Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

TÖBB MINT SZÁZ ORSZÁG KÜLDÖTTEI MOSZKVÁBAN Új történelmi korszak kezdődött Ünnepi ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában tegnap délelőtt helyi idő szerint pontosan 10 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évforduló­ja alkalmából rendezett együttes ülése. Az ülésen meghívott vendégként jelen van az Ok­tóberi Forradalom sok veteránja, számos kiváló dolgo­zó, a termelő munka sok hőse, a tudományos-művészeti élet kiválóságai, a szovjet fegyveres erők sok kiemel­kedő parancsnoka és katonája. Az ünnepségen ott vannak a szocialista országok­nak az ünnepségre Moszkvába érkezett párt- és kor­mányküldöttségei. A magyar párt- és kormányküldött­séget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A szovjet néppel együtt ünnepelnek a testvéri kommunista és munkáspártok: küldöttségeik megje­lentek az ünnepi ülésen. Ugyancsak ott voltak számos más haladó párt, mozgalom, nemzeti felszabadítási szervezet képviselői. Állami küldöttséggel képviseltette magát számos fejlődő ország. A hatalmas kongresszusi termet Lenin nagymé­retű mellszobra díszítette, mögötte a forradalom vörös zászlajával. Az elnökség mögött két évszám: 1917—1977. Hatalmas tapssal fogadták az ünnepi ülés rész­vevői a Szovjetunió Kpmmunista Pártja vezetőinek, a Politikai Bizottság tagjainak, póttagjainak, a Központi Bizottság titkárainak megjelenését, élükön Leonyid Brezsnyevvel, a Központi Bizottság főtitkárával. Az ün­nepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Lázár György, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünnepi ülést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Mint mondotta a teremben 104 országból 123 küldöttség van jelén, hogy együtt ünnepeljen a szovjet néppel, a világot megváltoztató október évfordulóján. Mihail Szuszlov megnyitó beszédében rámutatott: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történelmének új korszakát nyitotta meg, azt a korszakot, amelyben véget vetettek az elnyomásnak, a kizsákmá­nyolásnak, a néptömegek nyomorának, áttértek a szo­cialista társadalmi rendszer­re. Ebben a rendszerben a dolgozó emberek lettek saját sorsuk gazdái — mondotta a többi között. Szuszlov köszöntötte a ta­nácskozáson részt vevő kül­földi küldöttségeket rámutat­va, hogy az Októberi Forra­dalom a proletár internacio­nalizmus, a dolgozók szolida­ritása jegyében született. Győzelme megnyitotta az utat a gyökeres változások­hoz a népek, az államok kö­zötti kapcsolatok terén is, megnyitotta az utat az egyenjogú -békés kapcso­latok megteremtése előtt. Szuszlov megnyitója után felhangzott a Szovjetunió állami himnusza. Ezután Leonyid Brezsnyev tartotta meg előadói beszé­dét. Az SZKP főtitkárát a teremben jelenlevők hatal­mas tapssal köszöntötték. Leonyid Brezsnyev: A szovjet nép magabiztosan tekint a jövőbe Hatvan évvel ezelőtt győ­zött a világtörténelem első szocialista forradalma — mondotta beszédében Leo­nyid Brezsnyev. — Üj törté­nelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületé­sének a szocializmus és a kommunizmusba való átme­netnek a korszaka, megnyílt az az út, amelyen ma száz­milliók haladnak és amelyre Isorsszerűen rátér az egész emberiség. Október bebizonyította, hogy gyökeresen meg lehet változtatni a társadalmi-po­litikai alapokat. A szocialista építés hat évtizede nagysze­rűen bizonyította, hogy mire képesek a dolgozó emberek, ha kezükbe veszik a társa­dalom politikai irányítását. A dolgozók előtt először nyílt lehetőség arra, hogy meg­szüntessék a kizsákmányolást és megszabaduljalak" a gaz­dasági spontaneitás rabságá­ból. Ezt a kulcsfontosságú problémát a magántulajdon felszámolásával, társadalmi tulajdonnal történő felváltá­sával, a tervszerű gazdaság- irányítással oldották meg. Történelmileg rendkívül rö­vid idő alatt a hatalmas és elmaradott ország magasan fejlett ipari és társadalmasí- tott mezőgazdasággal rendel­kező országgá vált. Ma több ipari terméket. állítunk elő, mint negyed századdal ez­előtt az egész Világon gyár­tottak. A történelem első szo­cialista országának nagyará­nyú gazdasági fejlődése a munka felszabadulásának, s azok munkájának eredménye, akik tudják, hogy saját ma­guknak és a köz javára dol­goznak. A politikai forradalom tör­vényszerű folytatása volt or­szágunkban a kulturális for­radalom — hangoztatta Brezsnyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre meg­szabadultak az írástudatlan­ság súlyos terhétől. A dolgo­zók ma a kulturális élet te­vékeny részvevői, szellemi értékek alkotói. Kiemeljkedő helyet foglal el október vívmányai között az annyira fájdalmas és drá­mai nemzetiségi kérdés meg­oldása. A hajdani cári Orosz, ország népei hatalmas szö­vetségi államban egyesültek, az orosz nép önzetlen segít­ségére támaszkodva tudato­san haladnák előre az új élet építése útján. Orszá­gunkban létrejött az embe­rek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az Októberi Forradalom legnagyobb vívmánya a tár­sadalmi egyenlőség és igaz­ságosság elvének meghono­sodása. Állandóan javulnak a szovjet emberek élei;- és munkakörülményei. Az el­múlt tíz év alatt 1,6-szeresre nőttek a reáljövedelmek. 110 millió szovjet ember költö­zött ezekben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félelmet, hogy munka nélkül vagy orvosi el­látás nélkül maradnak, ’ ret­tegniük kell a holnaptól. Nemrégen fogadták el a Szovjetunió új alkotmányát. Ez ismét bebizonyította, hogy országunkban minden válto­zás, átalakulás célja elsősor­ban az, hogy valóban ember­hez méltó életkörülményeket Az ünnepi ülés elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnöke ünnepi biúzédet mond. (Telefotó - KS) biztosítson minden ember­nek. A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a tár­sadalmi igazságosság fogalma csakis a szocializmus viszo­nyai között telítődhet valódi tartalommal. A szovjet nép magabizto­san tekint a jövőbe. Szilár­dan tudja, hogy élete egyre jobbá, tartalmasabbá, boldo­gabbá válik. Ennek záloga a munka és a kommunista párt lenini, tudományosan meg­alapozott politikája. A világtörténelem egyetlen eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú távon ha­tó következményekkel járó hatást az emberiségre, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — folytatta Leo­nyid Brezsnyev. — Egyik legfontosabb következménye a szocialista világrendszer létrejötte és fejlődése. Euró­pában, Ázsiában, Ameriká­ban győztes szocialista for­radalmak sora jelentette ok­tóber eszméinek és ügyének folytatását. A szocialista forradalmak­nak, a szocialista építő mun­kának vannak közös általá­nos, bizonyos alapvető és szükségszerű vonásai. — Ál­lapította meg Brezsnyev. A világszocializmus fejlődésé­nek tapasztalatai arról győz­nek meg, hogy a forradalom fő kérdése változatlanul a hatalom kérdése marad. A munkásosztály és a vele szö­vetséges egész dolgozó nép hatalmáról, vagy a burzsoá­zia hatalmáról van szó. Har­madik lehetőség nincs. A szocializmusra való áttérés csak altkor lehetséges, ha a munikásoszitály ésí szövetsé­gesei, az igazi politikai ha­(Telefotó - KS) talmat megragadva, azt a tő­kések és más kizsákmányo­lok társadalmi-gazdasági uralma felszámolására hasz­nálják fel. A szocializmus győzelme csak akkor lehetsé­ges, ha a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítésére. A szocializmus csak akkor szi­lárdulhat meg, ha megtud­ják védeni a dolgozók hatal­mát az osztályellenség bár­milyen támadásától. A világszocializmus tapasz, talatai azt bizonyítják továb­bá, hogy a marxista—leninis­ta irányvonaltól, a proletár internacionalizmustól való . eltávolodás kudarcoknak és súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki a népet. Leonyid Brezsnyev Kínát említette példaként, arra, hogy milyen következmé­nyekkel jár, ha egy szocialis­ta ország eltér a marxista— leninista irányvonaltól, a proletár internacionalizmus­tól. Ma néhány tőkés ország vezetője arra alapítja számí­tásait, hogy a Kínai Népköz- társaság és a Szovjetunió közötti jelenlegi ellentétek és elhidegülés tartósnak bizo­nyulnak, sőt a jövőben még inkább kiéleződnek. Nekünk úgy tűnik, hogy ez rövidlátó politika. Elszámítják magu­kat azok. akik így gondol­koznak. A Szovjetuniónak a szovjet—kínai kapcsolatok javítására tett javaslatai vál­tozatlanul érvényesek — je­lentette ki Brezsnyev. A szocialista országok test­vérpártjainak internaciona­lista politikája elvileg új tí­pusú kapcsolatokat eredmé­nyezett a szocialista államok, és mindenekelőtt a szocialis­ta közösség országai között. Szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk közös cé­lokat követő és közös érde­kektől összefűzött, szuverén, egyenjogú államok szövetsé­ge, barátsága és együttmű­ködése, amelyet az elvtársi szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás szálai erősí­tenek. Világtörténelmi jelentősé­gű az is, hogy az imperializ­mus gyarmati rendszerét napjainkra felszámoltnak te­kinthetjük. Sok felszabadult ország ma elveti a fejlődés kapitalista útját és a szocia­lizmus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok hű és meg­bízható barátokra lelnek a szocialista országokban, ame­lyek nemcsak erkölcsi és po­litikai támogatást nyújtanak nekik, hanem hozzájárulnak gazdaságuk fejlesztéséhez, államszervezetük megterem­téséhez, védelmi' rendszerük megszilárdításához. Október győzelme új sza­kaszt nyitott a nemzetközi munkásmozgalom harcában —- folytatta a beszédét Leó-, nyid Brezsnyev. Megerősö­dött a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a tőkés or­szágokban nő a tömegek gyö­keres változások iránti igé­nye, kiszélesedik a monopó­liumok ellen, a demokráciá­(Folytatás a 2. oldalon) Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf., 259. sz., 1977. november 3. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents