Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
1977. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 | Mélyépítési műtárgyok, nagyméretű betonszerkezetek aeélvázát készítik Bánhalmán az állami gazdaság vasszevkezeti lakatosai: jelenleg a telekhalmi hativadéktelep vasbetonszerelésén dolgoznak. A termelőszövetkezetekben Javult a belső ellenőrzés Több mint egy éve, hogy a jászberényi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a járás néhány termelőszövetkezetében. Arra kerestek választ, hogy a gazdaságok hogyan segítik és hasznosítják az ellenőrző bizottságok, a belső ellenőrök munkáját, milyen az ellenőrzéssel foglalkozók szakmai felkészültsége. A vizsgálat akkor több hiányosságot állapított meg. — Például: akadályozza az ellenőrzési munka hatékonyságát az ellenőrző bizottságok tagjainak túl magas életkora, hiányos képzettsége. A NEB a vizsgálat után felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét a hiányosságok megszüntetésére. Mi történt azóta? Ezt összegezték a népi ellenőrök egy, a közelmúltban lezajlott utóvizsgálatukban. Általános megállapítás: megváltozott az ellenőrző bizottságok tagjainak életkori összetétele, javult felkészültségük. A NEB javaslatára sor került az ellenőrző bizottságok kiegészítésére. Rendszeresek lettek a jól előkészített vizsgálatok, a tapasztalatokról feljegyzéseket készítenek, szorgalmazzák a hibák megszüntetését szolgáló intézkedéseket. Ugyanakkar megállapították, hogy nem sikerült rendszeressé és hatékonnyá tenni a függetlenített belső ellenőrök munkáját. A vizsgált hat tsz közül három gazdaságban dolgozik belső ellenőr, de mindegyik kapcsolt munkakörben látja el feladatát. Nehezíti munkájukat, hogy többször az ellenőrzési tevékenységgel össze nem egyeztethető feladatot oldanak meg. A népi ellenőrök a termelőszövetkezetekben meghonosodott három ellenőrzési típust — a vezetők, a belső ellenőrök és az ellenőrző bizottság munkáját — vizsgálták. A vezető állású dolgozók rendszeresen tartanak ellenőrzéseket, a vizsgálatról beszámolnak a felettes vezetőknek, szükség esetén kezdeményezik a felelősségrevo- nást. Nagyobb vizsgálatok előtt a feladatokat pontosan meghatározó, személyekre szóló munkatervet készítenek. A NEB azzal a megállapítással, hogy az alapvizsgálatok óta javult a tsz-ekben a belső ellenőrzés, a következőket javasolja: továbbra is szorgalmazni kell az ellenőrző bizottságok „fiatalítását”, a megfelelő szakemberek belső ellenőrkénti foglalkoztatását. Kevesebb, de hatékonyabb — a tsz érdekeit jobban képviselő — vizsgálatokat tervezzenek. — Illés — Kunmadarason Észt kolhoz küldöttsége Tegnap, a kunmadara- si Kossuth Termelőszövetkezet meghívására a megyébe érkezett egy háromtagú észt mező- gazdasági küldöttség. A delegációt Esper Pruuly, a Polva Kolhoz pártbizottságának titkára vezeti, tagjai: Johannes Üts, a kolhoz elnöke és Ilme Naruskof, az állat- tenyésztési ágazat irányí- , tója. A vendégeket Szolnokon Sári Mihály, a TESZÖV elnöke tájékoztatta a megye mezőgazdasági nagyüzemeiről, majd városnéző sétára indultak a kunmadarasi tsz vezetőinek társaságában. Ma Kunmadarasra utaznak az észt vendégek. A községben Doma Ferenc, a községi pártbizottság titkára és Benke Pál tanácselnök fogadja. Délután ellátogatnak a tiszafüredi KUNTEJ vállalathoz, majd az Alu- míniumárugyárba. A delegációt fogadja Mándi Sándor, az MSZMP Tiszafüredi járási bizottságának első titkára is. A jászkiséri Lenin Tsz- ben a könyvelőket, a belső ellenőröket, a közgazdászokat és a bérszámfejtőket összefogó Kállai Éva Szocialista Brigádnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásaiban fontos helyen szerepel a pontos adatszolgáltatás, a határidők betartása, a jó készletgazdálkodás. — Milyen szerepük van a termelőszövetkezet gazdálkodásában a szocialista brigádoknak? — Közös gazdaságunkban, ahol szinte mindenki brigádban dolgozik, meghatározó szerepe van a munkaversenynek — válaszol Zsámbéri Jó- zsefné, a Kállai Éva brigád vezetője. — A tervezéskor, a feladatok meghatározásakor vezetőségünk számít a brigádok munkájára, mert tudja: itt mindenki becsülettel teljesíti azt, amit vállal, és amit elvárnak tőle. Negyventagú brigádunk a megalakulást követő évek alatt kiérdemelte a zöldkoszorús jelvényt, a bronz oklevelet. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést három, a MÉM dicsérő oklevelét kettő, a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt pedig huszonöt brigádtag kapta meg. — Hogyan érték el ezeket az eredményeket? — Jó szervezéssel, jó munkával. Hogy mindez együtt legyen, többek között gyors és pontos adatszolgáltatásra van szükség. Nem mindegy, hogy a pótalkatrészt a gépműhely mikor kapja meg, hogy a vegyszerraktár üresen várja-e a növényvédőt vagy sem. és az sem mellékes. hogV elfekvőkészletek kötik-e le a téesz anyagi erejét. A megbízható adatszolgáltatáson alapuló készletgaz- dálkolás eredménye, hogy szövetkezetünknek az idén eddig 10 millió forinttal kevesebb ügyviteli hitelre volt szüksége, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez több mint félmillió forint kamatmegtakarítást jelent. Gazdaságunk munkaerő-gondokkal küzd" sok alkalmi munkást foglalkoztat. Ezeknek a bérét soronkívül hetenként számfejtjük és fizetjük ki, így tudjuk itt tartani őket. A munkaidőkiesést azzal csökkenti brigádunk, hogy elintézi a távoli munkahelyeken dolgozó téesztagok adó-, szociális és egyéb, sok utánjárást igénylő ügyeit. — Jó kollektíva a miénk, régóta dolgozunk együtt, többen vagyunk olyanok, akiknek egy vagy két éve hiányzik ahhoz, hogy a téesz alapítói között tartsák számon. Szívesen szórakozunk együtt, és közösen veszünk részt olyan hasznos akciókban, mint a kukoricatörés vagy a répaszedés. A nehéz mérlegkészítés után pedig maguk a brigádtagok javasolják: szervezzünk valamilyen „pihentető” határmunkát. — Illés — A foglalkoztatáspolitika és a munkaerőgazdálkodás a figyelem közéopontjában áll, ugyanis a munkaerőhiány általánossá vált, és egyre jobban nehezíti a gazdaságilag hatékony, illetve a társadalmilag szükséges fejlesztéseket, valamint a meglévő kapacitások jobb kihasználását. Ma a gazdasági fejlődés egyik fő kérdése, hogyan tudjuk a munka termelékenységét és a foglalkoztatás hatékonyságát a korábbinál jóval gyorsabb ütemben növelni. E kérdésre kíván feleletet adni a megyei tanács munkaügyi osztályának 15 éves időszakra szóló távlati munkaerőprognózisa. Az előrejelzés viszonylag szűk munkaerő utánpótlással számolhatott, melyről — ismereteink, illetve már a jelenlegi gyakorlat szerint — megállapítható, hogy az igényeket nem fogja fedezni. Tekintettel arra, hogy termelési feladataink állandóan nőnek, a legkézenfekvőbb tartalékhoz, a termelékenység és a munkaszervezés lényeges javításához kell nyúlnunk, és ily módon pótolni a munkaerőhiányt. E tartalékok mértéke, kiaknázásának mikéntje vitatott ugyan, egy azonban tény; ez a jövő útja, éspedig az egyetlen lehetséges út. Ezért szükséges, hogy közelebbről is megvizsgáljuk az ebben rejlő lehetőségeket. Munkaerő és munkaidő A termelékenység színvonalát — mint az közismert —: számos tényező befolyásolja, így például a technikai, a szakképzettségi, a munka- szervezési elemek, továbbá a termelési feltételeket biztosító infrastruktúra fejlettsége, a nemzetközi munkamegosztás foka, az értékesítési lehetőségek, de ezek nem külön- külön, hanem egymással szoros kölcsönhatásban érvényesülnek. E tényezők szétválasztása s az egyes elemek hatásának számszerű meghatározása meglehetősen bonyolult és nagy körültekintést igényel. Mégis érdemes megkísérelni néhány tényezőt számszerűen kifejezni és ily módon mutatni, melyek azok a főbb területek, amelyeken saját erőből gyorsan lehet segíteni, illetve javítani. Mindig megdöbbenti az embert, amikor arról hall vagy olvas, hogv például az iparban a munka termelékenysége, a fejlettebb országok színvonalának, átlagosan legfeljebb a felét éri el, de ez vonatkozik lényegében a mezőgazdaságra is. Előre kell bocsátani, hogy a munka termelékenységének növelésében az utóbbi években számottevő eredményt értünk el, de a kedvező tendenciák általánossá tétele még rendkívüli erőfeszítéseket igényel, különösen ha figyelembe vesszük, hogy országos átlagban az ipari termelés bővítése kizárólag a termelékenység javulásából származik, míg megyénkben ez már nem jellemző. A munka termelékenysége javításának sok összetevője közül mindenekelőtt a munkaidőalap kihasználásáról kell szólni, s ennek keretében részletesen rámutatni arra. hogy milyen a nagyságrendje, és melyek az okai a munkaidő kiesésnek? Részben utalni kell az úgynevezett belső munkaerőtartalékra, illetve annak nagyságára is. Megyénkben az egésznapos hiányzásokat figyelembe véve: a munkarend szerint a fizikai foglalkozásúak által teljesíthető munkanapoknak a szocialista iparban 1976- ban 87,1 százalékát, — a szocialista építőiparban J975- ben pedig csak 86,2 százalékát használták fel. Az iparban 1972 és 1975 között romlott, de 1976 évben már javult a munkaerő kihasználása. Az országos átlagnál viszont minden évben jobb volt e mutatónk; melyet feltehetően a megye iparszerkezete is jelentősen befolyásolt. Az építőiparra csak 1975-ig áll rendelkezésre adat, mely szerint a munkaidő kihasználása önmagához viszonyítva romlott, de ez is jobb volt az országosnál. Figyelemre méltó, hogy az iparban 1975-ről 1976-ra, a különböző szigorítások hatására, csökkent a betegség miatt kiesett, úgynevezett táppénzes napok aránya, ugyanakkor növekedett a fizetett szabadság, valamint az engedélyezett de nem fizetett hiányzások, és az úgynevezett „egyéb” egésznapos kiesések száma, mely főként üzemzavar, anyaghiány miatt következett be. Nem volna érdektelen kutatni ennek a tendenciának az okát, hiszen amit a táppénzfegyelem megszilárdításával sikerült javítani, azt más területen lerontották. Számítások készültek arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezésre álló munkaidőalapból mekkora az a rész, mely a törvényesen járó szabadságokon túl esett ki. Az eredmény kissé meghökkentő, ugyanis: — a megye szocialista iparából naponta átlagosan 2500 fizikai foglalkozású hiányzik, s ez megfelel például a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat létszámának; — a megye szocialista építőiparából naponta — átlagosan 380-an maradnak távol. mely a foglalkoztatott létszám 6,2 százaléka. A termelési érték kiesése az iparban egy év alatt elérte az 1,7 milliárd forintot, mely azonos a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termelésével. Az építőiparban ez a kiesés 88 millió forint volt. Munkanormák A megyei tanács prognózisa szerint a megye 15 év alatt csupán 8 ezer ténylegesen új munkaerővel számol, — a többi csak a nyugdíjazás és egyéb kiesések miatti pótlás — és íme ennek egy jelentős hányada már az előzőkből adva van. A belső tartalékok közül is ki kell emelni a munkanormák helyzetét. Egy 1976-os országos felmérés szerint — a kormány- határozatok ellenére — a teljesítménykövetelmények, munkanormák színvonala, megállapításuk gyakorlata, a munkaidőalap felhasználása elmarad attól a szinttől, amit az V. ötéves terv célkitűzései igényelnek. Rendkívül alacsony a munkanormák szerint dolgozók aránya, s a hosszú idő óta tartó visszafejlődési folyamat az 1974. évi határozat óta sem állt meg. így például 1976 novemberében az állami iparban foglalkoztatott munkásoknak országosan csak 36 százaléka dolgozott munkanormán alapuló teljesítménybérben. Szolnok megye állami iparában — 1974. májusi adatok szerint — a munkások 43 százaléka kapott munkanormákon alapuló teljesítménybért. Ez az arány azonban 1977. májusában a fizikai állománycsoportban már csak 39 százalék volt. A munkanormák alapján teljesített órák aránya valamivel magasabb, mint a lét- számarány, de ez is csökkenő tendenciát mutat, ugyanis az elmúlt 3 év alatt 3 százalékponttal lett kevesebb, A laza normák és ebből következően a magas teljesítményszázalékok arra utalnak, hogy a vállalatok gyakran nem gondoskodnak a normák folyamatos karbantartásáról, korszerűsítéséről. A műszaki és a munkaszervezési intézkedéseknek pedig együtt kellene járniuk a normák felülvizsgálatával, a normarendezéssel. Egyes vállalatok — az egyre erősödő látszólagos munkaerőhiány miatt — a laza normák tudomásul vételével biztosítanak magasabb kereseti lehetőséget dolgozóiknak. Ezenkívül akadályozza a normák szigorítását a dolgozók teljesítményvisszatartó magatartása is. A vállalatok többségénél a dolgozók nagy része rendszeresen 110 százalék felett teljesít, holott a folyamatosan karbantartott normákat átlagosan 5—10 százalékkal lehetne csak túlteljesíteni. Még egy másik jelentős tartalékról is meg kell emlékezni, éspedig a termelés közismert ütemtelenségéről, mely nem csupán az egyes negyedévek, hónapok, illetve dekádok között tapasztalható, hanem az egyes munkanapok folyamán is. Legegyszerűbb a villamosenergia felhasználásának jelentős időbeli ingadozása mutat rá arra, hogy például milyen vontatott a műszakkezdés, mennyivel korábban hagyják abba “a munkát a munkaidő befejezése előtt. Több üzemben vizsgálták ezt a tényt is, és hatékony intézkedéseket tesznek a lazaságok felszámolására. Tudás, szakértelem A termelékenység színvonalát befolyásoló tényezők között az iskolázottságról, a szakképzettségről is szólni kell. Az embernek — mint munkaerőnek — a tudását az oktatás és szakképzés, a gyakorlati munka, valamint az önképzés és a szervezett felnőttképzés együttesen alakítják ki. Az ily módon szerzett potenciális tudásnak jól, szerencsésen kell találkoznia a munkahely igényeivel. A régi jelszót kell tehát számszerűen és következetesen alkalmazni: „Megfelelő embert a megfelelő helyre”. Az eddigi erőfeszítések es tagadhatatlan nagy eredmények ellenére a megye lakosságának iskolázottsági színvonala jóval alacsonyabb mint az országos. De nemcsak az országos átlagtól, hanem a környező alföldi megyéktől is le vagyunk maradva — Szabolcs megye kivételével. _ Kirívóan kicsi — az utolsó népszámlálás adatai szerint — a felsőfokú végzettségű szakembereink száma illetve aránya: például ezer foglalkoztatottra a szocialista iparban a megyében 19.6 felsőfokú végzettségű szakember jut, országosan 311 _ a szocialista építői parban a megyében 17,0 — országosan 44,3. Ezer hektar mezőgazdasági területre a megyében 1,9 — országosan 2.6 felsőfokú mezőgazdasági szakember van. Ehhez nem szükséges különösebb kommentár, amikor a tudományos-technikai forradalom megvalósításán dolgozunk. A munkaerő pótlására, a sok rejtett tartalék feltárására nem lehet általános receptet adni. ugyanis az elméletben felsorakoztatott sok „szabad” munkaerő tényleges munkábaállításáért üzemenként, műhelyenként és dolgozónként a legkülönféle módon kell megküzdeni. A kitartó, türelmes munka és nem utolsó sorban következetesebb jogi szabályozás együttesen oldhatja meg munkaerőgondjainkat. Dr. Lukács Pál A JÖVŐ ÚTJA A MUNKASZERVEZÉS ÉS A TERMELÉKENYSÉG FOKOZÁSA n pontos adatszolgáltatás nélkülözhetetlen
