Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 5. Szinkronvezénylésű Mi módosult a Polgári Törvénykönyvben? A KÓDEX Régi emlékek varázsa A Hazafias Népfront nőbizottsága Pusztataskonyban szeptember 25-én rendezte meg az öregek napját. Az idős embereket a tiszaburai tanács elnöke köszöntötte. Az úttörők versekkel és dalokkal kedveskedtek a nagymamáknak, nagypapáknak. A Röpülj páva kör csodálatos hangulatot teremtett műsorával. A terített asztalokat rózsák, szegfűk díszítették. Az ízletes uzsonna mellett sört és kólát is találtak a vendégek. Falatozgatás utján jókedvűen, énekelve ropták a csárdást, mint régen, fiatalon ... A talpalávalót a Pávakor citerásai szolgáltatták. A nőbizottság tagjai másodszor szereztek örömet, felejthetetlen emléket az idős embereknek. Pádár Józsefné Pusztataskony Nem tündérek műve A tanév kezdetén nagy meglepetés ért bennünket. A Vörös Hadsereg úti iskola mindhárom tantermében hófehérre és zöldre festett, ragyogó ajtók, ablakok fogadtak bennünket. Mintha jóságos tündérek újjávarázsolták volna öreg tantermünket. Hamarosan megtudtuk, egyik osztálytársunk édesapja, Szilágyi Gyula bácsi és a KA- EV mezőtúri gyáregységében dolgozó Pattantyús szocialista brigád tagjai — műszakiak, adminisztrátorok — csiszoltak, mázoltak, festettek itt a nyáron, sok-sok délutánjukat, szabad szombatjukat feloldozva. A festést alapos takarítás követte. Ezt az Agyagipari Szövetkezet Zrínyi Ilona szocialista brigádjának tagjai vállalták. Ilyen tiszta, hangulatos tanteremben még a tanulás is könnyebb. Nagyon köszönjük a segítők fáradozását. Megígérjük, hogy nagyon vigyázunk a tantermekre. Börcsök Enikő rajtitkár Mezőtúr A garanciális idő telik... Szeptemberben múlt egy éve, hogy a tiszaföldvári áfész bútorüzletében több mint 22 ezer forintért bútort vásároltam. Sajnos, nem sok öröme tellett benne a családomnak. Levált a szekrény furnérja, rossz az ajtaja, és a rekamiéval is baj volt és van. A Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipari Vállalat szolnoki kirendeltségéhez (Május 1. út 15.) fordultam. Eljöttek, megnézték a bútort, de nem intézkedtek a gyári hiba kijavítására. Ezután a Fővárosi Javító Szerelő Vállalatnak írtam Budapestre. Eddig eredménytelenül. Az idő múlik, a garanciális idő telik, s úgy érzem, becsaptak. Hatcsaládos apa vagyok, egyedül keresek. Nem megy nekem olyan jól, hogy ennyi pénzt kiadjak, s csak bosszankodjak. Kérem, segítsenek megkeresni: ki az illetékes sérelmem orvoslására. Bravlk Ernő Tíszaföldvár Annyit sok telefonálgatás után megtudtunk, hogy a Szolgáltató Vállalat szolnoki kirendeltsége a Május 1. útról elköltözött, talán a Ság- vári körút 20-ba. Lehetséges, hogy a nagy pakolásban feledkeztek meg Bravik Ernő panaszáról? Eljutott-e egyáltalán hozzájuk olvasónk levele? Reméljük, jelentkeznek ... Ügy véljük azonban, ilyen reménytelennek tűnő ügyben a bútort értékesítő tiszaföldvári áfész se nézheti tétlenül vásárlója vergődését. „Idestova egy éve már, hogy elkészült a Pólya Tibor út, amely összeköti a Szabadság teret az Ady Endre és a Kun Béla körúttal. Fontos állomása ez a városunk közlekedési rendjét célzó törekvéseknek. Érthetetlen azonban, hogy a mai napig sem történt intézkedés az ott egyre növekvő forgalom irányítására ... Még most sincsenek kijelölve a gyalogátkelő helyek... A határidőre ígért babakocsi-feljáró se készült el...” Néhány sor dr. Csá- szi Ferenc szolnoki olvasónk leveléből. Nézzük, mit írt Parádi Sándomé? „Augusztus 24-én közölték „Még egy hónap” címmel a KPM Közúti Igazgatóság ígéretét a Szabadság téri babakocsi-feljáró ügyében. Szeptember 20-ig készen lesz... A feljáró nem készült el... A Szabadság téri bölcsődéhez egykor volt zebra, ahol biztonságosan átmehettünk a gyerekekkel. Miért nem festették vissza az átkelőhely jelzést az aszfaltozás befejezése után? ...” * * * A babakocsi-feljáró valóban nem készült még el. A KPM Közúti Igazgatóság veSzeptember 21-én közöltük S. A. szolnoki olvasónk levelét „Balra — cikcakkban” címmel. Fényképpel is „dokumentálta”, hogyan kanyarodott balra nagy ív helyett cikcakkban... Teljesen szabálytalanul, amint azt Helt Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője viszont levélben „dokumentálta", imigyen: .......A Bálvány utcai lakótelepre vezető útra való behajtás a kedves levélíró által történő módon teljesen szabálytalan. A KRESZ 25. § (4) bekezdése kimondja, hogy az úttest menetirány szerinti jobb és baloldalát elválasztó középső sziget mellett csak jobbról lehet elhaladni. Ide tehát közúti jelzőtáblát sem kell kihelyezni, mert ez egyértelműen tiltott mozgás .. A Bálvány úti lakótelepre azért csak be lehet jutni gépkocsival, mégpedig szabályosan. El kell hagyni a „bekötőutat" a vasútállomás felé Miután ez az anyagi korlátozás növelte az üzemeltetők költségét, nem szívesen vállaltak ilyen fuvarozási feladatokat. A mostani rendelet ezt az üzemi költségeken felüli anyagi terhet érvénytelenítette azzal, hogy elengedi a térítés fizetését. Az alaprendelet kiadásától eltelt években a közüle- tek tulajdonában lévő autóbuszállomány jelentősen jelzőberendezés zetői sem tudják, miért állt le ezzel a munkával az Aszfaltútépítő Vállalat. Gyalogátkelőhely ... 1977. március 6-i lapunkban „Üt- építésre 180 millió forint” című cikkünkben ezt írtuk: „Szolnokon, a Szabadság téren és a Pólya Tibor út csatlakozásánál új forgalmi jelzőlámpát szerelnek fel.” Most már csak az érdekli az olvasót: mikor? Friss információval szolgálhatunk, amelyet Kádár Györgytől, a KPM Közúti Igazgatóság főmérnökétől kaptunk. Még ebben az évben szinkronvezérlésű jelzőberendezéssel irányítja a forgalmat az említett, nagyon veszélyes csomóponton. A kivitelezést a VILATI vállalta. Jelenleg a jelzőlámpatartó oszlopok átalakítás miatti felállítása várat magára. Ez ugyancsak az Aszfaltútépítő Vállalat „asztala”. A kandal- láberek elhelyezése után festik fel a megfelelő helyekre a zebrákat. Ha ezzel is készen vannak, még hátralévő munkák — kábelezés stb. — tulajdonképpen már nem sok időt vesznek igénybe. Mindez — a tervek szerint — „csupán” három millió forintba kerül... mintegy 50 m-re, s ott visszafordulni ... Még jó, hogy olvasónk kanyarodását nem látta egy közlekedési rendőr ... Esetleg 50—100 forintra „értékelte” volna a mutatós manővert. Nincs helyi Egy szolnoki, clrkuszked- velő olvasónk levelét közöltük augusztus 24-én „Cirkusz a cirkuszban” címmel. Megírta, a nagy sár miatt milyen kálváriával lehetett bejutni a cirkuszsátorba, s javasolta: állandó, rendezett helyet biztosítsanak erre a célra. Fauszt Sándor osztályvezető (Szolnok városi Tanács V. B. műszaki osztálya) válaszlevelének lényege a következő: A Szolnokhoz hasonló nagyságú és fejlődési ütemű városokból a vándorcirkuszok — hely hiányában — részben vagy teljesen, fokozatosan kiszorulnak. A vándorcirkuszok területigénye bővült, számuk 1000—1200- ról 7000—7500-ra gyarapodott. Ennek a nagy Szállítási kapacitásnak egy része főleg a hétvégeken kihasználatlanul vesztegelt, vagy csak drágán volt igénybe vehető. Időközben néhány olyan rendelkezés — például az ifjúsági törvény, a köz- művelődési törvény, szabad szombat, stb. — jelent meg, amelyek nyomán megnövenéhány napos és rendszertelen. A telepítésre alkalmas terület kialakítását a városban élő lakosság terhére lehetne biztosítani. Korábban a Bimbó utcától távolabb, a jelenleginél is rosszabb feltételekkel (a Kis- gyepen) tudták a vándorcirkuszokat elhelyezni. A Bimbó utca kijelölése a feltételek javítása érdekében történt. E területen — előreláthatólag a VI., VII. ötéves tervben — lakótelep épül. Erre már közművesítéssel is készülnek, A tervezett lakásépítés miatt a terület más célra ideiglenesen sem használható. A zavaró körülményekre, a közlekedési gondokra, élő állatok szállítására és tartására figyelemmel a Bimbó utcainál alkalmasabb terület Szolnokon nincs! Ide biztosított a közlekedés autóbusz- szal, gyalogosan. A környezetre gyakorolt zavaró hatás nem jelentős. S végezetül: a vándorcirkuszok működési feltételeinek megteremtésé a cirkusz feladata. A kedvező körülmények biztosításáról — költségkímélés érdekében — elzárkóznak, a megfelelő körülmények megteremtését elhanyagolják... Gyermekeinkért Nagyon örülök, hogy többen észrevették azt a jelenséget: 10—14 éves gyermekeink mozgásigénye a lakótelepeken tulajdonképpen nincs biztosítva. Ifjúságunk álló- képessége gyenge, gyermekeink nem bírják a fizikai megterhelést. Éppen ezért tennünk is kellene valamit az „Edzett ifjúságért". A lakásokban a lakók nyugalma miatt semmi lehetőség nincs egy kis mozgásra. Hát mit csináljanak? Vegyük el tőlük a kerékpárt is? Szabad területeket kellene kijelölni, ahol a tizenévesek mozoghatnának, kerékpározhatnának — mások, és saját testi épségük veszélyeztetése nélkül. A tornatermek kihasználtsága 100 százalék felett van. Ezt mindenki tudja. Mindenképpen módot kellene tehát találni arra, hogy valahol mégis legyen kerékpározó pálya. A park elké<- szítésében biztosan több szocialista brigád, szülő, és maguk a gyerekek is segítenének. ha kérnénk őket. összefogással már nagyon sok jelentős és hasznos dolgot készítettünk. Hamar Dezsőné Szolnok kedtek az utazási igények. A Volán vállalatok azonban nem képesek ezt kielégíteni, az iskolák, az üzemek különjárati buszmegrendeléseit százával kénytelenek visszautasítani. A mostani rendelkezés megteremti a lehetőséget a közületi autóbuszok több célú igénybevételére, kapacitásuk jobb kihasználására, a személyszállító járműhiány csökkentésére. A rendelet — amely október 1-én lépett hatályba — egyben ismételten és véglegesen választ ad az országgyűlés nyári ülésszakán interpellált Sarudi Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselőnek, aki éppen az iskolák és az ifjúsági szervezetek utazásait megdrágító térítés eltörlésére kért intézkedést. Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vagyoni és személyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jogellenes cselekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad„ a PTK túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. fl vagyoni viszonyok egységes szabályozója A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. helyett 14. életév Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12 évről 14 évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvénykönyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi érte- telmben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adás-vételi vagy munka- szerződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járhat el.) Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként köz- szerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a saj- tó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása. I kártérítés kiterjesztése A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított PTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. Megváltható a haszonélvezet Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénz- vagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. űröhlés örökbefogadásnál Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örök- befogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. Nem titkos örökbefogadás esetén az öröklésre változat^ lanul a jelenlegi előírások érvényesek. A most elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Arvay Tivadar Tiltott mozgás Válasz egy képviselői interpellációra Elengedték a közületi autóbuszok használatával járó többletköltségeket A Minisztertanács módosította a közületi szervek gépjárműveiről szóló korábbi, 1969 óta érvényes rendeletét. A Magyar Közlöny 70. számában megjelent rendelet kedvezőbb feltételeket teremt a közületek tulajdonában lévő autóbuszok célszerű használatához. Az alaprendelet szerint ugyanis a vállalatok, üzemek, intézmények autóbuszukat csak munkásszállításra, illetve egyéb üzemi célokra használhatták. Amennyiben a forgalmi engedélytől eltérően másra, például iskolások, fiatalok, sportolók szállítására, vállalati kirándulásokra, stb. vették igénybe a buszt, akkor - a befogadóképességtől függően — kilométerenként 2-6 forint térítést kellett fizetnie az üzembetartónak. A rendelet más közületek részére is lehetővé tette a vállalati buszok igénybevételét, de csak az előirt térítés ellenében.
