Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

/ 1977. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 250-nel több IKARUS a Szovjetuniónak Az IKARUS székesfehérvári gyára vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a tervezettnél 250 autóbusszal szállít többet a Szovjetunió részére. A felajánlá­sukat november 30-ig teljesitik. Képünkön: Szerelik a szalagon az IKARUS műszerfalát Állják az összehasonlítást Jászboldogházán jól vizsgáztak a hazai növények A mezőgazdasági nagyüze­mek sürgető igénye hozta létre a Jászboldogházi Fajta­kísérleti Állomást. Feladata, A kutatók munkájukhoz az eddigi kilenc évben negy­venmillió forint állami tá­mogatást kaptak. Ezt az ősz- szeget úgy használták fel, hogy máris kitűnő eredmé­nyek születtek. Ma már a Jászboldogházi Fajtakísérleti Állomás jelentősége nem he­lyi jellegű, hiszen az orszá­gos feladatokon túlmenően hozzájárult a KGST' vala­mint az ENSZ mezőgazdasá­gi és élelmezési szervezeté­nek, a FAO-nak a munkájá­hoz is. Eredményei olyan szépek, hogyaz Országos Me­zőgazdasági Fajtakísérleti In­tézet 25 hasonló állomása közül csak a patinás marton- vásári előzi meg. Az intézet alapvetően két­oldalú tevékenységet foly­tat: munkatársai egyrészt a szántóföldi növények, más­részt pedig a kertészeti kul­túrák növényfajtáival kísér­leteznek. Elsősorban a búzá­val foglalkoznak az állomá­son. Mintegy 200 fajtát és fajtajelöltet vizsgálnak, hogy hogyan bírják a köztermesz- téses viszonyokat. A hetven takarmánygabonát és a 117 féle kukoricát szintén kis- parcellás körülmények kö­A nagy területű kutatások jelentős részét foglalják el a hazai köztermesztésű fajták­kal hasonlított, a KGST és a FAO megbízásából kísérletbe vont új fajták és fajtajelöl­tek. így eljutottak idé a leg­modernebb jugoszláv búzák is. Rögtön hozzá kell azon­ban tenni, hogy keveset törő­dünk a saját portánkkal. A hazai nemesítésű GK típusú búzáink ugyan „csak” hat­van mázsát teremnek, de amíg a jugoszláv fajták bel- tartalmi értékénél a fehérje 12 százaléknyi, a mi búzáink ennek a két és félszeresét adják. Már eddig is állták a versenyt a legújabb szegedi búza-fajtajelöltekkel. Meg­felelő árpolitikai intézkedé­sekkel elérhetnénk, hogy a saját értékesebb búzafajtá­inkkal — tuirJ a Tisza, Basa, Minaret — versenyképesek lehetnének nemcsak itthon, hanem külföldön is, a Közép-Tisza vidékén ter­mesztett, s erre a tájra jel­lemző növényfajok és fajták kutatása. zött termesztik és az ered­ményeket értékelik. Vagy öt­ven cukorrépa-fajtajelöltet, valamivel kevesebb naprafor­gót, azonkívül káposztarep­cét, lenféléket és rizst pró­bálnak ki. A kertészeti nö­vények közül legjelentősebb a paradicsom, amiből 170 fajtajelöltet vizsgálnak, de a paprikaféleségek, az ubor­kák, étkezési borsók, a zöld­babok, a vöröshagymák, a káposzták és a dinnyék is nagy teret kapnak. A növényeket jó minősé­gű földeken termesztik, ma­gas szintű agrotechnikával és hat mázsa hatóanyagon fe­lüli tápanyag-ellátottsággal. Az öntözést a legkorszerűb­ben oldották meg, a terület alapcsövezése másfél millió forintba került. Olyan beren­dezésük is van, amilyennel más országok alig rendelkez­nek. Ilyen' a kalászosok be­takarítására alkalmas speciá­lis arató-cséplőgép, amiből a világon mindössze öt darab van, s az egyik éppen Jász­boldogházán dolgozik. A gép­parkjukhoz tartoznak a leg­újabb SZK kombájnok, uni­verzális gépek, de van jól felszerelt laboratóriumuk is. A szakemberek bizonyos fenntartásokkal fogadják a most bekerült dél-európai búzaféleségeket, hiszen azok télállóságáról még ezidáig nem győződhettek meg. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy ezeknek az impor­tált fajtáknak az előállításá­nál a kiindulástól jelen van­nak a mediterrán klímához szokott olasz és francia bú­zák, a mi gyakorta kontinen­tális éghajlatunkon nem sok jót ígérhetnek egy-egy ke­ményebb tél után. Idén az aratóknak szinte 2 földről kellett felszedni a kalászt, mivel ezeknek az intenzív fajtáknak a szárszilárdsága nem a legjobb. A most meg­jelenő hazai búzafélék' pedig alacsony Szárúak, így a meg­dőlés veszélye nem jelentős. Ebben az évben a kukori­catermésünk nagy részét a fagy érlelte meg. A délről hozóik került, nagy termő­képességű, de hosszú tenyész­idejű fajtákat magas nedves­ségtartalommal kellett beta­karítani. így aztán nemcsak a termés bizonytalansága okoz gondot, hanem a szárí­tási költségek növekedése is. A hazai kutatók ennél a nö­vénynél szintén előálltak olyan fajtajelöltekkel, ame­lyek termésnagysága hektá­ronként elérte a 80—100 má­zsát, és a korai éréscsopor- túak közé tartozik. Ma az egyes növényeknél jelentős szempont, hogy nagyüzemi termeszthetősé- gük hogyan oldható meg. Ez­ért vizsgálják különböző faj­ták gépesíthetőségét. A leg­újabb kutatások ebben is jó eredménnyel kecsegtetnek, így a soroksári TOMATO- COOP paradicsomtermesztési rendszernek külön kísérlete­ket végeznek, és ezek ered­ményei biztatóak. Ebben az évben Sikerült vagy tíz olyan fajtát találni, amelyen egy­szerre érnek a bogyók, és gé­pi szedésre alkalmasak. Ez­által a munkaerőigény je­lentősen csökken és megszű­nik a palántanevelés is, ami sok fáradságba és pénzbe ke­rülj Idén szenzációsán jó eredményt értek el a magról- vetett paradicsommal. Meg­gondolandó, hogy az agyon­dédelgetett drága palánta he­lyett a helybevetést alkal­mazzák, mert a melegágyból kiültetett növényke nehezen szokja meg a szabad levegőt, sokkal tovább tart a beérése, mint azoké, amiknek a mag­ját egyenest a földbe szórják. Nem kerül pénzbe A fajtakísérleti állomáson mindössze 35 ember dolgozik, a 80 százalékuk már ötéves törzsgárdatag. Az üzemviteli költség évente kétmillió hat­százezer forint. A sajátosan magas színvonalú termelés­ből viszont sikerül mondezt az összeget „kigazdálkodni”, hiszen hektáronként megte­rem itt a 70—80 mázsa bú­za, de kukoricából is 100 mázsánál többet takarították be. Sokkal jelentősebb az anyagi sikernél az a riémZft" közi hírnév és tekintély, aminek a Jászboldogházi Fajtakísérleti Állomás . ör­vend. Évente 1500 látogató is megfordul itt, közülük igen sok a külföldi szakember. Avar László Nem helyi jelentfiségű Nyolcezer parcellán II műszakpótlék hatása Lassan fél éve, hogy a kor­mány határozatának megfe­lelően a népgazdaság egyes területein felemelték a mű­szakpótlékot. (Emlékeztető­ként: az iparban dolgozó fi­zikai állományúak és a ter­melést közvetlenül irányítók, valamint az élelmiszer-kis­kereskedelemben és a ven­déglátóiparban dolgozók, jú­lius elsejétől a második mű­szak után egységesen 20 százalék, a harmadik mű­szak után 40 százalék pót­lékot kapnak. További 10 százalék pótlék illeti azokat, akik folyamatos munkarend­ben dolgoznak.) Mondom: a határozat majd fél éve lépett hatályba, de el kell még telnie nagyjá­Bizonyos jelek szerint úgy tűnik, a műszakpótlék fel­emelésének célját sokan fél­reértették. A rendelkezés nem azért született, hogy tíz- és tízezrek kezdjék ostromol­ni a gyárak kapuit, mond­ván: „három műszakban aka­runk dolgozni!...”, hanem azért, mert meg kell fizetni azokat, akik már több mű­szakban, illetve folyamatos munkarendben dolgoznak. Másképpen fogalmazva: az anyagi ösztönzés eszközét fel­használva kellett elejét ven­ni a több műszakos munka­helyekről történő — még nem aggasztó méretű, de azért már észrevehető — munkás­elvándorlásnak. S ennek anyagi feltételei most értek meg. Röviden és egyszerűen: a műszakpótlék felemelésétől aligha várható az átlagos — és az imént már jelzett — műszakszám szembeötlő emelkedése; még egyszerűb­ben: nem a pótlék feleme­A fejlett ipari államok kö­zül sok helyen még a ma­gyarországinál is alacsonyabb műszakszámmal dolgoznak, különböző — itt most nem részletezendő — okok miatt. Ám a profitra különösen ér­zékeny tőkés vállalatok a munka magas színvonalú ra­cionalizálásával mentetették át azt a nyereséget, amitől az alacsony műszakszám miatt elestek volna. Az egész probléma végülis egyetlen kérdésben összegez­hető: kevesebb gép és több műszak, vagy több gép és ból ugyanennyi időnek ahhoz, hogy valamiféle hivatalosnak minősíthető értékelés, össze­foglaló jellegű elemzés ké­szüljön a műszakpótlék fel­emelésének hatásáról. S eb­ből a majdani elemzésből — sokak várakozása ellenére — valószínűleg nem az derül ki, hogy a műszakpótlék fel­emelésének hatására ugrás­szerűen javult a gépkihasz­nálás, hogy látványosan emelkedett az úgynevezett műszakegyüttható, amely hosszú évek óta az 1,4—1,7- es érték körül ingadozik. (Vagyis: a lehetséges három műszakból mindössze 1,4—1,7 műszakot fordítanak produk­tív, termelő munkára a kü­lönböző munkahelyek.) lése oldja meg a két, vagy a három műszak általános elterjesztését Nem biztos ugyanis, hogy egyértelműen örvendetes jelenség lenne, ha — történetesen a felemelt műszakpótlék hatására — ugrásszerűen nőne a több­műszakos munkahelyek szá­ma és a több műszakban dol­gozók aránya. Ha a nehezen eladható termékeket gyártó, elavult, korszerűtlen gépek­kel dolgozó munkahelyeken is erőltetnénk a több mű­szakot, akkor alighanem töb­be kerülne a leves, mint a hús ... Mert a műszakszám növelésének önköltségnövelő hatása is lehet, s nemcsak a kivénhedt gépekkel, de a szervezetlen körülmények kö­zött dolgozó munkahelyeken is. S kell-e külön bizonygat­ni, hogy nálunk nemcsak a technikai színvonallal, de a munkahelyek szervezettségé­vel is alapvető gondjaink vannak? kevesebb műszak? Sokan ebben látják az alapvető gon­dot, megint csak az állóesz­közállomány technikai szín­vonalával és a munkaszerve­zés rendkívül alacsony szín­vonalával érvelve. Persze: a kevesebb gépet, a szegénye­sebb állóeszközállományt is kihasználhatnánk gazdasá­gosabban. Ennyi — és úgy érzem, szükséges kitérő után, néz­zük: mivel is járt a műszak- pótlék emeléséről szóló kor­mányintézkedés? A cementiparból vett pél­da: egy folyamatos üzemben dolgozó klinkerégető, július elseje óta átlagosan havi 1000 forinttal keres többet, mint korábban (ez körülbelül öt forintos órabér-emelkedéssel egyenlő). A rendelkezés köz­véleményre gyakorolt hatá­sát ezekután felesleges len­ne hosszasan is taglalni. Nyil­vánvaló: mindenki, akit ez a rendelkezés anyagilag elő­nyösen érint, csak örömmel és elismeréssel fogadta a kor­mány határozatát. Ám nem véletlen az iménti disztink­ció... ... mert sokan úgy vélik, hogy számukra a rendelke­zés kifejezetten hátrányos. Az az üzemvezető például, aki nem tartozik — legalább­is besorolás szerint — a „ter­melést közvetlenül irányítók” csoportjához, s emiatt július elseje óta kevesebbet keres, mint a hozzá beosztott mű­vezető. Vagy az a művezető, aki hasonló besorolási prob­lémák miatt kevesebbet ke­res, mint mondjuk az iménti példában szereplő klinker­égető. Nem szociális segély Való igaz: a műszakpót­lék felemelésével megboly­dultak a kereseti arányok, s ennek láttán sokan abban re­ménykednek, hogy a vállala­tok — a már-már szokásjog­gá rögződött egyenlősdire va­ló törekvés szellemében — az éves bérfejlesztésnél kár­pótolják azokat, akik nem kaphatják a magasabb mű­szakpótlékot. S nem hiába reménykednek! Mert — még nem általánosítható, de azért már jól észrevehető jelek szerint — a vállalatok veze­tői is mintha ekként gon­dolkodnának. Kell-e magyarázni: a mű­szakpótlék nem valamiféle szociális segély, nem ember­baráti megfontolásokból fize­tett bérkiegészítés, hanem a több — egyszersmind a ne­hezebb, az idegőrlőbb, a fá­radságosabb — munka anya­gi ellenértéke. Következés­képpen nincs és nem lehet helye semmiféle egyenlősdi- nek, semmiféle kompenzáció­nak. Az éves bérfejlesztés­ből annak is részesülnie kell — ha egyébként megérdemli — akinek a műszakpótlékkal kiegészített keresete, július elseje óta jogosan és jelentő­sen emelkedett. V. Cs. Nem ostromolják a gyárkapukat Hány géppel, hány műszak? Több és jobb étel Raktárfejlesztési tanácskozás Az üzemi étkeztetés javítása az építőiparban Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az év elején együttes rendeletben írta elő az üzemi étkeztetés és az étkezési nyersanyag- norma egységesítését. A végrehajtás több fontos feladatáról most közleményt adott ki az ÉVM. Ebben az üzemi étkeztetés fejlesztésé­nek alapkövetelményeként hangsúlyozza, hogy az építő­ipar minden szervezeténél egységes legyen a főétkezés nyersanyagértékéhez nyúj­tott vállalati hozzájárulás és a dolgozók által adott térí­tési aránya. 1980 végéig kell elérni, hogy ez az arár\v 50 százalékos legyen. Ugyan­csak legkésőbb 1980 végéig, fokozatos fejlesztéssel el kell érni a rendeletben meghatá­rozott üzemi étkeztetési nyersanyagnőr^í*1 értékeit. A jóléti és kulturális alap lehetőségeit kihasználva kell növelni az üzemi étkeztetés mennyiségét, és javítani mi­nőségét, hogy az ételek ösz- szetétele kielégítse a korsze­rű és egészséges táplálkozás követelményeit. Egyebek kö­zött naponta és személyen­ként húsból és húskészítmé­nyekből 220 grammot, továb­bá másfél tojást, fél liter tej­nek megfelelő tejterméket kell felhasználni. Ezen kí­vül a növényi fehérjeszük­séglet fedezésére naponta 350 gramm kenyeret, 30 gr rizst és 50 gramm lisztet, vagy száraz tésztát, a meg­felelő vitamin és ásványi­anyag ellátásra pedig gyü­mölcsből 150, zöldségféléből 250, burgonyából 150 gram­mot ésszerű felhasználni. A rendelet szerint az épí­tőipari ágazatba sorolt szö­vetkezeteknél is gondoskodni kell az étkezési nyersaanyag- noi-rna emeléséről, valamint a főétkezés térítési díjának és a munkáltatói hozzájáru­lásnak egységesítéséről. A rendelet viszont nem terjed a mezőgazdasági terme- íőszövetkezetet építőipari társulásaira, amelyeknél ár­jogszabályok szerint kell gondoskodni a dolgozók üze­mi étkeztetéséről, Négynapos raktárfejleszté­si tanácskozás kezdődött teg­nap a Magyar Tudományos Akadémia székházában 11 ország — közöttük hat KGST tagállam — képvise­lői részvételével. Hazánkban jelenleg több 100 milliárd forint értékű áru tárolásáról, raktározásá­ról kell gondoskodni; vala­mennyi ágazat azonban rak­tárgondokkal küzd, kevés a tárolási hely, s a meglevők jórésze is elavult, bár az elmúlt években már nagy­szabású fejlesztési munkák indultak meg a raktárgon­dok enyhítésére. A raktározási gondok1 a többi KGST országban is ha­sonlóak a hazaihoz, s ezért az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihaszná­lására a KGST országok együttműködnek a korszerű raktárak tervezésében és egy­általán a tervszerű anyag- gazdálkodás technikai, mű­szaki feltételeinek megterem­tésében. A KGST anyagi, műszaki ellátási állandó bi­zottsága ennek érdekében 11 téma összehangolt kimunká­lását koordinálja. A tanácskozással egyidő- ben a Jogi és Közgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondo­zásában megjelent, az anyag- tolással kapcsolatos szak- ’-ai az Akadémián ki­konyvekoo DéntekiS állítás nyílt, amti, _ Q tekinthető meg,

Next

/
Thumbnails
Contents