Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
1977. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Műemlék vízimalom Sok érdekességgel várja látogatóit hazánk legkeletibb tájegysége, a Nyírség, ahol nagy gonddal ügyelnek a népi építészet remekeinek megőrzésére. A múlt században épült ez a vízimalom, amelynek rendbe hozatalára a műemléki felügyelőség jelentős összeget költött Beszélő, néma tárgyak Régi nagykunok nyomában a karcagi múzeumban „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem ar- ra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az euró- pai művelődést” (Győrffi István) „Az előtérben 1784-es térképünk mutatja, milyen áthatolhatatlan moosárvilág ölelte akkortájt a nagykun településeket. Itt bandukol az ökörvontatta iga valamerre a nádrengeteg között. A zsellér fürkész tekintete az eltűnő utat pásztázza, de éppúgy tarthatott a falkástól támadó réti csikaszoktól, amelyek nem egy eltévedt vándort csontjáig vetkőzhettek Karcag határában. íme a környezetszülte munkaeszközök: varsa, me- rettyű, fonott haltartó, amelybe a csíkot rakták. Finom eledel volt eleinknek ez az apró, ficánkoló, ma már kihalt réti hal, főleg ha savanyú káposzta is akadt hozzá. Mellette nádvágó eszközök, villák, gereblyék. Amikor az alföldi telek 10—15 centis jégpáncélt vontak ' a mocsárvilág hátára, a nádaratás lett a falusi szegények kereseti lehetősége. Fennmaradtak a szénamunka tárgyi emlékei is: villák, kaparók, gereblyék, valamennyi a mezei robot verejtékáztatta tanúja. A külterjes állattartás őseink egyik legjelentősebb foglalkozása volt. Hej, de csengtek, bongtak ezek a kis és nagy kolompok, csengők Szent György napján (április 24.)! Ekkor verték ki a gulyát, és az első hóesésig nem látott tetőt a gulyás és a jószág. Össze gyűjtöttük az őrzők tárgyi emlékeit: tajtékpipákat, furulyákat, s ezt a csudaszép borotvatartót. Itt, a réti disznó vicsorog ránk. Az agyara már eltűnt, s jelenleg mangalica formájában az ólakban röfög. Ezek a tüskés tárgyak kutyanyakörvek. A farkasölő komondorok nyakára csatolták, s bizony ha egy-egy dühöngő, hóviharos éjszakán a falkát támadó csikaszok közül valamelyik belekapott, örökre befejezte a földi lak- mározást. A ietejetlen épület — főzőkarám. Háromféléi védett a szél ellen. Előtte gulyások kanalaznak, úgy tűnik, a kisbojtár semmit sem sózott el. íme, a szabadkémény és a pitaról. Az utóbbi osztatlan helyiséget jelent, egyik részét ember, a másikat állat Tegnap Szolnokon a KI- SZÖV székházában ülésezett a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége. A tanácskozáson elsőként a szervezet 1985-ig szóló cselekvési programját vitatták meg és fogadták el. Bálint Ferenc a Szervezési és Vezelakta. A benne álló tulipános láda 1799-ből való. A szántás-vetés-aratás vállat, kezet húzó, embernyomorító eszközei következnek. Faeke a múlt század végéről, borjúbőrtarisznya, a korabeli cséplés, azaz a nyomtatás képe. Négy ló körbe haladva taposta a döngölt földre szórt kalászokat, középen egy ember fogta a gyeplőt. Három-négy forgatás után „szeleim” kellett, s máris vihették a magtárakba az életet. Kevés gyümölcs termett a környékünkön, mégis a kertgazdálkodás néhány tárgyi emlékét össze tudtuk hordani. A fonott gyümölcsaszaló még imitt-amott ma is szolgálatban maradt. Ez pedig dédapáink padlása. Szakajtó, kupulyka (tojástartó háncskosár), csigafőző nagyfazék, bütykös, bu- tella a lelki bajok ellen, fabölcső, kazalvágó, rokka, sósbödön fából, s a korabeli vasaló, azaz a mángorlófa.” Dr. Bellon Tibor, a múzeum igazgatója befejezi a kalauzolást. Emberöltőket barangoltunk be, egy eltűnt, embernyomorító paraszti világ fennmaradt emlékei szólaltak meg a szakember segítségével. Tárgyak teszik a múzeumot — vallják a régészek. Nos, a 71 esztendős karcagi múzeum — amelyet 1951- ben Szűcs Sándor alapított újra, s a Nagykunságról gyűjti az anyagot — 5 ezer 670 tárggyal dicsekedhet. Ezenkívül még 17 ezer 196 fotó és 2 ezer 751 kötet áll az érdeklődők rendelkezésére. Tavaly 10 ezer 792 látogató fordult meg a termekben. A múzeum nemcsak szakmai, de közművelődési feladatot is teljesít. Tizennyolc vándorkiállítása volt, s a nagykun emlékekkel megismerkedhetett Hatvan, Jászberény, Törökszentmik- lós, Özd, Gödöllő, Hajdúszoboszló, Nagykőrös, Kisújszállás, Szolnok érdeklődő közönsége is. Hat üzem biztosított ki- sebb-nagyobb helyet időszakos kiállításuknak, és tavaly 98 szocialista brigád is megfordult a régi tárgyak múzeumában. tési Tudományos Társaság megyei szervezetének munkájáról tájékoztatta az elnökség tagjait, majd Molnár János a KISZÖV elnöke ismertette a szövetkezetek tevékenységét és munkaerő helyzetét, Vasarely-album A pécsi származású világhírű képzőművész Victor Vasarely újabb ajándékkal tisztelte meg szülővárosát: a Svájcban megjelent Vasa- rely-zsebkönyv 9500 példányát küldte el a Janus Pannonius Múzeumnak. Az album áttekintést ad Vasarely egész életművéről művészi programjáról, s mintegy 130 színes illetve fekete fehér reprodukció illusztrálja a művész szín- és formavilágát. Könyvek az évfordulóra A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Kossuth Könyvkiadónak csaknem húsz kiadványa kerül az olvasókhoz. Az „Októberi - forradalomról" címmel adták ki Leninnek azokat a beszédeit, beszámolóit, cikkeit, amelyeket e forradalom első öt évfordulójával kapcsolatban mondott el, illetve írt. Már az üzletekben van Lenin összes műveinek 50. kötete, amely 1917. októbere és 1919 júniusa között írt leveleit, táviratait, feljegyzéseit tartalmazza és más dokumentumokat is közöl. A kiadványba felvett 727 levélből 68 első ízben kerül nyilvánosságra. Harmadik kiadásban hagyta el a nyomdát John Reed „Tíz nap, amely megrengette a világot” című alkotása. A napokban jelent meg az „így látták a kortársak’’, című kötet, amely az 1917— 1919-es hazai sajtóból kiragadott szépirodalmi és publicisztikai írások sokaságával, időrendi felsorakoztatásukkal ad képet arról, hogyan látták szerzőik az októberi forradalmat. A Tanúságtevők sorozat új kötete amely ezúttal is az MSZMP Párttörténeti Intézetének gondozásában készült emléket állít a százezer magyar internacionalistának, akik szemtanúként élték át a Nagy Október napjait, s közvetlen részvevői lettek a történelmi sorsfordulónak. Az Uljanov család címmel — az uzsgorodi Kárpáti Könyvkiadóval közös gondozásban adták ki Vlagyimir Kanyivec regényét. Pjotr Kapica „Holnap már késő” című regényében Petrográd forradalmi napjait mutatja be. Október fényei címmel versválogatást adott közre a Kossuth Kiadó. A 60. évfordulóra a Kossuth Kiadó Pikier Blanka Szocialista Brigádja összeállította azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Fórra-' dalom eseményeit, az internacionalisták harcát, a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását érintik. Az ünnepre készülő öntevékeny művészegyütteseknek, amatőr előadóknak ad segítséget a „Sugaras október” című versantológia. D. Szabó Miklós Határozat a cselekvési programrél fl cigány lakosság művelődéséért A tiszafüredi járás településein háromezernél több a cigány lakosok száma. Döntő többségük az átlagosnál elmaradottabb körülmények között (telepeken) él. A legnagyobb telepek Tiszaburán és Kunmadarason vannak. A tiszafüredi járási hivatal a közelmúltban tanácskozást rendezett azzal a céllal, hogy a meghívottak — tömegszervezeti, egészség- ügyi, rendőrhatósági, bírósági, közművelődési, oktatásügyi, gazdasági szervek és intézmények képviselői — összegezzék, mit tettek, tesznek, vagy szándékoznak tenni a cigány lakosság minél gyorsabb beilleszkedéséért, Itt, ezen a tanácskozáson is Kezdeményezések a tiszafüredi járásban több esetben elhangzott, hogy a cigány lakosság életmódjának megváltozása elképzelhetetlen az oktatási és a közművelődési intézmények hatékony tudatformáló munkája nélkül. Azokon a településeken, ahol a cigány lakosság aránya magas, rendkívül sók múlik az óvodák, az iskolák, a könyvtárak és a művelődési házak munkáján. Óvodába kevés cigány család járatta gyermekeit, az 1976/77-es tanévben. Tiszaburán például mindössze 9 telepi gyerek járt rendszeresen. Ugyanez a statisztika kedvezőbben alakult Kunmadarason, ahol csaknem 40 gyerek részesült óvodai nevelésben. Furcsa, felemás képet mutat Tiszaburán az iskola helyzete. A pedagógusok éveken át tartó erőfeszítése, a cigányosztályok megszervezésével szép eredményekkel járt. Ebben az évben húsz tanulóból álló cigány- osztály fejezte be a nyolcadikat. Hogy mitől furcsa és felemás mégis a helyzet? Elsősorban attól, hogy az iskolai oktatás feltételei rosz- szak, az új iskola felépítése pedig késik — különböző Hogy mire képes a hátrányos helyzetű rétegek művelődésében egy, legalább átlagos fölszereltségű művelődési ház és könyvtár? Nagyon sokra. Kunmadarason a művelődési ház évek óta két klubot tart fönn cigány- gyerekek számára, a könyvtár pedig fiókkönyvtárat műkoordinációs tervezési, beruházási, kivitelezési és egyéb okok miatt. Osztálytermek helyett évekig aktahalmok épültek, miközben a pedagógusok — rossz körülmények között — több mint kétszáz cigánygyerek (kétharmada otthoni környezetben veszélyeztetett) nevelését igyekeztek biztosítani. Tiszaburán az új iskola a szó szoros értelmében létszükséglet. Egészítsük ki a tiszaburai képet azzal, hogy kicsi, korszerűtlen a könyvtár és a művelődési ház is. A könyvtárra és a művelődési házra/ ugyancsak az átlagosnál nagyobb tudatformáló feladat jutna — az adott körülmények között azonban rész- eredményekről sem lehet beszélni. ködtet a cigánytelep körzetében. Idén, az ősz kezdetével a két gyerekklub működése „specializálódik”. Az egyik csoport foglalkozásait úgy állították össze, hogy azok a tanórák anyagait egészítik ki. Természetesen játékos, szórakoztató formában. A másik csoportot azok a gyerekek alkotják-, akik nyáron részt vettek a tiszaőrsi strandon, a cigánygyerekek számára rendezett járási olvasótáborban. Ezek a gyerekek „olvasóklubban” bővíthetik ismereteiket, szakavatott pedagógusok irányításával. Levél a táburbél Az említett nyári olvasótáborban részt vett gyerekek „művelődési sorsát” figyelemmel kísérni valóban fontos, mert a tábor pedagógiai hatása várakozáson felül nagy és értékes volt. Lelkes pedagógusok, könyvtárosok munkáját dicséri a tábor eredményei. Hosszas bizonyítás helyett álljon itt — szó szerint — egy tízéves gyerek levele, amit szüleinek írt haza az olvasótáborból: „Kedves Anyám, itt minden nagyon Jó. Jó az étel, meg jók a tanítók, meg Pesten is voltunk az állatkertben, meg Füreden a könyvtárban. Meg van sok szép könyv. Sokat énekeltünk, meg szerepeltünk és csináltunk bábokat. Anyám, csütörtökön megyünk haza, gyere ki a buszhoz. Anyám nagyon hiányzol, hozd ki Andikát a buszhoz. Anyám, de tisztán hozd ki”. Ne tűnjön bele- magyarázásnak, de ez a levél azt is érzékelteti, hogy a gyerekekre koncentrált oktató-nevelő, felvilágosító munka talán tovább hullámzik a felnőttek körében. » * * Néhány kezdeményezés — rövid idő alatt — eredményesnek bizonyult. De még több helyen, még több kezdeményezésre és kitartó, türelmes, kudarcok kockázatát is vállaló munkára van szükség ahhoz, hogy a tiszafüredi járásban a cigány lakosság beilleszkedjék a faluközösségekbe. Amikor a még több munkát említjük, nemcsak a művelődésügy területén dolgozók munkájára gondolunk, hanem a községek vezetőinek, lakóinak kollektív tevékenységére is. Szabó János Kunmadaras: cigánygyerekek klubja Barátság-repülőgép, ■MBS jubileumi utazások Az idén - különösen az utóbbi hetekben — igen nagy az érdeklődés a megyénkben működő utazási irodák szovjetunióbeli társasutazásai iránt. A vállalatok, intézmények és szövetkezetek dolgozói sok százan kívánnak megismerkedni a történelmi évfordulóját ünneplő baráti ország népeinek életével, gazdasági eredményeivel, idegenforgalmi és történelmi nevezetességeivel. Az utazási irodáknak, ugyanakkor a társasutazásokat szervező szakszervezeti, párt- és KISZ-szervezeti aktíváknak a munkáját is megkönnyítette az idén a Pénzügyminisztérium bevételi fő- igazgatóságának kedvezménye: a jubileum évében a jövedelemnövekmény megállapításakor figyelmen kívül hagyhatók a Szovjetunióba szervezett társasutazások részvételi költségei. Az IBUSZ megyei kirendeltségének szervezésében az év végéig mintegy ötszázan — többen, mint az év eddig eltelt időszakában — látogatnak el a Szovjetunió nagyvárosaiba és megye- székhelyünk testvérvárosába, Tallinnba. Október har- madikától pártpropagandisták harminctagú csoportja utazik repülőgéppel egyhetes leningrádi, tallinni és moszkvai kirándulásra. A szolnoki, a tiszafüredi és a jászberényi járási pártbizottság Segítségével szervezett hasonló útvonalú és időtartamú társasutazáson október és november hónapban csaknem százan jutnak el a Szovjetunióba. A jubileumi ünnepségek időszakában az IBUSZ szolgáltatásait legtöbben a tsz- ekben dolgozók veszik igénybe. Az október 20-án Moszkvába és Leningrádba induló barátság-repülőgép száztíz utasa is mind tsz-tag, akiket az idei mezőgazdasági munkák során tanúsított szorgalmukért jutalmaztak külföldi társasutazással a közös gazdaságok. Harminc tanácsi dolgozó a leningrádi, tallinni és moszkvai ünnepségeken vesz részt november 6-tól 14-ig, a megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága pedig Ungvár—Munkács útvonalon szervez autóbuszkirándulást dolgozóinak. A fiatalabb korosztály csereutaztatását szervező Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségének idei munkájában is meghatározó volt a készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára. Szervező munkájukat a KISZ-bizottságok és KISZ-alapszervezetek akcióprogramjára építették, szovjet és magyar fiatalok barátságának elmélyítését szolgáló programokat állítottak össze a Szovjetunióban járt KISZ-esek, és a megyénkben vendégül látott komszomolisták részére. Szeptemberig négyszáznál több fiatal járt megyénkből az Express szervezésében a Szovjetunióban, azaz többen, mint tavaly egész évben. Szolnok megye pedig összesen nyolc pionír és komszo- molista csoportot látott vendégül. Az év hátralevő részében hatszáznál több fiatal látogat megyénkből a szovjet nagyvárosokba. Első alkalommal szervez szovjetunióbeli társasutazást a Kilián Repülő Műszaki Főiskola politikai osztálya és szakszervezeti bizottsága: harmincán vesznek részt a december 1- től 5-ig tartó moszkvai kiránduláson. Saját költségükön utaznak harmincketten repülőgéppel Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába a Pannónia Szőrmekikészítő Vállalat kunszentmártoni gyárából. November 7-én értékeli a megyei tanács ifjúsági albizottsága, a megyei művelődési központ és a KISZ megyei bizottsága „Értünk éltek és élnek” pályázatot. A résztvevők közül a legjobb eredményt elérő harminc fiatalt kéthetes moszkva—leningrádi úttal jutalmazzák. A magyar szövetkezetek utazási irodája, a Cooptou- rist igen kedvező részvételi díjjal négy szovjet utat hirdetett meg a 60. évforduló jegyében. Legdrágább a 4 ezer 250 forintos, hétnapos leningrád—moszkvai, legolcsóbb a 2 ezer 880 forintos ötnapos moszkvai repülőút. T. F. Mit mutat a valóság?