Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
1977. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Lenini Knmsznmolról Ifjúsági nagygyűlés Törökszentmiklóson A magyar—szovjet barátsági hónap eseménye volt Törökszentmiklóson a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kultúrtermében tegnap megtartott ifjúsági nagygyűlés. A rendezvényen részt vett Vad András, az MSZMP városi bizottságának első titkára. A törökszentmiklósi üzemekből, intézményekből, szövetkezetekből és tanintézetekből összegyűlt kétszáznál több fiatalt Peres János, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte. Pavel Vasziljevics Jenkov- szki, a Szovjet Kultúra és Tudomány Héza kulturális osztályának vezetője volt a nagygyűlés előadója, aki a Lenini Komszomolnak és a szovjet fiataloknak a kommunizmus építésében kifejtett tevékenységéről tájékoz-, tatta a törökszentmiklósi fiatalokat. Beszélt a több mint 36 millió fiatalt, köztük tizenkét és fél millió ifjúmunkást, két és fél millió kolhoztagot és több mint kétmillió fiatal szakembert egyesítő ifjúsági szervezetnek a szovjet fiatalok nevelésében, a gazdasági építőmunkában elért eredményeiről, a Komszomolnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával való kapcsolatáról. Elmondta többek között, hogy a Lenini Komszomol erejét, jelentőségét bizonyítja, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tagjainak egyötöde harminc éven aluli fiatal, hogy a kilencedik ötéves terv időszakában több mint félmillió szovjet fiatal dolgozott a 670 össz-szövetségi kiemelt, Komszomol védnökség alatt álló építkezésen és, hogy csaknem 230 ifjúsági és úttörő folyóirat jelenik meg a Komszomól kiadásában, amelyek egyszeri megjelenési példányszáma meghaladja a 61 milliót. Jelentős a szovjet ifjúsági szervezet nemzetközi tevékenysége is. A világ 130 országában 1350 nemzetközi és nemzeti szövetséggel tart kapcsolatot a Lenini Komszomol. Az előadást követően a résztvevők számos kérdést intéztek szovjet vendégükhöz a komszomolisták életével, munkájával kapcsolatban, majd a város különböző gazdasági egységeiben dolgozó KISZ-fiatalok baráti estjével ért véget a törökszentmiklósi ifjúsági nagygyűlés. A rekonstrukció mérlege Megújul a nyomdaipar ■ Ifünifv az írott szó II MlliyV, életünk társa, tudásunk forrása, kalauzunk tudományban, művészetben, politikában. Életünk ma már könyv, újság nélkül elképzelhetetlen. Az igények rohamos növekedése, a napi információáradat napról napra hatalmas feladatokat ró nyomdaiparunkra. A felszabadulás után az államosított nyomdaiparban 1970-ig szinte csak a legszükségesebb, legégetőbb feladatokat oldottuk meg. 1971- ben végre megkezdődött nyomdaiparunk rekonstrukciója. A negyedik ötéves tervidőszak végére a fejlesztéseknek már érezhető eredményei voltak. Míg 1945— 1970-ig nyomdaiparunk beruházásaira mindössze másfél milliárdot költöttek, addig ez az összeg az előző tervidőszakban három milliárd forintra emelkedett. A fejlesztések közül a leglényegesebbek a rotációs mélynyomás bővítése és a budapesti Atheneum Nyomda új üzemének felépítése, üzem- beállítása voltak. A negyedik ötéves terv idején Szolnok megyében is jelentős változások történtek. Három évvel ezelőtt fejeződött be a Szolnoki Nyomda Vállalat korszerűsítése. A városban 60 millió forintért új nyomdát létesítettek. A fejlesztés eredményeként az idén már körülbelül 50 millió forint értékű könyv, újság folyóirat készül a vállalatnál, kétszer annyi mint 1975 előtt. És nem is csak a mennyiségi változások jelzik a fejlődést: javult a minőség is. Ma már a rotációs és az íves gépek egyaránt ofszet technológiával dolgoznak. Szebb, változatosabb lett a megye napilapja a Szolnok megyei Néplap, az új nyomda képessé vált négyszínnyomásos termékek előállítására is. Ma már kilenc megyei lap készül az előbb említett ofszet rotációs mélynyomással. Ez egyrészt a lapok több színű nyomását tette lehetővé, valamint a képek s a nyomtatott szöveg minőségének javulását, továbbá a példányszám növelését is eredményezte. Az Atheneum új telepének üzembe állítása után néhány lapunk, új, nagyobb formátumban s színes kivitelben jelenik meg, és a népszerű képes hetilapok is több olvasóhoz juthatnak el. I negyedik fejlesztési eredményei között talán elsőként kellett volna említeni a dabasi könyvnyomda felépítését. Hiszen ennek az új üzemnek köszönhető, hogy hazánkban megszűnt az oly sok vitát és elégedetlenséget okozó tankönyv- és jegyzethiány. Két év óta itt minden igényt ki lehet elégíteni. Jelentős eredménye a rekonstrukciónak az öt vállalat összefogásával létrehozott budapesti Fényszedő Központ. Sajnos azonban, hogy ennek az európai szintű, modern fényszedő üzemnek a kapacitása a kiadóhivatalokban, s nyomdákban még meglevő helytelen szemlélet miatt nincs teljesen kihasználva. Mindemellett elmondható, hogy nyomdaiparunk a jelenlegi mennyiségi igényeket általában ki tudja elégíteni. 1976-ban hazánkban 800 féle folyóirat jelent meg 89 millió példányban, és 8390 könyv összesen 940 millió példányban. A minőségi követelmények és az átfutási határidők tekintetében azonban még nem lehetünk elégedettek. Az ötödik ötéves terv ezért az ilyen irányú fejlesztésekre helyezi a legnagyobb súlyt. A tervidőszak nyomdai beruházásaira előirányzott összeg öt és féL milliárd forint. A fejlesztések közül a legsürgősebb, s legnagyobb arányú a központi lapnyomda, a Szikra átépítése. Ennek befejezése után összes központi napilapunk ofszet rotációs mélynyomással készül majd. Továbbra is nagy figyelmet fordítanak a könyv- nyomtatás mennyiségi és minőségi fejlesztésére. Az Alföldi könyvnyomda egy új, teljesen automatizált gépsorral gazdagodik. Ritkán beszélünk a nyomdaipar egy sajátos, rendkívül fontos területéről, a nyomdai dobozgyártásról. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy külföldön, de itthon is sokféle termék eladhatóságának lényeges feltétele a praktikus, ízléses csomagolás. Ebben a tervidőszakban sor kerül a Glóbus, a békéscsabai Kner és a kecskeméti Petőfi nyomda ilyen jellegű kapacitásának bővítésére is. Mivel a nyomdaipar jelentős létszámhiánnyal küzd, különös gondot kell fordítani a munkaerőt pótló beruházásokra. A jövő útja itt is csak az automatizált, számítógépes nyomtatás lehet. FfllfrP növekvő igény LJJflG mutatkozik akis példányszámú, magas színvonalú nyomdai munkát igénylő műszaki és szakkiadványok iránt. Régi adósságát egyenlíti ki a nyomdaipar, az ezeken a területeken levő elmaradás pótlásával, a Franklin, az Egyetemi, a Révai és a Szegedi nyomda előirányzott fejlesztésével. A nyomdaipar rekonstrukciója tehát folytatódik. A cél, hogy mielőbb felzárkózzunk a mai követelményekhez s belépjünk a nyomdászat fejlődésének új korszakába. D. K. Önkiszolgáló gyermekruházati üzlet nyílt Karcagon. Az üzletet a korábbi édesség- és gyermek-felsőruházati boltból alakította át a karcagi Afész, közel 400 ezer forintos költséggel LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAM 1990-IG Tizennyolcezer új otthon, nagyobb alapterülettel, több szobával Az utóbbi időben Szolnok Város Tanácsának ülésein nem lehet üres széket találni fent, a karzaton. A tanácskozás érdeklődő vendégei között egyre gyakrabban látni a város üzemeinek, vállalatainak, szocialista brigádjainak dolgozóit. Tegnap a GELKA, a Patyolat Vállalat munkásai, az ipari szövetkezetek vezetői és a lakásügyi társadalmi bizottság tagjai figyelték a testület munkáját. De aligha van szolnoki lakos, aki ne lett volna kíváncsi a tegnapi taÜlést tartott Szolnok Város Tanácsa nácskozásra, különösen az első napirendi pontra, amelynek közérdekű témája: a város lakáshelyzete és lakásellátásának hosszú távú programja volt. Hatezer igénylő A jelentést — amelyben benne foglaltatott már a tervezők, beruházók, kivitelezők, karbantartók és a várospolitikai bizottság tagjainak a tervezet vitájában elhangzott véleménye is — Ábel József általános elnök- helyettes terjesztette a testület elé. A tegnapi tanácsülésen már nem volt parázs vita. Ez is bizonyítja, hogy körültekintő munkát végeztek, akik összeállították a hosszú távú programot, amelyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. A jelentés a jövő tervezésénél a múlt elemzéséből indult ki. Megállapította, hogy az elmúlt huszonöt év alatt megkétszereződött a városban a lakások száma, de az utóbbi tizenöt évben a lakásépítés már nem tudta követni a népesség növekedésének ütemét. S az a tény — örökölt állapot, — hogy túl sok a bontásra érett elavult, túlzsúfolt lakás, még súlyosbítja a helyzetet. Tehát nem csupán a lakások mennyiségét kell növelni, hanem a minősé'gét és műszaki fenntartásának a színvonalát is. Jelenleg 6 ezer jogos lakásigénylőt tartanak számon Szolnokon. A népszaparodás és a bevándorlás ütemét figyelembe véve tizenöt év múlva 22—24 ezerrel növekszik a város lakóinak a száma (kilencezer új családot jelent). A városrendezés, korszerűsítés és az elavult vályogházak felszámolásának következményeként háromezer lakást kell lebontani. A számítások végeredménye: 17—18 ezer új lakásra lesz szüksége a városnak. Ennyit is terveztek, ötévenkénti bontásban. Paneles technológia Szinte valamennyi lakásépítés alapvető követelménye, hogy telepszerű és többszintes, korszerű formában történjék. Természetesen az új lakóépületek zöme paneles technológiával épül majd, egyrészt a lakótelepekre koncentrálva, másrészt a városrekonstrukcióik útján. (A tizenöt év alatt 6 ezer az úgynevezett két vasút közötti területen.) A hosszú távú program szerint növekedni fog a lakások átlagos alapterülete és szobaszáma. (Ebben a tervciklusban a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összhangban átlagosan 53 négyzetméteres otthonok építése lehetséges. A tervek szerint 1986 és 90 között az új lakások átlagos alapterülete már 60 négyzet- méter, szobaszáma kettő és fél lesz.) Az új tervek majd figyelembe veszik a családok differenciált igényeit, szokásait. Amennyiben megvalósul a korszerű építkezési program, tizenöt év múlva Szolnok lakásainak 90 Százaléka komfortos, vagy félkomfortos lesz. A lakások 97 / százaléka teljes összkomforttal épül. A lakásprogram nem csupán új lakóházak építését tervezi, hiszen megannyi feltétele van annak, hogy egy otthonban lakni, élni lehessen: elsősorban a közművek (víz, gáz, villany), a lakótelepek kapcsolódó létesítményeiről már nem is beszélve. A program valamennyit számba vette. Ezer lakásra egy általános iskolát, óvodát, bölcsődét, orvosi rendelőt gyógyszertárat, üzletet, szolgáltató és közösségi helyiséget tervezett. Ez még nem minden. A hosszú távú lakásépítési program vonzata- ként merült fel nem egy, jelentős, városi szintű infrast- ruktuális berendezés megvalósításának az igénye. (Felszíni vízmű, víztorony, szennyvíztisztító-telep, csatornázás, úthálózat és tömegközlekedés fejlesztése, zagyvái közműhíd és új Ti- sza-híd építése. A nagyszabású lakásépítkezés feltételeinek és hátterének biztosítása is belekerült a programba: például'az eddiginél tervszerűbb területelőkészítési munka, tervezői alkotógárda létrehozása, a kivitelezői kapacitás megszervezése. Hogy 1990-ben milyen lakásokban élnek a szolnokiak, az nemcsak azon múlik, hogy addig hány foglalkozik a lakásfenntartás, karbantartás távlati elképzeléseivel. kiindulási alapul számba vették, hogy jelenleg mennyi és tizenöt év múlva mennyi lesz az állami s a személyi tulajdonú lakások száma. (1976-ban az arány 27,5 és 72,5 százalék volt.) Felújítást megelőző karbantartás A lakásfenntartás fogalmába beletartozik a lakóházak felszereltsége is. A tervek szerint elsősorban a korszerű fűtési mód elterjesztésében kell a városban előbbre lépni. Az elkövetkező tervidőszakokban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakóházak teljes felújításához szükséges kapacitás és az átmeneti úgynevezett szükséglakások biztosítására. A korszerűsítést jelenlegi számítások szerint a lakásállomány mintegy tíz százalékánál már ebben az ötéves tervidőszakban el kell végezni. A felújításokkal egyidőben szükséges \a karbantartó kapacitások bővítése is, hogy tervszerűbbé lehessen tenni a megelőző karbantartást, amellyel a lakóházak és a lakások élettartama meghosszabbítható. A lakásépítési program elfogadása után a testületnek Léder László, a szolnoki járási-városi Rendőrkapitányság vezetője számolt be a város közrendjének, közbiztonságának a helyzetéről. Ezt követően a tanácsülés az 1980-ig szóló szolgáltatásfejlesztési programot vitatta meg. A tegnapi tanácsülésen került sor többek között a 1 tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosítására, kiegészítésére, két tanácsi bizottság elnökének és tagjainak megválasztására. Az előterjesztésekben pedig személyi kérdésekről döntöttek. Tudomásul vették két tanácstag lemondását és egy tanácstagot, Nagy Miklósnét megválasztották a végrehajtó bizottság tagjává. Kovács Katalin A gyűlés résztvevőinek egy csoportja
