Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 29. Helsinki szellemében, a záróokmány megvalósításáért Interjú Nagy lános külügyminiszter-helyettessel A Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta a Magyar Népköztársaság sokirányú nemzetközi tevékenységgel veszi ki a részét a záróokmány szellemének és ajánlásainak megvalósításából. Külpolitikánkban számos - két- és többoldalú - kezdeményezéssel, kapcsolatfejlesztő lépéssel segítjük elő a jövő héten kezdődő belgrádi találkozó sikerét is. Erről, s nemzetközi politikánk eredményeiről, törekvéseiről nyilatkozott Nagy János kütügyminiszter-helyettes Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának: Szovjet deklaráció az enyhülés elmélyítéséről A Magyar Népköztársaság is aktív résztvevője az európai bteton- ságért és együttműködésért folyó harcnak. Hogyan értékelhető a Helsinki óta megtett út, a záróokmány végrehajtásának eddigi menete? — Az elmúlt két évben nem kevés történt a Helsinkiben kijelölt feladatok teljesítése, a felvázolt lehetőségek valóra váltása terén. Igen élénk politikai és diplomáciai tevékenységnek lehettünk tanúi. Kiemelkedő jelentőségű, magasszintű látogatások, fontos megállapodások aláírása jelzi a keletnyugati kapcsolatok szélesedését. A záróokmány végrehajtásáért gyakorlatilag minden aláíró fél részéről történtek kisebb-nagyobb erőfeszítések, de kétségtelen, hogy a legtöbbet a szocialista országok tették. A záróokmányban foglaltak kezdenek beágyazódni az európai államok kapcsolatainak talajába. S bár ez a folyamat néha lassúnak tűnik, nem szabad elfelejteni, hogy a záróokmány önmagában véve is gazdag, sok évre munkát adó, hosszú távra szóló program. A végrehajtás üteme, mélysége függ az enyhülés állásától, az államok közötti politikai kapcsolatok szintjétől. Hogyan járul hozzá hazánk a záróokmány ajánlásainak megvalósításához? — A záróokmány szellemének és ajánlásainak megfelelően sokirányú kezdeményezéseket tettünk. E tekintetben különösen fontosak voltak a magasszintű látogatások és tárgyalások. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban és az NSZK- ban. Magyarországon járt a finn és az osztrák köztársasági elnök. Számos kormányfői, miniszteri találkozóra is sor került hazánk és a nyugat-európai országok között. E találkozókon magyar részről kifejezésre jutott a záróokmányban foglalt elvek maradéktalan végrehajtásá- javaslatok hangzottak el a nak szükségessége. Konkrét javaslatok hangzottak el a politikai, a gazdasági, a tu- dományos-műszaíki és kulturális kapcsolatok bővítésére. — A kétoldalú együttműködés keretei segíthetik a leghatékonyabban a záróokmány végrehajtását. Az ajánlások végrehajtásának előmozdítása céljából 17 nyugateurópai országnak, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának — a velük fennálló kapcsolataink szintjéből, szükségleteiből és lehetőségeiből kiindulva — írásos javaslatokat adtunk át. Az átfogó jellegű javaslatok, követve a záróokmány felépítését, kitérnek mindazokra a kérdésekre, amelyek a címzett nyugati ország viszonylatában időszerűek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődése szempontjából. Javaslataink nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseire, tartalmazzák az államok kapcsolatait vezérlő tíz elv erősítésére irányuló törekvéseinket, és sok javaslatunk foglalkozik az úgynevezett harmadik kosár kérdéseivel is. — Partnereink az átadott javaslatokat lényegében pozitívan fogadták, elismerték azok konstruktív jellegét és hasznosságát. A javaslatokról gddig folytatott tárgyalások során számos kérdésben elvi és nem egy esetben gyakorlati egyetértés alakult ki. Természetesen, a különböző tőkés országokkal az egyetértés különböző fokáig jutottunk. Legszélesebb körben sikerült előre lépnünk Finnország és Ausztria esetében. Egyes nyugati vélemények .szerint a szocialista országok — köztük Magyarország — számára csak a második kosár, a kereskedelmi diszkrimináció eltörlésének kérdése a fon1 tos. Erről mi a véleménye? — Ez a gondolatmenet a záróokmány végrehajtását cáak részekre szabdalva, egyes részeket önkényesen kiragadva, másokról elfeledkezve tudja elképzelni. Felfedezhető ebben a gazdaságikereskedelmi kapcsolatok fejlesztése témakörének háttérbe szorítására irányuló törekvés is. A mi álláspontunk egyszerű és világos: minden esetben a záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért szállunk síkra. A szocialista országok nem erőltetik egyoldalúan csak a második kosár teljesítését. Igaz viszont, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elmarad mind a lehetőségektől, mind az együttműködés más területein elért haladástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Belgrádiban ebben a kérdésben valamiféle revansra, vádaskodásra, elszámoltatásra kell hogy sor kerüljön. — Magyar részről azt szeretnénk — és Belgrádban erre törekszünk majd —, hogy a gazdasági együttműködés szélesítésének lehetőségeiről is konstruktív, hasznos eszmecsere bontakozzék ki a záróokmány alapján, tehát valamennyi résztvevő fogadja el a kereskedelmi akadályok, a disztriminációs intézkedések felszámolásának szükségességét. Ami a kereskedelmet gátló akadályokkal összefüggő konkrét kérdések rendezését illeti, erre megvannak az illetékes fórumok, egyebek között a GATT és az európai gazdasági bizottság. Ismeretes, hogy a küszöbön álíó belgrádi találkozó fő témája a helsinki záróokmány lesz. Milyen elgondolásokkal utazik a magyar delegáció Belgrádba? — Az előkészítő megbeszéléseken elfogadott napirend és munkaszervezési keretek megfelelő alapot nyújtanak az október 4-én kezdődő találkozó konstruktív megrendezéséhez. A napirend lényegében egységes egészként kezeli a záróokmány végrehajtásának áttekintését és a soron levő feladatok meghatározását. Az előkészítés tapasztalatai megerősítették politikai koncepciónk helyességét, így nincs szükség korábbi álláspontunk módosítására, megváltoztatására. — A belgrádi találkozón a magyar küldöttség a többi szocialista országgal együtt arra törekszik majd, hogy az eszmecsere eredményesen hozzájáruljon a helsinki szellem megvédéséhez, minden területen új lendületet adjon a záróokmány végrehajtásának. A 35 ország diplomáciai képviselőinek azon kell fáradozniuk, hogy biztosítsák: a belgrádi találkozóból a záróokmány megerősödve kerüljön ki, ne rendüljön meg a benne kifejezett érdekek egyensúlya. Úgy véljük, a találkozón biztosítanunk kell, hogy az eredmények, az elfogadásra kerülő ajánlások előremutatóak, pozitív tartalmúak legyenek, az államok közötti bizalom erősítését szolgálják, a záróokmány körén belül maradjanak és ne lépjék túl annak kereteit, ne foglalkozzanak oda nem való kérdésekkel. Maróthy László Prágába érkezett A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusára tegnap magyar ifjúsági küldöttség érkezett Prágába Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. BELGRAD 40 éves a Horvát Kommunista Párt. Az évforduló al- halmából a Horvát Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága kedden ünnepi ülést tartott, amelyen résztvett és beszédet mondott Tito, a jugoszláv SZSZK és a JKSZ elnöke. NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője megbeszélést folytatott Jósé De La Puente perui, Jose Manvel De Medeiros Ferreira portugál, és P. Vayrynen finn külügyminiszterrel. Tanácskozásaikon az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közgyűlés napirendjén levő nemzetközi kérdésekről volt szó. GENF Tegnap Genfben ismét találkozott a hadászati támadófegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. LENINGRAD Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke mondott beszédet azon a sokezres nagygyűlésen, amelyet tegnap rendeztek Leningrád- ban, a Leninről elnevezett gépgyárban, a város egyik legnagyobb üzemében. KAIRO Anvar Szadat elnök szerdai bejelentése szerint az egyiptomi kormány a közelmúltban összeesküvést leplezett le, amelynek célja az volt, hogy viszályt szítson az ország muzulmán és kopt vallási közösségei között. BEJRÜT Dél-Libanonban teljes a nyugalom — jelentette az AFP. A térségben járt külföldi újságírók kedden egyetlen lövést sem hallottak azokban a körzetekben, ahol a napokban még a leghevesebb harcok dúltak. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter levélben fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához, amelyben kéri, hogy fontos és Sürgős kérdésként vegyék fel az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának napirendjére „a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának és a nukleáris háborús veszély elhárításának” kérdését. A Szovjetunió úgy véli, hogy az ENSZ új és lényeges hozzájárulással segítheti az enyhülést és a nukleáris háború veszélyének elhárítását. Ezért az ENSZ közgyűlése elé terjeszti az enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról Szóló deklaráció, valamint a nukleáris háború veszélyének elhárításáról szóló határozat tervezetét. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelt deklarációtervezet felszólítja a világszervezet tagállamait, fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi enyhülés elmélyítése és megszilárdítása érdekében, járuljanak hozzá a nemzetközi biztonság erősödését és a békés kapcsolatok fejlesztését szolgáló sokoldalú szerződések és megállapodások valóra váltásához, az idevágó ENSZ-hatá- rozatók végrehajtásához. „A közgyűlés — hangoztatja a szovjet deklarációtervezet — kifejezi reményét, hogy a tagállamok teljes mértékben figyelembe véve álláspontjaik és nézeteik sajátosságait és külön Turabaj Kulatov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének helyettes elnöke tegnap délelőtt Moszkvában, a Kremlben átnyújtotta Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet, amellyel 60. születésnapja alkalmából áprilisban tüntették ki. Turabaj Kulatov a kitüntetés átnyújtásakor méltatta Gáspár Sándor tevékenységét, külön kiemelve, hogy tagja a magyar kommunisták vezető testületének, az MSZMP Politikai Bizottságának, amelynek élén a magyar Tegnap megérkezett Moszkvába Raymond Barre francia miniszterelnök, gazdasági és pénzügyminiszter. A francia és szovjet zászlókkal féleségét, egyesíteni fogják erőfeszítéseiket a népek érdekeit szolgáló enyhülési folyamatban”. A határozattervezet, melyet ugyancsak a külügyminiszter leveléhez mellékeltek, valamennyi államot felszólít olyan szituációk keletkezésének elkerülésére, amelyek kapcsolataik veszélyes kiéleződésére, nukleáris háború veszélyével fenyegető katonai összeütközésekre vezethetnek. Minden országnak, mindenekelőtt a nukleáris hatalmaknak tárgyalásokat kell folytatniok a nukleáris háború elhárítását, az általános és teljes nukleáris kísérleti tilalmat célzó további intézkedések elfogadása a nukleáris fegyverzet csökkentése és a nukleáris leszerelés céljából. Minden államnak, amely eddig ezt nem tette meg, Csatlakoznia kell az atomsorompó és az atomcsend egyezményekhez, valamint ahhoz a nemzetközi szerződéshez, amelynek aláírói vállalják, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket a tengerfenéken és a világűrben. A szovjet határozattervezet értelmében minden államnak erőfeszítéseket kell tennie a nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek további elterjedésének megakadályozására, miközben biztosítva van valamennyi ország számára a nukleáris energia békés célú felhasználása. és a nemzetközi munkás- mozgalom kimagasló személyisége, a Szovjetunió igaz barátja, Kádár János áll. További jó munkát, sok sikert kívánt Gáspár Sándornak a Magyar Népköztársaság javára, a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága érdekében kifejtett tevékenységéhez. Gáspár Sándor válaszában köszönetét mondott a magas kintüntetésért és kijelentette, úgy tekinti, hogy az a ma»- gyár munkásosztálynak, a szakszervezeti mozgalomnak is szól. * A Gáspár Sándpr vezette magyar szakszervezeti küldöttség tegnap hazaérkezett Moszkvából Budapestre. fellobogózott repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták a francia kormányfőt. Gáspár Sándor kitüntetése II francia miniszterelnök Moszkvában OROSZORSZÁG MINDENT KIMONDOTT „Végre befutott...” I ljics — írja Krupszkaja — attól a pillanattól kezdve, hogy a februári forradalom híre eljutott hozzánk, égett a vágytól, hogy Oroszországba menjen. Anglia és Franciaország semmi pénzért nem engedett volna bolsevikokat Oroszországba. Iljics ezt világosan látta... Illegálisan kell utaznia, más út nincs. De hogyan ? ... Svéd útlevelet a svéd elvtársak útján lehetne szerezni, de akadály a nyelv nem tudása. És mJ lenne, ha az útlevélben az állna, hogy néma? De az ember könnyen elszólhatja magát. — Elalszol, men- sevikekről álmodsz, szidni kezded őket... és fuccs az egész konspirációnak — mondtam nevetve.” Ezt a fantasztikus ötletet követte egy még fantasztikusabb — és végül az valósult meg. Mi lenne, ha a német kormány — német foglyokért cserébe — átengedné a forradalmárok egy csoportját országán? Második meggondolásra ez a terv már nem is tűnt olyan képtelenségnek. Lenin és társai is tudták, hogy a németek nem a kicserélt foglyokért mondanak majd igent, hanem azért, pontosan azért, amiért az angolok és franciák lehetetlenné tették az utazást: mert a hazatérő forradalmárok nyilvánvalóan a háborúellenes tendenciákat erősítik Pétervá- rott, ami viszont Berlinnek létérdeke Lenin azt is tudta az első pillanattól kezdve, hogy ilyen körülmények között a hazatérésnek számtalan buktatója is lehet: 1. Az Ideiglenes Kormány, amelynek hivatalos vonala a háború végsőkig való folytatása, hadbíróság elé állíthatja őket' „az ellenséggel való cimborálás” miatt. 2. A bolsevikok minden rendű és rangú ellenfele — volt belőlük éppen elég — Lenin pártja ebben az időben még a szovjetekben is kisebbségben volt — politikai támadásra használhatja fel a gyűlölt Németországon való átutazást. A szervezésben közreműködött svájci kommunista, Fritz Platten írja: „Ma már nehéz elképzelni, milyen veszélyekkel fenyegette az orosz emigránsokat ennek az utazásnak a megszervezése és maga a hazautazás háború idején, ellenséges országon át. Svájcból több mint ötszáz emigráns akart családostul hazautazni. Arra törekedtek, hogy beutazási engedélyt kapjanak az Ideiglenes Kormánytól. Amikor azonban Lenin erőfeszítéseinek eredményeképpen alkalom adódott arra, hogy Miljukov engedélye nélkül hazautazzanak, csak 33 ember szánta rá magát.. ” Leninnek nem voltak kételyei. Egy érdekelte: minél előbb orosz földön legyen, ahol népének, pártjának szüksége van rá. „Beszálláskor — írja Krupszkaja — sem a csomagjainkat, sem az útlevelünket nem vizsgálták át. Iljics gondolataiba merült. Lélekben már Oroszországban járt. . . Március 31- én léptük át a svéd határt... Feldíszített finn bérkocsikon utaztunk át Svédországból Finnországba. Itt már minden olyan otthonos, ismerős volt: rozoga, harmadosztályú kocsik, orosz katonák. Nagyon jó volt...” „Hatalmas tömeg zárta el a Finn Pályaudvar előtti teret — írja az egyik szemtanú, a mensevik Szuha- nov —; a villamosok is alig tudtak keresztülvergődni a tömegen ... Soká kellett várnunk, a vonatnak nagy késése volt. Végre befutott. A peronon felharsant a Marseillaise... Egy kis csoport közepén bejött, jobban mondva berohant, Lenin ... Előrerohant a terem közepéig, majd hirtelen megállt Csheidze (mensevik vezető, a Petrográdi Szovjet elnöke) előtt, mint aki teljesen váratlan akadályba ütközött.” Csheidze az akkor „divatos” egységfrázissal üdvözölte az érkezőt. Mindenki Lenint nézte. Mit tesz most, hiszen közismert, hogy sosem hitt valamiféle elvtelen egységben. És Lenin Pétervárra érkezésének első pillanatában is azt tette, amit azelőtt is, azután is, egész életében tett: közvetlenül a néphez fordult, — nem az őt üdvözlő hivatalos személyiségekhez, hanem a feketéllő tömeghez: „Kedves elvtársak, katonák, matrózok és munkások! Boldog vagyok, hogy üdvözölhettem az önök személyében a győzelmes orosz forradalmat, s köszöntőm önöket, mint a világot átfogó proletár hadsereg előőrsét ...” „Ezután — folytatja az emlékezést Szuhanov — Leninnek fel kellett másznia egy páncélautóra; a fényszóró sugarában, a zenekar, zászlók, munkások, katonák és az óriási tömeg kíséretében a páncélautó most Petrográd belvárosa felé haladt, a bolsevik főhadiszállásra: Kseszinsz- kaja balett-táncosnő palotájához.” I tt, a cár egykori kedvesének bu- doárja mellett ismertette Lenin híres Áprilisi Téziseit. Lényegük: Jó, közismert, hogy Oroszországban voltaképpen nincsenek meg a szocializmus feltételei. De a polgárság rendkívüli gyengesége miatt egyszerűen nincs más út, nincs más lehetőség, mint az, hogy a dolgozók, a munkások és parasztok szerezzék meg, építsék ki és töltsék meg tartalommal a hatalmat. A kormány tehát megbuktatandó, minden hatalmat a szovjeteknek! A tézisek nyomán olyan vihar támadt, amelytől a reakciósok azt várták, elsöpri Lenint. Ehelyett azonban, — őket söpörte el. Harmat Endre (Következik: „Ez az ember boldog...”)
