Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 20. A holtág két végéből elindulva szorítják a halat a mélyebb víz felé. Hatvan méternyire közelíthetik egymást a ladikok, amikor kifeszitik az őrhálót - el ne szökjön az összeterelt 'i.nyáj". Amint1 a Vetítő- háló parafadugói kört rajzolnak a vizen, kezdődhet a húzás. Mindennapos munka ez most, az őszi lehalászás idején a Szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz- ben. A halászok november elejéig mintegy 39 vagon halat fognak ki a szövetkezet vizeiből. Képriportunk FegyverneVen készült: Lassan körbeér a kerítőháló Markolni kell keményen, hiszen szabadulna a Vadász József tíz kilót is szákol egyszerre sok mázsa hal A szinültig telt ladikban közel tíz mázsa amur, ponty és busa tátong A partra húzott csónakból válogatják, mérik, majd tehergépkocsira rakják a halakat Pozderka István, a fegyvernek üzemegység vezetője elégedett a fogással T. Katona László HÁROMSZÁZEZERÉRT IS MEGÉRTE Az acéllemezekből hajlított hűtőszekrényajtókat, oldalfalakat összegyűjtik, majd kézi targoncával a festőműhelybe viszik. A szállító pályára felfüggesztett darabokat a festők egyenként húzzák a kamrába, utána pedig a már fehér lemezeket továbbítják a következő művelethez. A befestett, megszárított alkatrészeket ismét targoncára gyűjtik, és így szállítják az összeszerelést végző munkahelyre. Ahány művelet, a hűtőszekrény „falait” annyiszor rakják át. Mindez pedig szállítómunkások, anyagmozgatók nélkül elképzelhetetlen. A lemeztől a kész gépig Elképzelhetetlen? Aki csak a hűtőszekrénygyártás „hagyományos” módját ismeri, annak valóban az. A jászberényi Hűtőgépgyár „Bosch- üzemében” úgy tűnik, van más megoldás is. Az új csarnokban a másik üzemből ismert ajtók és oldalfalak szinte emberi kéz érintése nélkül, a kézikocsit, a többszöri átrakást feleslegessé tevő konveyorokon jutnak a hajlítógéptől egészen a készáruraktárig. A jászberényi vállalat szakemberei szerint semmi kétség, a Bosch-ban látott hűtőgépgyártásé a jövő, már csak azért is, mert egyre kevesebb munkás vár minden vállalat felvételi irodájában. Különben is az embereket kifizetőbb „termelő” munkahelyen foglalkoztatni. Ma már sehol nem megengedhető luxus az anyagmozgatással foglalkozók számát növelni. Az embereket gépekkel kell helyettesíteni. A munkaerőhiány gépesítésre kényszerít. Azonban nemcsak a létszámgondok enyhébbek az automatizált üzemben. Nagyrészt a gépesített anyagmozgatásnak köszönhetően javult a termékek minősége is. Az új üzemben szinte alig történik meg, hogy a függesztve szállított hűtőgépdarabokról lepattan a zománc. A targoncázásnál viszont szinte csodának számított, hogy sikerült a hófehér darabokat megóvni a sérüléstől. A gépesített anyag- mozgatás harmadik eredménye: az összeszerelési, forrasztást végző dolgozók nem várakoznak a következő munkadarabra, nem kell a késztermék továbbításával törődniük. Mindez a konveyor feladata. így ugyanannyi idő alatt több termék készülhet el. Kevesebb ember, jobb minőséi javuló munkaidő-kihasználás — ezek a Jászberényben épült új kompresz- szoros hűtőgépüzem előnyei. A felsorolást látva nem is csodálkozhatunk, hogy a vállalat vezetői a gépesítés mellett döntöttek. Az 1200 méternyi konveyorpálya, a 350 méter beépített szerelőszalag és a többi korszerű anyag- mozgató eszköz azonban 30 millióba került. Jó tudni azt is. hogy az anyagmozgató rendszer csak azért lehetett ilyen korszerű, mert teljesen új üzemet építettek. Olyan gyártási technológiát választottak, amely megengedte, sőt megkövetelte a szállítás automatizálását. A „Bosch- üzemben” szinte lehetetlen szétválasztani a gyártási és az anyagmozgatási műveleteket: az összeszerelt hűtőszekrények kompresszorának lég- telenítése például aközben történik, amíg eljutnak a lezárást végző forrasztókhoz. Akadályok Az üzemcsarnokot úgy tervezték, hogy az alkatrészraktárakat a legésszerűbben helyezhessék el benne. A kon- veyorok sebességét úgy állították be, hogy minden munkahelyre akkor érkezzen a következő munkadarab, amikor az előző már elkészült. A raktárak méretének, felszerelésének meghatározását is műszaki, gazdasági számítások előzték meg. Mégsem csak a pontos kalkuláción, a jó előkészítésen múlott, hogy hatékonyan dolgozó üzemet építsenek. Nem mindig választhatták a létező legjobb megoldást. A li- cencet adó Bosch-cég tapasztalatai szerint például olyan konveyorpályát kellett volna építeni, mely legalább tíz hűtőgép alkatrészeit tárolhatja. (A konveyor, mivel sebessége szabályozható, raktárként is szolgál.) A feladatot megoldotta volna egy kétpályás szállítósor, melyből egy méternyi ára 25 ezer forint. Drága volt. Huszonötezerért 500 alkatrész tárolására alkalmas hagyományos raktárai építhettek volna. Végül is olcsóbb, de kisebb tároló képességű egypályás konveyor felépítése mellett döntött a gyár. A hazai szállítóeszközgyártás gondjai, például a közepes teherbírású szállítósorok hiánya is akadályozta az optimális megoldás alkalmazását. Korábban azt állítottuk, hogy a Bosch-ban azért sikerült az anyagmozgatást szinte teljesen gépesíteni, mert új üzem készült. Természetes is, egy új beruházásnál a lehető legkorszerűbb technikát építik be. Mi legyen azonban az esetleg több évtizedes üzemekkel? Itt nem lehet a legmodernebb anyag- mozgatást bevezetni? Sajnos nem mindig. Nagyon egyszerű okok nehezítik, gyakran megakadályozzák a gépesítést. A kis alapterületű csarnokokban például csak ész- szerűtlenül alakíthatók ki a munkahelyek, a zsúfoltság miatt esetleg nem használhatók szállítóeszközök, vagy a csarnok magassága nem engedi meg az emeletes konveyorpálya felépítését. Mégis lehetséges az anyagmozgatás korszerűsítése. A Lehelben ilyen jó példákkal is találkozhattunk. Ahol nem lehetett megoldani a folyamatos anyagellátást, ott egységcsomagokban viszik az alkatrészeket a munkahelyekre. Ésszerű megoldás, hiszen a gyártóknál készített csomagok bevezetése után az anyagmozgatók „menetrendszerűen” mozoghatnak a munkahelyek között, hiszen tudják, a kiadott anyag meddig elég. Pontosan meghatározható az is, hány embert kell anyagmozgatással foglalkoztatni. A munkahelyek észszerű elhelyezésével, legalább részletes gépesítéssel is sok ember és a termelésből kieső munkaidő takarítható meg. Ráfordításból haszon Akkor sincs tehát tehetetlenségre ítélve a vállalat, ha kevés a pénze egy minden ízében korszerű üzem megépítésére. Igaz, Magyarországon 300 ezer forintos beruházás árán is megéri egy-egy anyagmozgatót a termelésnek „kiváltani”. Azonban szó sincs arról, hogy a megtakarítás feltétlenül ennyibe kerül. Ma még igen gyakran sokkal kevesebbért, nem ritkán ingyen tehetünk át embert a targonca mellől a százezreket termelő gépekre. Ekkor viszont a 300 ezer forint nem ráfordításként, — hasznoként jelentkezik. V. Sz. J. a világtakarékossági napra Várják az „OTP bébiket” Az Országos Takarékpénztár, a posta és takarékszövetkezet hálózatában már készülnek az 53. Világtakarékossági Nap megünneplésére. A Világtakaréikossági Nap fő rendezvényeire, akárcsak tavaly, a fővárosban és a megyében meghívják a takarékosságban élen járó szocialista brigádok képviselőit, az Egyesült Izzóban október 27-én az OTP központi ünnepségén meg is jutalmazzák őket. Hazaérkezett az a 300 fős ifjúsági barátságvonat, amely az MSZBT, a KISZ K. B., az Állami Ifjúsági Bizottság és a SZOT szervezésében 12 napot töltött a Szovjetunióban. A vonat utasai — pályakezdő fiatal szakmunkások, fizikai dolgozó szülők középiskolás gyermekei, fiatal MSZBT aktivisták — A megemlékezésekhez kapcsolódik a posta is, amely a leveleket külön alkalmi takarékossági bélyegzővel látja el, s alkalmi postahivatalt működtet a Nemzeti Galéria kiállításán, október 31-én pedig az OTP V. kerületi fiókjában is. A hagyományoknak megfelelően az idén is várják az „OTP bébiket”. A, takarékpénztár az október 31-re virradó éjszaka első szülöttjét a fővárosban és minden megyében betétkönyvvel ajándékozza meg. kiemelkedő gazdasági, tanulmányi és mozgalmi munkájuk jutalmaképpen — vehettek részt az utazáson. Programjuk során Moszkva és Leningrád nevezetességeivel ismerkedhettek meg, találkoztak a szovjet fiatalok és az SZMBT tagcsoportok képviselőivel. Két héttel a határidő előtt Kiemelkedő munkasikert ért el a Bauxitkutató Vállalat bakonyoszlopi fúróbrigádja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy már november 7-re teljesítik az éves 17 000 méteres tervüket. Vállalásuknak több mint két héttel a határidő előtt eleget tettek és a következő napokban már más területeken segíthetik a fontos kutatómunkát. Felújították a körkötő üzemet Befejeződött a körkötő üzem felújítása a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, s ezzel jelentős állomásához érkezett az alsóruházati rekonstrukció, amelyet 87 millió forintos költséggel tavaly kezdtek meg. A régi gépeket részben kiselejtezték, s helyettük 80 nagy teljesítményű csehszlovák és NDK- gyártmányú kötőgépet állítottak munkába. Ezeken mérettartó, rugalmas kelméket állíthatnak elő. A rekonstrukció utolsó ütemében, jövőre új gépekkel, berendezésekkel korszerűsítik az anyagmozgatást. Tizenkét nap a Szovjetunióban
