Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

XXVIII. évi. 213. SI., 1977. szeptember 10., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NINCS EGYETLEN RECEPT! A vállalati gazdálkodásban nincs egyetlen olyan feladat sem, amelynél egyetlen megoldást kizárólagosnak, mindenütt egyformán hasznosíthatónak tarthatnánk. Mégis — és nem ritkán — vállalatvezetőktől, szakemberektől is hallani „eskü- véseket” — egy-egy módszer eredményessége mellett. Vagy ha nem is esküsznek — szó szerint véve a fogad­kozást — a gazdálkodási gyakorlat esetleges egyoldalúsága — például a szervezésben vagy a korszerűsítésben, a válla­lati munka racionalizálásában — lényegében oda vezethet, hogy az eredmények elmaradnak a lehetséges színvonaltól. Itt van például a termelékenység javításának feladata. Nem mondható, hogy nem foglalkoznak vele mindenütt, sőt, ma már nem is keveset. Nem is eredménytelenül, hiszen a termelékenység valóban évről évre javul. Mégis igaz — minden országos zárszámadáskor elhangzik, — hogy még mindig igen sok a tennivaló, a vállalati munka racionalizá­lásáért. Valóban, másokhoz, a nemzetközi mezőnyhöz, de a ma­gyar ipar lehetőségeihez képest is, a gazdálkodásnak talán éppen ezen a területen — a termelékenység színvonalában — tapasztalható a vállalatok legjelentősebb elmaradása. Ebben, hogy ez így alakult, sokminden közrejátszik. Az egyik helyen például csakis az új gépek beállításától várják a dolgozó létszám és a munkaidő jobb kihasználását. Nem is nagyon törik a fejüket máson; várják, hogy elég pénzük gyűljön össze az új gépek beszerzésére. Pedig a létszám jobb hatásfokú foglalkoztatásáért szinte minden vállalatnál lenne mit tenni. Elég gyakran csak az úgynevezett produktív, termelő létszám teljesítményére ügyelnek. A jobb hatásfokú munka lehetőségének keresése kevésbé terjed ki a vállalatoknál foglalkoztatott teljes lét­számra. Nemrégiben egy nemzetközi termelékenységi összehason­lító vizsgálatnál például kiderült, hogy az üzemek egy részé­nél a produktív létszám hasznosításának hatásfoka nagyjából megegyezik, vagy csak kevésbé marad el a nemzetközi élvo­naltól. Amint azonban azt vizsgáljuk, hogy egy-egy vállalat­nál az összes foglalkoztatottra jutó termelési érték hogyan alakul — már baj van. És tévedés ne essék: nem azért, vagy nem csak azért, mert a vállalati adminisztrációs létszám túl nagy, hanem mert a termelést kiszolgáló, nem a gépek mel­lett álló létszám igen magas: az anyagmozgatással foglalko­zók, a karbantartók, a raktárosok, a rendészek, a portások és az adminisztrátorok meg a vezető apparátus létszáma —■ együtt. Emiatt azután, ha sikerül is, ilyen-olyan intézkedésekkel az egy munkásra jutó termelési értéket, mint az egyik jel­lemző termelékenységi mutatót javítani, nem lehet egyértel­mű az eredmény. Vagy például sok vállalat igyekszik főképp úgy emelni a termelékenységet, hogy csak az árbevételt próbálja növelni. Tehát a termelési eszközök működtetésének jobb hatásfokát, a termelékenyebb munkát nem a vállalaton belüli szerve­zéssel, a belső tartalékok feltárásával, hanem csakis a piaci munkával akarják elérni. Az effajta törekvésekbe szokott azután becsúszni az indokolatlan és burkolt áremelés. Pedig csak ott alakulhatnak tartósan jól, egyértelműen az eredmények, (amire azért a hazai iparban is több jó pél­dát találunk, nemcsak a szakirodalomban vagy a nemzetközi példatárban), ott mutatnak valódi sikert a gazdálkodás mérő­számai, ahol — manapság így mondják — rendszerben tud­nak gondolkodni. Vagyis a termelékenység rendkívül összetett voltához illően százféle módon igyekeznek javítani a mun­kát. Például az egy foglalkoztatottra számított, az egységnyi állóeszköz értékre és az egy munkaórára jutó termelékeny­ségi mutatót egyaránt. Igyekeznek minden lehetséges mód­szert egyidejűleg alkalmazni. A gazdálkodás valamennyi tényezőjét — az embereket, a gépeket, a pénzügyi feltételeket, a gyártmányszerkezetet, a piaci kapcsolatokat — mind és együttesen, kölcsönhatásuk­ban érdemes csak vizsgálni és változtatni. Ebben a munká­ban nincs és nem is létezhet mindenütt egyaránt jól hasz­nálható recept. Ezt — nem várva egyetlen központi receptre — mindenütt az adott vállalat vezetőgárdájának kell meg­keresnie. G* F­Gustáv Husák Budapestre érkezik A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá- * nak meghívására Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Csehszlovák Szociá­list Köztársaság elnökének vezetésével a közeli napok­ban csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos baráti látogatásra hazánkba. Lázár György látogatása Csepelen Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkárának és Csépányi Sán­dor kohó- és gépipari mi­niszterhelyettesnek társasá­gában Csepelre látogatott, A vendégeket a kerületi pártszékházban Véghelyi Andor, az MSZMP XXI. kerületi Bizottságának első titkára, Ernszt Antal, a Cse­pel Vas- és Fémművek párt- bizottságának első titkára, Csóré Károly, Csepel tanács­elnöke és Soltész István a CSM vezérigazgatója fogad­ta. Tájékoztató hangzott el a munkáskerület politikai­gazdasági helyzetéről, a vá­rosfejlesztés további tervei­ről, a Csepel Vas- és Fém­művek termelési eredmé­nyeiről. Lázár György ezu­tán felkereste a több mint 30 ezer fős „gyárváros” cső­gyárát, a fémművet, és a szerszámgépgyárat. A nap folyamán a Minisztertanács elnöke ellátogatott a Magyar Posztógyár fésülőüzemében, a Munka Vörös Zászlórendjé­vel kitüntetett Bajáki Fe­renc Szakközép- és Szak­munkásképző Intézetbe, va­lamint új kollégiumába. Megtekintette a „Január 9” lakótelepet és megismerke­dett az Erdősor utcai mun- káslakás-építés helyzetével. Végül Lázár György ak­tuális kül- és belpolitikai kérdésekről folytatott beszél­getést. Téma: a vízgazdálkodás A vízgazdálkodás helyze­téről és feladatairól tanács­kozott tegnap a MEDOSZ központi vezetősége. Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójá­ban elmondotta, hogy az ország lakosságának kéthar­mada részesül vezetékes víz­ellátásban, örvendetes, hogy újaiban a falvakban is nö­vekszik a vízművek száma, összesen 1100—1200 község­ben a falusi lakosság 40 szá­zalékát látják el vezetékes vízzel. A mezőgazdaságban nö­vekszik az öntözővíz-fel­használás. 400 ezer hektár­nyi terület kap évről évre mesterséges csapadékot. Évről évre gondot okoznak a termelőknek a belvizek. Ezért átfogó vízrendezési tervet kell megvalósítani ahhoz, hogy a felgyülemlő csapadékvíz ne okozzon gon­dot s ne kelljen évről évre nagyobb területeken kiszán­tani a tönkrement fiatal nö­vényeket. A központi vezetőség ál­lásfoglalást fogadott el; eb­ben felhívja a figyelmet ar­ra,! hogy a vízgazdálkodás fejlesztése társadalmi kér­dés, nem tekinthető a szol­gáltatók illetve a közvetlen felhasználók egyedüli ügyé­nek. A központi vezetőség ülé­sén Káldi Katalint, a ME­DOSZ titkárát érdemei el­ismerése mellett felmentet­ték funkciójából, miután a gazdasági élet más területén kapott beosztást. FEDOSZEJEV LÁTOGATÁSA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házában találkozott a ha­zánkban tartózkodó Pjotr Fedoszejev akadémikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnökével, a Szovjet—Magyar Társada­lomtudományi Együttműkö­dési Bizottság szovjet tago­zatának elnökével. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára pénteken fogadta Pjotr Fedoszejevet és megbeszélést folytattak a magyar—szovjet társadalom- tudományi együttműködés időszerű kérdéseiről. Pjotr Fedoszejev tegnap elutazott hazánkból. A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP jászberényi járási bizottsága, amelyen részt vett Szekeres László, a megyei pártbizottság titká­ra. A testület — érdemeinek eddigi, a pártmunkában töl­tött több évtizedes munká­jának elismerése mellett —, nyugállományba vonulása miatt felmentette titkári tisztségéből Sós Ferenc elv­társat. A járási pártbizottság titkárának Nyikos Jánost, a jászladányi nagyközségi párt- bizottság titkárát választot­ták meg. * * * Az Elnöki Tanács Sós Fe­rencnek eredményes munká­ja elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára adta át. SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS A VÍZÜGYNÉL Tegnap délben az ebéd­szünetben szolidaritási nagy­gyűlést tartottak a Vízügyi Igazgatóság javító üzemének dolgozói. Durni István, a Béke-Allende Szocialista Bri­gád vezetője munkatársai ne­vében szolidaritását fejezte ki a chilei kommunisták har­cával, majd Csernus István emlékezett a chilei fasiszták 1973. szeptember 10-i véres cselekményeire. A szolidari­tási nagygyűlés mintegy két­száz résztvevője nevében tá­viratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben tá­mogatásukról biztosították a szabadságukért küzdő népe­ket. Ma délelőtt a Vízügyi Igaz­gatóság Béke-Allende bri­gádjának tagjai Budapestre utaztak, ahol a Csorbái úti lakótelepen megkoszorúzták a mártírhalált halt Allende emlékművet. KÉPVISELÖX TISZAFÜREDEN A Szolnok megyei ország­gyűlési képviselőcsoport teg­nap Tiszafüreden, a Magyar Hajó- és Darugyár üzemé­ben tartotta ülését. Az ipar- telepítés megyei eredményei­ről dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyette­se tájékoztatta a képviselő­ket, majd az országgyűlés soron következő ülésszaká­nak előkészítéséről volt szó. Ezután a képviselők üzem­látogatáson vettek részi. A gyáregység vezetői tájékoz­tatók őket a termelési ered­ményekről és a kollektíva előtt álló további feladatok­ról. TANÁCSKOZÁS A NŐPOLITIKÁRÓL A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya tegnap tanácskozást szervezett a tömegszerveze­tek és -mozgalmak, az ér­dekképviseleti szervek nőpo­litikái munkatársai és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa Szolnok megyei tagjai részére. EGY MONDATBAN — Atomerőmüvi vízelőké­szítő berendezések export­járól kötött megállapodást a Transelektro Külkereskedel­mi Vállalat szovjet partne­rével, az Atomenergoexport külkereskedelmi egyesülés­sel. — Gyenes András a? MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tegnap fo­gadta Claude Lightfoot-ot, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja Politi­kai Bizottságának tagját, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban, A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat üzemeiben idén összegen 32 ezer tonna PVC-árut állítanak elő, 19 százalék­kal többet, mint az elmúlt esztendőben, bár még ez a meny- nyiség sem fedezi a szükségletet. A termelés növekedésében jelentős szerepet játszik a szocialista brigádok felajánlása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte­letére. Képünkön: kemény PVC-fólia gyártása. Tanévnyitó a szolnoki konzultációs központban ötvenhárom elsőéves hall­gató kezdi meg tanulmányait idén a debreceni Tanítókép­ző Főiskola szolnoki konzul­tációs központjában. Az el­múlt tanévben huszonheten szereztek diplomát, közülük tizenhármán Szolnok me­gyeiek. Az évfolyam tanul­mányi átlaga megközelítette a 4-es osztályzatot. A kon­zultációs központ fennálása, 1971 óta mintegy százhar­mincán végezték el a nép­művelés-könyvtár szakot e tanév végén pedig negyve­nen államvizsgáznak majd. A hetedik tanévnyitó ün­nepségen tegnap délelőtt a városi tanács dísztermében Tari Kálmán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője mondott be­szédet, köszöntötte a Szol­nok, Pest és Nógrád megyei hallgatókat. Az osztályveze­tő a tanulás, a művelődés jelentőségéről szólva hang­súlyozta, hogy az ismeretek gyarapítása a haladás, a szocialista személyiségfej­lesztés elengedhetetlen fel­tétele. Ha valaki többet akar tenni ma, mint tegnap, ak­kor nem állhat meg a tanu­lásban, az önművelésben, ha szüntelenül nem fejleszti ön­magát, s másokat is. Külö­nösen fontos ez a népműve­lők számára, hisz hivatásuk­nak a személyiség formálá­sát választották. Az ünnepi beszéd után az elsőévesek letették az esküt, majd dr. Jurcsák Lászlóné, a Tanítóképző Főiskola fő­igazgató-helyettese köszön­tötte az intézmény tanári karának nevében a konzul­tációs központ százhatvan­három hallgatóját. „Kincskeresők” a Közel-Keleten (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) A konzultációs központ hallgatóinak egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents