Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
1977. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Labdarúgás Magyarország—Bolívia 6:0 (5:0) Már csak lépésekre Egy este az a bajnoki címtől MTE sakkozóinál Kollektív elemzés Népstadion, 65 000 néző, v.: Barreto (Uruguay). Góllövők: Nyilasi, Törőcsik, Zombori, Váradi, Pintér és Nagy. Magyarország: Gujdár — Török, Kocsis, Kereki, Tóth J. — Nyilasi, Pintér, Zombori — Fazekas, Törőcsik, Váradi. Bolívia: A. Galarza — Vil- lalon — Dellano, Taritolay, Angulo, Baldiviezo —Arago- nes, Mezza, Romero — Bas- tid;a, Aguilar. Bolívia kezdte a játékot. Rendkívüli volt a lendület. Mindjárt az első pillanatokban egy bolíviai szabálytalanság után szöglet, Fazekas beívelését Kereki éppen, hogy fölé fejelte. Két bolíyiai szöglet volt a válasz, ekkor még úgy tűnt, hogy a délamerikaiak támadásokkal is próbálkoznak. Hamarosan kiderült, mindez csak véletlen volt, kétségbeesetten védekeztek, levegőben lógott az annyira várt magyar gól. A 12. percben megindult a gólzápor. Török ívelte középre a labdát és Nyilasi magasan felugorva hat méterről a jobb alsó sarokba fejelte. (1:0.) A 18. percben Zombori Tö- rőcsiket hozta játékba, az újpesti csatár kilépett a védők közül, a kapust is kicselezte és 7 m-ről az üres kapuba gurított. (2:0.) A 22. percben Töröktől indult a harmadik gól. Ügyesen fordított a bal oldalra, Zombori nagy vágta után 22 m-ről óriási bombát küldött a bal felső sarokba. (3:0.) Fazekasnak volt a következő percben helyzete, de a kapu előtt elsodorták. A 26. percben Fazekas megszerzett egy labdát a vendégek 16-osánál. Váradinak adott és a Vasas gólkirálya 14 m-ről laposan a bal sarokba bombázott. 4:0. Tombolt a közönség, ellenállhatatlan volt ebben az időszakban a magyar csapat, Tegnap délelőtt érkezett Budapestre és ma reggel már el is utazik hazánkból Joao Habelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke. A Magyarország— Bolívia világbajnoki selejtező megtekintésére jött a magyar fővárosba. A Ferihegyi repülőtéren Krizsán József, az MLSZ főtitkára fogadta a brazil elnököt, aki zsúfolt programja ellenére lehetőséget adott Joffer Józsefnek, az MTI sportrovatvezetőjének villáminterjú készítésére. Lassan a végéhez kö- zelednek a világbajnoki selejtezők, melyek a legfőbb tapasztalatai ezzel kapcsolatban? — Mindenütt rendben zajlottak vagy zajlanak a mérkőzések, és lassan kialakul a 16-os mezőny — mondotta Havelange. Hét csapat már ismeretes, a közeli órákban újabb részvételek dőlhetnek el a magyar—bolíviai, a lengyel—portugál és a svájci- norvég találkozó lejátszásával. Hamarosan ismert lesz a nemzetközi futballban, hogy mely csapatokat kell majd sorolni január 14-én Buenos Airesben. Biztos vagyok abban — tette hozzá mosolyogva az elnök —, hogy a magyar labdarúgás szakvezetőire hamarosan a jövő évi VB-szereplés előkészítésének a munkája hárul majd. Mi újság Argentínában, a rendező országban? — Az előkészületek menet- rendszerű pontossággal folynak, semmi fennakadás nincs, a dél-amerikai ország igazi házigazdája lesz a világ legjobb labdarúgócsapatai versengésének. A szervező bizottsággal január 12-én ülünk össze az argentin fővárosban, rá egy napra a végrehajtó bizottság tárgyalja meg a világbajnoki teendőket, majd 14-én elkészítjük a csoportbeosztásokat. Az orszáés a 40. percben megszületett az ötödik gól. Ismét Fazekas szerzett labdát, Pintért ugratta ki a jobb oldalon, aki 10 méterről a kapus lába között laposan a hálóba vágta a labdát. (5:0.) Szünet után a lefékezett, visszaesett, lassúvá, körül- ményeskedővé vált magyarok ellen a bolíviaiak igen sokszor tartózkodtak a magyar térfélen, sokat veszélyeztettek. Az 52. percben Nyilasi szerezhetett volna gólt, Fazekas nagyszerű alakítása után azonban a labdát 14 m-ről a kapusba lőtte. Már az első negyedórában Bolívia többet foglalkoztatta Gűj- dárt, mint az egész első 45 percben. A 68. percben Fazekas helyére Pusztai állt be. A 71. percben Kocsis magas lábbal mentett a 11-es pontnál, közvetett szabadrúgáshoz jutottak a vendégek. Az egész magyar csapat sorfalat állt az ötösön, Aguilardnak tették a labdát, lövése a sorfalról mellé vágódott. A 78. percben Nyilasit Nagy váltotta f^l- Egy perccel később pedig Bolíviánál is csere történt, Mezza ment le és Var- gas állt be a helyére. A bolíviaiak új játékosa még labdához sem ért, amikor a magyar cserejátékos, Nagy László már hálóba talált. Törőcsik tette vissza klubtársának a labdát, és Nagy 14 nőről a bal sarokba vágta. (6:0.) Ezután megjött a közönség hangja, lendületesebbé vált a magyar együttes, de változatlanul messze elmaradva játszott első félidei remek teljesítményétől. Az utolsó percekben újra lengtek a magyar zászlók, tombolt a nézősereg, ünnepelte a La Paz-i november 3Ó-án sorrakerűlő visszavágóra hat gólt szerzett magyar csapatot. gok neveit egyébként három és fél éves kisunokám, Ri- cardo húzza majd ki. A Tuniszban megren- dezett l. Világ Kupa a nemzetközi szakértők szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az hogyan ítéli meg a jövőt ebben a kérdésben? — Az elvetett mag szárba szökkent, akik Tuniszban jártak, azok már jelentkeztek az 1979. évi Japánban sorra kerülő második mérkőzéssorozatra is, de kedvet kaptak a részvételre más országok is a legkülönbözőbb kontinensekről. Jelenleg már 48 ország nevezéséről tudok, és még további jelentkezések várhatók az október 31-i zárlatig. Joao Havelange negyedik éve tölti be az elnöki tisztséget, mit tart működése legemlítésre méltóbb eredményének? — Elsősorban azt, hogy sikerült megvalósítani az egyes számú fejlesztési tervet, azaz népszerűsíteni a futballt olyan országokban is, ahol kevésbé volt eddig ismert, és továbbfejleszteni a sportág ismeretében eddig elmaradt helyeken. Ebben jelentős szerepet vállalt a Magyar Labdarúgó Szövetség is, küldöttsége kiváló munkát végzett, további működésére is számítunk. Eredménynek tartom a Világ Kupa létrehozását, továbbá, hogy hamarosan befejeződik a FIFA új székházának felépítése, amely szerény számításaim szerint is legalább 2030-ig igazi otthona lesz a sportág vezérkarának. Megpróbálkozunk szabálymódosítások bevezetéséivel is, véleményem szerint ezek közül a legnagyobb jövője annak van, hogy bedobás helyett berúgással kerüljön ismét játékba a labda. Vízilabda OB I FTC—Szolnoki Vízügy SE 11:5 (2:1, 3:1, 2:2, 4:1). Sportuszoda, 150 n., v.: Bíró, Orosz. Szolnok: Ugrai — Boros dr.. Földi, Varga, Reklta, Cseh, Tóth Cs. Csere: Pintér, Bpgdán, Orbán, Berkes. Edző: Bartalis István. Góldobó: Fehér (4). Gerendás (3), Debreceni (2), Bállá, Wies- ner. ill. Cseh (3), Boros dr., Tóth Cs. A mérkőzés elején Fehér eltartások után lőtt góljaival már 3:l-re vezettek a zöld-fehérek. A Vízügy SE fiataljai főleg az első két negyedben sok helyzetet kihagytak, s a fővárosiak tapasztaltabb védőinek kemény modora sem ízlett a szolnoki fiataloknak. Csupán az válik dicséretükre, hogy ezúttal valamennyi emberelőnyös helyzetüket kihasználták. A bajnokság utolsó mérkőzésére november 5-én délután 14.30-kor kerül sor a Dam- jarüch-uszodában az Eger ellen. Események Asztalitenisz. NB II, férfi: Szolnoki Vízügy SE—December 4. Drótművek (Miskolc). Szolnok, Ságvári krt. iskola 9.30, Lehel SC—Betonút, Jászberény, Hűtő- gépgyári sportcsarnok 9.30. Megyei serdülő leány csapatbajnokság: Szolnok, Kilián FSE- tornaterem 9.30. Birkózás. Kötöttfogású n. osztályú CSB-selejtező: Szolnok. MAV-sportcsarnok 11.30. Kosárlabda. Megyei bajnokság, férfi: Lehel SC—Tiszafüredi Jászberény 10. Röplabda. NB n, női: Szolnoki MTE—Szegedi Kender. Szolnok, tiszallgeti sportcsarnok 11. Szolnok Kupa ifjúsági leány és fiú torna: Szolnok, Achim úti iskola 9. Sakk. NB II: Szolnoki MTE— Postás. Szolnak. ÉPSZER V.. József A. úti székháza 9.30 Teke. NB n. női: Szolnoki MÁV—Csepel, Szolnok. MAv-te- kecsarnok 10. NB in, férfi: Szolnoki MAV-DEAC. MÁV-teke- csarnok 8. Tömegsport. A Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság pályaavató versenye — kispályás labdarúgás. tenisz, teke, tollaslabda — Millér 9. Labdarúgás. NB ni: Szolnoki MÁV—Mezőtúri Honvéd, Szolnok. MAv-sporttelep 13.30. Koszó. Megyei bajnokság: Jászárokszállás— Karcag 13.30 (Heves megyéből), Rákóczifalva—Tiszafüred 13.30, Török. Kunhegyes—Tiszaföldvár 13.30, Asztalos. Kunszentmárton— Szolnoki Vegyiművek 13.30 (Békés megyéből). Jászberényi Vasas—Üjszász 13.30, Cs. Szabó, Sz. Cukorgyár—Fegyvernek. Szolnok, cukorgyári pálya 11 (Hajdú megyéből). Túrkeve—Jászkisér 13.30, Mák, Jászapáti—Törökszentmik- lós 13.30, Táj ti, Tisza Cipő SE— Honvéd Kilián FSE. Martfű 13.30 (Csöngrád megyéből). Idegenben szerepelnek: a férfi asztalitenisz NB I-ben a Honvéd Kilián FSE Budapesten a Ganz- MAVAG ellen, a női kosárlabda NB H-ben a Szolnoki MTE Nyíregyházán, a Szolnoki MÁV Debrecenben. a sakk NB n-ben az Alföldi Olajbányász Budapesten a Láng Vasas ellen, a férfi teke NB Il-ben a Szolnoki MÁV Miskolcon. a Honvéd Gyulai SE Salgótarjánban. a Szolnoki Vízügy SE vízilabdázói Budapesten a Komjádi Kupában, a labdarúgó NB n-ben a Szolnoki MTE Békéscsabán, a labdarúgó NB ínban a Lehel SC Szarvason. A jászboldogházi Tsz SE női kézilabda-csapatának szerepléséről, eredményeiről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Mert bárhogy is nézzük: a megyében vannak lélekszámban sokkalta nagyobb, összehasonlíthatatlanul jobb sportolási lehetőségeket nyújtó települések, mégis ennek a 2100 lakosú községnek mostoha körülmények között dolgozó csapata nyerte az idei megyei bajnokságot, ami egyben azt is jelenti, hogy hétéves fennállása alatt harmadszor rugaszkodhat az NB II-be jutást jelentő osztályozónak. Amikor Bazsó Miklósné tanácselnöknél a kézilabdacsapatról érdeklődtünk, Varga József egyesületi elnökhöz irányított. Megjegyezte viszont, hogy a tanács szerény anyagi lehetőségeihez képest támogatja a sportot. Az Aranykalász Tsz raktárában Varga József homlokán sűrűsödtek a ráncok, amikor a lányok szép sikerét hoztuk szóba. Mert a legnagyobb gond most az, hogy a Szolnokon dolgozó vagy tanuló játékosaknak az osztályozó idejére sikerül-e két szabad napot biztosítani. De ez még távolabbi probléma. Arról kérdeztük a sportvezetőt. hogyan Sikerült bajnokságot nyerni és egyáltalán : milyen hagyományai vannak Boldogházán a kézilabdának? — Sportszeretetből, a járáA Szolnoki MTE színeiben mintegy félszáz játékos versenyez három bajnokságban. Az első csapat az NB II-ben listavezető, a második gárda a megyei I. osztályú bajnokságban a hármadik helyet szerezte meg, a harmadik csapat pedig a megyei II. osztályúak küzdelmében a tabella alsó részében található. A szakosztályban tíz mesterjelöltet, tíz első, tizenkét másod-, három harmad- és tizenkét negyedosztályú játékost tartanak számon. A legidősebb a II. osztályú Szabó János, aki 1894-ben született, a legifjabb versenyző pedig mindössze 16 éves. A legmagasabb élőpontszámot — 2265 — Szász János és Kahán Róbert mondhatja magáénak. Heti két edzés Az NB Il-es csapat heti két edzéssel készül a bajnoki fordulókra. A tizennégy tagú gárdából azonban alig néhá- nyan találhatók az ÉPSZER Vállalat egyik helyiségében, az „edzőteremben”. Nyolcán ugyanis Budapesten élnek. — Négy éve igazoltunk fővárosi játékost — mondja Peták Kálmán szakosztály- vezető, — hogy átjussunk az osztályozón az NB II-be és ott helytálljunk. Sajnos, néni sikerült. Ismét erősítettünk, ugyancsak fővárosi versenyzőkkel, s tavaly végre felkerültünk a hőn áhított magasabb osztályba. A csapatból Krón Gábor a legponterősebb, eddig a tíz fordulóból 8 pontot szerzett, Bánczi László, Szász József és Schubert Béla pedig 7—7 pontot gyűjtött. A pontokra nagy szükség van, hiszen az MTE-nek csak két fordulója van hátra a bajnokságból, míg a vetélytársaknak három. — Jelenleg nyolc és fél ponttal vezetünk — magya- ráza Peták Kálmán. — Any- nyi pontot kell szereznünk tehát az utolsó két fordulóban, hogy az elegendő legyen a győzelemhez, mert most már nyerni akarunk. A bajnokság előtt ugyanis csak siban kezdtük hét évvel ezelőtt. Felkerültünk a megyei bajnokságba, majd pályát építettünk. Szerepeltünk a kísérleti NB III-ban, s kétszer voltunk osztályozón. Az első alkalommal egy gólon múlt a feljutás, a másodikon egy győzelemmel és két vereséggel a harmadik helyen végeztünk a csoportban. — Nehéz volt a bajnokság megnyerése? '■— Nem'késztették nagyobb erőbedobásra a csapatot. A legnehezebb az utolsó, a Lehel elleni mérkőzés volt. A jászberényiek győzni akartak, küzdeni kellett a csapatnak, s végül döntetlen ered-, mény született. Legnagyobb gondunk az utánpótlás biztosítása. A bajnokságban szereplő tíz játékos közül kettő Szolnokon, egy Jászberényben, egy pedig Jászalsószent- györgyön dolgozik, hárman pedig a megyeszékhelyen járnak iskolába. Ez sok nehézséget okoz, hiszen a tanulókat nem szívesen engedik haza játszani. Szerencsére Fajka Jánosné, az egyik játékosunk hazajött tanítani, és az iskolában talán megszervezi az utánpótlás nevelését. — Kellő támogatást kapnak a sportoláshoz? — A tsz segítsége nélkül nem tudnánk dolgozni. Évente csaknem százezer forint támogatást kap a sportegyesület, s ha idegenben játszunk, szállítóeszközt is bizaz első hat valamelyikének megszerzését tűztük ki célul. Nem gondoltuk, hogy ilyen jól megy majd a csapatnak. Izekre szedik a játszmákat — Látjátok? Éles, íámadó- jellegű felállás, de nincs benne elképzelés. Ez a lépés — szerintem — tempóveszteség. Jobb lett volna például bé hármat húzni a futóval. Nem játszott következetesen az ellenfeled. Itt nem lett volna szabad ütnöd. Minél több figura van a táblán, annál jobban lehet tartani a feszültséget. Úgy néz ki ez az egész, mint egy bútorraktár. Csak el kell igazodni benne. A jó játékos innen már nyer. A sakk az elnézések játéka. Egy-egy parti — bárhogy is végződik — sohasem ér véget a versenyen. A küzdelem után a lejegyzett lépések alapján ismét lejátsszák. Az MTE mesterjelöltjei közül többen is ellátják a szakosztálynál az edzői teendőket, vezetik az elemzést. — Döntő a játszmák ízekre szedése — mondja Krón Gábor, az „ügyeletes” edző. — Nemcsak lelkiismereti okokból vizsgáljuk meg a partikat, hanem azért is, hogy tanuljunk belőlük. — Tapasztalható fejlődés? tosítanak. Nagy segítség az i's, hogy télen használhatjuk a művelődési ház termét. — Hogyan készülnek az osztályozóra? — Heti két edzést tartunk, de este, villanyfény mellett is lehet játszani. Részt veszünk a Magyar Népköztársasági Kupában, s ígéretet kaptunk, hogy Jászberényben, a Hűtőgépgyár torna- csarnokában a Lehel SC ellen tornatermi mérkőzéseket játszhatunk. Muhari Mária játékos és szakosztályvezető így vélekedett csapatáról. — Nálunk nagyon lelkes közösség alakult ki: sokat számít, hogy szeretjük egymást, jó a közönségünk is, ezért szívesen jönnek Boldogházára játszani az ellenfelek. Rendeződött az edzőkérdés is: Szőllősi István másfél éve dolgozik a csapatnál, sikeresen. A bajnokcsapat tagjai: Rontó Margit, Muhari Mária, Ménkű Éva, Pesti Margit, Zatkó Anna, Palya Erzsébet, Tóth Valéria, KukliS Erzsébet, Nagy Éva. Fajka Jánosné. Az osztályozókat november 7—8—9—10-én rendezik Tatán. A sorsolást november elsején tartják, az ellenfelek ma még ismeretlenek. A megye színeit képviselő ki's község csapata tehát nagy napok előtt áll. ■ (pataki) — Hogyne, de inkább öngyakorlással. — Ez is közrejátszik abban, hogy ilyen jól áll a csapat? — Feltétlenül. Másrészt hihetetlenül jó a kollektíva. Erőssége a csapatnak Bánczi László tősgyökeres szolnoki, a csapat egyik erőssége, — Vagy húsz éve sakkozom. Nem tanított senki, egyszer elmentem egy sakkversenyre, néztem, hogy játszanak. Szinte ellestem a lépéseket. Néhány partit kezdetben elveszítettem, mérges lettem: mi az, engem már mindenki megver?! Aztán elkezdtem komolyan foglalkozni a sakkal. Két év múlva már harmadosztályú versenyző voltam. Az adottság persze önmagában kevés. Akarat, Szívósság kell hozzá. Én elég nehéz fizikai munkát végzek — árukísérő vagyok a VÍDIÁNÁL — reggel hatkor megyek és csak este szabadulok. Utána azonban előveszem a táblát, a könyveket. Olyan négy-öt órát fordítok naponta a sakkra. Részt veszek az országos le- velezőbajnokság döntőjében i's, így ha akarom, ha nem, forgatnom kell az elméleti könyveket. Itt ugyanis harminc nap alatt kell tíz lépést megtenni levélben. Van idő a gondolkodásra. Tavaly kilencedik lettem a tizenhatos döntőben. A levelezőbajnokságban 355 az élő pontjaim száma, ez pedig már levelező mesterinek felel meg. Még tíz pontot kell szereznem az idén a döntőben, hogy megkapjam ezt a címet. Á jó parti felüdít — Mit jelent önnek a sakk? — kérdezem Krón Gábort. — Mit mondjak, — tárja szét a kezét. — Az életemet? Azt is. Olyan szenvedély ez, amely mindig óriási élménynyel ajándékoz meg. Ha jó partit játszom — az felüdít, gondolatokat ébreszt. A sakkozásnak rendkívül jellemformáló ereje is van. — Miért tartják bogaras embereknek a sakkozókat? — Talán azért — neveti el magát —, mert nem szeretnek veszíteni. — Pedig azt is tudni kell. — Tudunk is — de nem szívesen. Elnézést kér, megy a vo*- nata. Másnap is dolgoznia kell — főkönyvelő a fővárosban. — Éjjel-nappal sakkozik — mondják róla a többiek. — Még a vonaton is ... * * * A sakkozók újra a táblák fölé görnyednek. A következő fordulóra készülnek — gondolná az ember. Pedig egyszerűen csak játszanak. Még akkor is, amikor bajnoki mérkőzésre ülnek le. Szívvel-lélékkel. És tudással. Constantin Lajo° Havelange villámlátogatása Budapesten Áz osztályozóra készülnek Harmadszori nekifutás Jászboldogházán
