Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
/ 1977. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 250-nel több IKARUS a Szovjetuniónak Az IKARUS székesfehérvári gyára vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a tervezettnél 250 autóbusszal szállít többet a Szovjetunió részére. A felajánlásukat november 30-ig teljesitik. Képünkön: Szerelik a szalagon az IKARUS műszerfalát Állják az összehasonlítást Jászboldogházán jól vizsgáztak a hazai növények A mezőgazdasági nagyüzemek sürgető igénye hozta létre a Jászboldogházi Fajtakísérleti Állomást. Feladata, A kutatók munkájukhoz az eddigi kilenc évben negyvenmillió forint állami támogatást kaptak. Ezt az ősz- szeget úgy használták fel, hogy máris kitűnő eredmények születtek. Ma már a Jászboldogházi Fajtakísérleti Állomás jelentősége nem helyi jellegű, hiszen az országos feladatokon túlmenően hozzájárult a KGST' valamint az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetének, a FAO-nak a munkájához is. Eredményei olyan szépek, hogyaz Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet 25 hasonló állomása közül csak a patinás marton- vásári előzi meg. Az intézet alapvetően kétoldalú tevékenységet folytat: munkatársai egyrészt a szántóföldi növények, másrészt pedig a kertészeti kultúrák növényfajtáival kísérleteznek. Elsősorban a búzával foglalkoznak az állomáson. Mintegy 200 fajtát és fajtajelöltet vizsgálnak, hogy hogyan bírják a köztermesz- téses viszonyokat. A hetven takarmánygabonát és a 117 féle kukoricát szintén kis- parcellás körülmények köA nagy területű kutatások jelentős részét foglalják el a hazai köztermesztésű fajtákkal hasonlított, a KGST és a FAO megbízásából kísérletbe vont új fajták és fajtajelöltek. így eljutottak idé a legmodernebb jugoszláv búzák is. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy keveset törődünk a saját portánkkal. A hazai nemesítésű GK típusú búzáink ugyan „csak” hatvan mázsát teremnek, de amíg a jugoszláv fajták bel- tartalmi értékénél a fehérje 12 százaléknyi, a mi búzáink ennek a két és félszeresét adják. Már eddig is állták a versenyt a legújabb szegedi búza-fajtajelöltekkel. Megfelelő árpolitikai intézkedésekkel elérhetnénk, hogy a saját értékesebb búzafajtáinkkal — tuirJ a Tisza, Basa, Minaret — versenyképesek lehetnének nemcsak itthon, hanem külföldön is, a Közép-Tisza vidékén termesztett, s erre a tájra jellemző növényfajok és fajták kutatása. zött termesztik és az eredményeket értékelik. Vagy ötven cukorrépa-fajtajelöltet, valamivel kevesebb napraforgót, azonkívül káposztarepcét, lenféléket és rizst próbálnak ki. A kertészeti növények közül legjelentősebb a paradicsom, amiből 170 fajtajelöltet vizsgálnak, de a paprikaféleségek, az uborkák, étkezési borsók, a zöldbabok, a vöröshagymák, a káposzták és a dinnyék is nagy teret kapnak. A növényeket jó minőségű földeken termesztik, magas szintű agrotechnikával és hat mázsa hatóanyagon felüli tápanyag-ellátottsággal. Az öntözést a legkorszerűbben oldották meg, a terület alapcsövezése másfél millió forintba került. Olyan berendezésük is van, amilyennel más országok alig rendelkeznek. Ilyen' a kalászosok betakarítására alkalmas speciális arató-cséplőgép, amiből a világon mindössze öt darab van, s az egyik éppen Jászboldogházán dolgozik. A gépparkjukhoz tartoznak a legújabb SZK kombájnok, univerzális gépek, de van jól felszerelt laboratóriumuk is. A szakemberek bizonyos fenntartásokkal fogadják a most bekerült dél-európai búzaféleségeket, hiszen azok télállóságáról még ezidáig nem győződhettek meg. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy ezeknek az importált fajtáknak az előállításánál a kiindulástól jelen vannak a mediterrán klímához szokott olasz és francia búzák, a mi gyakorta kontinentális éghajlatunkon nem sok jót ígérhetnek egy-egy keményebb tél után. Idén az aratóknak szinte 2 földről kellett felszedni a kalászt, mivel ezeknek az intenzív fajtáknak a szárszilárdsága nem a legjobb. A most megjelenő hazai búzafélék' pedig alacsony Szárúak, így a megdőlés veszélye nem jelentős. Ebben az évben a kukoricatermésünk nagy részét a fagy érlelte meg. A délről hozóik került, nagy termőképességű, de hosszú tenyészidejű fajtákat magas nedvességtartalommal kellett betakarítani. így aztán nemcsak a termés bizonytalansága okoz gondot, hanem a szárítási költségek növekedése is. A hazai kutatók ennél a növénynél szintén előálltak olyan fajtajelöltekkel, amelyek termésnagysága hektáronként elérte a 80—100 mázsát, és a korai éréscsopor- túak közé tartozik. Ma az egyes növényeknél jelentős szempont, hogy nagyüzemi termeszthetősé- gük hogyan oldható meg. Ezért vizsgálják különböző fajták gépesíthetőségét. A legújabb kutatások ebben is jó eredménnyel kecsegtetnek, így a soroksári TOMATO- COOP paradicsomtermesztési rendszernek külön kísérleteket végeznek, és ezek eredményei biztatóak. Ebben az évben Sikerült vagy tíz olyan fajtát találni, amelyen egyszerre érnek a bogyók, és gépi szedésre alkalmasak. Ezáltal a munkaerőigény jelentősen csökken és megszűnik a palántanevelés is, ami sok fáradságba és pénzbe kerülj Idén szenzációsán jó eredményt értek el a magról- vetett paradicsommal. Meggondolandó, hogy az agyondédelgetett drága palánta helyett a helybevetést alkalmazzák, mert a melegágyból kiültetett növényke nehezen szokja meg a szabad levegőt, sokkal tovább tart a beérése, mint azoké, amiknek a magját egyenest a földbe szórják. Nem kerül pénzbe A fajtakísérleti állomáson mindössze 35 ember dolgozik, a 80 százalékuk már ötéves törzsgárdatag. Az üzemviteli költség évente kétmillió hatszázezer forint. A sajátosan magas színvonalú termelésből viszont sikerül mondezt az összeget „kigazdálkodni”, hiszen hektáronként megterem itt a 70—80 mázsa búza, de kukoricából is 100 mázsánál többet takarították be. Sokkal jelentősebb az anyagi sikernél az a riémZft" közi hírnév és tekintély, aminek a Jászboldogházi Fajtakísérleti Állomás . örvend. Évente 1500 látogató is megfordul itt, közülük igen sok a külföldi szakember. Avar László Nem helyi jelentfiségű Nyolcezer parcellán II műszakpótlék hatása Lassan fél éve, hogy a kormány határozatának megfelelően a népgazdaság egyes területein felemelték a műszakpótlékot. (Emlékeztetőként: az iparban dolgozó fizikai állományúak és a termelést közvetlenül irányítók, valamint az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozók, július elsejétől a második műszak után egységesen 20 százalék, a harmadik műszak után 40 százalék pótlékot kapnak. További 10 százalék pótlék illeti azokat, akik folyamatos munkarendben dolgoznak.) Mondom: a határozat majd fél éve lépett hatályba, de el kell még telnie nagyjáBizonyos jelek szerint úgy tűnik, a műszakpótlék felemelésének célját sokan félreértették. A rendelkezés nem azért született, hogy tíz- és tízezrek kezdjék ostromolni a gyárak kapuit, mondván: „három műszakban akarunk dolgozni!...”, hanem azért, mert meg kell fizetni azokat, akik már több műszakban, illetve folyamatos munkarendben dolgoznak. Másképpen fogalmazva: az anyagi ösztönzés eszközét felhasználva kellett elejét venni a több műszakos munkahelyekről történő — még nem aggasztó méretű, de azért már észrevehető — munkáselvándorlásnak. S ennek anyagi feltételei most értek meg. Röviden és egyszerűen: a műszakpótlék felemelésétől aligha várható az átlagos — és az imént már jelzett — műszakszám szembeötlő emelkedése; még egyszerűbben: nem a pótlék felemeA fejlett ipari államok közül sok helyen még a magyarországinál is alacsonyabb műszakszámmal dolgoznak, különböző — itt most nem részletezendő — okok miatt. Ám a profitra különösen érzékeny tőkés vállalatok a munka magas színvonalú racionalizálásával mentetették át azt a nyereséget, amitől az alacsony műszakszám miatt elestek volna. Az egész probléma végülis egyetlen kérdésben összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy több gép és ból ugyanennyi időnek ahhoz, hogy valamiféle hivatalosnak minősíthető értékelés, összefoglaló jellegű elemzés készüljön a műszakpótlék felemelésének hatásáról. S ebből a majdani elemzésből — sokak várakozása ellenére — valószínűleg nem az derül ki, hogy a műszakpótlék felemelésének hatására ugrásszerűen javult a gépkihasználás, hogy látványosan emelkedett az úgynevezett műszakegyüttható, amely hosszú évek óta az 1,4—1,7- es érték körül ingadozik. (Vagyis: a lehetséges három műszakból mindössze 1,4—1,7 műszakot fordítanak produktív, termelő munkára a különböző munkahelyek.) lése oldja meg a két, vagy a három műszak általános elterjesztését Nem biztos ugyanis, hogy egyértelműen örvendetes jelenség lenne, ha — történetesen a felemelt műszakpótlék hatására — ugrásszerűen nőne a többműszakos munkahelyek száma és a több műszakban dolgozók aránya. Ha a nehezen eladható termékeket gyártó, elavult, korszerűtlen gépekkel dolgozó munkahelyeken is erőltetnénk a több műszakot, akkor alighanem többe kerülne a leves, mint a hús ... Mert a műszakszám növelésének önköltségnövelő hatása is lehet, s nemcsak a kivénhedt gépekkel, de a szervezetlen körülmények között dolgozó munkahelyeken is. S kell-e külön bizonygatni, hogy nálunk nemcsak a technikai színvonallal, de a munkahelyek szervezettségével is alapvető gondjaink vannak? kevesebb műszak? Sokan ebben látják az alapvető gondot, megint csak az állóeszközállomány technikai színvonalával és a munkaszervezés rendkívül alacsony színvonalával érvelve. Persze: a kevesebb gépet, a szegényesebb állóeszközállományt is kihasználhatnánk gazdaságosabban. Ennyi — és úgy érzem, szükséges kitérő után, nézzük: mivel is járt a műszak- pótlék emeléséről szóló kormányintézkedés? A cementiparból vett példa: egy folyamatos üzemben dolgozó klinkerégető, július elseje óta átlagosan havi 1000 forinttal keres többet, mint korábban (ez körülbelül öt forintos órabér-emelkedéssel egyenlő). A rendelkezés közvéleményre gyakorolt hatását ezekután felesleges lenne hosszasan is taglalni. Nyilvánvaló: mindenki, akit ez a rendelkezés anyagilag előnyösen érint, csak örömmel és elismeréssel fogadta a kormány határozatát. Ám nem véletlen az iménti disztinkció... ... mert sokan úgy vélik, hogy számukra a rendelkezés kifejezetten hátrányos. Az az üzemvezető például, aki nem tartozik — legalábbis besorolás szerint — a „termelést közvetlenül irányítók” csoportjához, s emiatt július elseje óta kevesebbet keres, mint a hozzá beosztott művezető. Vagy az a művezető, aki hasonló besorolási problémák miatt kevesebbet keres, mint mondjuk az iménti példában szereplő klinkerégető. Nem szociális segély Való igaz: a műszakpótlék felemelésével megbolydultak a kereseti arányok, s ennek láttán sokan abban reménykednek, hogy a vállalatok — a már-már szokásjoggá rögződött egyenlősdire való törekvés szellemében — az éves bérfejlesztésnél kárpótolják azokat, akik nem kaphatják a magasabb műszakpótlékot. S nem hiába reménykednek! Mert — még nem általánosítható, de azért már jól észrevehető jelek szerint — a vállalatok vezetői is mintha ekként gondolkodnának. Kell-e magyarázni: a műszakpótlék nem valamiféle szociális segély, nem emberbaráti megfontolásokból fizetett bérkiegészítés, hanem a több — egyszersmind a nehezebb, az idegőrlőbb, a fáradságosabb — munka anyagi ellenértéke. Következésképpen nincs és nem lehet helye semmiféle egyenlősdi- nek, semmiféle kompenzációnak. Az éves bérfejlesztésből annak is részesülnie kell — ha egyébként megérdemli — akinek a műszakpótlékkal kiegészített keresete, július elseje óta jogosan és jelentősen emelkedett. V. Cs. Nem ostromolják a gyárkapukat Hány géppel, hány műszak? Több és jobb étel Raktárfejlesztési tanácskozás Az üzemi étkeztetés javítása az építőiparban Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az év elején együttes rendeletben írta elő az üzemi étkeztetés és az étkezési nyersanyag- norma egységesítését. A végrehajtás több fontos feladatáról most közleményt adott ki az ÉVM. Ebben az üzemi étkeztetés fejlesztésének alapkövetelményeként hangsúlyozza, hogy az építőipar minden szervezeténél egységes legyen a főétkezés nyersanyagértékéhez nyújtott vállalati hozzájárulás és a dolgozók által adott térítési aránya. 1980 végéig kell elérni, hogy ez az arár\v 50 százalékos legyen. Ugyancsak legkésőbb 1980 végéig, fokozatos fejlesztéssel el kell érni a rendeletben meghatározott üzemi étkeztetési nyersanyagnőr^í*1 értékeit. A jóléti és kulturális alap lehetőségeit kihasználva kell növelni az üzemi étkeztetés mennyiségét, és javítani minőségét, hogy az ételek ösz- szetétele kielégítse a korszerű és egészséges táplálkozás követelményeit. Egyebek között naponta és személyenként húsból és húskészítményekből 220 grammot, továbbá másfél tojást, fél liter tejnek megfelelő tejterméket kell felhasználni. Ezen kívül a növényi fehérjeszükséglet fedezésére naponta 350 gramm kenyeret, 30 gr rizst és 50 gramm lisztet, vagy száraz tésztát, a megfelelő vitamin és ásványianyag ellátásra pedig gyümölcsből 150, zöldségféléből 250, burgonyából 150 grammot ésszerű felhasználni. A rendelet szerint az építőipari ágazatba sorolt szövetkezeteknél is gondoskodni kell az étkezési nyersaanyag- noi-rna emeléséről, valamint a főétkezés térítési díjának és a munkáltatói hozzájárulásnak egységesítéséről. A rendelet viszont nem terjed a mezőgazdasági terme- íőszövetkezetet építőipari társulásaira, amelyeknél árjogszabályok szerint kell gondoskodni a dolgozók üzemi étkeztetéséről, Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia székházában 11 ország — közöttük hat KGST tagállam — képviselői részvételével. Hazánkban jelenleg több 100 milliárd forint értékű áru tárolásáról, raktározásáról kell gondoskodni; valamennyi ágazat azonban raktárgondokkal küzd, kevés a tárolási hely, s a meglevők jórésze is elavult, bár az elmúlt években már nagyszabású fejlesztési munkák indultak meg a raktárgondok enyhítésére. A raktározási gondok1 a többi KGST országban is hasonlóak a hazaihoz, s ezért az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihasználására a KGST országok együttműködnek a korszerű raktárak tervezésében és egyáltalán a tervszerű anyag- gazdálkodás technikai, műszaki feltételeinek megteremtésében. A KGST anyagi, műszaki ellátási állandó bizottsága ennek érdekében 11 téma összehangolt kimunkálását koordinálja. A tanácskozással egyidő- ben a Jogi és Közgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásában megjelent, az anyag- tolással kapcsolatos szak- ’-ai az Akadémián kikonyvekoo DéntekiS állítás nyílt, amti, _ Q tekinthető meg,
