Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

1977. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országban egye­dül a törökszent­miklósi Gépgyártó is Javító Ipari Szö­vetkezetben készíte­nek vegyi anyagok kiszerelésére alkal­mas lemezkanná- kát Legnagyobb megrendelőjtik a Budalakk, a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombinát a Tisza- menti Vegyiművek. A szövetkezet az idén 15 millió forint értékben összesen ötszázezer kannát gyárt megrendelői­nek. Javult az árfegyelem, de még sok a szabálytalanság Tegnap ülést tartott a tár­caközi ár- és termékforgal­mazási bizottság, amely egyebek között az árellen­őrzések első félévi tapasz­talataival foglalkozott. Mint az Országos Anyag-' és Árhivatalban az MTI (munkatársának elmondták, az első félévben több mint 50 ezer vizsgálatot végeztek az árhatóságok. Különösen nagy figyelemmel ellenőriz­ték a fogyasztási cikkek árát, választékát, a minő­ség és az ár összhangját, to­vábbá azt, hogy a szabályo­zó rendszer változásából ere­dő nyereségcsökkenést nem igyekeznek-e áremélésekkel, valamint azzal ellensúlyozni, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben bocsátanak ki drágább új cikkeket. Az ál­talános tapasztalatok szerint a vállalatok nagy részének árpolitikája megalapozott, az árak stabilitására töreked­nek, s csak a költségek je­lentős mértékű és tartós emelkedése esetén növelik az árakat. Többnyire a tar­talékok feltárásával igye­keznek eleget tenni a maga­sabb közgazdasági követel­ményeknek. Ilyen helyes in­tézkedések tapasztalhatók például a mezőgazdasági épü­letelemgyár közös vállalat­nál, ahol a szervezettséget javították, az Elekthermax gyárban azonos értékű hazai termékekkel helyettesítettek korábbi drága importot, a Csepel Művek jármű- és konfekcióipari gépgyárában növelték a gazdaságosabb termékek részarányát, az I tárcaközi ér­és termékforgalmazási bizottság ülése Országos Bányagépgyártó Vállalat gazdaságosabb ex­portlehetőségeket keresett és talált. A kedvező tendenciák el­lenére még mindig sók a szabálytalanság, amelyeknek egy része az árképzés hibái­ból, más része pedig figyel­metlenségből, a jogszabályok nem kellő ismeretéből szár­mazik, de jónéhány helyen szándékos visszaéléseket is tapasztaltak. Előfordult pél­dául, hogy a kalkulációban a ténylegesnél nagyobb anyag- és bérköltséget szá­moltak el. Egyes helyeken túlzottan nagymértékben nö­velték a drágább, s a mini­málisra csökkentették az ol­csóbb cikkek arányát. Az idén a borok átlagára is azért lett a tervezettnél jó­val magasabb, mert az ol­csóbb asztali borok részará­nya a minimálisra csökkent. Az árhatóságok minden ilyen esetet alaposan vizsgálnak, és intézkedéseket tesznek az ár­színvonal indokolatlan eme­lésének megakadályozására. Ez év első felében a vizs­gálatok 15,5 százalékát kö­vette valamilyen szankció, vagyis a múlt évhez képest az intézkedések aránya emel­kedett. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy most több a hiba, hanem hogy az ellen­őrök az árakat alaposabban vizsgálják, és a szabályta­lanságokat szigorúbban bí­rálják el. Az első félév folyamán 19 esetben kezdeményeztek büntető eljárást, 12 esetben gazdasági bírságot, több mint 2000 ügyben szabálysértési eljárást, a további esetek­ben fegyelmi eljárást, pénz­bírságot, vagy egyelőre meg­elégedtek figyelmeztetéssel. Meg nem engedett nyereség különféle formái miatt gaz­dasági bírságot kezdemé­nyezték egyebek között a Politúr Vegyipari Szövetke­zet, a simontomyai SIMO- VILL Ipari Szövetkezet és a Női Ruházai Szövetkezet el­len. A korábbi vizsgálatok so­rán feltárt hibák, szabály­talanságok korrigálását is ellenőrizték, és általában azt tapasztalták, hogy a szüksé­ges intézkedések megtörtén­ték. Az ellenőrzések tovább­ra sem szünetelnek, sőt, azok a második félévben to­vább bővülnek. Az ágazati minisztériumok például több átfogó árellenőrzést tarta­nak, mintt az év első felé­ben. A helyi árhatóságok 11 százalékkal növelik a hely­színi ellenőrzések számát. Az országos kereskedelmi főfel­ügyelőség az árakkal kap­csolatos 11 témában indít széles körű vizsgálatot, még­pedig oly módon, hogy egy- egy téma vizsgálatába 8—10 megye kereskedelmi felügye­lőségét vonja be. A második félévben a társadalmi árel­lenőrzés erőteljes fokozódá­sával is számolni lehet. Az ötödik ötéves terv ide­je alatt a Szolnok megyei ipari szövetkezeteknek 2 ezer 500 lakást kell felépíteniük. Sajnos, az építők már a tervciklus második évében, 1976-ban lemaradtak, keve­sebb lakást adtak át, mint amennyit tervezték. Az idei adatokat vizsgálva már ked­vezőbbnek tűnik a helyzet. Szinte valamennyi nagyobb építőipari szövetkezet több lakást épített az év első hat hónapjában, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A javulás azonban — mint a KISZÖV-nél mondták — jó­részt csak látszólagos: csak a tavalyi rossz munkával összehasonlítva szép a fejlő­dés. Néhány szövetkezetnél pedig a múlt évben át nem adott lakások idei befejezése segített „csinosítani” a terv­teljesítési mutatót. A Szolnok megyei KISZÖV elnöke, Molnár János véle­ménye szerint hiába dol­goznak jobban a szövetkeze­ti építők, a tavalyi hiányt nem tudják az idén pótolni. Várhatóan csak annyi lakást adnak át az év végéig, amennyivel az 1977. évi ter­vüket teljesítik. A szövetkezeték tehát nemcsak az igényektől — kétszer-háromszor annyi la­kásra is kapnának megren­delést —, hanem saját ötéves tervüktől is elmaradnak. Ma már legalábbis ez a helyzet. Persze vannak kedvező je­lek is. Törökszentmiklóson és Karcagon a vezetőválto­zás, technikai fejlesztés után úgy látják, hogy 1980-ra leg­alább annyi lakást adnak át, amennyit a tervidőszak ele­jén elhatároztak. A két szö­vetkezetnél ez nem is hiú ábránd, hiszen a törökszent- miklósiaknak nem is volt tavaly lemaradásuk. A kar­cagiak pedig szeptember 30- ig teljesítik éves lakásépíté­si tervüket, sőt terven felül húsz lakást adnak át. Ám nem minden szövetkezet néz ilyen bizakodóan a jövőbe. A Szolnok és Környéke Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet­nél úgy ítélik meg, hogy csak akkor sikerül 1980-ig az ígért 350 lakást átadniuk, ha még ebben a tervidő­szakban áttérhetnek az új PEVA rendszerű, alagútzsa­lus építési technológiára. (Beruházási pályázatuk el­bírálása késik, többször visz­szakaptá'k, hogy dolgozzák át) Persze meggondolandó, hogy miért állítottak saját maguknak ilyen magas mér­cét (évente 60—70 lakás át­adását ígérték), ha vállalá­sukat nem képesek teljesíte­ni. Amikor ötéves tervüket összeállították, még nem is gondoltak az új építési mód,- szer bevezetésére. Enélkül viszont ma lehetetlennek látják, hogy 1979-ben és 1980-ban mintegy kétszáz lakást felépítsenek. Lehetet­len is, hiszen a szövetkezet­nél a gépesítés csak sokkal lassúbb ütemben haladt, mint azt a terv teljesítése megkövetelte volna. Egy másik, lakásépítésre 'kijelölt kollektíva, a túrke- vei Vegyesipari Szövetkezet viszont semmilyen lehetősé­get nem lát ötéves lakásépí­tési tervének teljesítésére. Igaz, az elhatározott tech­nikai fejlesztést megvalósí­tották, illetve a jövőben megvalósítják, ez azonban még nem teszi lehetővé, hogy az év közepén velük egye­sült mezőtúri építő szövet­kezet 54 lakásos lemaradását mind pótolják. V. Sz. J. Vita a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásáról Nem a gépek száma, teljesítőképességük a lényeges A mezőgazdasági ágazatok az utóbbi években dinamiku­san fejlődtek a megyében. Lényeges előrelépés történt a mezőgazdasági üzemek te­rületi koncentrációjában is. A termelőszövetkezetek szá­ma hatvanra csökkent, a szántóterület átlagos nagysá­ga 4 ezer hektár fölé növe­kedett. Ezek az üzemi mé­retek már alkalmasak a kor­szerű gazdálkodás feltételei­nek megteremtésére. A ter­melés szakosodása, a gép­rendszerek kapacitásának növekedése, az üzem- és munkaszervezés javulása in­dokolta a nagyüzemi mére­tek kialakítását. A termelésfejlesztés felté­teleinek javulása főleg az utóbbi két-háromi évben a mezőgazdasági nagyüzemeket arra ösztönözte, hogy az anyagi-műszaki alapokat in­tenzívebben fejlesszék. A ko­rábbi időszakban jellemző darabszámra való törekvést felváltotta napjainkban a na­gyobb teljesítmény iránti igény. Ez a tény a jövőben egyre inkább meghatározója lesz a műszaki-technikai ala­pok megítélésének. Traktorok, __________ e rőgépek Korábban arra törekedtek a mezőgazdaság gépesítői, hogy az országban mind több traktor legyen, és hogy egy traktorra minél kevesebb szántóterület jusson, hogy a szükséges munkákat a leg­kedvezőbb időben, gyorsan elvégezhessék. Jelenleg in­kább kevesebb, de nagyobb traktort igényel a mezőgaz­daság, hogy egy traktorral nagyobb szántóterületet mű­velhessenek meg. Nem a traktorok számát, hanem az egy hektárra jutó vonóerőt indokolt növelni. A traktorok átlagteljesítményét olyan mértékben kell fokoz­ni, hogy bár a dolgozók szá­ma csökken, az egyes idény­munkák időtartama mégis rövidüljön. Míg 1975-ben 4 ezer 536 különböző típusú traktor dol­gozott a megye mezőgazdasá­gában, mostanra ez aj szám 3 ezer 583-ra csökkent. A tel­jesítményérték ugyanakkor mintegy 12 százalékkal növe­kedett. Több szempontból in­dokolt, hogy az alapvető ta­lajmunkákat 150—300 lóerős traktorral végezzék az üze­mek. A nehéztraktorok im­portja következtében a trak­toronként! átlagteljesítmény az 1970 évi 50—55-ről ez ide­ig 100 lóerő fölé emelkedett. A nagy teljesítményű erő­gépek alkalmazásának legna­gyobb gazdasági előnye azon­ban az, hogy lehetővé teszi a tavaszi és őszi talajmunkák időtartamának erőteljes rö­vidítését. Az idejében és op­timális minőségben végzett talajmunka a jó termésered­mények alapja. Az erőgép>ek tipizálását a szovjet univer­zális alapgépekre, valamint a speciális más erőgépekre célszerű alapozni. Kombájnok, __________gépsorok A betakarító gépeknél is hasonló folyamatoknak lehe­tünk tanúi. Míg 1975-ben 1236 kombájnnal rendelkez­tek a megye mezőgazdaságá­nak nagyüzemei, 5 ezer 706 kg/sec. áteresztőképességgel, addig 1977-re ez a szám 1069-re csökkent, viszont a kombájnpark kapacitása lé­nyegesen növekedett, évente mintegy 8—10 százalékkal. Ma már gazdaságaink 8— 12 kg/sec. teljesítményű kom­bájnokat igényelnek, ami a távlati célkitűzéseket — mi­nél gyorsabb betakarítást — is erősen befolyásolja, hi­szen a nagy teljesítményű gépekből kevesebbre van szükség. A műszaki színvonal fej­lesztése a betakarítógépeknél lényegesen csökkenti a beta­karítási költséget, számítások szerint közel 50 százalékkal. A mezőgazdaság műszaki fejlődésének egyik jellemző­je, hogy az egyedi gépieket kiszorítják a gépsorok. Az idei nyári betakarítesi ta­pasztalatok is igazolták, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha a különböző mun­kaműveleteket egymással összehangolt teljesítményű gépek sora végzi. A kom­bájnkapacitással szoros ösz- szefüggésben kell lennie az említetteken túlmenően a tisztító, a szállító és átvételi kapacitásnak is. A gabonatermelésnél ked­vezőtlenebb a helyzetünk a szálas- és zöldtakarmány- betakarító gépállomány te­kintetében, mind a kapacitás, mind a minőség oldaláról vizsgálva a kérdést. Kevés az önjáró, szálastakarmányt be- takaritógép. A szálaStakar- mány betakarításában részt vesz még a megyében több mint 100 kaszálva rakodó is. A Tisza II. térsége a juh- és szarvasmarha-tenyésztés egyik fontos körzete. Ebből adódóan a betakarító kapaci­tás további fejlesztésére van szükség. A tipizálást az NDK- gépcsalád önjáró szársértő gépeire célszerű alapozni. Mntözfigépek, _______ _________rendszerek M eg kell oldani a pillan­gósok, a rétek, legelők termé­sének gépi betakarítását, arányaiban kialakítva a le­geltetés, a szenázs, a liszt és a szénakészítés mértékét. A fennálló fehérjegondokon ép­pen a szálastakarmány-ter- melésben, -betakarításban és -feldolgozásban rejlő lehető­ségek jobb kihasználásával enyhíthetnek az üzemek. Megyénkben különösen nagy jelentősége van az ön­töző gépek műszaki fejlesz­tésének. Az öntözés gépeinek technikai értéke egyértelmű­en lemérhető típus-összetéte­lükből. Meghatározó szerepük még mindig a MA típusú be­rendezésnek van. A mező- gazdasági üzemekben több mint 500 MA típusú berende­zés található. Az alacsony kultúráknál a gördülő vagy vontatható szárnyvezetékek­nek van továbbra is jelentős szerepük. Az egyes kultúrák öntözésénél a körforgó rend­szerű típusok elterjedése in­dokolt. ^A felületi öntözési módok közül javasolható az üzemeknek a mélybarázdás öntözés további térhódítása. Ennél az öntözési módnál szerzett tapasztalatok — min­denekelőtt a gazdaságosság szempontjából — általában igen kedvezőek. Műtrágya és ________ ___növényvédftszereh A z említett példák is bizo­nyítják, hogy a mezőgazda­ság műszaki fejlődése igen gyors ütemű. A gyors ütemű fejlődés velejárója, hogy egyes területeken ellentmon­dások is jelentkeznek. A me­zőgazdasági üzemek műsza­ki-technikai fejlődésében bi­zonyos fokú differenciálódás is tapasztalható. Ez a diffe­renciálódás nem mindig és nem törvényszerűen csak a rosszabb természeti és köz- gazdasági viszonyok között gazdálkodó üzemeket jellem­zi, hanem vannak olyan gaz­daságok is, melyeknek adott­ságai az átlagot is megütik, vagy jobbak, és mégis gyen­gébb a műszaki fejlesztés üteme. Egyes üzemeknél a fejlesztés során a beruházás költségei túlfutottak, ezért, ta­pasztalható esetenként indo­kolatlan, túlzott óvatosság e téren, ami nem visz előre; Nagy mértékben szolgálják a műszaki fejlesztést az ipar- szerű termelési rendszerek. A termelési rendszereknél a gépesítés terén szerzett ta­pasztalatok igen értékesek. A rendszerekben alkalmazott gépek teljesítőképessége messze túl haladja a hagyo­mányos gépek kapacitását. Kihatása ennek a gépparkra jelentős, és érinti az egész gazdálkodás eredményessé­gét. A jövőben fokozott feladat­ként hárul a mezőgazdasági üzemekre, hogy a termeléssel közvetlenül összefüggő erő- és munkagépek technikai színvonalának fejlesztésével a tipizálási törekvésekkel párhuzamosan nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a külön­böző növényvédőszerek, mű­trágyaféleségek szállításával, raktározásával összefüggő feladatok gépesítésére. A növényvédőszer és mű­trágya-felhasználás többszö­rösére emelkedett néhány év alatt. Mindezek felvetik a kezelés, tárolás gépesítési problémáit. Ezért támogatja a kormányzat az agrokémiai centrumok kialakítását, melyben az első lépéseket megtettük. A megye terüle­tén 1975-ben 15 agrokémiai létesítmény kijelölésére ke­rült sor. Általában hármas kooperációról van szó, az üzemek, az ipar és a keres­kedelem együttműködéséről. Az agrokémiai centrumok elsősorban szolgáltató jelle­gű feladatokat látnak el. A szolgáltatás megszervezése és az ellátás hasonló környezeti adottságú, termelési struktú­rájú üzemek között alakul­hat ki a leggazdaságosabban. Hozzáértő __________ s zakemberek Fontos feladat a mezőgaz­daság műszaki fejlesztésében a szakmunkások, vezető dol­gozók továbbképzésének biz­tosítása. Elengedhetetlen a fejlődés mellett az újrakép- zés, az új ismeretek szerve­zett fórmában való átadása. Fokozott mértékben előtérbe kerül az üzemek munkaszer­vezésének problémája is, mi­vel a korszerűsítés a terme­lés költségeit mindenképpen fokozza. Ha az egyik oldalon drága gépeket vásárolunk, a másik oldalon az üzem- és munkaszervezés területén nem teszünk semmi intézke­dést, ez annyira megnöveli a termelés költségeit, hogy mindenképpen csak drágul­hat a termelés, ez pedig nem engedhető meg. Az üzemek korszerűsítése új termelési formák kialakí­tását vonja maga után. A költséges munkagépek és esz­közök kihasználatlansága rendkívül veszélyes. Egy nagy erő- és munkagép le­állása nem vethető össze egy kis teljesítményű munka­vagy erőgép kiesésével. Termelési rendszeren belül gazdálkodó üzemeknél két- három nagy erő- és munka-i gép termeli meg például a kukoricát, és ha ebből egy ki­esik, az már 30 százalékos kapacitáshiányt jelenthet. Mezőgazdaságunk műszaki fejlesztésénél igen nagy fo­kú figyelemre van szükség az üzem- és munkaszervezésre is. Dr. Csizmás Sándor a megyei tanács vb mg. élm. oszt. helyettes vezetője Kevés lakást építettek a szövetkezetek Mi a lemaradás oka?

Next

/
Thumbnails
Contents