Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
1977. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Litván vendégek Szolnokon Városnézőbe indulás előtt Libbennek a tarka szoknyák, dobbannak a lábak, gyorsra vált a ritmus. Tűz és temperamentum árad a színpadról, a nézőtéren ülők lába is mozdul az ütemre. A produkció végén dörgő tapsvihar köszönti az élményt, amit a szolnoki Tisza tánc- együttes vasárnap délutáni külön előadása nyújtott a megyeszékhelyre érkező litván türistáknak. — Nagyszerű műsor volt, a magyar folklór szép csokrával fogadott minket Szolnok — jegyzi meg Domansz- kij Vinces Vinco, a kedainiai gyógyszergyár igazgatója a Pelikán Szálló halijában hétfő reggel, a városnéző körútra várva. Lakov Nikoláj Afanaszevics — másik beszélgető partnerünk — Kau- nasból érkezett, miképp a 360 utas többsége, ő a Po- zselszkij járás pártbizottságának másodtitkára. Tőlük hallottuk, hogy útitársaik között kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági dolgozók, tanárok, textilipari és közlekedési dolgozók, orvosok és utazási irodák alkalmazottai egyaránt találhatók. A helyi szakszervezetek választották ki az arra legérdemesebbeket, hogy a barátságvonattal Magyarországra utazhassanak. — Debrecenben tartózkodtunk hosszabb ideig, hiszen testvérvárosából, Klaipedá- ból is sokan jöttek. Számomra a legnagyobb élményt — először járok az önök hazájában — az emberek nyújtották, akik annyi szeretettel fogadtak minket mindenfelé — jegyzi meg Domanszkij Vinces Vinco. — Sokfelé baráti találkozókat szerveztek és színes programokat, igazán jó házigazda módján gondoskodtak arról, hogy jól érezzük magunkat. Jártunk Egerben, Budapesten és Szegeden is, utolsó állomásunk Szolnok, itt töltöttük az utolsó éjszakánkat és ma este, a búcsúvacsora után a különvo- nattal innen indulunk haza. Amikor megérkeztünk, az IBUSZ helyi vezetője fogadott bennünket, és azóta 5s segítőkész figyelemmel törődik velünk. Örülök, hogy kedves városukkal is megismerkedhettem. Lakov Afan- szevics már járt Magyarországon. A II. világháborúban a Budapest délnyugati részét felszabadító szovjet sereggel Székesfehérvár, Mór, Zirc, Veszprém, Enying és még vagy 350 falu felszabadításában is része volt. — Nagyon vágytam már idejönni, összehasonlítani a múltat a mával, látni a változást, a mostani hangulatot. Egy uj Budapestet ismertem meg, és az emberek is megváltoztak ... Közben a piros autóbusz körbejárja a várost. A vendég új élményeiről beszél, de azért figyeli az idegenvezető szavait. — Látom, mennyi új, modern épület készült Szolnokon is. Szép város, szívesen töltenék itt hosszabb időt. Még van egy szabad délutánunk, séta közben mindent közelebbről is megnézek, hiszen annyi látnivaló akad, mindenre nem is jut idő ... — Sok kedves emléket viszek magammal — mondja búcsúzóul, amikor az autóbusz visszakanyarodik a szálló felé. — Nem felejtem el Szolnokot sem. — rónai — ifibb a beteg hétfőn ? Délelőtt a tiszafüredi rendelőben KISZOv elnökségi ülés Ma délelőtt 8 órakor tartja soron következő ülését a Szolnok megyei KISZÖV elnöksége. A tanácskozáson értékelik a tagszövetkezetek munkavédelmi helyzetét, elemzik az idén történt üzemi balesetek tapasztalatait. Megvitatják a szövetkezeti építőipar 1978-tól 1980- ig tartó fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat, az ötéves terv végrehajtásához szükséges beruházási és szervezési teendőket. Az ülésen elbírálják, hogy három szövetkezet indokoltan kért-e hitelt, illetve juttatást a KISZÖV kölcsönös fejlesztési alapjából. Új sertéstelep Kenderesen A kenderes! November 7. Termelőszövetkezetben megkezdték az új ISV rendszerű sertéstelep építését. A telepet szakaszosan adják át. az első ütemben egy 200 férőhelyes kocaszállás, és egy kétszer 60 férőhelyes fiazta- tó készül el, még ebben az évben. A harmincmillió forintos költségű sertéstelepen évenként 3000 sertést gondoznak majd. Jövedelmező a lótenyésztés Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben jelenleg az őshonos magyarfakó fajtát tenyésztik. A 160 ló közül 40 törzskönyvezett. A ló- tenyésztés évente több mint 1 millió forintot hoz a közös gazdaság kasszájába. A közelmúltban a tsz egy pár betanított lovat 100 ezer forintért adott el az NSZK-ba. Tiszafüred, orvosi rendelő. Hétfő reggel fél hét. A folyosón lassan gyülekeznek a panaszosok. Kiket a hajnali vonat és a reggeli busz, kiket a fájdalom hozott a hófehér folyosókra. Fél nyolc. A padok tömöttek, a későn jövök az ajtóban várakoznak. Többségük beteg, kb sebb hányaduk mindent elkövet, hogy annak lássák. Nyolc óra, mind az öt körzetben kezdődik a rendelés. A folyosón éterillat, fehér köpenyes asszisztens- nők cikáznak egy-egy tálca injekcióstűvel, gyógyszerrel. Fél tizenegyre foghíjasok az ülőhelyek. A rendelés tizenegyig tart, s negyed tizenkettő is elmúlik, mire az utolsó panaszos is elhagyja a rendelőt. Jászai Zoltán körzeti orvos iratait rendezgeti. — Ma átlagos hétfői napunk volt. Harmincnégy pácienst vizsgáltam. — Máskor mennyien szoktak lenni? — Huszonegyen-huszon- ketten. — A többlet a hétfői nap számlájára írható? — Igen. Körzetenként a hét első munkanapján hattíz panaszossal nő a beteglétszám. Könnyű kiszámítani, hogy ez Füreden harminc-negyven plusz vizsgálatot jelent. — Ök valamennyien betegek? — Is, is. Egy részük igen. Akad közöttük olyan, aki hét végén otthon kúrálta a baját, de a házi patika készlete csődött mondott, vasárnap nem ment el az inspekciós orvoshoz, így hétfőn az első útja ide vezetett. — S a többiek? — Négy-öt ember mindig hétfőre időzíti a betegségét. Nem akar visszautazni a munkahelyre, szeretné meghosszabbítani a hetet, vagy vasárnap felöntött a garatra... — Miből veszi ezt észre? — Ma is volt két páciensem, aki sóhajtáskor mali- gánfokokat lehelt. Vannak törzsvendégek is hétfőnként. Hiába fésülik át a hajukat, öltenek új ruhát, igazoljuk, hogy megjelentek a rendelésen, de az indokolatlan rubrikát húzzuk alá. — Tényleg több a beteg hétfőn? — A gyakorlatban igen, a valóságban alig. — Honnan ismeri fel a szimulánsokat? — ök általában sokat kérdeznek, csevegnek. Beszélnek, színesen ecsetelik a fájdalom eredetét. — Ezek szerint ezzel a kíváncsisággal hétfőn én is szimuláns lehetnék? — Ha igazolást is kérne, valószínűleg annak tartanám. Csak interjút kértem . . . D. Sz. M. Jászjákóhalmán Fellendülőben a háztáji Jászjákóhalmán meghatározó szerepe van a lakosság ellátásában a háztáji és kisegítő gazdaságokban meghonosodott állattenyésztésnek. Az egyénileg gazdálkodók, a nyugdíjasok, a tsz- tagok és az ipari munkások „kisüzemeiben” az idén ösz- szesen 540 szarvasmarhát tartanak, ebből 210 tejtehén. Az egy tehénre jutó tejhozam átlaga 3 ezer 300 liter. A tej, 50 százalékát a Tejipari Vállalatnak adják át. a többit a lakosság vásárolja meg. Az idén augusztus 31-ig a Tejipari Vállalat 242 ezer liter tejet vett át a kisgazdaságoktól, a havonta értékesített mennyiség meghaladta a 30 ezer litert. Az idén a korábbiaknál eredményesebb a háztáji gazdaságokban a sertéstenyésztés. Tavaly a sertésállomány 910, az anyakocák számallO volt, az idén — szeptember végéig — a sertések száma meghaladta az ezerötszázat, az anyaállatoké pedig százötvenre emelkedett. A háztáji gazdák az idén a termelőszövetkezeten keresztül 900 hízósertést értékesítettek, ez kétszerese a tavalyi mennyiségnek. Fellendült az utóbbi években a háztáji kisállattenyésztés is. Házinyúlból tavaly 33 mázsát, galambból 450 kilót, tojásból 40 ezret értékesítettek. Az idén az augusztus végéig átadott mennyiség meghaladja az 1976. évit, tojásból például tíz hónap alatt 68 ezret értékesítettek és ebben a mennyiségben a tenyésztojás nem szerepel. Segíti a háztáji gazdaságokat a helyi Béke Tsz. A háztáji bizottság irányítja, szak- tanácsadással támogatja a kisárutermelőket. A tsz legeltetésre alkalmas területet, önköltségi áron lucernaszénát, egyéb szálas és szemes takarmányt ad számukra. Jelentős segítség a Terményforgalmi Vállalat helyi takarmányboltjának üzemeltetése, ahol korlátlan mennyiségben lehet vásárolni abraktakarmányokat, különböző tápokat. Megfelelő támogatást kapnak a tsz-től a háztáji zöldség- és gyümölcstermesztők. Nem kielégítő viszont az áfész támogatása. A boltokban gyakran hiánycikk a kisebb csomagolású műtrágya és növényvédőszer. Nem biztosítják a folyamatos felvásárlást, ezért a háztáji gazdák a megtermelt áru jelentős részét nem tudják értékesíteni. Hz ügyfél Ariadné fonala M em kell elképzelnem azt az állampolgárt, aki ügyesbajos dolga intézése végett bekopogtat a Hivatalba. Nem kell elképzelnem, mert magam is ezt teszem időről időre. Részese vagyok az ajtók előtti kínosan hosszú várakozásnak; a szorongásoknak, hogy vajon számomra kedvezően intéződik-e el egy-egy dolog; a hálának, amit minden ügyfél érez egy-egy jó szó hallatán, és így tovább. Ezért néhány napja mindenkori ügyfél mihőségemben hallgattam jó érzéssel az ügyfélszolgálati irodák vezetőinek tanácskozását, s az ott hallottaknak a tartalmán kívül erősen megragadott a mondandók szelleme is. Az 1974. augusztus óta „élő” orgánum, a Házi jogtanácsadó hazai és nemzetközi összehasonlításban is egyedülállónak számító missziót teljesít: a mindennapi ügyek intézésében eligazítja az állampolgárokat, vagyis a törvények, pecsétek, íróasztalok, ügyintézők labirintusában amolyan Ariadné fonal kíván lenni. S ez nekem, mint hivatásos és mindenkori ügyfélnek elég ahhoz, hogy érdekeljen ez a mindmáig kéthavonta, ám januártól már havonta megjelenő folyóirat. Örülök, hogy így már jobban követhetik a jogalkotást, melegiben tálalhatják a sok embert érintő, közérdeklődésre számot tartó törvényeket, s rovatai szinte a jogalkotás kistükrei lesznek, némely részletében pedig a Magyar Közlöny kisöccsei. Tudom, ez az orgánum mérhetetlen segítséget ad az ügyfélszolgálati irodák dolgozóinak is, s ez fölöttébb jó dolog, mert ha az ügyintéző tájékozottabb, nyilván jobban tud tájékoztatni is, amivel megint csak én, a mindenkori ügyfél járok jól. Akárcsak az ügyféltájékoztató röplappal, amelyből jelenleg 94 féle segíti a bürokrácia gubancaiban való eligazodást. Az ügyi él tájékozta tó röplapok a Házi jogtanácsadó- nál jóval előbb születtek, idestova tíz esztendeje, mivel kiderült, hogy nagy ügyfélforgalom mellett kevés a szóbeli tá- tékoztatás, az ügyfelek a bonyolultabb eljárási módokat elfeledik. Az élő szót, az udvarias, segítő szándékú tájékoztatást ugyan nem helyettesíti az ügyféltájékoztató röplap, viszont a tudnivalókat kiegészíti, rögzíti, s a tamáskodó, hitetlenkedő ügyfeleket (mert ilyenek is vannak) meggyőzi. S a bevezetőben említett kínosan hosszú várakozások meddő perceit milyen hasznossá lehet tenni egy-egy tablóra rögzített röplapcsokorral, melyek közül az idegesen topogó ügyfél kikeresheti az ő problémáját tárgyalót, s az előadóhoz már mintegy „felkészülve”, tájékozottan érkezik. Amint az ügyfélszolgálati irodák vezetői elmondták, sok tanácsnál található ilyen praktikus tabló. a zt is elmondták, hogy nem muszáj a tájékoztatással az ügyfeleket a tanácsi irodában várni: az őket várhatóan érintő ügyekben el lehet lakásukra előre, időben küldeni az ügyféltájékoztató röplapokat (pl. kisajátítás esetén, várható nyugdíjazás előtt, stb.). Biztosíthatom a tanácsi ügyintézőket: az ügyfél hálás a jó szóért, az időben nyújtott tájékoztatásért. Sőt: a szándékért is. A szemléletért is, mely nem az ügyintéző, hanem az ügyfél dolgándk megkönnyítését teszi a legfőbb helyre. K. L. Ötletes^ újítást vezettek be a MEZŐGÉP cibakházi gyáregységének festőműhelyében. A terménybetakarító gépek „C” profilú motolla- lapátjainak festése korábban nem kis gondot okozott. A gyár szakemberei nemrég olyan festőállványt szerkesztettek, amelyre 12 lapát helyezhető egyszerre. A lapátok két mozdulattal beállíthatók a festéshez legalkalmasabb dőlésszögbe. KÉT ÉVTIZED UTÁN szóval Érdekvédelem jó Beszélgetésünk mottója is lehetne Honti László hallomása egy — társadalmi munkaként végzett — hivatási rangra emelkedett tevékenységről, a népi ellenőrzésről: Emberként, emberekről kell véleményt mondani; íratlan törvény a jóhiszeműség, mások tiszteletben tartása. Vallom, húszévi népi ellenőrzés után, hogy minden egyes alkalommal jel kell tenni magunkban a kérdést, mit tennék, ha én volnék az ő helyében? Ebből kiindulva sokszor kiderül, hogy a csalásnak minősített cselekedet csak tévedés, hogy a valódinak hitt panasz csak vélt sérelem ... A Szolnoki Csarnok- és Piacintézmény vezetője harminchetedik éve dolgozik irányítóként a kereskedelmi szakmában. Ismerte, tapasztalata nagy „vagyon”, emellett jó vezetői készsége (munkatársai véleménye), sokfajta társadalmi munkája elismert emberré tették. Honti László csendes derűvel ezt úgy méri le, hogy soha nem volt haragosa, bárhová megy ellenőrként, hivatalos vizsgálóként vagy magánemberként, szívesen, kedvesen fogadják. A vitrinben őrzött számos kitüntetés, elismerés — köztük a Hazafias Népfront emlékplakettje, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elismerései, a hat-hétféle társadalmi munkáért kitüntetés — a társadalom kézzelfogható megbecsülése. — Húsz év tapasztalata alapján maga szerint milyen rangja van a társadalmi népi ellenőrzésnek? — Először talán a helyét határozom meg. Amolyan — jó értelemben vett — „bíró'” feladat, érdekvédelmi és érdekegyeztető tennivalókkal, a mindennapi munka kiegészítője. Minden ízében kapcsolódik a napi élethez, segítője a gazdasági munkának. Rangját is ez adja, a pártatlan, a reális állásfoglalás, amely az említett napi munkát segítő funkciója mellett emberi értékmérő is. — Maradandó, emlékezetes esetet őriz? — Sokat. De nem az „ínyenc”, egyedi ügyeket őrzöm, hanem amelyek közvetlen haszonnal jártak ... Ilyen volt a bútorszállítással kapcsolatos — sok-sok bejelentés alapján megtartott — ellenőrzésem. A vasúton szállított bútorok nagy része összetörik, jelentősen károsodva érkezik a címzettekhez. Több napig nyomoztunk, hol lehet a hiba? A végén kiderült, hogy a gyárban. Az igényes, szép bútorokat minősíthetetlenül csomagolták. Egy hibaforrás. A másik a MÁV illetékeseire tartozott: gurítóra tolták a bútorral megrakott, vagonokat. Azóta sokkal kevesebb a panasz. De említ, hetném az egész megyére kiterjedő szolgáltatás-ellátás, vagy a gyermekruha-ellátás vizsgálatát. Minden esetben intézkedés követte észrevételeinket. Sem bírósági, sem szabálysértési ügy nem követte a vizsgálatokat, ám nyertese annál több: a lakosság, a vásárlók látták hasznát. — Milyen útravalót adna a jövő népi ellenőreinek? — Sok fiatalt neveltem és nevelek, akik közül többen jól megállják a helyüket ebben a munkában. A legfontosabb, hogy elfogulatlan, igazságos. talpraesett, tájékozott legyen, aki vállalja ezt a nem könnyű feladatot. És újból ismétlem: mindenkor az embert kell nézni, ha hibázik is, ha megbotlik is... A mi dolgunk, hogy segítsük. Sokszor csak jó szó kell... T, Szűcs Etelka
