Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

1977. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ Központi Bizottságának felhívása Fiatalok jelentkezzetek a paksi építőbrigádba! Tagnap összeült a KISZ Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a testü­letet az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésé­ről. Ezután Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának elő­terjesztésében mégvitatták és elfogadták a KISZ KB intéz­kedési tervét az MSZMP KB-nek „A hosszú távú külgaz­dasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelvei” cimű határozata végrehajtására. A KISZ Köz­ponti Bizottsága ma folytatja munkáját. 1760 megawatt villamos­energia az ország mai erő­műi kapacitásának több mint a fele. Ennyi áramot kell szolgáltatnia 1980-tól hazánk első atomerőművének ahhoz, hogy népgazdasági tervünk teljesítése, életszínvonalunk emelése biztos energiabázisra épüljön. A legkorszerűbb technikai berendezések sze­relése azonban csak akkor folyhat zavartalanul, ha az építők határidőre és jó mi­nőségben teljesítik feladatai­kat. Ehhez hozzáértő, áldo­zatkész, öntudatos munkások­ra van szükség, jóval több­re, mint amennyi jelenleg Pakson dolgozik. Az atomerőmű építését ifjú­sági szövetségünk IX. kong­resszusa KISZ-építkezéssé nyilvánította. Most építőbri­gádot szervezünk. Hozzátok fordulunk, fiatalokhoz, KISZ- tagokhoz, az építőiparban jártas ívhegesztőkhöz, acél- szerkezeti lakatosokhoz, vas­betonszerelőkhöz, ácsokhoz, kőművesekhez, szerkezetépí­tő segédmunkásokhoz, műve­zetőkhöz és üzemmérnökök­höz, mindazokhoz, akik átér­zik egy új, hatalmas mű lét­rehozásának szépségét, és or­szágos jelentőségét: gyertek, építsük együtt a paksi atom­erőművet! Igaz, most nem Uszty- Ilimszkbe, az embert próbá­ló romantikus szibériai taj- gába hívunk benneteket. De a Duna partján is olyan em­berek kellenek, akik nem ijednek meg a munka nehe­zétől, akik az ott dolgozó ma­gyar és szovjet szakemberek­kel együtt vállalják a ke­mény feltételeket, a felelős, komoly szakértelmet igénylő munkát. Hívunk és várunk benne­teket! A vállalati és szövet­kezeti KISZ-bizottságok rész­letes tájékoztatást adnak a munkafeltételekről, a szociá­lis körülményekről és a bé­rezésről. Jelentkezzetek a paksi épí­tőbrigádba ! A KISZ Központi Bizottsága Jó néhány esztendeje annak, hogy a Beton- és Vasbetonipari Műveknél elhatározták, licencet vásárolnak, méghozzá az óceánon túlról. Azóta elkészült a szolnoki gyárban a műhelycsarnok, dolgoznak az új gépek. A szabadtéri raktárban az állványokon ott sorakoznak a Span-Deck betonelemek. Tehát meg- érte? A Span-Deck nyelvén Kiss Sándor műszerész: — Most, hogy elkészült a Span- Deck üzemhez a betongyár, állíthatom, jól megy a mun­ka. Digitális rendszer irányít­ja a betonkészítést, persze kézzel mi is beavatkozha­tunk. Egy lapát beton kell? Egyet csinálunk. Ha másfél köbméternyi, akkor annyit. Mindent tud ez a gép, olyan mintha laboratóriumban ül­nénk. Nézze meg a régieket. Por, piszok mindenütt. Ha már semmiért, akkor ezért igen. Tóth. László gépkezelő: — Amerikai szerelők jöttek megmutatni, hogyan működik a berendezés. Ott álltunk mellettük, tanultunk. Volt tolmács, de mi csak muto­gattunk, jól megértettük egy­mást. Az első ágyat — ami­ben az elemek készülnek — mi csináltuk. A szerelésnél ott voltak a tmk-sok is, hogy tudják, mit kell tenni, ha valami elromlik. Aztán jöt­tek az építkezésre segíteni még az adminisztrátoraink is. Az első időkben a régi be­tongyárból kaptuk az alap­anyagot szivattyúk segítségé­vel, csövön keresztül. Ott há­rom műszakban dolgoznak, így a váltás nem nagyon tud­ta, milyen beton kell nekünk, ezért aztán sokszor „besült” a csőbe az anyag. Szétszedni, kitisztítani, összerakni. Egy­szer, tízszer, s kj tudja hány­szor. A beton vagy nem volt elég híg, vagy éppen az el­lenkezője. Szóval a pár hó­nap alatt, míg az új beton­gyár elkészült, megtanultunk együtt dolgozni. Berta István lakatos: — Aki idejött, annak nőtt a fi­zetése. Mennyi az enyém? A túlórákkal néha eléri a ki­lencezret. Mondjam azt, hogy nem érte meg? Muhari István művezető: — Az építőknek biztosan. Nagy fesztávolságú elemek ezek, hosszúk meghaladja a tizennégy métert. Egyszerűb­ben, könnyebben, s ami a legfontosabb, olcsóbban le- fedhetők vele az épületek, szállítása is könnyebb. Az elem egyik oldala szinte tü­körsima. könnyen tapétázha­tó, burkolható. A gyártóknak, nekünk? Fajlagos anyagfel­használása kisebb a hagyo­mányos építőelemekhez vi­szonyítva. Tehát gazdaságo­sabb. Európában csak itt: a be­tongyárból automatikus ve­zérlésű kocsik szállítják a magasba a gépek garatjához a nyersanyagot, Az ágyazat Kiss Sándor: „Mintha labora­tóriumban lennénk” Berta István: „Nőtt a fizetése" hosszai 86 méter, és síneken gurul. Elkészül az elem alsó része, majd a bordázat, s végül a felsőrész. A szárító alá gördül a 84 méter hosz- szú betonelem, amit később darabokra fűrészelnek. Ha kell félméteres, ha kell tizen­négy méteres hosszúságúak- ra. Ahogy a vevő paran­csolja. Tóth László, a gépről: — Mindenre képes, csak figyel­jen az ember. Nem igaz, hogy automatizált, s így ke­vesebb a dolgunk. Itt is ugyanannyi a munka, mint máshol, legfeljebb nem veszi fizikailag igénybe az embert. Műszer ez — úgy kell bán­ni vele. Berta István, a fűrészről: — Ha mi nem takarítanánk le mindennap, nem mosnánk ki a legapróbb piszkot az ágyakból, ha nem olajoznánk minden öntés után, másnap már leállhatnánk. Én a fű­részgépen dolgozom. A vágó­éi ipari gyémánttal van ki­bélelve, szóval kényes, drá­ga szerszám. Minden pilla­natban eltörhet. Ügy készü­lünk neki a vágásnak, 'mint az orvos egy injekció előtt. Soha nem szorult be a fű­rész éle, csak egyszer. A ve­zérigazgató állt mögöttem. Éppen akkor, amikor legjob­ban akartam csinálni, Tóth László: „Csak mutogat­tunk" Fotó: T. K. L. Muhari István, a közösség­ről: — Sok helyről jött ide az a tizennégy ember, aki évenként több mint 20 mil­lió forint termelési -értéket állít elő. Nem mondom, hogy könnyen rázódtunk össze. Nehéz volt megszokni, hogy ezekkel a gépekkel nem le­het akárhogyan bánni. Most már minden rendben, az el­ső problémákon túl va­gyunk. megtanultunk a Span- Deck nyelvén, így aztán na­gyon szeretnének ide jönni sokan. Irigykednek is ... De­cemberben brigádot alakí­tunk. Jelenleg egy műszakban dolgoznak. Várhatóan ez megváltozik — minimum — kettőre. A szolnoki gyár igaz­gatója őrzi a Pamutnyomó- ipari Vállalat vezetőjének le­velét, amelyben megköszön­ték a pontos, idejében szállí­tott jó minőségben gyártott termékeket. ök kapták ugyanis az első Span-Deck elemeket. Azóta szép szám­mal akadt vásárló, de még több érdeklődő. Kicsit már sok is — mondják a mun­kások, de hozzáfűzik, nem ismerik még a tervezők, kell a hírverés. Előadások, bemu­tatók, prospektusok: majd megismerik. Igaz, az már nem mindegy, hány év múl­va alkalmazzák.. A pártpropaganda feladatai az új oktatási évben Beszélgetés dr. Mona Gyulával, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével Október közepén a pártszervezetekben megkezdődtek a tömegoktatás tanfolyamai, kezdetét vette az 1977/78-as pártoktatási év. Milyen célokat kívánunk megvalósítani az új tanévben? - erről beszélgettünk dr. Mona Gyulával, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vehetőjével. — A Központi Bizottság a múlt év októberében át­fogó határozatot hozott a pártpropaganda továbbfej­lesztésének tennivalóiról. A határozat megvalósítása milyen feladatok megoldá­sát igényli a jelen idő­szakban? — Az 1976. október 26-i hatá­rozat alapvetően hosszú távú feladatokat tartalmaz, megva­lósítása sok évre szóló munkát ad az oktatás irányítói, a pro­pagandisták számára. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, mintha a munkát el­odázhatnánk. Ellenkezőleg, a végrehajtás már kezdetét vette, s ez máris jótékonyan befolyásolta nemcsak a pro­pagandát, hanem a Jártszer­vezetek egész politikai tevé­kenységét. Hatására az ideo- lógai munka jobban a figye­lem előterébe került, s mind­inkább a jelentőségének meg­felelő helyet kap. A párttag­ság körében tovább élénkült az elvi, ideológiai problémák iránti érdeklődés. Pontosab­ban értik és ismerik a párt álláspontját egyes fontos el­vi-politikai kérdésekben, vi­lágosabban látják, mit szük­séges képviselniük és mivel vitába szállniuk. Ugyancsak a határozat eddigi végrehaj­tásának eredménye, hogy a pártszervezetek szinte kivé­tel nélkül mindenütt konkrét oktatási tervvel rendelkez­nek. Ismételten végiggondol­ták, kinek milyen képzésre lenne szüksége, s ennek meg­felelően tovább bővítették az oktatási formák helyi válasz­tékát. Említést érdemel, hogy megkezdődtek az előkészüle­tek a szervezett önképzés, egyéni tanulás kialakítására is, ami egyik fontos pontja az említett határozatnak. Megkezdődött, de az új ok­tatási évben tovább erősíten­dő folyamat a szemlélet bi­zonyos fajta megváltoztatá­sa a propagandamunka egyes kérdéseiben. Ilyen például a pártoktatás politikai-mozgal­mi jellegének erősítése, az iSkolásdi különféle megnyil­vánulásainak leküzdése. A gond az, hogy egyelőre job­ban tudjuk, mit kell meg­szüntetnünk, milyen formá­lis vonásokat kell száműz­nünk, mint azt, hogy mit kel­lene ezek helyébe állítani. Az új oktatási évben a pro­pagandistáknak, a pártokta­tás irányítóinak együttes erővel kell munkálkodniuk azon, hogy kialakítsuk az eszméinkkel való meggyőző- déses azonosulás elérésének legcélravezetőbb módszereit. Alapvető törekvésünk ugyan­is, hogy a hallgatók ne csak megismerjék politikánk elvi alapjait, de ez váljon szilárd, egész magatartásukat, min­den cselekedetüket meghatá­rozó meggyőződéssé! — Ahhoz, hogy ezt el­érjük, milyen tartalmi cé­lokat szükséges a pártok­tatás foglalkozásain előtér­be állítani? Más szóval, a hallgatók szemléletének, meggyőződésének formálá­sában mire törekszünk most elősorban? — Az egyik alapvető tö­rekvés, hogy a politikai ok­tatásban hasznosítsuk jobban pártunk tevékenységének történelmi tanulságait. Fél­reértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy mindenhol párttörténetet tanítsunk, ha­nem azt, hogy minden okta­tási formában, a legkülönfé­lébb témák tanítása során essék szó e tanulságokról, használjuk fel ezeket az el­vi-politikai összefüggések megvilágítására, elemezzük a belőlük adódó következte­téseket. Azonnal hozzáte­szem, hogy hasonlóképpen fontos a nemzetközi kommu­nista mozgalom általánosít­ható tapasztalatainak beépí­tése a propagandába. A ket­tőt nem külön, egymástól el­szakítva, hanem együttesen kell megtennünk. Másik, e munka tartalmát alapjaiban érintő törekvés, hogy erősítsük a világnézeti megalapozottságot. Ez szin­tén nem csupán a filozófiai tételek oktatását jelenti, ha­nem azt is, hogy minden ok­tatási formában törekedjék a propagandista a világnéze­ti elemek kristálytiszta tár­gyalására, meggyőződéssé alakítására. Fontos teendőnk a materialista világszemlélet erősítése, terjesztése. Ez ér­telemszerűen olyan hatással jár, hogy az idealista, vallá­sos nézetek helyét újabb ré­tegeknél foglalja majd el az a megközelítés, mely a vilá­got olyannak fogja fel, ami­lyen az a valóságban. A párt­tagok, a pártonkívüli aktivis­ták körében előtérben áll a dialektikus szemlélet meg­gyökereztetése. Nem azt akar­juk, hogy akár álmukból fel­kelve is el tudják sorolni a dialektika fő tételeit, hanem azt, hogy iránytűként, mód­szerként tudják alkalmazni azokat a mai társadalmi problémáink megértésében és megoldásában. Az oktatás résztvevői kö­zül idén is nagyon sokan ta­nulmányoznak gazdaságpoli­tikai témákat. Itt a fő cé­lunk a gazdasági folyamatok reális és komplex szemléle­tének erősítése. A foglalko­zásokon arra kell törekedni, hogy a hallgatók képesek le­gyenek a gazdasági problé­mákat minden szélsőségtől mentesen megítélni, s levon­ni belőlük a következtetése­ket saját teendőikre vonat­kozóan. Nem kevésbé fontos, hogy az egyes folyamatokat képesek legyenek összetettsé­gükben és egymással való összefüggéseikben látni, be­leértve ebbe népgazdaságunk sokszálú külgazdasági kap­csolódásait. Számos tanfolyamon érin­tik majd valamilyen össze­függésben a szocialista élet­mód problémáit. Ismeretes, hogy ez napjainkban mind­inkább a feljődés egyik kulcskérdésévé válik, s ezért a pártoktatásban is sokszí­nűén kell foglalkoznunk ve­le. A bontakozó új életforma elemeit, jelenségeit a propa­ganda eszközeivel is támo­gatnunk kell, óvakodva ugyanakkor mindenféle me­revségtől, sematikus leegy­szerűsítéstől. —A pártszervezetek irá­nyító munkájában milyen kérdéseken legyen a hang­súly az új oktatási év fo­lyamán? — Feltétlenül meg kell em­lítenem, hogy a pártszerve­zetek nagyon gondosan, ala­posan készítették elő a most kezdődő tanévet. Azt kérjük az alapszervezeti vezetősé­gektől, hogy az egész év fo­lyamán hasonló gonddal tö­rődjenek az oktatással. Kü­lönösen fontos, hogy folya­matosan szenteljenek figyel­met a propagandisták mun­kájának, hiszen ők kulcssze­repet játszanak az oktatás sikerében. Érezze minden pártszervezet felelősségteljes feladatának gondos tájékoz­tatásukat, felkészítésüket. Szerezzenek következetesen érvényt annak az elvnek, hogy minden vezetőnek kö­telessége a propagandisták jó informálása a helyi kérdé­sekről. Kísérjék figyelemmel, gyűjtsék össze és elemezzék a foglalkozások politikai, tartalmi tapasztalatait, hasz­nosítsák ezeket a pártmunka többi területén is. így elér­hető, hogy a pártoktatás a következő tanévben még in­kább beépüljön a pártszer­vezetek politikai tevékenysé­gének egész folyamatába — fejezte be nyilatkozatát dr. Mona Gyula. Gyenes László 22—23 vagon rizs Október közepén megkezdődött a rizshántolás is Kar­cagon. Naponta 22 -23 vagonnyi ter­més hántolását vég­zik el. A főmolnár, Kása Pál a minősé­get vizsgálja

Next

/
Thumbnails
Contents