Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-25 / 251. szám
1977. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VETERÁNOK TALÁLKOZÓJA Ott harcoltak a nemzetközi brigádokban lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munkaversenyhez a brigádok döntő többsége csatlakozott, ennek eredményeiről, számos, eddig soha nem tapasztalt sikerekről számolt be a városi pártbizottság első titkára. A találkozón felszólalt Szekeres László is. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, kiemelve, hogy a jelenlevő elvtár- sak közül többen aktív részesei voltak a 60 év előtti eseményeknek, nemzetközi brigádokban harcoltak a forradalom győzelméért. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte az idős kommunistákat, majd további jó egészséget kívánt nekik. Az idős kommunistákat ezután városnéző autóbuszútra invitálta Kukri Béla, a városi tanács elnöke. Ellátogattak a legújabb városrészekbe, megtekintették a fejlődő, épülő Szolnokot. A találkozó résztvevői Tegnap délben az MSZMP Szolnok városi Bizottsága találkozóra hívta a megyeszékhelyen és a városkörnyéki községekben élő harminc veteránt, a felszabadulás előtti párttagokat, az előttünk járó nemzedék harcosait, akik szinte valamennyien a „Szocialista Hazáért Érdemérem” tulajdonosai. A veteránok találkozóján részt vett Szekeres László, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Sándor László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit, köztük három olyan idős kommunistát, aki a közelmúltban költözött Szolnokra, majd tájékoztatót tartott a város életéről, az időszerű politikai kérdésekről. Az idei pártpolitikai feladatokról szólt először a városi pártbizottság első titkára. Elmondta, hogy a fő feladatot a XI. pártkongresz- szus határozatainak helyi végrehajtása képezi. Részletezte a gazdasági élet különböző területén adódó tennivalókat, majd elmondta, hogy a pártszerveknek milyen segítséget kell nyújtaniok az idei gazdaságpolitikai munkában. Elemezte továbbá a kádermunkában, az ifjúsági törvény és a nőpolitikái határozat végrehajtásában a pártszervezetekre háruló feladatokat. Kiemelte: az idei tervelőkészítés minden eddiginél jobban sikerült, a pártszervezetek cselekvési programja is összhangban áll a politikai és a gazdasági célkitűzésekkel, figyelembe vette a helyi sajátosságokat. A jó előkészítés fél siker, példa rá a város mezőgazdasági és ipari üzemeinek eddigi, "időarányos eredménye. A Nagy Októberi Szociariadó'- wmM Feltételezett tűz, valóságos résztvevők Október 24. 17 óra 30. Szolnok, Kun Béla körút 3. Az egyik emeleti lakó betöri a lépcsőházi tűzjelző üvegét. A tízemeletes lakóházban megszólal a sziréna. Tűz van! Az emeleti megbízottak kabátot kapnak magukra és sorra csöngetnek az ajtókon. A hetedik emelettől fölfelé, a tetőre irányítják a lakókat, a hatodiktól lefelé, az utcára. A házfelügyelő betöri a tűzjelző telefon ablakát, emeli a kagylót: a közvetlen vonalon a tűzoltóság jelentkezik. Pár perc múlva villogó lámpával megérkeznek a Szolnok megyei Tűzoltóparancsnokság fecskendői és — emeletes ház lévén — a gé- pezetes tolólétrák. Mögöttük katonákkal teli autó, majd két mentőautó húz be a rendőrök által biztosított térségbe. Megkezdődik a lakók mentése és a felderítés. Feltételezett tűz egy tízemeletes lakóházban. A Kun Béla körút 3. számú ház há- romszáznyolcvankilenc lakóiénak nagy része békésen, távolról nézi a megyei tűzoltó- parancsnokság nagygyakorlatát. Az a néhány vállalkozó, akit az óriás létrán „mentének” le és akik a tetőn „kerestek védelmet”, szintén nyugodtan figyelik a szakszerű mozdulatokat. A parancsnoki harci álláspont villogó lámpás kocsijából megszólal a hangszóró: Kucsera Károly őrnagy, a tűzoltás vezetője nyugalomra inti a lakókat, utasításokat ad mentőknek, mentésre szorulóknak. Ott jelentkeznek a ceglédi, a mezőtúri és a jászberényi tűzoltók is, majd a TITÁSZ és a TIGÁZ „rohamkocsis” szerelői. — Mintegy kilencven ember összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy minden rendbe menjen — tájékoztat Mátrai Albert őrnagy, a megyei parancsnok helyettese. — Igyekeztünk mindent úgy tervezni, mintha valóságos tűz lenne. Persze, a lakókat értesítettük időben, úgy hogy pánik, rémület nincs, és az a „szépséghiba is becsúszott”, hogy a lakók jó része már délután lejött és távolról figyelik az oltást. — Távolabb — még kipirult arccal — Mezei Imréné házfelügyelő figyeli az eseményeket. — A földszintieket riasztottam és a tűzjelző telefonon is nekem kellett beszólni a tűzoltóságra. Amolyan „játék” volt, de inkább ne kerüljön rá sor többet! Már úgy értem a valóságban. A mintegy két és fél órán át tartó nagygyakorlat sikeres volt. Minden résztvevő megállta a helyét. A Kun Béla körút lakói is. — t. sz. e. — Szerelik a gépezetei tolólétrát... A hatodik emeletről mentik a lakókat Fotó: J. A. Szakmai tapasztalatcsere Szolnok megye tíz ipari szövetkezetének harmincöt vezetője és szakembere tegnap üzemlátogatáson vett részt a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezetben. A tapasztalatcsere alkalmával a vendégek megismerkedtek a szövetkezetben alkalmazott hegesztési, forgácsolási és festési technológiákkal, a termelés előkészítésének módszereivel. A tapasztalatok megvitatása után a résztvevők jegyzőkönyvben rögzítették, hogy minden termelési év előkészítésekor kölcsönösen tájékoztatják egymást a műszaki, a termelési és a beruházási feladataikról, s ha kell, közösen oldják meg műszaki és termelési problémáikat, Orvostechnikai konferencia Tegnap a Technika Házában megkezdődött a IV. orvostechnikai konferencia, amelyen tizenkilenc — közöttük hat KGST-ország szakemberei vesznek részt. Az * ötnapos konferenciát Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A tanácskozás tudományos programjában 21 szekcióban 270 előadás hangzik el. MINDENKI MUNKÁBAN Kommunista műszak a Járműjavítóban — Minden évben egy kommunista műszakot szervezünk. Helyesebben: év elején a 164 szocialista brigád beírja vállalásai közé. Bizony, most még sürgették is a vezetőket, mikor lesz már, november hetediké előtt lenne jó! Szabó Károly, a Járműjavító szakszervezeti bizottságának titkára szombaton reggel hét órakor mondja ezt, Ambrus János igazgatóval, Tímár Gyula pártbizottsági titkárral indulnak az osztályokra. — Nagy a kedv, azt hiszem, ennyien talán soha nem vállalták, hogy bejönnek szabad szombatjukon — mondta az igazgató. —Az irodistáknak kiadtuk, fessék újra a drótkerítést. Csúnya már, frissen festve tiszta lesz az ünnepre. Ahogy nézem, tíz órára új kerítésünk lesz. A szakszervezeti bizottság titkára rászól helyettesére, Belső Lászlóra: — Vedd fel a kék köpenyt, Laci. Festékes leszel különben! Ha kommunista műszak van, mindenki dolgozni akar. Kocsimosó könyvelők Ország Ferencné, a kocsi- osztály csoportvezetője könyvelőket „igazgat”. A Kállai Éva szocialista brigád asz- szonyai ugyanis a pénzügyi osztályon, a könyvelőségen dolgoznak máskor. Most melegítőben, nagy kötővel derekukon egy kijavított személyvagonnál szorgoskodnak. Néhányan a kocsi belsejében, a többiek kint. Sep- rik, mossák, sikálják a padlót, nagy törlőkkel tisztítják az ablakot. Demecs Béláné könyvelő szerint: ehhez igazán nem kell szakértelem, csak munkaszeretet. Mintha otthon takarítanánk! Országné büszke. A könyvelők brigádja mellett harmincnyolc asszony jelentkezett nála reggel hétkor munkába. A Hámán Kató, aTye- reskova és a Zója brigád kitesz magáért. — Olyan kedvük van, hogy szinte ég a kezük alatt a munka — mondja. Értelme van A kocsiosztályon vagy négyszázan dolgoznak. Szemmel láthatóan jó kedvvel, nagyon szorgalmasan. Kókai Sándor osztályvezető nem csodálkozik ezen. — Bárkit megkérdez, tudja, miért dolgozunk. Vállalás is ez, szüksége van rá a vasútnak, de a megkeresett pénzre is a kollektívának. Tudják, úgy mint a tavalyi pénz, ez is a szociális alapra megy. És lakásvásárláshoz, kamatmentes kölcsönként az arra érdemes munkások kapják. Tavaly 80 ezer forint kölcsönt a kommunista műszak béréből kaptak az otthonalapítók. Ezt említi Habony András is, a kárpitosrészlegből. Három híján az összes ember dolgozik. Köztük Budavári Istvánné is. R mozdony — A négy gyermekem iskolában van, de a jó vacsora már várja őket ma is. Hatórás a műszak, egykor hazamegyek, estig van időm a családi „műszakra” is. Ki nem maradnék egyszer se! Jogom van hozzá! A mozdonyjavítóknál nagy a sürgés-forgás. Dolgoznak, vasak csörömpölnek, kék fények villognak, hatalmas terheket hurcol a daru. Az óriáscsarnok egyik sarkában szinte épül egy mozdony. Szabó Károly sehogyse akar róla beszélni. Aztán mégis megmondja: — A mozdony, ez a mozdony most nem téma! Erről majd november hetedike előtt beszél az osztály. Ez a mozdony egy roncs volt. Teljes felújítása az osztály pótvállalása a forradalom évfordulójának tiszteletére. Ez a mozdony itt háromezer munkaórát jelent. A masinán most vagy tizen dolgoznak. És már egészen mozdony képe van... A Járműjavítóban hangos volt a művelődési ház. A szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének döntőjét tartották. A vetélkedő témája a nyolc hazai járműjavító ismerete volt. Ott még nem hangzott el a szolnokiak legújabb tettéről a számadás. Jövőre ez is bekerül majd a válaszok közé: 1977. október 22-én, szombaton 1300 ember vett részt a kommunista műszakon. Keresetük, mintegy 96 ezer forint, az üzem szociális alapját, a dolgozók lakásvásárlási kölcsönösszegét gyarapítja. Sóskúti Júlia VASÁRNAP R SÁRGA ANGYALOKKAL Szezonban a főbb közlekedési útvonalakon négyezer kilométernyi szakaszon, nyolcvannál több támaszponton teljesítenek hétvégi szolgálatot a Magyar Autóklub segélyszolgálati kocsijai, közismert nevükön a „sárga angyalok”. Az autóklub Szolnok megyei szervezete három kocsit tart fenn, hat jól képzett szakembere a 4-es főúton* a Cegléd közelében levő 39-es és a Püspökladány határában levő 179-es kilométerkő közötti szakaszon segíti a műszaki segélyre szoruló autósokat. Vasárnap reggel a hétórás híreket követő meteorológiai előrejelzést már Cegléd határában hallgattuk. % A 149-es segélykocsi ügyeletes szerelője, Fekete Dezső megjegyezte: „Ha valóban felszáll a köd, eloszlik a felhőzet, akkor nagy forgalom várható, jó napunk lesz.” — Valójában nem is tudom, mit mondjak, mikor van jó napom. Magam is gépkocsivezető vagyok, a megyei tanácsnál dolgozom. A kollegális jó érzés azt diktálja, minél kevesebb meghibásodást kívánjak az autósoknak. A munkánk értelmét viszont akkor látom, ha minél több gépkocsivezetőin segíthetünk. Áprilistól novemberig teljesítünk szolgálatot, májustól szeptember végéig péntek déltől vasárnap estig, áprilisban meg ilyenkor októberben csak vasárnap. 1976-ig az országutat járva kerestük a segítségre várókat. Ebben az évben támaszpontrendszerben dolgozunk. Vagy idejönnek a meghibásodott autóval, vagy pedig az autóklub tagjainak rendszeresített segélykérő lapokkal hívnak bennünket a tartózkodási helyünket útba ejtő autóstársak segítségével. Világoskék Skoda fékezett, vezetője segítséget kért. Fekete Dezső, néhány perc alatt pótolta a karburátorból menetközben kirázódott és elveszett fúvókát, és a Kondorosról Nagykátára tartó kirándulók zavartalanul folytathatták útjukat. Délben érkeztünk a 108-as kilométerkőhöz, a szajoli Pettyes kisvendéglő előtti támaszponthoz. A 93-as segélykocsival dolgozó Sebestyén Miklósnak már ugyancsak olajfaltos a reggel patyolattisztán felvett élénksárga overall ja. — Alighogy kiértem reggel, máris két Debrecen felé tartó autóson kellett segítem. Egyiknek a gyújtása volt rossz, a másiknak a túlfolyó gázosítóját javítottam meg. Utána egy öreg Trabanttal bajlódtam majd egy órahosszát. Már reggelizni se volt időm, éopen most akartam kitenni a táblát: egy óráig távol vagyok, ebédelni mentem. Azaz csak ment volna Sebestyén M’klós. mert közben két személygépkocsi is érkezett. A Trabantosnak gyúj- tás-elállítódás szakította meg a Salgótarjánba vivő útját, a homokszínű Zsiguli gazdája erős „kopogásra” panaszkodott. Az" „angyal” került egyet a „Zsigával”, és.úgy látta, segítségképpen elég utasainak a bátorítás is. — Kiment az egyik teleszkópja, baj nélkül hazaérnek vele Pestre, csak holnap vigyék a koisit a szerelőhöz. M; egyébként sem végezhetünk olyan javítást, amelyhez meg kell bontani valamelyik fődarabot. Kisújszállás határában, a benzinkút előtt duzzasztotta a délutánra megélénkülő szél az autóklub-emblémás „Segélyszolgálat” feliratú sárga zászlót. A 73-as számú „angyal”, Troznai Béla régi típusú Moszkvics fékberendezését rakta éppen össze, — Ezekkel a régebbi márkákkal van a legtöbb baj, különösen amelyiket a gazdája hozzáértés nélkül „bütyköli”. Tulajdonképpen nem is szabadna elvállalnom a fékjavítást, dehát három gyerekkel nem éjszakázhatnak 'tt az utasok, és Piliscsaba is mesz- sze van még, oda igyekeznek. Belekerül vagy 120 forintjába, nyolcvan a kiszállás, negyven a munkaóradíj. Ha klubtagok lennének, csak alkatrészt kellene téríteniük, a munka díjtalan lenne. Troznai Béla autószerelő kisiparos Kisújszálláson. Nem is álltam szó nélkül: a kéthetenkénti segélyszolgálatért havonta járó 1000—1200 forintot a műhelyében is megkeresné akármelyik vasárnap. — Nem a pénzért csináljuk. Szeretni kell az autót. Három év óta vagyok '„segélyszolgálatos”, mindig fáj egy kicsit a szívem ilyenkor, a szezon utolsó vasárnapján. Nékem utolsó, mert jövő vasárnap még dolgozik vele a váltótársam. azután jövő áprilisig garázsban pihen a „sárga angyal.” T. F. I /
