Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

1977. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Á szekértől a konténerig Szerkesztői beszélgetésen hallottuk a Falurádió műso­rában: jelenleg 28 ezer te­herautó dolgozik a magyar mezőgazdaság tulajdonában. Ilyenkor, az őszi szállítási feladatok megsokszorozódása idején nem sok ez — ezért kell részt vállalnia, nem is keveset a termények szállí­tásából a Volánnak és a MÁV-nak. Félórás beszélge­tést hallottunk a megnőtt fel­adatokról. Gazdag termés, bőséges esztendő van az idén. Éppen ezért alaposan meg kell szervezni a szállítást. Ez volt a központi szállítási ta­nács szakembereinek, a MÉM képviselőjének és a mezőgaz­dasági üzemek meghívott ve­zetőinek véleménye is. Az év hátralévő hónapjaiban mint­egy 49 millió tonna áru szál­lítása a feladata a mezőgaz­dasági üzemeknek és a szál­lító vállalatoknak. Persze nemcsak teherautók hozzák-visszik a terményt, Sok mezőgazdasági üzemben megszervezték a vontatók, a traktorok szállítási teendőit is. Mint mondták, azért is van ezekre szükség, merUa teherautók nem mennek be úttalan utakra. Ha egyre ke­vesebb, de van még ilyen is. A szerkesztőségi beszélge­tésen nemcsak a teherautók­ról, a nagy szállítási felada* tokról szóltak, hanem azok­ról az emberekről is, akik mindezt — sokszor éjjel-nap­pal — elvégzik. A 28 ezer te­herautó például legalább annyi gépkocsivezetőt s még- egyszer annyi rakodót, kocsi­kísérőt jelent a mezőgazda­ságban. Gondoskodni kell ró­luk, hiszen a szállítás nehéz munka, a közúti közlekedés ezer veszéllyel járó. A szak­emberek egyetértettek: akár helyi tsz-tag, akár Volán gép­kocsivezető ül a volánnál, a munkája azonos, azonos kell hogy legyen a róla történő gondoskodás is. Érdekes, hogy a beszélge­tésen föl sem merült az ere­deti címben szereplő szekér. Érthető: Inkább az egység- rakományról, meg a konté­nerről beszéltek sokat a résztvevők. Mert ez a jelen Izgalmas kérdése s a jövő lehetősége. Rövidéi1 A jászberényi Állami Gaz­daság kertészeti szocialista brigádja mutatkozott be a héten Rab Nóra műsorában. Nemcsak a munkájukról, ha­nem az életükről is sok ér­dekeset tudtunk meg. Sajtókonferencia volt hét­főn a Oktatási Minisztérium­ban. Tulajdonképpen az új tanév volt a téma, de mind­untalan a fizetésemelés jött szóba. Ebből is nyilvánvaló, hogy mennyire várták s mennyire elégedettek a peda­gógusok a szeptemberi vál­tozásokkal. A bolgár kultúra hete sok színvonalas rádióműsort eredményezett. Különösen jó volt a péntek esti Rádiószín­ház bemutatója. Sztaniszlav Sztratiev szatírája, a Birka­nyírás. A 3. műsorban soro­zatban hallhattuk Ivan Va- zov regényének rádióváltoza­tát, a Rabigában című szín­művet. Vártuk — elmaradt. A szolnoki stúdió műsorelőze­tese szerint csütörtökön Az első lépés címmel a tiszaőrsi olvasótábor cigánygyerekei­nek napjairól hallottunk vol­na összeállítást a Petőfi adó műsorán. A riportot — ame­lyet még a televízió közön­ségszolgálata is figyelmünk­be ajánlott, — mégse hallot­tuk. Helyette egy másik ösz- szeállítás szerepelt a műsor­ban, a műsorváltozás okát azonban — sajnos — nem tudtuk meg. S, J, Kisújszálláson Hatvan év, hatvan állomás Jubileumi műsorok az Októberi Forradalom tiszteletére A debreceni MÁV Filmhar­monikus Zenekar hangverse­nyével kezdődnek idén is Kisújszálláson az őszi—téli komolyzenei programok. A MÁV Filharmonikus Zenekar szeptember 14-én az Ady filmszínházban lép — az el­sősorban vasutas dolgozók alkotta — közönség elé. Mű­soruk első részében Csajkov­szkij és Muszorgszkij zenéjét szólaltatják meg, de a kö­zönség hallhatja Lehár és Strauss muzsikáját is. A kon­certen a debreceni Csokonai Színház magánénekesei is fellépnek. A József Attila Művelődési Ház gyermek és ifjúsági hangversenyeket is szervez, melyeken a rádió gyermekkó­rusa, a Budapest Fúvósötös és operaénekesek koncertjei kínáltak maradandó élményt nyújtó programokat a ko­molyzene kedvelőinek. Kiemelkedő zenei esemény­nek ígérkezik az a díszhang­Október 21-tól verseny, melyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a város MSZBT-tagcsoportjai és a művelődési ház közösen rendez decemberben. A hang­versenyen a magyar Állami Operaház művészei, a szov­jet opera- és zeneirodalomból adnak keresztmetszetet. A komolyzenei programok mellett továbbra is nagy si­kerrel folytatódik a műve­lődési ház „irodalmi estek” sorozata. Októberben Huszti Péter és Piros Ildikó, majd a következő hónapok­ban Lukács Sándor és Rutt- kai Éva színművészek elő­adóestje várja az irodalom- kedvelőket. A komolyzenéhez hasonlóan jubileumi műsor­ral emlékeznek meg a szov­jet irodalom hatvan évéről is Kisújszálláson. A műsor­ban, mely a „Hatvan év — hatvan állomás” címet viseli a szovjet irodalom kiemelke­dő alkotásai hangzanak el. november 20-ig Őszi megyei könyvhetek KISZ-esek, úttörök, szocialista brigádok is részt vesznek az akcióban Az idén október 21. és no­vember 20. között rendezik meg az őszi megyei könyv­heteket. Az országos meg­nyitót október 21-én Sza­bolcs megyében. Mátészal­kán tartják. Az elmúlt év hasonló ren­dezvénysorozatán az ország falvaiban, kisebb települé­sein összesen 21,7 millió fo­rint értékű könyv talált gaz­dára, 23 százalékkal több, mint 1975-ben. A könyvhe­tek szervezői az idén sze­retnék ezt az eredményt is túlszárnyalni. Ismét bevon­ják az akcióba a KlSZ-szer- vezeteket, a szövetkezeti if­júsági bizottságokat és az úttörőcsapatokat, akik ta­valy házról házra járva 526 ezer forint értékű könyvet értékesítettek. Számítanak a szocialista brigádok közre­működésére is, tagjaik az előző évben a könyvhetek alatt csaknem egymillió fo­rint értékű könyvet adtak el. Az őszi megyei könyvhe­tek idején irodalmi estekkel, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal ajánlják több száz faluban a könyvúj­donságokat, érdekességeket. A korábbinál szélesebb vá­lasztékban mutatják majd be és kínálják a szakmai, is­meretterjesztő köteteket, s több helyütt ismeretterjesztő előadásokat is szerveznek. A szövetkezeti könyvterjesztő hálózat fokozott figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését elő­segítő, valamint a termék- forgalmazás technikai, mű­szaki feltételeivel foglalkozó szakkönyvek kínálatára. Ugyancsak gondoskodnak az ifjúsági kötetek széles vá­lasztékáról. Az őszi megyéi könyvhetek rendezvényei kapcsolódnak a műszaki könyvnapok, a politikai könyvnapok, a szovjet könyv ünnepi hete eseménysoroza­tához. Képünkön: Rétfalvi József operatőr a permetezőgép helyes beállítását filmezi Az üzem önismerete Társadalombúvár fiatalok módfelett lelkes és kíváncsi csoportja lepte el a karcagi SZIM Gépgyárat két eszten­deje, a X. országos honis­mereti tábor két hete alatt. Ennyi idő távlatából már nyilvánvaló, hogy az izmo­sodó ipari üzem és a honis­mereti mozgalom akkor ta­lán flörtnek hitt találkozása fölöttébb termékenynek és hasznosnak bizonyult, s nemcsak azért, mert az üzem felfedezésére egy Af­rika-kutató buzgalmával in­dult fiatal emberpalánták ér­deklődését a társadalmi kér­dések felé irányította, élet- és önismeretüket növelte, szemléletüket csiszolta, s ne­tán még pályaválasztásúkat is befolyásolta. A felsorolt — s önmagukban is felmér­hetetlen hasznot jelentő — Tanulmány a SZIM karcagi gyárának dolgozóiról pozitívumok mellett még egy igen fontos eredményt kell megemlítenünk: a fiatalok munkája, s annak végered­ményeként megszületett „Munkáséletformák vizsgá­lata egy mezővárosban” cí­mű tanulmány hatására tisz­tább, mondhatni árnyaltabb, s egyben határozottabb kon­túrokkal megrajzolt lett egy üzem önismerete, s ami kü­lön öröm, jó néhány jelen­ségre, gondra irányította rá a vezetők figyelmét. érezte, hogy jól megfizetik! Ennek okai lehetnek: ala­csony esetleg a nők igény­szintje; kevés Karcagon a női munkahely, és a család jobban helyhez köti őket (ki­sebb a mobilitási lehetősé­gük) ... Az ipari munkások házastársa (jelen esetben — mivel mintánkba többségük­ben kerültek — feleség) túl­nyomó részben dolgozik, csak 9 százalékuk háztartás­beli! A rangsor élén álló szakmunkásokra már az jel­lemző, hogy feleségeik több­ségében alkalmazottak, tehát nem fizikai munkát végez­nek ... Szembetűnő, hogy a munkások nagy része csalá­di házban él... Ennek az lehet az oka, hogy Karca­gon az iparosodás későn kezdődött el, és a lakosság kénytelen volt saját erőből építkezni. A SZIM-ben a munkások 57 százalékának nincs a lakásában fürdő­szoba ...” Ifjú társadalombúvárok Persze botorság, hovato­vább súlyos hiba lenne mindezzel azt sugallni, hogy az üzem vezetői nem isme­rik kellőképpen szűkebb bi­rodalmukat, melynek mi­lyenségét néhány ifjú társa­dalombúvárnak kell nekik felmutatnia, s akkor „lön világosság”. Erről szó sincs. Az azonban bizonyos, hogy a rengeteg napi gond, apró- cseprő ügyek, liliputi küz­delmek, idegőrlő erőfeszíté­sek örökösen őrlő malmában a legrátermettebb vezetők fölött is összecsaphatnak az aktuális problémák, s hogy — úgymond — menjen a verkli, a mindennapok ke­mény feladványaival kell bí­belődniük. Természetes, hogy nem marad idejük, 'energiá­juk bizonyos tágasabb ho­rizontú jelenségek regisztrá­lására, vagy alaposabb szem­revételezésére. A nem ke­vésbé tágas horizontú gaz­dasági tervek biztonságot nyújtó alapja elég szilárd, ahhoz, hogy a termelési ered­mények ne csorbuljanak a fent említett okok miatt, s minden „oké” legyen ama tágasabb horizontú jelensé­gek regisztrálása nélkül is. De van _ néhány dolog, amit (amíg nem lesz az üzemek­nek saját szociológusuk — s hol vagyunk még ettől?) fel­tárhat a honismereti moz­galom, a fiatal társadalom­búvárok, szakemberek által vezetett lelkes csapata. S ettől még jobban „mehet a verkli”. Elsfi generációs munkások A SZIM Gépgyárat vizs­gálván a honismereti tábor fiataljainak első hipotézise az volt, hogy a fizikaiak többsége első generációs munkás (vagyis: akinek a szülei nem ipari munkát vé­geztek, tehát a családban ő az első ipari munká§). A gyár 340 fizikai dolgozója 15, százalékának tüzetes vizsgá­lata nyomán feltételezésük beigazolódott, idézem: ,... a munkásoknak csak 30 száza­léka volt kifejezetten nem első generációs munkás (ap­ja iparos, ipari, vagy építő­munkás). Másik 30 százalék­nak mezőgazdasági foglal­kozású apja volt. Á többi apa foglalkozása az egyéb kategóriába tartozik...” A második hipotézis: feltehető, hogy az ipari munkások ki­egészítő tevékenységként me­zőgazdasági munkát végez­nek. Kiderült, hogy „a mun­kások 85 százalékának nincs földje! Az állattenyésztéssel Film a dohánytermesztésről A Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Minisztérium AGROINFORM elnevezésű tájékoztatási irodája a Felső- Tisza-vidéki Dohánytermesz­tési Társulás taggazdaságai­ban készített filmet a kor­szerű dohánytermesztésről. Nyírtasson, Papon, Szabolcs- bákán és Nyírkárászon for­gatnak immár tavasz óta. A félórás színes oktatófilm, amelyet az ország vala­mennyi dohánnyal foglalko­zó gazdaságában bemutat­nak majd, végigkíséri a do­hány útját az ültetéstől a do­hánygyárakig. Régius János, a termesz­tés nemzetközileg ismert magyar szakemberének ren­dezőelvei szerint forgatják a filmet. Rétfalvi József ope­ratőr ezekben a napokban a negyedik permetezést ve­szi fel. A forgatásnál do­hányipari szakemberek ta­nácsadóként segédkeznek. A MÉM és a Dohányipari Vál­lalatok Trösztje a filmtől azt is reméli, hogy a korszerű módszerek alkalmazásának megismerése mellett, a tár­sulás példája növelni fogja a termesztési kedvet, kapcsolatban: 60 százaléknak annyi állata van (sertés, ba­romfi), hogy családját el tudja látni. A munkások 10 százaléka folytat intenzív ál­lattartást, és 30 százaléknak semmi állata nincs. Hart mine év fölött mindenki tart állatot önellátás céljából. Az intenzív állattartók viszont a 18—30 évesek között van­nak. A 30 éven aluliaknak a 30 százaléka nem tart álla­tot, ez a fiatal réteg eléggé szélsőségesen oszlik meg az állattartást tekintve.” A to­vábbiakban a segéd-, beta­nított és szakmunkás réte­geket vizsgálták. „Annál ne­hezebbnek jelölte meg mun­káját egy munkás, minél in­kább fárasztónak, egészség­telennek, piszkosnak, nehéz­nek, veszélyesnek tartotta... Az a feltevésünk, hogy a szakmunkások változtatnak a legnagyobb mértékben munkahelyet, megdőlt... Legnagyobb mértékben a se­gédmunkások változtatnak munkahelyet; eddig átlago­san 2,5 munkahelyük volt; közepesen a betanított mun­kások, átlagosan 2,1 munka­helyükkel; és legkevésbé á szakmunkások 1,7 munkahe­lyükkel. Ezt bizonyítja arra a kérdésre adott válasz is, hogy el akamak-e menni je­lenlegi munkahelyükről. A betanított munkások 50 szá­zaléka, a segédmunkások és szakmunkások 25 százaléka változtatna munkahelyet... Mozgékony szakmunkások A szakmunkások keresnek a legtöbbet. A segéd- és be­tanított munkások között alig van különbség... A se­géd- és betanított munkások apja (nem kis meglepeté­sünkre!) inkább ipari fog­lalkozású, a szakmunkásoké pedig mezőgazdasági foglal­kozású. Kitűnik tehát, Hogy a szakmunkások a legmobi- labb rétegbe tartoznak. A továbbtanulási szándék ezt még jobban alátámasztja: a segéd- és betanított munká­sok megrekedtek, ugyanis a segédmunkások 90 százalé­ka, a betanítottak 75 száza­léka, míg a szakmunkások­nak csupán 15 százaléka nem akar továbbtanulni... Érdekes, hogy a legrosszab­bul fizetett nők fele úgy És így tovább. Az idézett tanulmány húsz oldalon ke­resztül sorolja, részletezi az üzem önismeretét hasznosan segítő adatokat, tényeket, je­lenségeket, összefüggéseket, amiknek egy részét a veze­tők különösen nagy örömmel fogadták. Amint elmondták, a vizsgált problémákkal ők is naponta találkoztak, _ ta­lálkoznak, viszont egyálta­lán nem figyeltek arra (s ezért a tanulmányt fölöttébb értékesnek ítélik), hogy mi az első, másod-, illetve har­madik generációs munkások aránya, s különösen meg­lepte őket a különféle mun­kásrétegek továbbtanulási szándéka és a szülők foglal­kozása közötti összefüggés. Igaz, elemeiben észlelték a szakmunkások tanulási haj­landóságát és a segéd-, il­letve betanított munkások passzivitását, de ilyen mar­kánsan nem állt előttük az igazság. Ezt elemezve azután azt a következtetést is le­vonták (ugyancsak a tanul­mány adatainak segítségé­vel), hogy a segéd- és beta­nított munkások zömében iparban dolgozó szülei na­gyobb anyagi segítséggel in­dították az életbe gyerekei­ket (családi ház stb.), míg a szakmunkások többnyire mezőgazdaságban dolgozó szülei ugyanezt nem tudták biztosítani, a szakmunká­soknak mindent maguknak kellett megteremteniük, s ez komoly lendítőerő. Segítség a vezetésnek Ugyanígy érdekes újdon­ság volt a SZIM vezetőinek számára az a tény, hogy szakmunkásaik feleségei többnyire alkalmazottak, ami szintén tanulásra sarkallhat­ja a férjeket. Ugyancsak töprengésre késztette a veze­tőket a munkások lakáshely­zetével foglalkozó fejezet, s mintegy igazolta is eddigi erőfeszítéseiket, jövőbeni terveiket, melyek a munká­sok lakáshoz juttatását céloz­zák, egyben otthoni és mun- káhelyi közérzetük javítá­sát. Inspirációt jelentett szá­mukra a tanulmánynak a nők keresetével foglalkozó része, s valóban úgy tűnik, mintha lenne valami prob­léma. Vastag paksamétát mu­tat a főmérnök: ez mind a SZIM Gépgyár bérezési rend­szerét elemzi, s ennek egyik része a nők bérezésével fog­lalkozik, azt firtatván, való­ban bajok vannak-e, avagy csak látszólagos aránytalan­ságról van szó? Az ifjú társadalombúvá­rok számára vajon létezhet-e nagyobb elismerés, mint hogy az üzem vezetőit töp­rengésre késztették, egyes kérdések vizsgálatára inspi­rálták? Az ilyen találkozá­soknak, melyek egy üzeip, tágabb értelemben a társa­dalom önismeretét szolgál­ják, remélhetően Karcagon is, máshol is (szakmai zsar­gonnal élve) folyt. köv. Körmendi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents