Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

1977. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) gáltatásra. .Ezért hozzuk lét­re az úgynevezett előszerző­dést. Ez a hosszabb távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gaz­dálkodó szervezetek tervei­ket biztonságosabban alapoz­hatják. — Űj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulaj­donról, annak megengedésé­vel, hogy az állami és szö­vetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesí­teni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. — A törvényjavaslat — elfogadásával — nem lép azonnal hatályba. A hatály­balépés időpontjául 1978. március 1-t fogjuk javasolni. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke, a törvényjavas­lat bizottsági előadója hang­súlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a ter­vezet valamennyi fejezetét. A testület több módosítást és kiegészítést indítványozott, így például azt, hogy a sze­mélyhez fűződő jogok kap­csán a képmás védelme ne illesse meg — az eltűnt sze­mélyeken kívül — a súlyos bűncselekmény miatt bünte­tő eljárás alatt álló szemé­lyekét sem. A fogyasztók ér­dekeinek fokozottabb érvé­nyesítésére a bizottság java­solta, hogy a szavatossági jo­gokra megállapított határ­idők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerző­désszegésről, s azon belül a hibás teljesítésről szóló pa­ragrafusokat a következők­kel indítványozta kiegészíte­ni: ha a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidőn belül a hibás árut kicserélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kérni. A törvényjavas­latot a bizottsági előadó el­fogadásra ajánlotta. Hozzászólások Kelen Béla (Bp.) az Esti Hírlap főszerkesztője aggá­lyát fejezte ki azzal a parag­rafussal kapcsolatban, amely kimondja, hogy az érintett fél hibás teljesítése esetén — választása szerint — a szol­gáltatás, illetve az áru kija­vítását vagy árának megfe­lelő leszállítását kérheti. Kis­kereskedelmi adásvételnél, minőségi hiba esetén, ami­kor az árut rövid idő alatt ki lehet javítani, a vásárló azon­ban köteles a javítást, ill. a javított árut elfogadni, pe­dig az már nem egyenrangú a gyári új áruval. Dr. Antalffy György (Csong- rád m.) a Szegedi József At­tila Tudományegyetem taná­ra felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a javaslat törvény­be iktatásával — ' a polgári jogalkotásban — nem fejező­dik be a munka. Rendkívül lényeges, hogy a részletek ki­bontását tartalmazó alacso­nyabb szintű jogszabályok­ban messzemenően jussanak érvényre a javaslat alapelvei. Dr. Nezvál Ferenc (Bp.) nyugdíjas miniszter azokat a paragrafusokat emelte ki, amelyek a szocialista gazdáL- kodó szervek hatékonyabb együttműködésével, a szerző­dési fegyelemmel kapcsolato­sak. Tiszai Kálmánné (Fejér m.) az állami gazdaságok Agro- komplex Vállalata hegesztője a törvényjavaslatnak a gaz­dasági társulással a gazda­sági társasággal kapcsolatos rendelkezéseivel foglalkozott. Dr. Szabó József, a Bara­nya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hangsúlyoz­ta: a szerződési fegyelmet az is javíthatja, ha a felügyeleti szervek — irányító és ellen­őrző munkájukban — az ed­diginél következetesebben járnak el a vállalások telje­sítésének megítélésében. Fel­hívta a figyelmet: az új tör­vény végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele a pol­gári jogban bekövetkező vál­tozások kellő ismerete, ame­lyet széles körű jobb propa­gandával is elő kell segíteni. Pál József (Győr-Sopron m.), a Magyar Vagon- és Gépgyár fémipari alkatrész gyáregységének lakatosa he­lyeselte a módosításnak azt a kitételét, hogy a gazdasági szervezetek polgári jogi kap­csolataikban a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésé­nek követelményével össz­hangban kötelesek eljárni. Minden vállalatvezetésnek és kollektívának világosan kell látnia — montlta —, hogy a rájuk bízott gazdasági javak­kal nem önkényesen — helyi vagy csoportérdekeket figye­lembe véve —, hanem társa­dalmunk egészének érdeké­ben kell gazdálkodniuk. Dr. Németh Pál, a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titká­ra kiemelte: a jogalkalmazók régi óhaját teljesíti a tör­vényjavaslat azzal, hogy a gazdálkodás rendjére vonat­kozó legfontosabb jogi sza­bályozásokat beépíti a PTK anyagába. Nehezményezte viszont, hogy a tervezetben sok a hivatkozás, utalás más jogszabályra. Bata János (Pest m.), a Gyömrői Ruhaipari Ktsz el­nöke rámutatott: társadal­munkban eddig is megvoltak a szocialista gondolkodásmód és életforma írott és íratlan szabályai mégis mindig akadtak olyanok, akik a pa­ragrafusok között megtalál­ták a kibúvót. Ezért jó — hangsúlyozta —. hogy a ter­vezetben helyet kapott a gaz­dasági erőfölény és a mono­polhelyzet kihasználásának elítélése. Válasz, határozathozatal A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A törvényjavaslat általános fogadtatásával kapcsolatban a miniszter nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre ju­tott az egyetértés az indít­ványozott módosításokkal. A törvényjavaslat — hangsú­lyozta — a fejlett szocialista társadalom ügyét, érdekét szolgálja, de igazolója termé­szetesen a gyakorlat, az élet lesz, amelyben az új szabá­lyok érvényesülnek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság polgári tör­vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és a megszavazott módo­sításokkal részleteiben is egy­hangúlag elfogadta. fl legtöbb ügyész beszámolója Ezt követően dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész beszá­molóját hallgatták meg a képviselők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész el­mondta, hogy hazánkban nin­csenek szervezett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagy­városokat átfogó, olykor még a bűnüldöző szervek sorai­ba is bépülő, üzletszerűen folytatott bűnözés. A nálunk elkövetett bűncselekmények száma és aránya meg sem közelíti a kapitalista államok ugyanilyen adatait. — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények for­dulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűn- cselekmények az összbünte- tés több mint felét (57,1 szá­zalék) jelentik. A vagyon el­leni bűncselekmények után nagyságrendben a közlekedé­si bűncselekmények követ­keznek, ezeknek az összbű- nözésen belüli aránya 16 szá­zalék. Dr. Szijártó Károly utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és vala­mennyi állampolgárnak hatá­rozott feladatai vannak. Sa­játos feladatok terhelik ter­mészetesen az ügyészséget is. Ahhoz azonban, hogy az ered­mények még jobbak legye­nek, lényeges, hogy minden szerv, és mindenki a maga területén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítását, és általában mindenféle tör­vénysértés megelőzését szol­gálják — mondotta a legfőbb ügyész, s kérte: az ország- gyűlés a beszámolót fogad­ja el. Dr. Földvári József (Bara­nya m.) a pécsi tudomány- egyetem rektora rámutatott: a bűncselekmények megelő­zésére további erőfeszítéseket kell tenni. Mindenkit figyel­meztető adat, hogy évente több mint 1500-an halnak meg olyan közlekedési bal­eset miatt. , amely mögött nemcsak az emberi képessé­gek fogyatékossága, hanem vétkes, bűnös magatartás, törvényeink tudatos semmi­bevétele húzódik meg. Horváth Miklós, a Vas me­gyei Pártbizottság első tit­kára hangoztatta, hogy a bű­nözésben változatlanul az al­koholizmus játssza az egyik legnagyobb szerepet. Ezért — lehetséges megoldásként — indítványozta a szeszesital­árusítás további korlátozását; javasolta az alkoholárusítás megtiltását a vonatokon reg­gel 8 óra előtt; s az eddigi­nél szigorúbb fellépést sürge­tett az ittas gépjárműveze­tőkkel szemben. Takács Imréné (Csongrád m.) a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára az alkoholizmus leküzdésére ho­zott intézkedések eredménye­sebbé tételének lehetőségei­vel foglalkozott. Felhívta a figyelmet, hogy a munkahe­lyek és a társadalmi szerve­zetek csak a legritkább ese­tekben kezdeményeznek kényszergyógykezelést. S aki ebben részesül, annak gyó­gyítását a szakszerű utógon­dozás tehetné teljessé. Az elhangzottakra dr. Szi­jártó Károly válaszolt, aki egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a képviselők messze­menően segítik az ügyészi munkát. Gondoskodnak arról — mondta —, hogy az el­hangzott javaslatok a Leg­főbb Ügyészség további te­vékenységében helyet kap­janak. Az országgyűlés dr. Szi­jártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját és a vitában el­hangzott felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudo­másul vette. Interpelláció Simon Ernőné (Somogy m.) a Nagyatádi Cérnagyár mun­kása az egészségügyi minisz­terhez interpellált: hogyan lehetne egyszerűsíteni az al­koholisták kötelező gyógyke­zelésével kapcsolatos eljárást. Dr. Schultheisz Emil minisz­ter válaszában elmondta, hogy az igazságügy-minisz­terrel egyetértésben az alko­holisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás egyszerű­sítésén dolgoznak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy az intézetbe utalást rendkí­vül alapos, gondos kivizsgá­lás előzi meg, éppen a beteg érdekében. A mérlegelést in­dokolja az is, hogy a köte­lező gyógykezelést a beutalt személyi szabadságának meg­vonását jelenti. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. A tervek szerint jövő ősszel kezdi meg a termelést a Szolnok megyei Téglaipari xőtúri üzeme, amely most épül, mintegy 40 millió forintért. Az acélszerkezetű automata gyártósoron készül majd a tégla Vállalat me- épületekben Megkezdődött a rizs próbaaratása a megyében (Tudósítónktól.) Szolnok megye legnagyobb rizstermelő állami gazdásá* gában Besenyszög—Palotáson tegnap megkezdődött a vízi gabona első próbaaratása. Az 1. számú kerületben üzembe állított kombájnokkal a ko­rábban érő szarvasi karcsú fajta rizst vágták. A próba- aratásból és cséplésből a szakemberek arra következ­tettek), hogy október 3-án megkezdődhet a rizs üzem­szerű betakarítása. A nö­vény megkésett vegetációja miatt az érés általában kito­lódik, lassúbb az optimális­nál, a rizs nedvességtartal­ma is nagyobb,. így szárítás­ra is szükség lesz. Szolnok megyében az or­szág egész rizsvetésének a kétharmada terem, csak­nem 16 ezer hektáron. A tsz-ek és állami gazdaságok 170 speciális rizskombájnt javítottak ki, készítettek elő az őszi betakarítási idényre. Szükség szerint féllánctal­pakkal felszerelve NDK gyártmányú gabonakombáj­nokat is munkába állítanak. A rendelkezésre álló géppark­kal egy 10 órás műszakban 840 hektár termését lehet betakarítani. A jövő héten már szállítják az első rizst a karcagi hántolómalomba, amely megkötötte az átvételi szerződéseket a megye rizs­termelő gazdaságaival és gon­dosan felkészült a szezonra. Egyszerűbben — korszerűbben R városi tanács vb ülése Szolnokon Nincs bosszantóbb an­nál, mint amikor fölösleges idézeteket, adatszolgálta­tási felszólításokat kapunk, s ráadásul olyan „hivatalul” csengő-kopogó nyelvezettel megírva, hogy Lőrincze le­gyen a talpán, aki vérnyo­más-növekedés nélkül a végére jár. Szerencsére az utóbbi idő­ben érezhetően csökkent az állampolgárok bosszúsága a tanácsi igazgatási ügyintézés miatt, s nagyon sok fölösle­ges szaladgálástól megkí­mélték az ügyfeleket a fo­lyamatosan bevezetett szer­vezeti — szervezési egysze­rűsítések, hivatali átcsopor­tosítások. Tegnap adtuk hí­rül, hogy új helyére költö­zött a városi tanács ügyfél- szolgálati irodája, amely köztudottan a kisebb, egysze­rűbb tanácsi ügyek intézését könnyíti meg — immár öt év óta, mindnyájunk meg­elégedésére. Az iroda átköltözését és gyors megnyitását épp arra a napra időzítették, amikor a Szolnok városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a ta­nácsi igazgatási tevékenység egyszerűsítése területén el­ért eredményekről tárgyalt. Az iroda beszédes példája ennek a törekvésnek, annál is inkább, mert az eddigi feladatokon túl újabbakat — például az egészségügyi osz­tályon intézett ügyeket — vállalt át, részben a lakos­ság, részben pedig az ügy­intézők tehermentesítésére. Az igazgatási munka egysze­rűsítése, korszerűsítése érde­kében a -városi tanács — mint a vb-ülés résztvevői megállapították — az MSZMP KB 1971. novemberi irány­elveinek megfelelően számos eredményes intézkedést ho­zott, így például egyes osz­tályokat érintő szervezeti változások, központi iktatás kialakítása, ügyrendek felül­vizsgálata ... Mint a vb rámutatott, még további felülvizsgálatot, s egyszerűsítést igényel a je­lenlegi ellenőrzési rendszer, s a helyenként észlelhető túlszabályozottságot, pár­huzamosságot ki kell küszö­bölni. Különös, de annak, hogy a tanácsi apparátus korsze­rűsítési, egyszerűsítési tö­rekvése nem mindig valósul meg, mi ügyfelek is okai va­gyunk. Bevezették például a munkaidő utáni ügyfélfoga­dást — a mi érdekünkben. Az eredmény — itt-ott lé­zeng egy-két ügyfél a délutá­ni-esti félfogadáson, s nem csökkent a délelőtti terhelés. Ügy látszik, bírják a válla­latok igazolt távolléttel (!) A vb-ülésen elfogadták azt a programtervezetet, amely 1980-ig meghatározza az igazgatási tevékenység kor­szerűsítésének feladatait. Parlamenti jegyzetek Professzor a karzaton Dr. Kemenes Béla jogpro­fesszor úgy tud beszélni a jogról, mintha izgalmas kri­mit mesélne. A második emeleti karzatról hallgatta, hogyan reagál, vitatkozik a törvényhozó testület arról a szervezetről, amelynek létre­hozásában oroszlánrésze volt. — Tizennyolc esztendővel ezelőtt is — amikor az első polgári jogi törvény készült — végigcsináltam. Akkor a kodifikációs bizottság titká­raként, most a tagjaként. Ti­zennyolc év jogalkalmazás és jogalkotási tapasztalatával gazdagodva. kifinomultabb módszerrel, körültekintőbben készült az alaptörvény mó­dosítása, A különféle szak­mákat (közgazdaság, kereske­delem, ipar, jog) képviselők bevonásával, s több fázisban formálódott az országgyűlés elé kerülő módosítási javas­lat, amelyet a jogászszövet­ség tervezte fórumokon or­szágszerte megvitattak, az úgymond laikusok is. Ter­mészetes, egy olyan alaptör­vény korrigálásáról vari szó, amely mindenkit érint. Ki­nek nem volt dolga még a postával, a gáz-, a villany- szolgáltató szervekkel, ki ne vásárolt volna hibás termé­ket, hogy csak a legelemibb példákat említsem azok kö­zül a szabályok közül, ame­lyek a módosító tervezetbe bekerültek. Meggyőződésem, hogy a jelenleg érvényben le­vő törvény rendelkezéseinél jobban szolgálják a fogyasz­tók, egyszóval az emberek érdekeit. De említhetném az özvegyi jogot érintő új sza­bályokat, amelyek igazsá­gosabbá, kevésbé ellentmon­dásossá teszik a haszonélve­ző és az örökös jogait. Régi adósságot törlesztetünk, hi­ányt pótoltunk, amikor az erkölcsi kár fogalmát a ter­vezetbe beledolgoztuk. Ha tíz embert megkérdezünk, kilenc azt mondaná, hogy nagyon rég várt humánus megoldást. Differenciált al­kalmazását a bírói gyakor­latnak kell megoldani. És még valamit a módosított polgári törvénykönyvről: a tizennyolc esztendővel ez­előtt született kódex nagyon sokat kritizált fogyatékossá­gát szüntette meg, nem hi­vatkozik tengernyi alsóbb szintű jogszabályra. Hatályos hat hónap múlva Dr. Szilbereki Jenő igaz­ságügyi miniszterhelyettes néhány mondatban később a szünet rövid perceiben ki­egészítette a gondolatot, A módosított törvénykönyv hat hónap múlva lép életbe. A tulajdonképpeni törvényalko­tási folyamat ezzel ér véget. Addig napvilágot látnak a törvénnyel összhangban le­vő — és ezt sokszorosan alá­húzom — alsóbb szintű jog­szabályok. Jogos volt a kri­tika, hogy ezek közül eddig néhány ellentmondásban volt az alapkódexszel. A követ­kező év februárjáig nyilvá­nosságra kerülnek a végre­hajtáshoz szükséges jogszabá­lyok, de nem sok: lesz egy törvényerejű rendelet, rövid és áttekinthető, egy minisz­tertanácsi rendelet, amely el­kerülhetetlen (a gazdálkodó szervezetek kapcsolatait rész­letezi, másrészt pedig egy kicsit külkereskedelmi kódex is lesz). És végül néhány miniszteri rendelet zárja még a sort. Tulajdonképpen ezek megszületésével ér véget a polgárjogi viszonyainkat nap­jaink és egy kicsit a jövő igényeihez is igazító törvény- alkotási folyamat, amely egy esztendővel ezelőtt kezdődött. Kovács Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents