Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 15. „Szállj, te büszke ének”... Kétnapos munkásdalfesztivál Szolnokon Közösen többre megyünk Az iskolák és a művelődési otthonok együttműködése A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére szomba­ton és vasárnap 35 énekkar közel 1500 résztvevőjének aj­kán csendültek fel a szebb­nél szebb kórusszámok, ha­gyományos munkásdalc\k, a forradalmi mozgalommal ősz. szefüggő magyar és szovjet népdalok, illetve a mai poli­tikai daltermés színe-java. Ebben az impozáns mére­tű hangversenysorozatban részt vett az úttörőktől kezd­ve a legidősebb generációig minden korosztály. A szakmunkástanuló kóru­sok hangversenyével kezdő­dött a kétnapos fesztivál, a megyei művelődési központ Komarov termében. Teljesít­ményeik előtt fejet kell haj­tani. Énekoktatás nélkül, pusztán az áldozatkész in­tézeti vezetők támogatásával, valamint az ügyszeretettől áthatott énekkarvezetők lel­kesedésével létrejött és ösz- szetartott együttesek felké­szültsége felülmúlta várako­zásunkat. Különösen azok a kórusok arattak sikert, — amelyek erejüket meg nem haladó, kidolgozott, tiszta előadást tudtak produkálni. Szombat délután a felnőtt munkáskórusok mutatták be műsoraikat a MÁV Járműja­vító művelődési központijá­ban. Felemelő érzés volt hallgatni azt a korosztályt, akiket ezek a mozgalmi da­lok vezettek a forradalmi át­alakulások idején. De ott bujkált az intő figyelmezte­tés is: néhány patinás ének­karunkban a kiöregedés ve­szélye fenyeget, s az utánpót­lás — egyelőre — akadozik. Ragyogó, szenvedélyes szép számoknak tapsolhattunk, s a zsűri, Balázs Árpád Erkel- és SZOT-díjas zeneszerzővel az élén, nem fukarkodott a nívódíjakkal. Nívódíjas lett a nagymúltú Járműjavító férfi­kara, kik bemutatókkal tar­kított programmal lepték meg a hallgatóságot, a külön­legesen homogén hangzású, Jászberényben, a fegyve­res erők klubjában az el­múlt évek során meghonoso­dott és sok szép sikert el­ért pódiumszínpad ebben az évadban is változatos, gaz­dag programot ígér az iro­dalmat, a költészetet kedve­lő régi és új klubtagok szá­mára. Az 1977—78-as évad prog­ramja: előadóestek, irodalmi műsorok, olyan népszerű elő­adóművészek közreműködé­sével, mint Tolnay Klári két­szeres Kossuth-díjas kiváló művész, Keres Emil Kossuth- díjas érdemes művész vagy Bárdy György érdemes mű­vész. Vendégei lesznek az új évadban a pódiumszínpad­nak Mikes Lilla, Bujtor Ist­Kiváló együttes I Kilián Főiskola ás a Verseghy Gimnázium kórusa A Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet „Kiváló együttes” címmel tüntette ki a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium közös madrigál­kórusát. A megtisztelő kitün­tetést dr. Pozsgay Imre kul­turális miniszter adta át Ri­gó Évának, a kórus vezető­jének. több támogatást érdemlő ti- szaföldvári munkáskórus, a karcagi Déryné Művelődési Központ munkáskórusa, il­letve a jászberényi Vasas munkáskórus. A versenyen kívül szereplő Magyar Kábel­művek férfikara a zsűri kü- löndíját nyerte el. Vasárnap délelőtt a Ságvá- ri körúti általános iskolában az úttörők, a Vegyipari Szak- középiskolában a középisko­lások léptek dobogóra. A fel­készülési viszonyok és lehe­tőségek az egyes iskolatípu­sokban különbözők. Ettől függetlenül jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy azokban az iskolákban, — ideértjük a szakmunkásképző intézeteket is — ahol felismerték az éneklés nevelő erejét ki­emelkedő, színvonalas pro­dukciók születtek, felejthetet­len élményt nyújtva a sze­replőknek és a közönségnek egyaránt. A szakmunkásta­nuló intézetek kórusbemuta­tóján a zsűri nívódíjban ré­szesítette a mezőtúri Keres­kedelmi Szakmunkásképző Intézet és a Dózsa György Szakközépiskola vegyeskarát, valamint a karcagi 629-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet kórusát. A külön- díjat a szolnoki 605-ös és a kisújszállási szakmunkáskép­ző intézetek énekkarai kap­ták. A középiskolák kórusai közül a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola és a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la bizonyultak legjobbnak és elnyerték a zsűri nívódíját. Különdíjban a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium énekkara részesült. Az általános iskolai kóru­sok közül a szolnoki Kassai úti és Ságvári körúti, vala­mint a jászberényi Gyetvai János Általános Iskola kap­ta meg a nívódíjat. Külön- díjjal a mezőtúri 2-es számú általános iskolát jutalmazták. ván és Balázsovits Lajos is. A pódiumszínpad rendez­vénysorozata november 16-án 20 órakor, Bárdy György „Az én színházam” című előadó­estjével kezdődik, amelyben Ady Endre verseiből, Ör­kény István és Moldova György novelláiból, Szilágyi György paródiáiból hallhat­nak az érdeklődők. Id. Russói István. A nép­művészet mestere már nyugdíjas, de ma is tevé­kenyen dolgozik. sgyre Napjainkban gyakrab­ban ta­pasztalhatjuk, hogy az okta­tási és a közművelődési in­tézmények kapcsolata, együttműködése erősödik. A művelődési objektumok egy­mástól való elszigeteltségét mindinkább felváltják a kö­zösségi művelődést szolgáló együttes kezdeményezések. Az iskola — a napközi ott­honnal együtt — mind job­ban társra talál a művelő­dési otthonok, a könyvtárak, a múzeumok, a zeneiskolák, a színházak, a mozik tevé­kenységében. Korántsem ál­lítjuk, hogy e téren me­gyénkben minden lehetősé­get kihasználtunk, de egy­re több példa bizonyítja, hogy jó irányban fejlődik az együttműködés. A közművelődésnek is fel­adata elősegíteni, hogy a gyermek iskolás korában megtanuljon értelmesen gon­dolkodni, látni, hallani, érezni, — akár irodaiamról, képzőművészetről, zenéről, múzeumról, színházról, film­ről legyen szó. Tudjon örül­ni a művészet szépségeinek, hogy igénye legyen — élet­kori sajátosságainak megfe­lelően — az értékes alkotá­sok, művek megismerésével műveltségének fejlesztésére. E célok megvalósítását szol­gálják azok az együttes kez­deményezések, melyek az ok­tatási és közművelődési in­tézményeink munkájában mind erőteljesebben meg­mutatkoznak. Kenderesen például az általános iskolá­sok és szakiskolások évek óta ünnepi rendezvényeiket a művelődési otthonban tartják; ahol alkalmanként átadják a rendszeresen olva­só tanulóknak a könyvju­talmakat. Ezután az irodal­mi színpad egy-két tagja mond verset, majd a műve­lődési otthon igazgatója is­merteti, hogy milyen szak­köreik vannak, ahová vár­ják a fiatalokat, s megju­talmazza azokat, akik a szakkörökben addig is ered­ményesen dolgoztak. Utána a tanulók zenét hallgatnak, a játékszobában társasjáté­kokkal játszanak, az előcsar­nokban pingpongoznak, a könyvtárban olvasgatnak. Az olvasóvá nevelést jól szolgálják a könyvtárakban megtartott irodalmi órák, amelyeket irodalmi vetél­kedőkkel is összekötik. A kérdéseket, az iskola tanárai és a könyvtár szakemberei állítják össze. A nagyobb helységekben az irodalmi színpad színjátszócsoportjai is aktívan bekapcsolódnak az olvasómozgalomba. Van, ahol versmondó versenyekkel, pályázatok kiírásával teszik A fiú, aki népi iparművész, korsót mintáz a koron­gon, Jászsági pódiumszínpad Színes program az új évadban Apa és fia Másfél éve önállóan dolgozik két karcagi fazekasmester: idősebb és ifjabb Russói István. Az apa teremtette hagyomá­nyokat folytatva elsősorban a kályhaépítésben jeleskednek: dunántúli szemescsempéket, párkányos kályhákat és erdélyi kályhacsempéket készítenek, amelyekben a népi motívumok születnek újjá. még alkotóbbá az irodalom­mal való ismerkedést. A ne­velés új színfoltja a „rend­hagyó” irodalmi óra, mely élettel telítetten egészíti ki az iskolai irodalmi nevelést. A művészek szereplésével megtartott irodalmi órák maradandó élményt nyújta­nak a tantervi anyag elsa­játításához. De az irodalmi nevelés bevált formái közé tartoznak a művelődési ott­honok által rendezett író-ol­vasó találkozók is. Megyénk több városában és községében jó közössége­ket alkotnak a gyermek­klubok, — pinceklubok is — melyek a fiatalok érdek­lődési körének megfelelően irodalommal, zenével, hon­ismereti munkával, stb. fog­lalkoznak. Itt említjük meg többek között a kunmada- rasi, az öosödi példát, ahol a cigánygyerekek részére is szerveztek klubot. Az előb­binél a foglalkozásokat film­vetítéssel is színesítik. Az ifjúság zenei művelt­ségének fejlesztésében egyik legfontosabb alapkövetel­mény az értékes zeneművek megszerettetése mellett a zenei igényesség kialakítása és ébrentartása. E téren élen járnak magyénk városi ze­neiskolái, de a járásokban is jó kezdeményezésekkel ta­lálkozhatunk. A kunszent­mártoni nagyközségi járási művelődési központ például évek óta a kisebb korosztá­lyú zenei érdeklődésű gyer­mekek számára előképző tanfolyamokat szervez, ahol a gyermekek zenei alapis­mereteket szerezhetnek. Az idősebb tanulók részére meg hangszertanulásra indítottak tanfolyamokat. Az egész já­rás területét behálózzák ezek a zenetanfolyamok, elősegít­ve, hegy a műveltségi szín­vonalban és művelődési le­hetőségekben meglevő vi­szonylagos hátrányt ezek a fiatalok falun is leküzdhes- sék. Szolnok megyében több helyen alakítottak az iskolák énektanárai a művelődési otthonokban gyermek citera- zenekarokat. A zenei művelődést és ne­velőmunkát erősítik a műve­lődési otthonok által szerve­zett ifjúsági hangverseny- sorozatok, a zeneiskolák ren­dezésében megtartott növen­dék- vagy tanári hangver­senyek, s közös szervezésben a tavaszi úttörő kulturális seregszenilék. A szolnoki ál­talános iskolai tanulók kö­rében népszerűek az úttö­rőházban működő nótafa, tánc, és egyéb szakkörök. Szaporodik az általános isko­lások, a gimnazisták, a szak­középiskolások és szakmun­kástanulók táborából az ope­ra- és színházlátogatók szá­ma. A látás kultúrájára és en­nek igényességére már kis­korában tanítani kell a gyermeket, hogy mindjob­ban meg tudja különböztetni a művészit a giccstől, az értékes alkotásokat az érték­telentől. A kunmadarasi művelődési otthonban pél­dául a szolnoki művésztelep művészeinek a grafikáit mu­tatták be, s kirándulást szerveztek Szűcs Imre nép­művészhez. Néhány művelő­dési otthonban a gyermekek rajzaiból rendeztek gyer- mékra j zikiállítást. A múzeumok tárlatai és kiállításai is szívesen látják az iskolák tanulóit. A tör­ténelmet tanító tanárok tör­ténelemóráikon diákjaikkal mind gyakrabban megláto­gatják a „tanító” múzeumo­kat, ahol a kiállított tárgyak és eszközök segítségével a tanulók eredetiben szemlél­hetik a letűnt korok min­dennapi eszközeit, tárgyait. A művelődési otthonok a testi kultúra és testedzés fejlesztéséhez egyre több helyen igyekeznek Segítséget nyújtani a tornaterem nél­küli iskoláknak. Nagytermü­ket a szükséghez mérten berendezik néhány fontos sporteszközzel, például bor­dásfallal, mászókötéllel, stb. Van, ahol tollaslabdapályát alakítanak ki, és szertárhe­lyiséget biztosítanak a leg­szükségesebb sporteszközök tárolásához. fokozato­flz 1978-tól san beve­zetésre ke­rülő általános iskolai új tan­tervi koncepcióban fontos szerepet kap a tanórai és az iskolákonkívüli nevelés. Az együttműködés tartalmi és gyakorlati javítása érdeké­ben — tapasztalatcsere-lá­togatósokon alapuló — együttműködési terveket, szakmai kiadványokat, mód­szertani útmutatókat kell ké­szíteni. Az iskolák ne csak helyiséget kérjenek a műve­lődési otthonoktól, hanem a tantervi anyag gyakorlati al­kalmazásához minél több ki­egészítő ismeretet nyújtó, változatos programot. Tud­juk, hogy a közművelődés­nek vannak anyagi feltételei és anyagi elvárásai is, — épületek, eszközök, stb. — melyek a jövőben, ha néha lassan is, de fokozatosan megvalósulnak. Helytelen lenne ölbe tett kézzel ezek­re várni. Sokkal célszerűbb a meglevő erőforrások teljes és célszerű kihasználása, a szellemi-kulturális tartalé­kok felhasználásával. Rápolthy Viktor i tlP- . xUktesj&v *1 u ff i V v; Az emberiség élén A rádiózás történetében minden bizonnyal jeles nap­ként jegyzik 1977. november 7-ét. Ekkor tartották egy hosszú hónapokon át folyta­tott vetélkedő döntőjét. Az emberiség élén című törté­nelmi-politikai vetélkedő a hatvanesztendős szocialista állam születését, fejlődését és jelenét hozta a hallgató közelébe. Nem lexikális tu­dást kértek számon a zsűri tagjai. Inkább arról volt szó minden fordulóban, hogy mi­képpen hatott a világra, ho­gyan győzött belső és külső ellenségei ellen, hogyan sem­misítette meg a fasizmust a világ első szocialista nagyha­talma. Természetesen mind­erről úgy hallottunk, hogy szinte tanúi voltunk az or­szágépítő munkának a sza­bad embermilliók megannyi alkotásának. A döntő szokatlan formá­ban zajlott. A né"" verseny­zőnek rövid rádióműsort kel­lett készítenie pár órával az adás előtt, egy-egy történel­mi eseményhez, politikai for­dulathoz igazodva. Ezek a 7—8 perces műsorok döntöt­ték el a helyezéseket. Bármilyen szép díjakat kaptak az elsők, mégis a hall­gató kapott a legtöbbet. Aki végighallgatta az adásokat gazdagabb lett ismeretekben, s újra meg újra meggyőző­dött árról, hogy a kommu­nista társadalmat építő nép valóban az emberiség élén jár. Röviden Egy nap — két jó doku­mentumjáték. Szerdán dél­előtt Olyan mint egy idegen címmel Kosa Judit egy 11 éves gyerekről szólt, aki el­vált szülők gyűlölködésében nevelkedik. Délután Farkas Zoltán, Óbánya utolsó posta: Mecseknádasd című műsora egy Baranya megyei kis te­lepülés kétnemzetiségű la­kosságának változó jelenét mutatta be. Csütörtökön ismét jelent­kezett a Sportvilág. Ismét a labdarúgás és a birkózás sze­repelt napirendjén. Mintha kicsit sok lenne már a tépe- lődés, a magyarázat a fo­ciról .... Üj műsor született, a fia­talok biztosan örülnek neki. Vasárnap jelentkezett először a Pop-műhely. A rádió 8-as stúdiójából, a könnyűzenei felvételek műhelyéből kap­tunk bemutatót, sok zenével és könnyed műsorvezetéssel Tegnap mindhárom adón a Magyar Rádió 9. városnapjál hallgattuk. A főbb és állan­dó műsorok is hazánk má­sodik legnagyobb városáról Miskolcról szóltak. (SJ.) Harkányi „universitas” A napsugaras Harkány­ban, hazánk legdélebber fekvő fürdőhelyén decembei 10-én nyitja meg kapuit £ TIT IX. Nemzetközi Tél Egyeteme. A téli egyetemen — a ha­gyományoknak megfelelőer — elsősorban a szociálist országokból érkező vendégel vesznek majd részt. Épper ezért a programban kiemel helyet kap a mai magyar va. lóság: szocialista hazánl gazdasági, társadalmi és po­litikai helyzete, valamint i béke védelmének nemzetkö zi kérdései. Megemlékezne! Ady Endre születésének 100 évfordulójáról. Magyarországon ez a: egyetlen nemzetközi tél egyetem, népszerűsége é: látogatottsága ma már ve tekszik a nyári egyetemeké vei. Eddig összesen 1201 résztvevője volt a harkány universitasoknak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents