Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Műemlék vízimalom Sok érdekességgel várja látogatóit hazánk legke­letibb tájegysége, a Nyír­ség, ahol nagy gonddal ügyelnek a népi építészet remekeinek megőrzésére. A múlt században épült ez a vízimalom, amelynek rendbe hozatalára a mű­emléki felügyelőség jelen­tős összeget költött Beszélő, néma tárgyak Régi nagykunok nyomában a karcagi múzeumban „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e min­dent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem ar- ra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az euró- pai művelődést” (Győrffi István) „Az előtérben 1784-es tér­képünk mutatja, milyen át­hatolhatatlan moosárvilág ölelte akkortájt a nagykun településeket. Itt bandukol az ökörvontatta iga valamer­re a nádrengeteg között. A zsellér fürkész tekintete az eltűnő utat pásztázza, de éppúgy tarthatott a falkástól támadó réti csikaszoktól, amelyek nem egy eltévedt vándort csontjáig vetkőzhet­tek Karcag határában. íme a környezetszülte munkaeszközök: varsa, me- rettyű, fonott haltartó, amely­be a csíkot rakták. Finom eledel volt eleinknek ez az apró, ficánkoló, ma már ki­halt réti hal, főleg ha sava­nyú káposzta is akadt hoz­zá. Mellette nádvágó eszkö­zök, villák, gereblyék. Ami­kor az alföldi telek 10—15 centis jégpáncélt vontak ' a mocsárvilág hátára, a nád­aratás lett a falusi szegények kereseti lehetősége. Fennmaradtak a széna­munka tárgyi emlékei is: villák, kaparók, gereblyék, valamennyi a mezei robot verejtékáztatta tanúja. A külterjes állattartás őseink egyik legjelentősebb foglalkozása volt. Hej, de csengtek, bongtak ezek a kis és nagy kolompok, csengők Szent György napján (ápri­lis 24.)! Ekkor verték ki a gulyát, és az első hóesésig nem látott tetőt a gulyás és a jószág. Össze gyűjtöttük az őrzők tárgyi emlékeit: tajtékpipá­kat, furulyákat, s ezt a csu­daszép borotvatartót. Itt, a réti disznó vicsorog ránk. Az agyara már eltűnt, s jelenleg mangalica formá­jában az ólakban röfög. Ezek a tüskés tárgyak ku­tyanyakörvek. A farkasölő komondorok nyakára csatol­ták, s bizony ha egy-egy dü­höngő, hóviharos éjszakán a falkát támadó csikaszok kö­zül valamelyik belekapott, örökre befejezte a földi lak- mározást. A ietejetlen épület — fő­zőkarám. Háromféléi védett a szél ellen. Előtte gulyások kanalaznak, úgy tűnik, a kisbojtár semmit sem sózott el. íme, a szabadkémény és a pitaról. Az utóbbi osztatlan helyiséget jelent, egyik ré­szét ember, a másikat állat Tegnap Szolnokon a KI- SZÖV székházában ülésezett a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége. A tanácskozáson elsőként a szervezet 1985-ig szóló cse­lekvési programját vitatták meg és fogadták el. Bálint Ferenc a Szervezési és Veze­lakta. A benne álló tulipános láda 1799-ből való. A szántás-vetés-aratás vál­lat, kezet húzó, embernyo­morító eszközei következ­nek. Faeke a múlt század végéről, borjúbőrtarisznya, a korabeli cséplés, azaz a nyomtatás képe. Négy ló körbe haladva taposta a dön­gölt földre szórt kalászokat, középen egy ember fogta a gyeplőt. Három-négy forga­tás után „szeleim” kellett, s máris vihették a magtárakba az életet. Kevés gyümölcs termett a környékünkön, mégis a kert­gazdálkodás néhány tárgyi emlékét össze tudtuk horda­ni. A fonott gyümölcsaszaló még imitt-amott ma is szol­gálatban maradt. Ez pedig dédapáink pad­lása. Szakajtó, kupulyka (to­jástartó háncskosár), csiga­főző nagyfazék, bütykös, bu- tella a lelki bajok ellen, fa­bölcső, kazalvágó, rokka, sósbödön fából, s a korabeli vasaló, azaz a mángorlófa.” Dr. Bellon Tibor, a múze­um igazgatója befejezi a ka­lauzolást. Emberöltőket ba­rangoltunk be, egy eltűnt, embernyomorító paraszti vi­lág fennmaradt emlékei szó­laltak meg a szakember se­gítségével. Tárgyak teszik a múze­umot — vallják a régészek. Nos, a 71 esztendős karcagi múzeum — amelyet 1951- ben Szűcs Sándor alapított újra, s a Nagykunságról gyűjti az anyagot — 5 ezer 670 tárggyal dicsekedhet. Ezenkívül még 17 ezer 196 fotó és 2 ezer 751 kötet áll az érdeklődők rendelkezésé­re. Tavaly 10 ezer 792 láto­gató fordult meg a termek­ben. A múzeum nemcsak szakmai, de közművelődési feladatot is teljesít. Tizen­nyolc vándorkiállítása volt, s a nagykun emlékekkel megismerkedhetett Hatvan, Jászberény, Törökszentmik- lós, Özd, Gödöllő, Hajdúszo­boszló, Nagykőrös, Kisúj­szállás, Szolnok érdeklődő közönsége is. Hat üzem biztosított ki- sebb-nagyobb helyet idősza­kos kiállításuknak, és ta­valy 98 szocialista brigád is megfordult a régi tárgyak múzeumában. tési Tudományos Társaság megyei szervezetének mun­kájáról tájékoztatta az el­nökség tagjait, majd Molnár János a KISZÖV elnöke is­mertette a szövetkezetek te­vékenységét és munkaerő helyzetét, Vasarely-album A pécsi származású világ­hírű képzőművész Victor Va­sarely újabb ajándékkal tisz­telte meg szülővárosát: a Svájcban megjelent Vasa- rely-zsebkönyv 9500 példá­nyát küldte el a Janus Pan­nonius Múzeumnak. Az al­bum áttekintést ad Vasarely egész életművéről művészi programjáról, s mintegy 130 színes illetve fekete fehér reprodukció illusztrálja a művész szín- és formavilá­gát. Könyvek az évfordulóra A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából a Kossuth Könyvkiadónak csaknem húsz kiadványa kerül az ol­vasókhoz. Az „Októberi - forradalom­ról" címmel adták ki Lenin­nek azokat a beszédeit, be­számolóit, cikkeit, amelyeket e forradalom első öt évfor­dulójával kapcsolatban mon­dott el, illetve írt. Már az üzletekben van Lenin összes műveinek 50. kötete, amely 1917. októbere és 1919 júniusa között írt le­veleit, táviratait, feljegyzése­it tartalmazza és más doku­mentumokat is közöl. A ki­adványba felvett 727 levél­ből 68 első ízben kerül nyil­vánosságra. Harmadik kiadásban hagy­ta el a nyomdát John Reed „Tíz nap, amely megrengette a világot” című alkotása. A napokban jelent meg az „így látták a kortársak’’, cí­mű kötet, amely az 1917— 1919-es hazai sajtóból kira­gadott szépirodalmi és pub­licisztikai írások sokaságá­val, időrendi felsorakoztatá­sukkal ad képet arról, ho­gyan látták szerzőik az ok­tóberi forradalmat. A Tanúságtevők sorozat új kötete amely ezúttal is az MSZMP Párttörténeti Inté­zetének gondozásában ké­szült emléket állít a száz­ezer magyar internaciona­listának, akik szemtanúként élték át a Nagy Október nap­jait, s közvetlen részvevői lettek a történelmi sorsfor­dulónak. Az Uljanov család címmel — az uzsgorodi Kárpáti Könyvkiadóval közös gondo­zásban adták ki Vlagyimir Kanyivec regényét. Pjotr Kapica „Holnap már késő” című regényében Petrográd forradalmi napjait mutatja be. Október fényei címmel versválogatást adott közre a Kossuth Kiadó. A 60. évfordulóra a Kos­suth Kiadó Pikier Blanka Szocialista Brigádja összeál­lította azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Fórra-' dalom eseményeit, az inter­nacionalisták harcát, a nem­zetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását érintik. Az ünnepre készülő önte­vékeny művészegyüttesek­nek, amatőr előadóknak ad segítséget a „Sugaras októ­ber” című versantológia. D. Szabó Miklós Határozat a cselekvési programrél fl cigány lakosság művelődéséért A tiszafüredi járás telepü­lésein háromezernél több a cigány lakosok száma. Dön­tő többségük az átlagosnál elmaradottabb körülmények között (telepeken) él. A leg­nagyobb telepek Tiszaburán és Kunmadarason vannak. A tiszafüredi járási hiva­tal a közelmúltban tanács­kozást rendezett azzal a cél­lal, hogy a meghívottak — tömegszervezeti, egészség- ügyi, rendőrhatósági, bírósá­gi, közművelődési, oktatás­ügyi, gazdasági szervek és intézmények képviselői — összegezzék, mit tettek, tesz­nek, vagy szándékoznak ten­ni a cigány lakosság minél gyorsabb beilleszkedéséért, Itt, ezen a tanácskozáson is Kezdeményezések a tiszafüredi járásban több esetben elhangzott, hogy a cigány lakosság élet­módjának megváltozása el­képzelhetetlen az oktatási és a közművelődési intézmé­nyek hatékony tudatformá­ló munkája nélkül. Azokon a településeken, ahol a cigány lakosság aránya magas, rendkívül sók múlik az óvodák, az iskolák, a könyvtárak és a művelő­dési házak munkáján. Óvodába kevés cigány család járatta gyermekeit, az 1976/77-es tanévben. Tisza­burán például mindössze 9 telepi gyerek járt rendszere­sen. Ugyanez a statisztika kedvezőbben alakult Kun­madarason, ahol csaknem 40 gyerek részesült óvodai ne­velésben. Furcsa, felemás képet mu­tat Tiszaburán az iskola helyzete. A pedagógusok éveken át tartó erőfeszítése, a cigányosztályok megszer­vezésével szép eredmények­kel járt. Ebben az évben húsz tanulóból álló cigány- osztály fejezte be a nyolca­dikat. Hogy mitől furcsa és felemás mégis a helyzet? El­sősorban attól, hogy az is­kolai oktatás feltételei rosz- szak, az új iskola felépítése pedig késik — különböző Hogy mire képes a hátrá­nyos helyzetű rétegek műve­lődésében egy, legalább át­lagos fölszereltségű művelő­dési ház és könyvtár? Na­gyon sokra. Kunmadarason a művelődési ház évek óta két klubot tart fönn cigány- gyerekek számára, a könyv­tár pedig fiókkönyvtárat mű­koordinációs tervezési, beru­házási, kivitelezési és egyéb okok miatt. Osztálytermek helyett évekig aktahalmok épültek, miközben a pedagó­gusok — rossz körülmények között — több mint kétszáz cigánygyerek (kétharmada otthoni környezetben veszé­lyeztetett) nevelését igyekez­tek biztosítani. Tiszaburán az új iskola a szó szoros ér­telmében létszükséglet. Egészítsük ki a tiszaburai képet azzal, hogy kicsi, kor­szerűtlen a könyvtár és a művelődési ház is. A könyv­tárra és a művelődési házra/ ugyancsak az átlagosnál na­gyobb tudatformáló feladat jutna — az adott körülmé­nyek között azonban rész- eredményekről sem lehet be­szélni. ködtet a cigánytelep körzeté­ben. Idén, az ősz kezdetével a két gyerekklub működése „specializálódik”. Az egyik csoport foglalkozásait úgy állították össze, hogy azok a tanórák anyagait egészítik ki. Természetesen játékos, szórakoztató formában. A másik csoportot azok a gye­rekek alkotják-, akik nyáron részt vettek a tiszaőrsi stran­don, a cigánygyerekek szá­mára rendezett járási olva­sótáborban. Ezek a gyerekek „olvasóklubban” bővíthetik ismereteiket, szakavatott pe­dagógusok irányításával. Levél a táburbél Az említett nyári olvasótá­borban részt vett gyerekek „művelődési sorsát” figye­lemmel kísérni valóban fon­tos, mert a tábor pedagógiai hatása várakozáson felül nagy és értékes volt. Lelkes pedagógusok, könyvtárosok munkáját dicséri a tábor eredményei. Hosszas bizonyí­tás helyett álljon itt — szó szerint — egy tízéves gyerek levele, amit szüleinek írt haza az olvasótáborból: „Kedves Anyám, itt minden nagyon Jó. Jó az étel, meg jók a tanítók, meg Pesten is voltunk az állatkertben, meg Füreden a könyvtárban. Meg van sok szép könyv. Sokat énekeltünk, meg sze­repeltünk és csináltunk bá­bokat. Anyám, csütörtökön megyünk haza, gyere ki a buszhoz. Anyám nagyon hi­ányzol, hozd ki Andikát a buszhoz. Anyám, de tisztán hozd ki”. Ne tűnjön bele- magyarázásnak, de ez a levél azt is érzékelteti, hogy a gyerekekre koncentrált okta­tó-nevelő, felvilágosító mun­ka talán tovább hullámzik a felnőttek körében. » * * Néhány kezdeményezés — rövid idő alatt — eredmé­nyesnek bizonyult. De még több helyen, még több kez­deményezésre és kitartó, tü­relmes, kudarcok kockázatát is vállaló munkára van szük­ség ahhoz, hogy a tiszafüre­di járásban a cigány lakos­ság beilleszkedjék a falukö­zösségekbe. Amikor a még több munkát említjük, nem­csak a művelődésügy terüle­tén dolgozók munkájára gondolunk, hanem a közsé­gek vezetőinek, lakóinak kol­lektív tevékenységére is. Szabó János Kunmadaras: cigánygyerekek klubja Barátság-repülőgép, ■MBS jubileumi utazások Az idén - különösen az utóbbi hetekben — igen nagy az érdeklődés a megyénkben működő utazási irodák szov­jetunióbeli társasutazásai iránt. A vállalatok, intézmények és szövetkezetek dolgozói sok százan kívánnak megismer­kedni a történelmi évfordulóját ünneplő baráti ország né­peinek életével, gazdasági eredményeivel, idegenforgalmi és történelmi nevezetességeivel. Az utazási irodáknak, ugyanakkor a társasutazásokat szervező szakszervezeti, párt- és KISZ-szervezeti aktíváknak a munkáját is meg­könnyítette az idén a Pénzügyminisztérium bevételi fő- igazgatóságának kedvezménye: a jubileum évében a jö­vedelemnövekmény megállapításakor figyelmen kívül hagyhatók a Szovjetunióba szervezett társasutazások rész­vételi költségei. Az IBUSZ megyei kiren­deltségének szervezésében az év végéig mintegy ötszázan — többen, mint az év eddig eltelt időszakában — láto­gatnak el a Szovjetunió nagyvárosaiba és megye- székhelyünk testvérvárosá­ba, Tallinnba. Október har- madikától pártpropagandis­ták harminctagú csoportja utazik repülőgéppel egyhetes leningrádi, tallinni és moszk­vai kirándulásra. A szolnoki, a tiszafüredi és a jászberé­nyi járási pártbizottság Se­gítségével szervezett hason­ló útvonalú és időtartamú társasutazáson október és november hónapban csak­nem százan jutnak el a Szov­jetunióba. A jubileumi ünnepségek időszakában az IBUSZ szol­gáltatásait legtöbben a tsz- ekben dolgozók veszik igény­be. Az október 20-án Moszk­vába és Leningrádba indu­ló barátság-repülőgép száz­tíz utasa is mind tsz-tag, akiket az idei mezőgazdasági munkák során tanúsított szorgalmukért jutalmaztak külföldi társasutazással a kö­zös gazdaságok. Harminc ta­nácsi dolgozó a leningrádi, tallinni és moszkvai ünnep­ségeken vesz részt novem­ber 6-tól 14-ig, a megyei Ál­lami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága pe­dig Ungvár—Munkács útvo­nalon szervez autóbuszki­rándulást dolgozóinak. A fiatalabb korosztály cse­reutaztatását szervező Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda megyei kirendelt­ségének idei munkájában is meghatározó volt a készü­lődés a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára. Szervező mun­kájukat a KISZ-bizottságok és KISZ-alapszervezetek ak­cióprogramjára építették, szovjet és magyar fiatalok barátságának elmélyítését szolgáló programokat állítot­tak össze a Szovjetunióban járt KISZ-esek, és a me­gyénkben vendégül látott komszomolisták részére. Szeptemberig négyszáznál több fiatal járt megyénkből az Express szervezésében a Szovjetunióban, azaz többen, mint tavaly egész évben. Szolnok megye pedig össze­sen nyolc pionír és komszo- molista csoportot látott ven­dégül. Az év hátralevő részében hatszáznál több fiatal láto­gat megyénkből a szovjet nagyvárosokba. Első alka­lommal szervez szovjetunió­beli társasutazást a Kilián Repülő Műszaki Főiskola po­litikai osztálya és szakszer­vezeti bizottsága: harmincán vesznek részt a december 1- től 5-ig tartó moszkvai ki­ránduláson. Saját költségü­kön utaznak harmincketten repülőgéppel Kijevbe, Lenin­grádba és Moszkvába a Pan­nónia Szőrmekikészítő Válla­lat kunszentmártoni gyárá­ból. November 7-én értékeli a megyei tanács ifjúsági al­bizottsága, a megyei műve­lődési központ és a KISZ megyei bizottsága „Értünk éltek és élnek” pályázatot. A résztvevők közül a legjobb eredményt elérő harminc fi­atalt kéthetes moszkva—le­ningrádi úttal jutalmazzák. A magyar szövetkezetek utazási irodája, a Cooptou- rist igen kedvező részvételi díjjal négy szovjet utat hir­detett meg a 60. évforduló jegyében. Legdrágább a 4 ezer 250 forintos, hétnapos leningrád—moszkvai, legol­csóbb a 2 ezer 880 forintos ötnapos moszkvai repülőút. T. F. Mit mutat a valóság?

Next

/
Thumbnails
Contents