Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP hZ ELSŐ TAPASZTALATOK Sikeresen birkóznak meg a feladatokkal Új tantervek a szakmunkásképzőkben Az utóbbi években a legtöbb változás alighanem a szakmunkásképző intézetekben zajlott le. Szinte minden első évfolyam indításakor történt valami új, ami korábban nem szerepelt a tantervekben. Néhány évvel ezelőtt még négyféle tagozaton folyt a szamunkásképzés, tavaly viszont már egységes óraterv alapján tanítottak minden iskolában, megszűnt a különbség az eddigi emelt szintű és hagyományos típusú intézet között. A tagozat nélküli képzés bevezetésével a hároméves iskolákban heti nyolc órával növekedett a közismereti tárgyak óraszáma, a szakelméleti és a gyakorlati idő pedig összesen kilenc órával csökkent. Az elsős, másodikos diákok három napot tanulással az iskolában töltenek, hármát pedig a tanműhelyben. A harmadikosok két napig elmélettel foglalkoznak, s négy napot gyakorlaton töltenek el. A két év alatt megtanulható szakmákat választott diákok tantervében évfolyamonként hattal növekedett a közismereti tárgyak óraszáma. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a szakmai ismeretek nagyrésze mellett növekedjék a tanulók általános műveltsége is. A szakmunkásképzés egységesítése volt az első lépés az új tanterv bevezetésében, amelyre az első évfolyamokon a közismereti tárgyakból ebben a tanévben került sor. A pedagógusok felkészítése idejében megtörtént, s megérkeztek a tankönyvek, segédanyagok is. Első lépés: egységesítés Az új tantervben meghatározott tananyag nem nehezebb, mint az előző években. Ezért nem is okozhat különösebb nehézségeket az elsajátítása a diákoktól sem, bár az általános iskolában még nem vezették be minden tantárgyból az új tantervet. A legnagyobb változás abban áll, hogy a tananyag nagy részét nem lehet a hagyományos módon, a régi módszerekkel tanítani. A pedagógusoktól nagyobb önállóságot, leleményességet kíván az oktató-nevelő munka. A tanárok szabadon választhatják, kísérletezhetik ki azokat a módszereket, amelyekkel a legrövidebb időn belül elsajátíthatják a tanulókkal az előírt anyagot. Hogy hogyan sikerül élniük ezel a nem könnyű szabadsággal, még korai lenne véleményt mondani. Az első tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a pedagógusok, s a diákok sikerrel birkóznak meg az új feladatokkal Tárgyi feltételek Segítenek ebben a jó tárgyi feltételek is. Valameny- nyi intézetben megtalálhatók azok a szemléltetési eszközök, amelyek nélkülözhetetlenek, könnyítik a nevelők munkáját. Némelyik intézet, mint például a martfűi vagy a szolnoki 605-ös olyan korszerűen berendezett előadótermekkel rendelkezik, hogy bármelyik középiskola megirigyelhetné. A szemléltetési eszközök használatának sohasem volt talán akkora jelentősége az oktatásban, mint most az új tanterv bevezetésekor. A szakmunkás- képző iskolák tanulóinak hatvan százaléka bejáró, már ez is megköveteli, hogy a diákok a tanórán sajátítsák el a tananyagot, hisz az utazgatás sokat elvesz szabad idejükből. Hagyományos módszerekkel, szemléltető eszközök nélkül viszont nem valószínű, hogy negyvenöt perc alatt megtanulják, begyakorolják az új ismereteket. A megváltozott tanterv jobban alapoz a tanulók önálló munkájára, mint a korábbiak. Egyéni feladatokat kapnak, amelynek feldolgozása során számot adnak fel- készültségükről, gondolkodási készségükről. Ez a módszer korántsem számít újdonságnak, legfeljebb annyiban, hogy a feladatvállalás nem önkéntes, hanem minden diák számára szinte kötelező. Ami gondot okozhat ebben az, hogy a pedagógus az első osztályban még nem ismerheti eléggé a tanulói* felkészültségét. Magasabb követelmények Az új tanterv elsősorban a nevelőkkel szemben támaszt magasabb követelményeket. Bár egy-egy tanóra sikeréért a pedagógusnak önmagának kell megküzdenie, még- sincs egyedül. A Pedagógus Továbbképző Intézet tanfolyamokkal segíti munkájukat, a szakfelügyelők pedig az óralátogatások során jó tanácsokkal látják el őket. A jövő tanévtől a második, azt követően pedig már a harmadik évfolyamon is az új tanterv szerint oktatnak- nevelnek a szakmunkásképző intézetekben. Ugyancsak a következő tanév újdonsága lesz a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák startja. E hosszú nevű intézmény azt jelenti, hogy több mint ötven elméletigényesebb szakmát, — mint például az autószerelő, a műszerész — szakközépiskolában négy év alatt sajátíthatnak el a diákok. A szakmunkásbizonyítvány mellé sikeres vizsga esetén érettségi bizonyítványt is szerezhetnek. Ez ismét egy lépcsőfok abban, hogy megvalósuljon a szakmunkások középiskolai szintű képzése, növekedjék a leendő munkások általános műveltsége. T. G. Biztonságosan vezet, sohasem kockáztat Több mint egymillió kilométer baleset nélkül Hétfői napon több mint 370 kilométert ment. Recsken volt utasaival a kőbányában, mert az utak építéséhez, már a jövő évi tervteljesítéshez időben gondoskodni kell az anyagról. Kedden a műszaki ellenőrrel a Tiszaug—Kunszentmárton—Csépa—Szele- vény útvonalon járt, ahol a megyei központ megbízásából a kecskeméti KÉV szélesíti az utat. Szerdán a két jogászt viszi. Egyekük Jászdózsára megy a hídkorrekció ügyében, a másik Kisújszállásra, az ottani üzemegységnél lesz fogadónapja. Nyolc hónapja működik a vállalati jogsegély-szolgálat. Diószegi Istánnal nehéz találkozni, legtöbbet ő van úton a KPM megyei Közúti Igazgatóság gépkocsivezetői közül. Néhány napja vette át az elismerést azért, hogy egymillió kilométert vezetett baleset nélkül. Voltaképpen június közepén tartott a milliónál, azóta átlag 4,5 ezerrel, de "Inkább többet szaporodott havonta a megtett út. Most egy Zsiguli Combival jár, 47 ezer kilométer van benne. Az előző — egy Volga volt — száznegyven ezernél többet futott, amikor leadta. Ez már a hatodik kocsija a tizenöt év alatt ennél a vállalatnál. Teherautóra, vontatóra még egész fiatalon jogosítványt szerzett. — Sokan voltunk testvérek — három fiú és hat lány —, nem volt lehetőség tanulásra. Mi, a nagyobbak igyekeztünk mielőbb munkát vállalni. Később, „a honvédségnél 1954- ben a hivatásos vezetői en- Nem szoktam vagánykodni... gedélyem is meglett. Egy gazdaságnál dolgoztam, aztán 1957-től a Vízügyi Építő Vállalatnál, itt Szolnokon. Rendszeresen tizenhatóráztunk, árvizes időszakban volt úgy is, hogy hat hétig nem jutottam haza, lent voltunk Győrben, Baján, Mohácson. Az volt a lenehezebb időszak ... Innen is megyünk hajnali ellenőrzésre, máskor meg előfordul, hogy éjfélkor vagy hajnalban jövünk haza. Különösen a tél nehéz nekünk. .. Mondják a munkatársai — jól megismerhették másfél éytized alatt —, hogy biztonságosan vezet, betartja a közlekedési szabályokat. Sohasem kockáztat, mégis pontos, órát lehetne hozzá igazítani. Kötelességtudó, fegyelmezett ember és segítőkész kolléga. Tagja a tíz éve alakult szocialista brigádnak, amely tavaly az igazgatóság Kiváló Brigádja lett. Két éve Kiváló Dolgozó kitüntetést is kapott Diószegi István. Bármilyen fegyelmezett és rutinos vezető, nyilván a volán mögött töltött huszonhárom év alatt neki is voltak nehéz pillanatai vezetés közben, hiszen az országút „vándorai” között nem mindenki tartja be az előírásokat. — A kezdő vezetőt messziről felismerem, és azt is észre lehet venni, ha nincs térérzéke valakinek. Lassítok, inkább lehúzódom az útról, ha nem tetszik valami, igyekszem elkerülni a veszélyhelyzeteket. Nem szoktam vagánykodni — jegyzi meg szerényen. Bevallja azt is, nagyon fárasztó, nehéz pálya az övé. Mindig fáradtan tér haza, a családi körben jól esik megpihenni. Persze ez nem jelent tétlenséget, hiszen a felesége — raktáros a gázcsere^ telepen — úgyszólván férfi- munkát végez, a házimunkán megosztoznak. Legszívesebben a kislányával, Judittal foglalkozik, aki most nyolcadikos és óvónő szeretne lenni. A nagyobb, Sarolta Baján tanul, ő már érettségi előtt áll. . . Az idő sürget, az utasok nem várakozhatnak, befejezzük a beszélgetést. Diószegi István ismét útra kel. Biztos kezekben a volán, a Zsiguli tovább „nyeli" a kilométereket. Múzeumunk, a Nemzeti Keress remekbe faragott klasszicista épületet a múlt századból — Pollack Mihály Nemzeti Múzeumára lelsz. Emelj ki emlékezetedből egyetlen messzire ható történelmi képet — a márciusi ifjak forradalmi fellépése lesz az a Múzeum lépcsőzetének súlyos oldalfalain. Nézz egy idillikus pesti parkot, ahol helybéli vagy a fővárosba csupán felrándult egyaránt szívesen nézelődik és megpihen —a Múzeum-kertben találod magad. E sorok írója — szerencséjére — e példákba beleszületett. A pesti Józsefvárosban lakván, gyerekéveinek csatangoló, ifjúságának randevúzó, férfikorának nemegy4 szer merengő tere volt e bájos park és mindmáig szívet melengető, felüdítő, újra meg újra visszacsalogató hajléka a Múzeum. Arany kényelmesen elhelyezkedő bronzalakja, Berzsenyi, Kazinczy és a Kisfaludyak, s az alapító Széchényi Ferenc gróf maradandó szobormásai nehéz időkben enyhet, a múzeumi termek nyugalmat árasztottak. Miért ez az akaratlanul is némiképp ünnepélyes felelevenítése letűnt időknek és személyes emlékeknek? Mert történelmünk becses napja a mai: a Magyar Nemzeti Múzeum 175. születésnapja. 1802. november 7-én az imént említett Ferenc gróf — Széchenyi Istvánunk édesapja — könyvtárát, kép-, szobor- és éremgyűjteményét, a nemzetnek ajándékozta s ezzel az ország első közgyűjteményének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a később róla elnevezett nemzeti könyvtárnak alapját vetette meg. A kertben akkor a már korábban elhunyt Batthyány József hercegprímás villája állt; átmeneti egyéb elhelyezések után, 1917-től ez szolgált a gyűjtemény otthonául. Ennek helyén épült fel aztán 1837- től 1846-ig a múzeum mai épülete, európai viszonylatban is kiemelkedő építészünk, Pollack Mihály tervei szerint. (Ne felejtsük, közben támadt a nagy pesti árvíz 1838- ban!) A múzeum pedig Pollack gazdag életművének is a betetőzése, klasszicista építészetünk legtökéletesebb alkotása. Nagyszerű oszlopsora mögött, az előcsarnokok, díszlépcsők, ünnepi hangulatú termek következnek, amelyek máig kiválóan szolgálják gyakorlati céljukat. Azt már kevesebben tudják, hogy dísztermében ülésezett az országgyűlés 1848-ban és később is, Liszt Ferenc is adott itt több koncertet, sőt bálok és színházi előadások színhelyéül is pompásan megfelelt. Magának a múzeumi gyűjteménynek változatos sorsát nem szükséges nyomon követni. A lényeg az, hogy mai kiterjedt múzumi szervezetünkben a Magyar Történeti Múzeum működik keretei között. Ennek osztályai találhatók az épületben, valamint a könyvtár, amely majd felköltözik a helyreállított budai várpalotába. Talán még annyit: az impozáns épület, a szép park, a régi Pest magvában a fővárost díszíti. Valójában azonban az egész ország becsült és féltett kincse, ékessége; otthon mindenki számára, aki nemzeti történelmünk emlékeit becsüli és jelen eseményeit kívánja felidézni. (balog) Új látványossággal gazdagodik a Balaton partja Terv készült a Balaton déli partjának közelében elterülő Szántódpuszta idegenforgalmi hasznosítására. A történelmi múltú puszta — amelyet 1055-ben 1. Endre adományozott a tihanyi bencéseknek — ma még hűen őrzi a XVIII. századi arculatát. A hasznosítási terv szerint néhány év alatt fokozatosan alakítják át a puszta 33 objektumát. Az első három épület helyreállítása idén megkezdődött. A terv szerint leghamarabb az 1741-ben épült kastélyt állítják helyre, amely az idegenforgalmi komplexum központja, igazgatósági épülete, valamint kiállító helye lesz. A kasznár házban múzeumot rendeznek be. Kiállítási helyiségként használják majd az 1740-ben épült borospincét, s az 1717—1842 között csárdának használt épületet ismét a vendéglátás szolgálatába állítják. Felelevenítik a puszta lovas hagyományait is. Itt tartották az első olyan ménest, amelyről legkorábbi keltezésű dokumentum tanúskodik. 1. Endre ugyanis ménest adományozott az apátságnak. A hagyományokat tiszteletben tartva a mai igényeket szolgáló lovasiskola létrehozását tervezik. Itt tartják meg az 1835-ig híres siófoki lovas- versenyeket, s itt folytatódnak a már hagyományos siófoki kutyakiállítások is. A kápolnadomb mellett később megrendezik a hajdan híres szántódi búcsút, amelyet minden esztendőben Jakab napján tartottak.