Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
1977. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy idők tanúi Idős kommunisták találkoztak Mezőtúron Kilenc idős kommunistát köszöntöttek tegnap délelőtt Mezőtúron, a városi pártbizottság székházában. A fel- szabadulás előtti párttagokat hívták meg találkozóra a város politikai, tanácsi vezetői, azokat az embereket, akik közül többen tevékeny részesei voltak a Nagy Október eseményeinek és az azt követő időszaknak. A 91 éves Kazi Ferenc már átélte az 1905-ös forradalmat, 1920 óta párttag. Magda Árpád egy évvel előbb tett „esküt”. Csuka Lajos — aki 81 éves — 1925-ben lett a párt katonája. Kötél Imre, Boros Zsigmond és Varga Mihály 1930-ban kapta meg tagkönyvét, idős Takács Imre egy évvel korábban, míg Sándor Mihály és Tóth István 1932-ben lett a kommunista párt tagja. A. veteránokat Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára fogadta, ezután úttörők köszöntötték a találkozó résztvevőit, majd virágokkal kedveskedtek nekik. Az első titkár meleg szavakkal emlékezett meg a jelenlevők és kortársaik hatvan év előtti harcairól, az internacionalista brigádokban való részvételükről, az 1919- es forradalmi előiskolában szerzett tapasztalataikról, azok magyarországi hasznosításáról. majd tájékoztatta a veteránokat a mai Mezőtúr fejlődéséről, feladatairól és gondjairól. A jövőre „születésnapot” ülő városban minden eddiginél nagyobb változásokat tapasztalhatunk: új létesítmények egyik napról a másikra, a földből kinövő lakótelepek, járdák és vízvezetékek, egy rohamosan fejlődő település látványa fogadja a látogatókat. Szólt a város tanácsának, pártbizottságának, a tömegszerveketek- nek és mozgalmaknak közösséget formáló tevékenységéről. Pál József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a város idős kommunistáit, tolmácsolta a testület üdvözletét. Ezután a találkozó résztvevői kértek szót. Kötél Imre mondta: — „Negyedik elemiben volt egy nagyon jó tanítóm, úgy hívták, hogy Nagy Árpád. Az volt az elve. hogy nádpálca nélkül lehet a legjobban tanítani. Ha valamelyikünk sok lényegtelen dolgot mondott, így szólt: Tömören, a lényeget kérem! Ez jut eszembe sokszor: a lényeget kell elmondani az embereknek, akkor megértik, és ahhoz tartják magukat. Tapasztaltam, főként 44-ben. mikor — a mi előkészítésünk után — a város lakói megértéssel fogadták a felszabadítókat ...” Tóth István és Magda Árpád is a 60 év történetének egy-egy eseményét idézte felszólalásában. Papp János, a városi tanács elnökének kalauzolásával végül városnéző autó- buszútra került sor, majd ünnepi ebéddel zárult a találkozó. Hz iranyítészámsk bircfolmában Csak a Szolnokon feladott egyszerű postai levélküldemények száma eléri naponta a 15 ezret, emellett ennek háromszorosa érkezik a megyéből a szolnoki „irányító központba”, a MÁV pályaudvari 2-es számú postahivatalba. Csaknem ugyanennyi az ajánlott és az expressz levél, az érték- és pénzküldemény. És legalább két és fél, háromezer csomag fordul meg ott éjszakánként — csaknem az egész Tiszántúlról érkeznek a küldemények. Az 5-ös gócposta — nevét a négyjegyű irányítószám első számjegyéből kapta — több mint nyolcvan postahivatallal áll közvetlen összeköttetésben, kilenc gépkocsis járata szállítja esténként be, hajnalonként ki a küldeményeket. (És a postavonatok is éjjel hozzák-viszik a távoli üzeneteket.) Ami közben történik, az a feldolgozók és a továbbítók, az éjszakai műszak feladata. Családi üzenetek a bontóasztalon Mire este hatkor Bodnár Sándor, Czakó László, Tucs- kó Mártonná és a többiek — mintegy huszonötén — munkához kezdtek, az első „járat” már megérkezett. A tágas emeleti teremben Bodnár Sándor a bontóasztalra ömlesztett levélkötegeket osztályozza. — Először gócokra bontjuk — mutat G. Molnár István a számozott fakkokra. — Az egyes: Budapest; a kettes Pest-környék; a hármas: Miskolc; a négyes: Debrecen —Nyíregyháza; az ötös: Szolnok—Békéscsaba és így tovább. A nagyobb hivatalok, amelyek részleges feldolgozásra kötelezettek, már gócokra bontva küldik a kötegelt leveleket. Ez például Jászberényből érkezett, csak pesti küldeményeket tartalmaz — mondja, és beteszi az 1. számú rekeszbe. Beszélgetés közben is villámgyorsan jár a keze. Huszonnégy éve az irányításnál dolgozik. — Sokkal könnyebb a számokkal dolgozni, mint régebben a helységnevekkel. — ... és ha nincs feltüntetve a borítékon gz irányítószám? — Mi, régiek, már gyakorlatból tudjuk, hová csoportosítsuk, rá is írjuk a számot. Ojabb és újabb zsákokból ömlenek a bontóasztalra a jókívánságok, a családi üzenetek hordozói, a színes képeslapok, a sárga, fehér meg kék borítékok. (Közben befut a budapesti 72-es hivatal küK deményével a Békéscsabára tartó postavonat is, 15—20 tömött zsákot „kormányoznak” a peronról a postára vezető alagúton át a feldolgozókhoz.) Több millió a zárlati zsákokban A terem másik végében az ajánlott, a lakattal zárt pénzeszsákokban • érkező szám szerint nyilvántartót érték- és pénzküldeményeket kezelik. Hegedűs László rovatoló irányítja a munkát. Deli Dezső bontogatja a zsákokat és szortíroz. A „rovatlapot” keresi előbb, arról látja, hogy a zagyvarékasi posta másfél millió forintot küldött be a zárlati anyagában. Jászla- dány most csak 150 ezret. A 180—200 zsákból több millió forint összejön. — Debrecenből érkezett — mutatja a két nagy utalvány- köteget. — Legalább négyezer kéttalálatos lottónyeremény. Azt hittük, könnyű éjszakánk lesz, de csak ezek szétosztása két-három órába telik. B. Tóth Katalin két éve dolgozik az elosztóban. Az ő, meg Tucskó Mártonné fürge kezére várnak a nyereményutalványok is. beszélgetésre nincs sok idő. — Bizony, nehéz volt az éjszakai műszakot megszokni. Most van a csúcsforgalom. Majd az utolsó járat és a hajnali postavonat között, úgy egy órától fél háromig csendesebb lesz ... Addig még két gépkocsis járat és két postavonat ontja a leveleket, a csomagokat és a most esedékes színes hetilapokat. Megtelnek a zsákok a levélirányítóknál, a ro- vatolók'nál, és a spirálcsusz- dán leengedik a földszintre, onnan viszik majd tovább. Egy kis „hazai” A földszinti nagycsarnok bejáratánál konténerekben várnak továbbszállításra a pesti és dunántúli címzésű csomagok. A csomagszétosztást „okos” automatagép segíti, ahogy beprogramozzák, úgy „hozza” fel az alagsorból, és járatok szerint osztályozza az anyagot. Az apróbb csomagok emberi segédlettel kerülnek zsákba, „sült hús” Kecskemétre (talán a katonafiúnak egy kis „hazai”), a „gyermekjáték” mellé. , A csúcsforgalom még ezután kezdődik, van idő cigarettaszünetre. A huszonhárom órás „zárt mellék” szerelvénnyel legalább 150 csomag jön megint, és még hosszú az éjszaka. Reggel hatig tart a műszak az irányítóközpontban. És néhány órával később a címzetteknél már csenget a kézbesítő. — rónai — Nagyobb termést akarsz? Adj több tápanyagot a növényeknek. Még jobb hozamra számítasz? Védd meg a kultúrákat a gyomok, a kártevők és a kórokozók ellen. Bár ilyen egyszerű lenne a recept. Az viszont bizonyos, hogy műtrágya és növényvédöszer nélkül a mezőgazdaság ma már mozdulni se tudna. A Nagykunsági Állami Gazdaság nem tartozik a kedvező adottságú üzemek közé. Földjeik több mint 60 százaléka nehezen művelő, kötött, szikesedésre hajlamos talaj, és a Hortobágy- Berettyó, valamint a táblákat keresztül-kasul szabdaló csatornák miatt az ár- és belvízveszély is fokozott. Ez utóbbira akár az idei esztendő példáját is hozhatjuk. A búza őszi vetése, áttelelése rekord terméssel biztatta a gazdaságot, egészen áprilisig, amikor az esők hektáronként legalább tíz mázsát elvittek a hozamból. Pedig a szakemberek a tápanyag visszapótlását úgy állították be. hogy hektáronként 40 mázsánál több kenyérgabona kerülhessen magtárba, és ehhez „szabták” a növényvédelmet is. Helyesen cselekedtek? Az önköltség — mi szerint az 1976-os hektáronként 36,5 mázsás búza mázsája 175, az idei 32 mázsás kenyérgabona mázsája 220 forintba került, — arra a megállapításra késztetne bennünket, hogy nem. Különösen ha azt is hozzátesszük, hogy a hektáronkénti összes költség 6400 forintról 6700-ra emelkedett, és a 300 forint többlet a nagyobb hozam érdekében kiadott lombtrágya, vegyszer ára. A második Szélsőségek szélsőségek nélkül számítás Csakhogy egészen más eredményt mutat a számítás, ha az áprilisban még meglevő tíz mázsát Is hozzáadjuk az átlaghoz, mert akkor a 42 mázsás termés bőségesen igazolná az újabb befektetéseket is. Igaz, ez a „ha” birodalmában való okoskodás, de amíg a mezőgazdaság dolgába bele-belé szólhat az időjárás, márped ennek az ellenkezőjére sokáig nincs remény, addig a szakemberek nem tehetnek mást: így terveznek. Egyre viszont figyelmeztet a példa, mégpedig arra, hgoy csak a takarékos, ésszerű felhasználás fizetőd- het ki. De kockáztatni is kell, ugyanis enélkül nincs siker. S ha ezt tartjuk szem előtt, akkor csak tisztelni lehet a Nagykunsági Állami Gazdaság vezetőinek azt a szándékát, hogy az idei sikertelenség ellenére, jövőre nem a vetésterület felét, hanem az egészet kívánják levéltrágyával végigpermetezni. Erre a döntésre a szakiroda- lom, valamint a többi üzem gyakorlati tapasztalata bírta rá őket, ugyanis a Wuxál hektáronként akár 5 mázsás többlet termést is hozhat, és 47 mázsás hozam esetén már senkinek nem jut eszébe vitatni a pár száz forintos befektetés hasznosságát. Harc _________ a napfényért Az üzem másik fő növénye a rizs. Ha valamely kultúrára mostanában rossz idők járnak, akkor erre a növényre igen. Kezdődött a kései vetéssel, befejeződött a korai faggyal. Hogy mi köze ennek a műtrágyához és a vegyszerhez? A tápanyagvisszapótlásnak — ha időben történik és ez végeredményben a szervezésen múlik — a szokásos termésnövelő hatáson kívül nem sok, annál több viszont a vegyszernek. Nézzük tehát a mostani gyakorlatot. A rizst elvetették, elárasztották. A növény, közte a gyomokkal, kikelt. Ilyenkor a mai kemikáliák esetében jön a lecsapolás, a vegyszer kiszórása, az árasztás — és a növényvédőszer csak ezután írtja ki a gyomokat. A te- nyészidő ennek megfelelően csúszik, s ezt csak tovább rontja az is, hogy a vegyszerek általában a rizst is megperzselik egy kicsit, és így a növénynek ahhoz is idő kell, hogy a „sokkból” magához térhessen. Megoldás? Olyan, vetés előtt kiszórható vegyszereket kell kikísérletezni, amelyekhez elfogadható áron hozzájuthat a mezőgazdaság. És akkor, ha az egyéb agrotechnikai tényezők — mint például a kalickák negyedének évenkénti oihentetése, fekete ugaros művelése, — se hiányoznak, akkor akár a szeptemberi fagy se veszélyeztetheti a termést. Csak így tovább A Nagykunsági Állami Gazdaság adottságainak leginkább megfelelő növényt, a lucernát hagytuk utoljára. A nagy adagú műtrágyával ellátott, jó és hatásos vegyszerekkel megvédett kultúrát az üzem háromféleképpen hasznosítja. Kaszálják szénának és szenázsnak, a lucernaüzem lisztet őröl belőle, és a magfogás se marad el. Ebben az évben ugyan 37 mázsa szénát adott a föld hektáronként, de az 55 mázsa jóval gyakoribb. Ezt viszont szerencsésen kiegészíti a mag- tíermesztés, ugyanis amikor csapadékosabb az idő akkor a tömeg, ha szárazabb akkor a maghozam a magasabb. S ez utóbbi se megvetendő, hiszen a mag mázsája átlag 7,5—8 ezer forint. A lisztüzemet tavaly 12, az idén várhatóan 11 vagon termék hagyja el, s így végeredményben a növénv hektáronként több mint 6600 forint jövedelmet hoz a gazdaságnak. (Az adat 1976-os) Mi ebből a következtetés? Semmi esetre se az, hogy az üzem holnaptól kezdve csak lucernát termesszen. A nagyon- nagyon távoli jövő talán ez, de egyelőre rizsre, búzára is legalább annyira szüksége van az országnak, mint például a lucernamagra, a szénára. Époen ezért továbbra is ielentőségéhez mérten kell foglalkozni velük, méghozzá az eddigiekhez hasonló észszerű, takarékos kemikália felhasználással, de ugyanakkor a kísérletezés, az értelmes kockázatvállalás lehetőségeivel is élve. Braun Ágoston Fejlesztési pályázat Kellenek az újfajta Gazdaságosan Magyarországon, de máshol is játékokat gyártani csak nagy sorozatban lehet. A TRIÁL — ez a játékok hazai forgalmazója — meglehetősen rapszodikusan rendelt a kisújszállási Faipari Vállalattól, egy-egy termékből csak néhány ezret, időnként meg semennyit. Ezekre az igé% í* A békésszentandrósi Szőnyegszövő Háziipari Szövetkézét öcsödi üzeme több mint 100 szövőnőnek ad munkát. Szeptember óta új, tágas, világos műhelyben csomózzák a sokszínű perzsaszőnyegeket nyekre gyártást Szervezni nem lehetett, így aztán a játékok lassan leszorultak a gyártmánylistáról. Átvették helyüket a ládák, a fatalpak, s egyre több faajtó hagyta el a kisújszállási üzemet. Vásároltak három olasz marógépet — öntött minta után egyszerre kilenc papucs talpát készíthetik el ezeken. Termelékenyek, ki is használják őket, három műszakban dolgoznak velük. A konzervgyárak és a mezőgazda- sági üzemék igénylik a ládákat — havonta 2500-at gyártanak a kisújszállási vállalatnál. Kellenek az ajtók is, hiszen a kislakások építői sokezret vásárolnak ebből a termékből a TÜZÉP- telepeken. Ügy fest tehát, a Faipari Vállalat jól alakította át termékszerkezetét. A saját szempontjából igen. Az előírt terveket teljesítik, és „hozzák” az előírt nyereséget is. A kisújszállási vállalatnál pályázatot dolgoztak ki, amelyben a játékgyártás lehetőségeit vizsgálták meg. A tanulmány szerint gazdaságosan tudnának készíteni nagy sorozatban új típusú játékokat — harmincmillió forint beruházásával. Ebből huszonötmilliót mint állami támogatást kérnék, ötmilliót . pedig a fejlesztési alapjukból adnák az új létesítmények építéséhez, az új gépek vásárlásához. Üzembe helyeznének egy hasítóműhelyt — olcsóbb a játék, ha az alapanyagot, a fát itt hasít- gatják deszkára — s szükség lenne egy új kazánra a faanyag szárításához. Kellenének gépek, elsősorban automaták. A játék ugyanis munkaigényes termék. Létszámbővítésre nincs lehetőség, Kisújszálláson sem, mint bárhol az országban, maradnak tehát a sok műveletet elvégző automaták. A helyi építőipari szövetkezetnél tárgyaltak a vállalat vezetői, megrendelték az építési munkákat, s az előzetes vállalások szerint a hasítóüzem jövő év végén már dolgozhatna. Tárgyaltak a TRIÁL és a KONSUMEX képviselőivel is, akik elmondták: a hazai és a külföldi piackutatások szerint az új típusú játékok iránt igen nagy a kereslet. (Akkora, hogy jövőre a hintákból 20 ezret már tőkés ors/.ágakba szállítanak.) Az új típusú játékok — ezelí- ről a BNV INTERPLAYEX- PO kiállításának alkalmából sok szó esett, gondolkodásra serkentők, fejlesztik a gyerekek kézügyességét stb. — tervezésére iparművészt vesz fel a kisújszállási Faipari Vállalat, ha ... Ha megkapja a beruházáshoz a Könnyűipari Minisztérium engedélyét. A pályázatot már elküdték. Néhány hete a könnyűipari miniszterhelyettes ellátogatott a kisújszállási üzembe, s fejlesztésre alkalmasnak találta azt. Minden remény megvan arra tehát, hogy 1981- ben játékgyár dolgozzon a városban. H. J.
