízlépcsőt, majd tájékoztatót hallgatott meg a vízlépcső- és öntözőrendszerei építéséről, a magyar vízgazdálkodásban betöltött jelentős szerepéről, a jelenlegi és a következő években történő továbbfejlesztésről. Övári Miklós tegnap délelőtt Egerben részt vett és felszólalt a megyei párt végrehajtóbizottság ülésén, ahol az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelte a testület, és foglalkozott a további tennivalókkal Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap látogatást tett Tolna megyében. Szekszárdon részt vett és felszólalt a Tolna megyei pártbizottság Végrehajtó Bizottságának ülésén, ahol az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték. VB-ULÉS A SZOLNOK VÁROSI TANÁCSNÁL Ülést tartott tegnap Szolnok Város Tanácsának végrehajtó bizottsága. A testület többek között megvitatta a megyeszékhely közegészség- ügyi helyzetéről szóló beszámolót. Napirenden szerepelt a Szolnok megyei Szolgáltató Termelőipari Szövetkezetnek a lakosság érdekében végzett munkája. Ezt követően a végrehajtó bizottság kidolgozta a jövő évre szóló munkatervét, és megtárgyalta a következő tanácsülés elé kerülő témajavaslatokat. 40 ÉVE TÖRTÉNT 40 évvel ezelőtt. 1937. február 9_én n Znln dafapusztán feltárták az első ipari értékű szénhidrogénkészletet, de a rendszeres magyarországi kőolaj- és földgáztermelés a 2. számú kút megnyitásával, 1937. november 26-án kezdődött. Az azóta eltelt négy évtized alatt a bázakerettyei szénhidrogénmezőből mintegy ötmillió tonna olajat és ötmilliárd köbméter földgázt hoztak felszínre. GYORSABB ÜTEMŰ FEJLESZTÉS A TELEFONSZOLGALTATASBAN A Minisztertanács határozata értelmében január 1-én 100 százalékkal felemelik a közületi alközponti berendezések díját, a magánelőfizetők pedig beruházási hozzájárulást fizetnek az újonnan bekapcsolt telefonálil/omás- ért. a fővonalért 6 ezer forintot. az ikerállomásért 4 ezer forintot — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. Az intézkedés a telefonellátottság színvonalának gyorsabb ütemű fejlesztését szolgálja. A kormány ugyanis előírta, hogy 1980-ig terven felül országosan 45 ezer telefonállomás főközponti kapacitást, s hozzá megfelelő hálózatot kell építeni. A többletkapacitás 1,3 milliárd forintos költségére nyújt fedezetet az intézkedés, amelynek alapján a lakosság hozzájárulása várhatóan 300 millió forint lesz, egymilliárd forint pedig az alközponti berendezések díjemeléséből származik. EGY MONDATBAN A dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár vezette küldöttség tegnap hazaérkezett Berlinből, ahol a magyar—NDK egészségügyi egnezmény 1978—80-as évi munkatervét írta alá. — Az Országos Béketanács emlékérmével tüntették ki az Űttörővezető című lap szerkesztőségi kollektíváját,
