Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 5. Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lyesen határozza meg jogainkat és kötelezettségeinket. Az elért eredmények rögzítése mellett megnyitja a kommunista építés további kibontakoztatásának távlatait. Az alkotmánybizottság jelentheti, hogy az országos vita eredményeképpen, amelynek során mintegy 400 ezer módosító javaslat érkezett, lehetővé vált hasznos kiegészítésekkel és módosításokkal jelentősen megjavítani az alkotmánytervezetet. Szerkesztési módosítást javasol a bizottság a tervezet 110 cikkelyéhez és javasolja egy új cikkely beiktatását is. A szónok részletesen jellemezte az országos vita során elhangzott módosító javaslatokat. A beérkezett javaslatok többsége a munkának a szocialista társadalomban betöltött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dolgozók társadalmának jellegére vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell fogadni azt a javaslatot is, hogy meghatározzuk államunk társadalmi alapját is. Ez az alap a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. A vita résztvevői javasolták, hogy az alkotmányban pontosabban meg kell határozni: a Szovjetunió gazdaA szónok ezután kitért azokra a javaslatokra, amelyeket a bizottság nem vehetett figyelembe, vagy amelyeket lényegüket tekintve helytelennek tartott. Sok állampolgár javasolta például, hogy emeljenek alkotmányos szintre különböző olyan jogszabályokat, amelyek már megvannak a szovjet törvényalkotásban. Ezek a javaslatok önmagukban helyesek, de az alkotmány, az állam alaptörvénye csak a legfontosabb elvi tételeket rögzíti. Némely javaslat nyilvánvalóan túlságosan előreszalad, nem veszi figyelembe, hogy az új alkotmány a fejlett szocializmus és nem a kommunizmus államának törvénye. A Szovjetunióban érvényesül a szocialista elv: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája sjze- rint”. Éppen ezért nem fogadhatók el például az olyan javaslatok, hogy mindenki számára egyenlő munkabért és nyugdíjat biztosítsanak, figyelmen kívül hagyva a dolgozók szakképzettségét és munkájuk minőségét. A Szovjetunióban, mint ismeretes, kialakult a történelmileg új emberi közösség, — a szovjet nép. Voltak, akik helytelen következtetéseket vontak le ebből. Azt javasolják, hogy az alkotmányba vegyék fel az egységes szovjet nemzet fogalmát, szüntessék meg a szövetségi és autonóm köztársaságokat, vagy korlátozzák azok szuverenitását. A szovjet nép társadalmipolitikai egysége egyáltalán nem jelenti a nemzeti különbségek eltűnését. A szocializmus felépítésével egyidejűleg a történelemben először a Szovjetunióban oldották meg a nemzetiségi kérdést. A kommunista épíÉlénk érdeklődéssel tanulmányozták az új szovjet alkotmánytervezetét azokban a fiatal államokban, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati elnyomás alól, és most határozzák meg további útjukat. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország sajtója kommentálta a tervezetet és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak az alkotmányban is tükröződő eredményei lelkesítő például szolgálnak valamennyi nép számára, amely a szocializmus irányába halad. Rendkívüli érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét a sági rendszerének alapja az állami és szövetkezeti kolhoztulajdon. Több ezer javaslat futott be a munkáskollektívák szerepéről és jelentőségéről szóló cikkellyel kapcsolatban. E javaslatok beterjesztői azt a kívánságukat hangsúlyozták, hogy az alkotmányban szélesebben tükrözni kell a dolgozó kollektíváknak a szocialista termelés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában betöltött szerepét, feladatait és jogait. Az országos vita lehetővé tette a tervezet igen sok olyan tételének tökéletesítését, amely a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére irányul. Javasolták egy új cikkely felvételét a választók megbízásairól. A képviselőknek szóló ilyen megbízások a dolgozók egyes csoportjainak érdekeit és egyúttal az egész társadalom érdekeit tükrözik, azok teljesítése a tanácsok és képviselőik munkájának fontos része. A vita résztvevői egyöntetűen üdvözölték, hogy az alkotmánytervezetbe külön fejezetet vegyenek be a Szovjetunió lenini külpolitikájának céljairól és elveiről. Ezzel kapcsolatban javasolták a fejezet kiegészítését azzal, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés elérésére törekszik. tés folyamán a szovjet népek szüntelenül közelednek egymáshoz, szellemi életük kölcsönösen gazdagítja egymást. Veszélyes útra lépnénk azonban, ha mesterségesen kezdenénk erőltetni a nemzetek közeledésének ezt az objektív folyamatát. Olyan levelek is érkeztek az alkotmánybizottsághoz, amelyeknek írói javasolják, hogy állami funkciókat közvetlenül a pártszerveknek adjanak át, az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottságát törvényhozó hatalommal ruházzák fel. Ezek a javaslatok mélységesen hibásak. Zavart keltenek a párt társadalmunkban betöltött szerepének értelmezésében. Miután pártunk uralkodó párt lett, határozottan leszögezte, hogy döntéseit a szovjet szervek útján érvényesíti, a tanácsok tevékenységét irányítva nem helyettesíti az utóbbiakat, hogy az állami élet irányítását mindenekelőtt a tanácsokba beválasztott és az állami szervekben dolgozó kommunisták útján juttatja érvényre. Ezt az elvet leszögezi az SZKP szervezeti szabályzata és az a javaslat, hogy ezt tükrözze az új alkotmány is. Az új szovjet alkotmány tervezete és országos vitája — folytatta Brezsnyev — hosz- szú időn át az egész világ figyelmének középpontjában állt. Ez a szocializmusnak a világban betöltött óriási szerepét bizonyítja. Átfogóan megvitatták és forrón támogatták az új szovjet alkotmánytervezetét a testvéri szocialista országokban. Elvtársi módon fogadták a tervezetet, alaposan elemezték azt, és elmondták saját tapasztalataikat. Így halmozódik fel a szocialista államépítés kollektív tapasztalata. tőkés országok dolgozói és mindenekelőtt élcsapataik, a kommunista és munkáspártok. A testvérpártok rámutatnak, hogy a szovjet alkotmány tervezete nagyon fontos okmány, amely megmutatja, hogy mit is jelent a fejlett szocializmus és milyen feladatokat tűz maga elé. Nem kerülte el a Szovjetunió alkotmányának tervezete a burzsoá sajtónak és a tőkés világ más tömegtájékoztatási eszközeinek figyelmét sem. Közülük egyesek többé-kevésbé objektíven ismertették a dokumentum tartalmát. Több nyugati lap rámutatott, hogy az szovjet alkotmánytervezet a demokrácia továbbfejlesztését, a2 állampolgári jogoknak és á társadalmi szervezetek jogkörének kiszélesítését, az állami politikára gyakorolt befolyásuk növekedését jelzi. Az amerikai Baltimore Sun például becsületesen megállapította, hogy a tervezet a szovjet állampolgárok számára „teljesebb jogokat biztosít, mint bármely nyugati alkotmány: a munkához és a pihenéshez való jogot, a Az imperialista propaganda szervezői észrevehetően nyugtalankodni kezdtek, amikor az alkotmány megvitatása széles nemzetközi méreteket öltött. Megismétlődött az, amit már ezerszer lehetett tapasztalni a szovjet hatalom fennállásának éveiben: a „lélektani hadviselés” szakértőit a Szovjetunió sikerei vajmi kevéssé érdeklik. Nekik csak egy céljuk van: megakadályozni a szocializmus befolyásának növekedését, bármilyen eszközzel bizalmatlanságot, ellenszenvet kelteni vele szemben. Ebből táplálkozik az a tendencia is, hogy ne annyira informáljanak az új szovjet alkotmányról, mint inkább kiforgassák tartalmát, csökkentsék jelentőségét, vagy egyszerűen agyonhallgassák legfontosabb megállapításait. Különösen dühödt támadásokat intéztek a szovjet állampolgárok jogairól és kötelezettségeiről szóló tételek ellen. A szovjet alkotmány bírálói nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Nem tudtak kitérni ugyanis az elől a tény elől, hogy az alkotmány tervezete minden más alkotmányhoz képest szélesebben, világosabban és teljesebben tartalmazza az állampolgárok szociális-gazdasági és politikai jogait és e jogok érvényesítésének konkrét biztosítékait. Mit is állíthatnának szembe a fejlett szocializmusnak e reális eredményeivel a tőkés rendszer prókátorai? Tízmillióknak a munkanélküliséghez való „jogát?” vagy a betegeknek azt a „jogát” hogy nélkülözzék az orvosi segítséget, mivel az óriási ösz- szegekbe kerül? Avagy a nemzetiségi kisebbségeknek azt a „jogát”, A burzsoá hírmagyarázóknak nincsenek ínyére a tervezetnek azok a tételei sem, amelyekben az SZKP-nak a szovjet társadalom életében betöltött szerepéről van szó. Teli torokkal üvöltik, hogy ez „a kommunista párt diktatúrájának kikiáltása”. Mit lehet erre mondani? A kirohanások oka világos. A kommunista párt a szovjet nép élcsapata, annak legtu- datosabb, élenjáró része, amely elválaszthatatlan a nép egészétől. A pártnak semmiféle más érdeke nincs, mint a nép érdeke, ha valaki megpróbálja szembeállítani egymással a pártot és a szovjet népet, s „a párt diktatúrájáról” elmélkedik, ez annyit jelent, mint ha például a szívet próbálná szembeállítani az emberi szervezet egészével. A kommunista párt a Szovjetunió alkotmányának keretei között tevékenykedik. Mit érdekli azonban ez a burzsoá kritikusokat? ök csökkenteni szeretnék a pártnak a szovjet társadalomban betöltött szérepét, mivel minden vágyuk az, hogy meggyengítsék országunkat, szocialista rendszerünket. kioltsák kommunista eszméinket. Szerencsére, képtelenek erre. A kommunista párt szerepe annak arányában fog növekedni a társadalom életében, ahogy a szovjet emberek egyre bonyolultabb és felelősségteljesebb feladatokat oldanak meg a kommunizmus építésében. Ez, teljes összhangban pártunk programjával, a szocialista demokrácia egyre mélyrehatóbb kifejlődéséhez vezet. pályaválasztás jogát, a társadalombiztosítás, a lakásellátás, a tanulás, az ingyenes egészségügyi ellátás jogát”. A tőkés országok állami és politikai vezetői, valamint sajtója elismerik annak a ténynek jelentőségét, hogy az alkotmány külpolitikai fejezetében államjogi formában szögezi le a Szovjetunió elkötelezettségét a béke és a népek közötti együttműködés mellett. hogy megalázó megkülönböztetést szenvedjenek a munkában és az oktatásban, a mindennapi és a politikai életben? Vagy talán azt a „jogot”, hogy örökös félelemben élhetnek a szervezett bűnözés mindenhatósága alatt, s láthatják, hogy a sajtó, a film, a televízió és a rádió hogyan követ el mindent annak érdekében, hogy az ifjú nemzedéket az önzés, a kegyetlenség és az erőszak szellemében neveljék? A kapitalizmus propagandistái és ideológusai nem tagadhatják, hogy a szocializmus már rég felszámolta ezeket a társadalmi fekélyeket. Éppen azért más manőverhez folyamodtak. Támadásaikat az alkotmány tervezetének azokra a tételeire összpontosították, amelyek arról szólnak, hogy az állampolgári jogok nem használhatók fei a társadalom és az állam érdekeinek rovására, más állampolgárok jogainak csorbítására. „Osztályellenségeinek szemszögéből nézve a Szovjetunió állampolgárainak a jelek szerint egyetlen „jogot” kellene megadni — azt a jogot, hogy az imperializmus örömére harcolhassanak a szovjet állam, a szocialista rendszer ellen. Csalódást kell okoznunk alkotmányunk bírálóinak. A szovjet nép sohasem fog kívánságaiknak megfelelően eljárni.” Az emberi jogokról szóló ENSZ-nyilatkozat egyébként teljesen világosan kimondja: minden embernek kötelességei vannak a társadalom iránt, amelyben egyénisége szabadon és teljesen kifejlődhet. Ez a demokratikus társadalmi élet egyetemesen elfogadott elve. A burzsoá táborbeli bírálóink és (őszintén szólva velük együtt egyes elvtársaink a nemzetközi munkásmozgalom soraiból is) nem látják, vagy nem akarják látni a legfontosabbat — állami és társadalmi fejlődésünk dialektikáját. Ez a dialektika abban foglaltatik, hogy a szocialista állam fejlődésével és tökéletesedésével párhuzamosan az állampolgárok milliói egyre aktívabban vesznek részt a hatalmi szervek, a népi ellenőrzés munkájában, a termelés és az elosztás irányításában, a szociális és kulturális politikában, az igazságszolgáltatásban. Egyszóval, a szocialista demokrácia fejlődésével államunk fokozatosan kommunista társadalmi önigazgatásba nő át. Ez a folyamat természetesen hosz- szas és töretlen. És meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió új alkotmánya jól szolgálja majd a kommunista építés e fontos céljának elérését”. Az új alkotmányt joggal nevezik a fejlett szocialista társadalom élete törvényének. Éppen ilyen társadalom épült fel a Szovjetunióban, — mondotta Brezsnyev, aki beszédének további szakaszában részletesen kitért a fejlett szocialista társadalom jellemző vonásaira, a kommunista társadalmi formáció kialakulásának történelmi folyamatában betöltött helyére. Leonyid Berzsnyev több olyan meggyőző adatot idézett, amelyek képet nyújtanak arról, hogy milyen nagy a különbség a szocializmus jelenlegi fejlődési szakasza és az előző, az 1936-ots alkotmány megszületésének időszaka között. Az 1936. évi bruttó társadalmi termék előállításához jelenleg kevesebb mint egy hónapra van szükség. Nemcsak a technika változott meg, hanem az azt irányító emberek is. Ma már a munkások 73,2 Százaléka rendelkezik közép- vagy felsőfokú képzettséggel. Negyven évvel ezelőtt ez az arány kevesebb mint nyolc százalék volt. Ugyanez alatt az időszak alatt az iparban harmincnégyszeresére, a mezőgazdaságban pedig negyvenhétszeresére növekedett a felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek száma. A szovjet emberek életszínvonala is egészen más képet mutat. Az 1936. évi 14,9 millió négyzetméterrel szemben 1977-ben 110 millió négyzet- méter lakás épül. Nem lehet persze mindent számokban kifejezni. E hatalmas arányú anyagi és kulturális fejlődés a városi és falusi munka- és életkörülmények, a fizikai és szellemi munkafeltételek jelentős mértékű közeledését eredményezte. A szocializmusban a szovjet emberek új nemzedékei nőttek fel, kialakult szocialista tudatuk. E folyamatok eredményeként joggal elmondható, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus, elérkezett az új társadalom érettségének az a szakasza, amelyben befejeződik a társadalmi viszonyok átrendeződése, mégpedig a szocializmusra szervesen jellemző közösségi elvek alapján. HSzelebb a célok eléréséhez Ebből következik, hogy tág tér nyílik a szocializmus törvényeinek érvényesülésére, előnyeinek megmutatására a társadalmi élet minden területén, ebből következik a társadalmi rendszer és dinamizmusa, politikai stabilitása, megbonthatatlan belső egysége. Ez a magyarázata valamennyi osztály és társadalmi csoport, valamennyi nemzet és népcsoport fokozódó közeledésének és a történelmileg új társadalmi és inter- nacionális közösség, a szovjet nép kialakulásának. Ebből ered az új, szocialista kultúra, az új, szocialista életmód meghonosodása. A Szovjetunió ma az október szülte állam fejlődésének olyan szakaszában van, mely az érett szocializmusra jellemző. Következésképpen az állami szervek feladatai, azok szerkezeti felépítése és funkciói, működési rendje is meg kell hogy feleljenek a társadalom fejlődése e szakaszának. Éppen ezt az összhangot biztosítja a Szovjetunió új alkotmánya. „Amikor elfogadjuk, teljes joggal jelenthetjük ki: újabb fontos munkát végeztünk el, amely közelebb viszi az országot pártunk és népünk nagyszerű céljainak eléréséhez” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev előadói beszédét sokszor megszakította a küldöttek egyetértését kifejező taps. A beszéd elhangzása után a Legfelsőbb Tanács küldöttei hosszan tartó tapssal köszöntötték az* ország új alaptörvényének beterjesztését. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag megválasztották az új alkotmány szövegének 163 tagú szerkesztő bizottságát. A bizottság elnöke Leonyid Brezsnyev. * * * A szovjet parlament két házának külön ülésével folytatódott tegnap délután a moszkvai Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka ma folytatódik. BELGRAD Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke tegnap Belg- rád közelében szívélyes és baráti megbeszélést folytatott Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. GENF Genfben találkozót tartott a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások két küldöttségvezetője. SZÓFIA Szófiában tegnap délelőtt megkezdődött a KGST-tag- országok belekereskedelmi miniszteri tanácsának kilencedik ülésszaka. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget dr. Sághy Vilmos belkereskedeflni miniszter vezeti. PRAGA „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista újságírás feladata” címmel tegnap kétnapos nemzetközi újságíró-szimpózium kezdődött Prágában. WASHINGTON Az amerikai szenátus több mint kétórás vita után nem volt hajlandó jóváhagyni a külügyi bizottságnak azt a pénteki határozatát, amely támogatásáról biztosította az amerikai kormányzat döntését a SALT-tárgyalások ügyében. KUWAIT Tegnap Damaszkuszból Kuwaitba érkezett Hoszni Mubarak, az Egyiptomi Arab Köztársaság alelnöke. TUNISZ Az AFP az Ama líbia hírügynökség — Tuniszban vett — jelentését ismertette, amely szerint tegnap a líbiai Tripoliba érkezett Jász- szer Arafat, a PFSZ VB elnöke. SZÖUL Pák Csöng Hi dél-koreai elnök tegnap bejelentette, hogy az ország jövő évi, 7,3 milliárd dolláros költségvetésének 35,4 százalékát fegyverkezésre költik. DAMASZKUSZ Hoszni Mubarak, az egyiptomi Arab Köztársaság alelnöke tegnap Damaszkuszban 15 peerces eszmecserét folytatott Hafez Asszad szíriai államfővel. A megbeszélés után megerősítette, hogy az egyiptomi—szíriai nézetek közelednek egymáshoz. MADRID A madridi tartományban lemondással fenyegetőzik több, még a francoista időkben megválasztott polgár- mester. A főváros környéki városok polgármesterei azt követelik a tartomány kormányzójától, hogy biztosítsa számukra „a működésükhöz szükséges tekintélyt”. ALGÍR A japán légitársaság kü- löngépén tegnap hazaindultak Algéria fővárosából azok az utasok, akik szenvedő alanya; voltak egy DC—8-as gép több napos drámájának, a „vörös hadsereg” nevű japán terrorszervezet repülőgépeltérítésének. TOKIÓ Fukuda Takeo japán miniszterelnök tegnap elfogadta Fukuda Hadzsime igazságügyminiszter lemondását — jelentette jólértesült tokiói forrásokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. fl világ figyelmének középpontjában Elkötelezettség a béke mellett flz imperialisták nyugtalansága II párt a szovjet nép élcsapata
